Észak-Magyarország, 1967. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-18 / 194. szám
4 ■a—maaBi BSE A&MAGT AEOBSZAG Péntek, 1367. augusztus 18. Zoli ár ft Amikor az állomáson összetalálkoztak, Zo) tán láthatóan megörült. — Jó napot kívánok, Kovács bácsi! Hová azzal a sok csomaggal? Kovácsban megbizsergett az öröm. Már hogyne bizsergett volna, amikor a vállalat igazgatójának fia így megismerte, pedig eddig még alig-alig beszélgettek. — Szervusz, Zoltán! Megyek egy kis üdülésre __ a Balatonhoz, a vállalati V ityillóba... hát te? — Ez nagyszerű! Én is oda megyek. Tudja, Kovács bácsi, szüleim már ott vannak, de nekem még egy kis dolgom volt... — Ugyan, mi dolgod lehetett? A fiú közelebb hajolt, s bizalmasan Kovács fülébe súgta: — Kislány! Felszálltak a budapesti gyorsvonatra, tnég ülőhelyet is kaptak. így aztán jókedvűen néztek a hosszú út elé. Az igazgató fia magabiztosan csevegett egész idő alatt. Mesélt olaszországi, lengyelországi élményeiről, úgy, hogy Kovács már kezdte Irigyelni. Persze tudta, hogy a főnöke minden nyáron külföldön tölti szabadságát családostól együtt, de abba még nem gondolt bele, milyen irigylésre méltó élmény ez egy tizennyolc éves számára, főleg negyven éves szemmel nézve. A mi Zoli úrfinkon semmi megilletcdés, vagy különös öröm nem látszott. Neki mindez természetes volt. Mint mondtam, kellemesen telt az út, s Kovács megállapította magában, hogy ez a Zoltán igen ügyes, okos gyerek. Széles látókörű, mindenről elfogadható véleménye van. Magában még mosolygott is, ha arra gondolt, milyen kis suta inas lehetett az apja ilyen idős korában. Mert az öreg kőműves v.olt, s úgy verekedle fel magát a mérnökségig, már felnőtt fejjel. No, de amit tőle megtagadott az élet annak idején, most busásan, két kézzel pótolja visz- sza fiának. Emígyen beszélgetve, elmélkedve érkeztek meg a Keleti pályaudvarra. — Kovács bácsi, maradjunk együtt — ajánlotta kedves ragaszkodással a fiú, s még a csomagot is segített leadogatni. A peronon hirtelen fiatalember ragadta vállon. — Nézd csak! Szevasz, Zoli! — üdvözölte harsányan. — Hová, hová? Megállította, örülve a váratlan találkozásnak. — Várjon meg, Kovács bácsi — kiáltott Zoltán —, egy pillanat... Kovács kicsit távolabb álldogált egy keveset, aztán lassan elindult a kijárat felé. Nem zavarja a fiatalokat, gondolta. Végül is felszállt egy villamosra, amivel a Déli pályaudvar felé igyekezett. Ott azonban hiába figyelte a fiút. A vonat ablakából is leste, míg ki nem gördült a szerelvény. Ügy látszik, elkerültük egymást, másik kocsiba szállhatott. A kis balatoni állomáson már ott állt az igazgató kocsija, s mellette a főnök. aztán az állomáson összetalálkozott va- sí lakivei, s úgy látszik, elkerültük egy- J mást. Valahol itt lesz, várjunk egy ki- * csit. J De a fiú nem szállt le a vonatról. Er- J ről sem, a következőről sem, éjszaka *■ sem jött, sót, még másnap reggel sem. J Izgult már az egész üdülő, a szülők- '*• kel együtt. Mi történhetett. Dél felé a * rendőrségre is bejelentették a dolgot. J Estére azonban a fiú váratlanul befu- *• tott. J — Hát te? — estek neki még utólag is ijedten. * — Eltévedtem — vallotta be Zoltán J szörnyen röstelkedve. — Rossz villa- J mosra szálltam, s elvitt a fenébe. Mi- * re valahonnan taxival a Délibe jutót- * tam, már ebnen t a vonat. j — No, és miért nem jöttél a következővel? — szögezte neki atyja a kér- jf dést. I — Felszálltam én,, csakhogy ... csak- j hogy rossz vonatra, s nem erre hozott, 1 hanem... szóval Pécsre utaztam. On- í nan vissza Pestre. . . egy kis időbe ke- $ rült. I Kovács teljesen megdöbbent. Hogy J lehet, hogy egy ilyen világot járt fiú í ilyen gyámoltalan? Ez szinte hihetet- J len. Ma már Józsi bácsi Mezőkovács- í faivárói se jár ilyen kálváriát. — Te még talán soha nem voltál Bu- í dapesten? — kérdi hitetlenkedve az I igazgató fiát. J — Öh, dehogy nem! Meg se tudnám J számolni, hányszor, de vonattal még * soha. Csak a papa kocsijával, meg a J vállalatival, ha úgy adódott. *■ — Te jó ég! — csapta1 össze kezeit a j fiú anyja —, tényleg igaz... hogy erre * nem gondoltunk, papa! Igazán haza- J szaladhattál volna kocsivá! a gyerekért! J Adamovics Ilona >(■ — Nem latta a fiamat, Kovács kartárs? — Láttam én, együtt jöttünk Pestig, jfár)rlr)c-k-)r)rk-)ck-k'k-tck-ki'-tck1ck'k-Mirk-k-kirick *★★***★*★*★******★★*★****★★★**+★★*★*★★*★★***★★★★*★ ********* Cz:vz::i&rbi rekord Másak és ssámok A z öreg Sátoraljaújhely is ifjodik újabb és újabb csinos házai által. Itt is lépten-nyomon építkezésbe ütközik az ember. A minap megkérdeztük dr. Halász Istvántól, a végrehajtó bizottság elnökhelyettesétől, mennyi új lakás épül ebben az esztendőben. Az elnökhelyettes rövid számvetést készített, majd elmondta a következőket. Kereken ötven állami, szövetkezeti vagy társas alapon épült lakást adnak át az idén a lakóknak. S még ebben az esztendőben megkezdik 64 lakás építését, amelyek munkái átnyúlnak a jövő évbe. S hogy a számokat megfelelően érzékeltesse — szárazak a számok —, megemlített néhány építkezést. A Boda-dűlő környékén új városrész van kialakulóban. E helyen egyelőre négy, úgynevezett pontház épül (egyemeletes, egyenként négylakásos épületek), kettő már jó ütemben épül, kettő pedig szervezés alatt áll. A későbbiek során tovább bővül e rész újabb és magasabb épületekkel. Épülnek továbbá a Művelődésügyi Minisztérium által biztosított kedvezmények alapján a pedagógus-lakások is. A város tízes keretet kapott, ebből két kislakás épül és égy nyolclakásos társasház. Az egyik kislakásba már b® is költözött a család. A számok tükrében nem » mutat rossz képet a város építkezése. Ahol így építkeZ* nek, ott hamarosan meg?‘ dódik az esetleges lakás* gond — vélekedhet bárk|j Nos, Üjhely talán oárrnel? más városnál előnytelenebb helyzetben van. A szám0'’ aránya nem reális. A tanár* 250 életveszélyes lakást tar* nyilván, 170 pedig nagy011 sürgős tatarozásra szorul. Aj elavult épületek állapotán5) talán érzékelhetőbb kép0* fest, ha elmondjuk, hogi legutóbb egyetlen hónapba11 négy lakás mennyezete s#' kadt le! Csak a szerencsénelí köszönhető, hogy nem tik* lent baleset. És a veszélyes, a tatai®* zásra szoruló épületek Pot' lása, kijavítása közben lakásigénylő várja, hogy haj' lékhoz jusson. S hogy mindezt miéf* mondjuk el? N°* azért, mert tudorba* sunk szerint azóta gyors0, meg az építés, amióta , a rosi tanács létrehozta saF hetven tagú építő részleg6*; Még sok-sok pénz, sok-so® munka, jó sok idő szükség0" hozzá, hogy megifjodjon aj öreg varas. Mindenesete dicséretes, hogy a tanács * legkisebb lehetőséget is me?' ragadja az építkezések me?' gyorsítására. — * Szinefár György: Vihar a pusztán Szakolczy földbirtokos keresztfiává fogadja a lányával egy napon született cselédgyereket, Porkoláb Istvánt, aki ettől kezdve Ákos és fiatalúr lesz, a kastélyban nevelkedik, s nincs más dolga, minthogy engedelmes játszótársa, majd később szolgája legyen a vele egyidős Ágnes kisasszonynak. A szüleitől és otthonától élsz ikított fiú néhány év múlva döbbben rá, hogy már nem tartozik a kis cselédkunyhóhoz, de nem tartozhat soha a kastélyhoz sem. Pista sok gyötrődéssel, nehéz vívódásokkal teli útja visszavezet övéihez. Megismeri az igazi cselédsorsot, s az annál megdöbbentőbb számára, mert már ismeri a kastély pompáját. Életének fontos állomásai gyorsan követik egymást. A sorozáson megveri Jankó káplárt, s ezért tömjöcbe kerül. Ott Beretvás $zavái — ő már sok mindent tud a világ alakulásáról — felnyitják szemét, s mire az első világháború kitörésekor a frontra indítják, már másképpen nézi az őrnaggyá vedlett Szakolczyt, s a katonákat „Hölgy” cigarettával megajándékozó szépséges Ágnest. Megjárja az első világháború poklát, s mire 1919- ben győz az első proletárdiktatúra, már mint forradalmár áll a cseléd-parasztok élén. „Vihar a pusztán című regényemben — mondja a szerző — a Magyar Tanácsköztársaság hősi harcaira emlékezem. Fiatal diák voltam akkor, a férfiúvá serdülés eszmélő, minden benyomásra érzékenyen reagáló, nyugtalan korszakában. Szemem előtt bomlott ki, zajlott le-és bukott el egy alföldi peremváros saját, külön forradalma, öntudatra ébredése. Bár kicsiny része volt ez az egésznek, mégis több, mint egy csepp víz a tengerben ...” A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora IA 188 méteres bullámhossroD IS—19 óráig) Borsodi tükör. Versenyben!... Beszélgetés egy feiunkabrigád tagjaival. A dolgozók érdekében. Legújabb lemezünk. Holtszezonban — a bekccsri tsz- jben. Kulturális életünkből. A , dzsessz kedvelőinek. A nyár a pihenés, az utazgatás és az idegenforgalom szezonja. És ami sajnálatos tény: ilyenkor van csúcsforgalom .a tűzoltóknál. A jó hírek mellett, naponta fejcsóválva és együttérzéssel olvashatja az ember: leégett egy csűr, villám csapott egy szénakazalba, tűzzel játszott egy kisgyerek... S ha a közvetlen okot és a kárt a természeti elemek számlájára is írjuk, hozzá kell tennünk: elővigyázattal és egy kis többletköltséggel sokszor több tízezer forintos értéket óvhattunk volna meg a tűzkártól. Az egyik borsodi termelő- szövetkezet istállójába nemrég villám csapott. Alig tudták kimenteni az állatokat, az épület pedig porig égett. Ha előzőleg nem sajnálták volna a beruházást egy villámhárító erejéig, most nem kellene keserű szájízzel tudomásul ven-' ni, hogy a közös vagyon 100 ezer forinttal megcsappant. 48 riasztás júliusban Idén a vártnál rosszabb megyénkben a „tűz-mérleg”. Csupán júliusban 48 alkalommal hívták a tűzoltókat, s még rosszabb a statisztika, ha figyelembe vesszük az önkéntesek segítségével vagy saját erővel elfojtott tüzek számát is. Egy kis utánatekintés és kiderül, hogy ez a számadat sajnos messze túlszárnyalja a sok évi átlagot. A múlt hónapban keletkezett tűzkár értéke pedig szinte horribilis, jóval meghaladja a 9 millió forintot! Figyelmeztető összehasonlítás: tavaly ugyanannyi idő alatt „csupán” tizenhétszer vonultak ki a tűzoltók Borsodban. Hogyan történt ez a „felfutás”. mi okozta ezt a szomorú rekordot? rr rr 8 US a wsenki földjén66 Beszélgetésünkkor Csapó András alezredes, a megyei- tűzrendészet! parancsnok helyettese nem győzte hangsúlyozni, hogy bár az időjárás is kedvezőtlen volt. a tűzesetek közül jónéhányat mégis elkerülhettek volna a gazdaságok és a magánlakások tulajdonosai, ha betartják a megelőző tűzrendészet! szabályokat, s nem számítanak sok helyütt arra: ha le is ég az épület, a Biztosító maid fizet. Ebben az évben ia elpusztult sok ezer fiatal csemetefa, s hogy néhányszor nem égett le egy-egy erdő, az mindig csak egy jóindulatú és rögtön segítségért siető embernek volt köszönhető. Koca-turisták felelőtlen, a közvagyont semmibe sem vevő emberek — akiknek a kilétét útólag már nem is tudják megállapítani — súlyos kárt tettek már az idén is. Egy hanyag mozdulattal eldobott égő csikk, egy szalonnasütés nyomai. lángba is borul az erdő, a „senki földje”. Nemcsak a hivatalból nyilatkozó tűzrendészek, hanem ml valamennyien, akik magunkénak érezzük a természetet, arra kérhetjük egymást: vigyázzunk a közvagyonra, s figyelmeztessük a felelőtlen embereket. Talán akkor legközelebb már nem lesz olyan szomorú adatokkal teli a tűzrendészet vidám statisztikája, s már Gy. K. Park,vagy piac? sj Miskolc egyik büszkesége a Kílián-déli lakótelep. — Szép házait, a házak közötti zöldsávokat, parkokat, ~ játszótereket az idegenek megcsodálják, az ott lakók E pedig féltik, sőt, sokan közülük magánszorgalomból E gondozzák is. Ezért érthető felháborodásuk, amely már E egy hete tart az új ABC-áruház környékén. Az áruit házzal szembeni zöldsávra ugyanis az egyik napon E ráállt egy lovaskocsi, megrakva dinnyével, és az alkalis mi árusok onnan kezdték kínálgatni portékájukat. “ Jöttek is a vevők, tiporták a zöldsávot, s egy órán ~ belül szemetes csatatérként „díszelgett” a terület. Es Z, ez megismétlődött másnap, harmadnap, egészen addig, ~ amíg a lakók a rendőrség segítségét nem kérték. Hogy — azóta mi a helyzet? Most már a lovaskocsi nem áll s rá a zöldsávra, de a dinnyét továbbra is a fűre past kolják, és bizony az utcán ácsorgó ló sincs tisztasági s versenyben ... — A Kilián-déli lakosok jogosan várnak gyors intéz— kedést! 5 (r) Az összefogás eredménye A közeljövőben igen jelentős intézménnyel gazdagszik Kazincbarcika művelődési élete: a város vezetőségének, valamint a nagyüzemek igazgatóságainak összefogásából létrejön a központi fúvószenekar. Az együttes megteremtése több szempontból igen jelentős. Részben, mert a városnak szüksége van jó felkészültségű, sokféle feladat megoldására képes zenekarra, másrészt pedig éppen a zenekar megteremtésénél mutatkozott meg, hogy a Borsodi Vegyi- kombinát, a Borsodi Hőerőmű, a városgazdálkodási vállalat nemcsak erkölcsiekben támogat egy városi együttest, hanem igen jelentős anyagiakban is. Az anyagi hozzájárulás pedig annak elismerését is jelenti, hogy az üzemekben működő művelődési intézmények, művelődési lehetőségek, szak- szervezeti kulturális szervek segítésén kívül, a városi művelődési alkalmakat is magáénak tekinti minden üzem, hiszen ott, a városban az ő dolgozói élnek, művelődnek, szórakoznak. A zenekart egyelőre 25 tagúra tervezik, megfelelő szakvezetővel. A tárgyi szükségletek biztosítottak, a hangszeRaizos ív-műsorprogram NÖTA$ZÓ„ KÉK FÉNY TV-SZÓTTE&.. Soiífflsmfi&T AVlLAGTÍMtn tLA.TTTELESÉT rek is rendelkezésre álln* már napjainkban. Most kítják ki az együttes szeméi) állományát. Í,| s Töprengés | olvasás közbeu E Egy süketnéma bérli- E ni férj válópert indított ~ süketnéma felesége eist len, mert nem bírta to- s vább, hogy az asszony E folyton a szeme előtt E hadonászott, és kéz- E mozgásával • állandóan ~ szidalmazta öt. z Hát már a süketnéma S házastársak sem értik j§ meg egymást? Hollywoodi hírek szerint, Az istennő címmel film készül az egykori, világhírű szinésznöről, Sarah Bernhardtról. Elképzelem, hogyan fogadta. a hirt — az isteni Cina. • Marston Eates. az ismert amerikai tudós az állatok világáról itt könyvében kimutatja, hogy az utóbbi kétezer év alatt 106 emlősállat- fajta veszett ki. Akkor mire való volt Noé küszködése!?- • A svájci N euchatel kantonban engedély kell a csigagyüjtóshez. A korlátozást azért hozták, mert az ínyenc csemegéhez bárki, bármilyen mennyiségben hozzájuthatott. Ezennel felajánlom a hazai csigaállomány rám eső részét... • Az Indiai Kongresszus Párt Pán-indiai Bizottságának határozata folytán megszüntették a különböző indiai hercegek és maharadzsák eddig élvezett járadékait. Ilyenformán többek között évi 240 000 fonttól esett el a haiderabadi nizzam. A hír hallatára elkeseredésében bizonyára ipH kiáltott fel a szegény nizzam. — Micsoda eljárás ez, nizza meg az ember! (XomáAl István rajiad *nmilllliiliillllllllllU(!lllUlll||:
