Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
Ahol egykor síkság volt... Világ proletárjai, ogyosülictek! Ä MARTAR SZOCIALISTA MÜNKASPART BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 196. szám. ARA: 80 FILLER Vasárnap, 1967. augusztus 20. Alkotásra serkentő alkotmány Irta: Hegyi Imre, ® Hazafias Népfront Borsod Megyei Bizottságánáli titkára 1 949. augusztus 18-án alkotta meg az ország- gyűlés a XX. törvényt *— a Magyar Népköztársaság Alkotmányát —, amely 1949. augusztus 20-án lépett életbe. Azóta immár 18. alkalommal emlékezünk e jeles alkotásra, amelynek megteremtője maga a dolgozó nép volt. A mi alkotmányunk hatalmas politikai forradalmi átalakulás során foglalta törvénybe azokat a történelmi eredményeket, amelyeket a dolgozó emberek vívtak ki, kezük munkájával teremtették meg, élve azzal a szabadsággal, amelyet a Szovjetunió biztosított számunkra. Alkotmányunkba foglaltatott a valóságos társadalmi berendezkedés olyképp, hogy lezártuk a dépi demokratikus fejlődés első szakaszát. Egyúttal kinyilvánította a szocialista államiság fejlődésének és a társadalmi haladásnak fő irányát, a szocializmus építésének távlatát is. A szocializmus irányában való fejlődés feltételei adva voltak, alapját biztosítottuk ■ azáltal, hogy a reakció már vereséget szenvedett, az üj típusú munkásosztály és Pártja vezető szerepet kapott, üj tartalmúvá vált a munkásparaszt szövetség és létrejött a Népfront. Az alkotmány program jellegű része a létrehozandó tanácsi típusú helyi képviseleti rendszer megteremtésére való utalás is. A kenyér ünnepének is nyilvántartjuk augusztus 20-át. Az aratás befejezése — az „élet” betakarítása — után az új bújából sütött kenyér megszegésének ünnepi aktusa híven csatlakozik az alkotmány ünnepéhez. Volt olyan időszak, amikor az egyik fő politikai jelszó a „munkát—kenyeret” követelése volt. A kenyér és a szabadság, tehát a dolgozó nép alkotmányáért való harc elválaszthatatlanul összekapcsolódott a munkásmozgalomban. Eredményeink közül, a kenyér ünnepe kapcsán, többek között a búzatermelésről szóló sikerekről is meg kell emlékeznünk Hazánk megszűnt az égbekiáltó nyomorúság, a híres, speciális magyar Szegénység, a hárommillió koldus országa lenni. Ma tisztességes megélhetése van mindenkinek. A kenyér előteremtése — a vetéstől a betakarításig — nálunk mindég a legfontosabb munkák egyike volt. Megszegése pedig kisebb szertartásosság közepette folyt le. Szóval, valami misztikum Vette körül a kenyeret. Az anyák sokszor azzal csitították az éhes gyermekek gyomrát — ahogy Kádár elvtárs a párt Vli. kongresszusán emlékeztetett rá —, hogy „a kenyér aludni ment.” Kormányunk mindég mindent megtett a kenyér biztosításáért. Előfordult, hogy behozatallal biztosítottuk. Az elmúlt évben és az idén azonban szép a búzatermés. Megyénkben a becslések szerint holdanként 11,8 q várható átlagosan búzából. Olyan ragyogó üzemi eredményekkel találkoztunk, mint Mezőnyá- rádon, ahol 20,5 q volt a hol- dankénti termésátlag, Bükkáb- rányban pedig 1 mázsával kevesebb. Volt olyan 100 holdas tábla, amelyen az átlagtermés 27 métermázsa volt holdanként. A felvásárolt búza meny- nyisége körülbelül 1000 vagonnal lesz több a tavalyinál. A begyűjtés legkeményebb esztendejében sem gyűjtöttünk be .ennyit, mint amennyit most felvásárlással biztosítunk, A kenyér most már nem jár aludni, sőt, néha pazaroljuk is. A kalóriafogyasztásban tizenharmadik helyen vagyunk a világon. A jól táplált népek közé tartozunk. A 18. évfordulón nemcsak Horthyék ellenforradalmi időszakával tehetünk összehasonlítást, hanem az- alkotmány megalkotásának idején való helyzettel is. Sőt, sorra vehetjük az alkotmány tételeit, elemezhetjük, mit, hogyan váltottunk valóra, és milyen feladataink vannak még. Alkotmányunk szerint „A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé." Minden eredményünk forrása az alkotmányban rögzített népi hatalom volt. Ez tette lehetővé a szocializmus alapjainak lerakását és biztosítja a teljes felépítését. Az iparban a szocialista tulajdon a domináló, a mezőgazdaságban egyrészt az állami gazdaságok csatlakoznak hozzá, másrészt a termelőszövetkezeti üzemek is a szocializmus erejét növelték. A közeljövőben a termelőszövetkezetek közös földtulajdona tovább erősíti majd a szocialista tulajdont. A gazdasági élet fejlődésén, a szocialista tulajdon erősödésén kívül tapasztaltunk olyan nehézségeket is, amelyek gátolják az ország előrehaladását, az erőforrások jobb kihasználását. Ezért szükség van a gazdasági mechanizmus reformjára, továbbfejlesztésére. A- „minden hatalom a népé”, reális valóságát tovább erősíti az új gazdasági mechanizmusban a döntési jogkörök decentralizálása, amely a közös feladatok megoldásában növeli a dolgozók aktivitását, ezzel bővíti rendszerünk demokratizmusát. Az üzemi demokrácia várható szélesítése igényli a szervezett dolgozók szervezetének, a szakszervezeteknek nagyobb jogkörét is. A termelőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztését jelenti a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és a termelőszövetkezeti szövetségek életre- hívása, megválasztása. A demokrácia fejlesztése mindkét területen nagyobb beleszólási jogot biztosít az ország gazdáinak, a »hatalom birtokosainak, a dolgozó embereknek üzemük és a közös gazdaságok munkájába. A gazda gondosságával kell megteremteniük a jogok és a kötelességek összhangját. A szocialista tulajdon erősítését szolgálják a munka- versenymozgalmak, a szocialista munkaerkülcs fejlesztése. A kötelesség teljesítése, az állampolgári fegyelem, a munkafegyelem és a társadalom iránti nagyobb felelősségérzet több és tudatosabb cselekvést igényel a szocializmus teljes felépítésének időszakában. Aki figyelemmel kísérte az ország- ■ gyűlés legutóbbi ülésszakának munkáját, tapasztalhatta, hogy a felszólaló 57 képviselő nagy felelősséggel és hozzáértéssel beszélt az ország gondjairól. A légkör kritikusabb volt a korábbinál. Észrevételeikben, javaslataikban ott voltba dolgozó milliók szava. Érezhető volt, hogy az országgyűlés mindinkább a dolgozó nép tapasztalatait közkinccsé tévő fórummá válik. Az alkotmány 10. §-a vált teljesebbé ezen az ülésszakon: „A Magyar Nép- köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve az országgyűlés. Az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogokat.” Az országgyűlés és a Minisztertanács függő viszonya rajzolódik ki abban, hogy nem minden minisztert jelöltek képviselőnek. Mindez a kormány tevékenységének fokozottabb ellenőrzésével és beszámoltatásával függ össze. „A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével” — olvassuk az alkotmányban. Ez a passzus, valamint a párt IX. kongresz- szusa arra tanít bennünket, hogy állandóan figyeljük, milyen változások mennek végbe az osztálystruktúrában, milyen társadalmi erőkre támaszkodhatunk, milyen szövetségi rendszerrel tudjuk megvalósítani a szocializmust, miképp érjük el az osztálykülönbségek további csökkenését. A munkásosztály száma az 1949. évi félmillióról másfél millióra emelkedett, nőtt társadalmi súlya is, mert; erősödött szocialista öntudata, növekedett szakmai és általános műveltsége. 18 év alatt bebizonyosodott alkalmassága a vezetésre, mert érdeke, útja azonos a társadalmi haladás irányával. A parasztság nagy utat tett meg — az alkotmány életbeléptetése óta — a kispolgári állapottól a szövetkezeti tagságig. Az a szoros szövetség, amelyre az alkotmány utal, a parasztság szövetkezeti útra térésével és most, a szocializmus ■ teljes felépítésének szakaszában hozott intézkedésekkel új, szilárdabb alapra került, annak ellenére, hogy a sajátos érdekek következtében a munkás-paraszt szövetség még nem mentes minden ellentmondástól.. Ezek felszámolásához a gazdasági kapcsolatok tervszerű szabályozására van szükség. . . _ # Az értelmiség számánál nagyobb a politikai jelentősége. Ma már nem a 18 év előtti régi és új alapon figyeljük munkájukat, hanem a szocializmus, a munkásosztály ügyének szolgálata alapján. Társadalmi rendünk alapja a munka, ahogy azt az alkotmány kimondja. Az alkotóteremtő munka békét kíván. Országunk külpolitikájának középpontjában a világháború kirobbantásának elhárítása áll. Az eredményeinkre való hivatkozás és emlékezés örömét rontja és felháborít bennünket, ha a második világháború mérhetetlen pusztításaira gondolunk, vagy ha a televízió híradójában látjuk, hogy az amerikai bombázók egyre inkább válogatás nélkül pusztítanak lakott területeket, iskolákat, kórházakat is Vietnamban. A magyar • országgyűlés legutóbbi ülésszakán nagy je- | lentőségű külpolitikai jellegű határozatok születtek a közel- keleti helyzettel és az európai biztonsággal kapcsolatban. Az internacionalista meggyőződés és a lelkiismeret parancsa kötelez bennünket a mai nemzetközi helyzetben olyan állásfoglalásra, amely a háború kirobbantása, illetve továbbterjesztése ellen szól. A lkotmányunkban biztosított jogaink helyes gyakorlása, a demokrácia további szélesítése, és az előttünk álló nagy jelentőségű feladatok megvalósításában való nagyobb kötelességtudat és felelősségérzet biztosítékai annak. hogy alkotmányunk alapján alkotó módon tevé- kedjünk a szocializmus teljes felépítéséért. ''' , ott emelkedik a Tiszai Vegyikombinát, szocialista iparunk egyik büszkesége. Foto: Szabados György ****************************************************************** ■*> 4. CSANÄDY JÁNOS: KENYÉR Az első harapásra nem emlékszem. Aztán — iskolatáska mélyén • újságpapírba bújt szerényen. S jöttek mind nagyobb harapások — és már küzdeni kellett érte. Korai felkelések, kései elalvások; a kapa nyele, a kalapács, az ásó-gereblye. Az íze egyre erősebb lett. S egyszercsak hirtelen hiánya a kukoricalisztbe is belopta szagát, pirosát, ropogósái. Testét milliók áhítozták, S eszme lett, világnyira tágult: Seregek drága vére hullt, Kaszák helyett ágyúk küzdöttek erte, a béke szimbóluma lett. Harmadnapon megszületett, — nem mannaként hullott e földre — £ És most. egyszerre táplálkoznak * belőle a roppant földgolyón * a saskeselyűk s a galambok! » ***************************** ************************"> ************ A Pravda az újabb kínai provokációról A kínai „vörösgárdisták” augusztus 17-i támadása a Szovjetunió pekingi nagykövetsége ellen azt tanúsítja, hogy a kínai hatóságok szánt szándékkal olyan feltételeket teremtenek, amelyek között a nagykövetség és más szovjet hivatalok nem végezhetik el rendesen munkájukat — írja szombati számában a Pravda. A kínai kormánynak világosan látnia kell, hogy teljes felelősséggel tartozik a provokációkért és következményeikért. A tények azt tanúsítják, hogy a Mao Ce-tung-féle csoport tovább akarja élezni a szovjet—kínai viszonyt. A „vörösgárdisták” garázdálkodása durván sérti az államközi kapcsolatok alapelveit, a diplomáciai szabályokat. A Pravda hangsúlyozza, hogy a pekingi hatóságok mostani provokációi a szovjetellenes vonal újabb megnyilvánulása. A fékevesztett szovjetellcnes kampány céljai világosak: azokat akarják elnyomni, akik nem értenek egyet „Mao Ce-tung eszméivel” és a pekingi vezetők politikájával. Ezzel a kampánnyal szeretnék elterelni a kínai nép figyelmét a törvényellenességekről és az önkényről, amelyet a Mao Ce-tung-csoport a maga diktatúrájának megteremtése érdekében Kínában meghonosított. f A kínai hatóságok már tö ízben szerveztek provokáció' | szovjet nagykövetség ellen | hasonló módon jártak el n szocialista országok — Mi i gólia. Csehszlovákia, Bulgár j az NDK és Jugoszlávia | nagykövetségeivel szemben. ; pekingi hatóságok azt szer | nék elhitetni a kínai népp j hogy nem az imperializmus | ellensége, hanem a Szovj j unió és a többi szociális ! ország” — állapítja meg t 1 fejezésül a Pravda. Közös hadgyakorlal az NDK-ban Mint ADN hírügynökség jelenti, augusztus 14 és 18 között Potsdam és Magdeburg térségében közös hadgyakorlatot tartottak az NDK nemzeti néphadserege alakulatainak és egységeinek, valamint az NDK- ban állomásozó szovjet hadseregcsoportok részvételével. A hadgyakorlatok megmutatták a részvevő fegyveres erők nagyfokú harci felkészültségét és jó együttműködését, elősegítették az NDK nemzeti néphadserege és a szovjet hadsereg fegyverbarátságának további erősödését
