Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-22 / 197. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r---------— ^ Az olimpiai lárgysorsjátck nvcreményjegyzékc □ Aranvlakodaiom J Borsodnádasdon XXIII. évfolyam, 197. szám. ARA: 50 PILLÉR Kedd, 19G7. augusztus 22. V. J A miiMkás-paríisKÍ testvér! szövetség »épülik feleoielkedésének legfőbb mozgósító ereje liállai Gyula elvtárs beszélt a miskolci nagygyűlésen Tizenötezer ember gyűlt össze augusztus 0-án, alkotmányunk ünnepének reggelén a sanyik-völgy festői lankáin. Autóbuszok, eher- és személygépkocsik százai hozták az zemek, termelőszövetkezetek dolgozóit és saládtagjaikat. hogy részesei lehessenek az miékezetesnek ígérkező ünnepségnek. Ze- étől hangos volt a völgy, sátrak sokaságából áradt a frissensültek illata, színes ka- valkád tartott minden irányból a tisztás felé, ahol a díszemelvény magasodott. Fél 10 után néhány perccel elcsöndesedetl a térség. Az emelvényen megjelent. Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, áz ünnepi nagygyűlés szónoka. A megye és a város politikai, társadalmi és gazdasági életének képviseletében a díszelnökségben helyet foglalt többek között Dojcsák János, Vaskó Mihály és Dcme László, a megyei pártbizottság titkárai. Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, dr. Fekete László, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Kovács Sándor, a KISZ megyei bizottságának titkára, Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Jakó András, az SZMT vezető titkára. A Himnusz hangjai után dr. Fekete László nyitotta meg a nagygyűlést, majd felkérte Kállai Gyula elvtársat beszédének megtartására. "n ' Sím : Kállai Gyula elvtárs bestséde — Kedves elvtáranők 1 Kedves elvtársak! Tisztelt nagygyűlés! Nagy megtiszteltetésnek erlern, s őszintén örülök, hogy e J-estoi környezetben találkoz- «atom önökkel, Eszak-Ma- Eyarország lakóinak képviselőivel. Az északi iparvidék, amely a fővárost követő legnagyobb ipari centrum, nélkülözőé teilen szerepet tölt be hazánk életében. A Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Diósgyőri Gépgyár, a Tiszai Vegyikombi- hát hatalmas üzemei nélkül hJképzelhetetlcn lenne a mai Magyarország élete. Borsod megyében töretlenül érvényesült pártunknak a vi- őéki ipar fejlesztésére irányuké politikája, és nagy eredményeket hozott. A régi. hagyományos kohászati bázis rekonstrukcióján és továbbépítésén kívül, a felszabadulás ntán kifejlesztett új nehézipari ágazat, a vegyipar is nagyrészt itt született meg és itt "éilődik tovább. Miskolcon a felszabadulás »tán — éppen az iparosítás eredményeire támaszkodva — nagy műszaki egyetem épült. A vidék iparának, gazdaságának. kultúrájának fejlesztése a jövőben is politikánk alapvető vonása lesz. A borsodi iparvidék nemcsak a környék, hanem az egész ország javát szolgálja. És engedjék meg, hogy hozzátegyem: jói szolgálja! Jól mutatja ezt, hogy a kongresszusi versenyben csaknem valamennyi üzem, vállalat és termelőszövetkezet részt vett, felajánlását becsülettel teljesítette. Számos üzemben, a Lenin Kohászati Művekben, a Tiszai pályaudvaron, a Borsod Megyei Építőipari Vállalatnál büszkén őrzik a kongresszusi zászlót, illetve a kormány és a SZOT vörös vándorzászlaját, amelyet érdemeik elismeréséül az idén kaptak. Dicséretes dolog, hogy a verseny lendülete a kongresz- szus után sem tört meg. A megye valamennyi üzeme új vállalást, új munka felajánlást tett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő jubileumának tiszteletére. Mindez igazolja, hogy Észak-Magyarország és Miskolc munkásosztálya, amely mindig a forradalmi mozgalom élén haladt, ma is a szocializmus erőssége, öntudatosan, áldozatkészen dolgozik a szocialista haza javára! Megtisztelő kötelességemnek teszek eleget, amikor átadom önöknek, s az önök személyén keresztül Borsod megye és Miskolc város lakóinak pártunk Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a kormány elismerését. köszönetét, szívből jövő, elvtársi üdvözletét! — Ma, augusztus 20-át ünnepeljük. Népünk távolabbi és közelebbi történeteben számos fontos eseményt, ünnepet s megemlékezést kívánó tényt jelképez ez a nap — folytatta beszédét, megemlékezve István király államalapító érdemeiről. majd a következőket mondotta: — Ma ünnepeljük az 1949. augusztus 20-án elfogadott alkotmányunkat, amely a felszabadulást követő évek osztályharcaiban kivívott győzelmek eredményeként született Ezeréves történelműnkben ez az első eset, amikor a nép az alkotmány sáncain belülre került, nemzetté emelkedett, a hatolom birtokosa lett. Ezer év óta ez az első alkotmány, amely az alaptörvény erejével szentesítette a néphatalmat, amely kimondta e nemesen csengő szavakat: „A Magyar Népköztársaságban minden hatolom a dolgozó népé!” Ez az alkotmány még nem nyilvánította ki a szocializmus megteremtését, de az alaptörvény erejével jelölte meg, hogy fojlödésiink iránya: a szocializmus, és szentesítette ennek legfontosabb feltételét, a nép hatalmát. Népünk pedig élni tudott az alkotmányban biztosított jogaival. élt azzal a lehetőséggel, hogy a hatalom az övé, és végigTalálkozás regi ismerősökkeL vitte a szocialista forradalmat, lenakta a szocialista társadalmi rend szilárd alapjait. Azokat a társadalmi és politikai célkitűzéseket, amelyeket 1949-es alkotmányunk tartalmazott, ma már elértük. A nép tulajdonába kerültek a gyárak, a bányák, a közlekedés, szövetkezetekbe tömörült parasztságunk. Hazánkban megszüntettük a kizsákmányolást, az egész népgazdaságban győzelmet arattak a szocialista termelési viszonyok. Gyökeresen megváltozott társadalmunk osztályszerkezete: ma a munkás, a termelőszövetkezeti gazda, az értelmiségi. a városi kispolgár alapvető érdekei azonosak, s testvéri együttműködésben dolgoznak tovább az ország felvirágoztatásán. Ma pártunk és kormányunk fő célkitűzése, amellyel dolgozó népünk a legteljesebb mértékben egyetért: a szocializmus teljes felépítése. Mit jelent ez? Mindenekelőtt azt hogy erősítsük tovább szocialista társadalmi rendünket népünk hatalmát. Érjük el, hogy a hatalom gyakorlásába még az eddiginél is nagyobb mértékben vonjuk be a tömegeket. Erősítsük és fejlesszük tovább a szocialista termelésiéi tulajdonviszonyokat, s virá. goztassuk fel a szocialista magyar ipart és a szocialista mezőgazdaságot. Folytassuk tovább népünk kulturális forradalmát tegyük uralkodóvá a tömegekben a szocialista erkölcsöt, a marxizmus—leniniz- mus világnézetét, növeljük tovább az emberek szakmai képzettségét és általános műveltségét A növekvő termelés arányában növeljük tovább a nép életszínvonalát. A továbbiakban azt vázolta, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez időre van szükség. Az időt csak az áldozatos munka csökkentheti. A gazdasági reform mindenkit közvetlenül érint Kállai Gyula elvtárs köszönti a megye és Miskolc város dolgozóik — Ma a továbbhaladás legfontosabb kérdése a gazdasági építömunka hatékonyságának, eredményességének fokozása — mondotta Kállai elvtárs a továbbiakban. Ezt szolgálja u gazdasági mechanizmus reformja, amelynek előkészületei rendben folynak. Az ipari üzemek és vállalatok, s a termelőszövetkezetek munkájában már most mutatkoznak a reformra való felkészülés, az új, a gondosabb munkastílus eredményei. Az idén, az első félévben az ipar 8 ^ százalékkal növelte teljesítményét. s a termelékenység 6 százalékkal nőtt. Népgazdaságunk helyzete jó lehetőségeket ad ahhoz, hogy 1968. január 1-től már minden üzem és vállalat az új gazdaságvezetési és irányítási rendszer körülményei köítóU, a jelenleginél is eredményesebben dolgozzék. A kormány és szervei eddig valamennyi alapvető nagy kérdést — olyanokat, mint a tervezés és beruházások új rendszere, a vállalatok önállóságának növelése, a tanácsok helye és szerepe, az ágazati minisztériumok felelőssége —, kidolgoztak, róluk megfelelő határozatokat hoztak. Most az egyes konkrét intézkedések kidolgozása van folyamatban, hogy 1968. január 1-től az egész népgazdaság — a lehető legkisebb zökkenővel — az új mechanizmus sínéin haladjon tovább. A gazdasági reformmal az a célunk, hogy maximálisan kihasználjuk a szocializmus minden előnyét, és a jelenleginél nagyobb hatásfokkal működlessük termelő berendezéseinket. Olyan munkafeltételeket szeretnénk teremteni mindenütt, amelyek között minden ember tudása, képessége legjavát adhatja. és annak arányában részesedik is a javakból. Tovább biztosítjuk a rendszeres és állandó foglalkoztatottságot, az életszínvonal rendszeres emelését, a szociális és létbiztonságot. A szocializmusnak ezeket a vívmányait újakkal akarjuk kiegészíteni. Nagyobb különbséget akarunk tenni a jó és a rossz munka között, jobban figyelembe kívánjuk venni a fogyasztói igényeket, nagyobb áruválasztékot, jobb minőséget akarunk biztosítani a dolgozó tömegeknek, A gazdasági mechanizmus reformjának megvalósítása nemcsak a vállalati igazgatók és főmérnökök dolga, hanem a muhkások. az értelmiségiek, a termelőszövetkezeti parasztok (JFoitffatáe « 3f \
