Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-22 / 171. szám

2

ESZAKMAGVARORSZAG

Szombat, 1967, július 2S.

Viva Pol

Flint jegyzet

Ezek a fiatalok - Botrány

Fuck Jenő fogadta a törők követet

Föck Jenő, a Minisztertanács elnöke pénteken bemutatkozó látogatáson Tógád t a Veysel Versan rendkívüli ós meghatalmazott minisztert, a Török Köztársaság magyarországi követét.

Káila Gyula Bcörcceáen

Kallái Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Csütörtök délután Hajdú-Bihar megyébe érkezett. Debrecenben a pártbizottság székhazában találkozott á megye párt- és állami vezetőivel. Kaíakas László, a inegyel pártbizottság első titkára tájékoztatta a megye politikai, gazdasági életéről, eredményeiről és gondjairól.

Üdvözlő távirat Varsóba

Lengyelország felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losönczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke üdvözlő táviratot küldtek Wla- Üyslaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Edward Ochabnak, ä Lengyel Népköztársaság államtanácsa elnökének, Józef Cyrankíewíeznek, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa elnökének.

Ebben a Lengyel Népköz- társaság nagy nemzeti ünnepe, Lengyelország újjászületésének 23. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, az egész magyar nép nevében üdvözletét és jókívánságait küldi a lengyel vezetőknek és a testvéri lengyel népnek.

Gromiks me§ites2élései New toriban

Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csütörtökön tárgyalásokat folytatott az ENSZ székhelyén az arab országok ENSZ-küldöUeivel. A szovjet külügyminiszter találkozott Buteflika algériai, Mák- húsz szíríai és Pacsacsi iraki küldöttel.

Csagla Belgrádban

Csagla, indiai külügyminiszter kétnapos kairói látogatása után csütörtök este Belgrád- ba érkezeit. Az indiai külügyminiszter tárgyalásokat folytat a jugoszláv vezetőkkel a közel-keleti helyzetről.

Jelentés Kairóból

Kairóban pénteken hivatalosan bejelentették, hogy Amin Hémed Hoveidi államminisztert nevezték; ki az EAK új hadügyminiszterévé. Az új hadügyminiszter az arab és iszlám kérdések elismert szakértője.

Nemes nyári szóralmiás a Bükk lábánál

Nem mondhatjuk, hogy az émődi művelődési otthon egyszerű feladatra Vállalkozott, amikor a nagy lendülettel zajló mezőgazdasági munkák közepette két hétre szóló kulturális programot állított ösz- ísZe. A nyári „uborkaszezon” ellensúlyozására készült ez a program, amely egyben azt; is bizonyítani szeretné, hogy a népművelés nyári, „törvényszérű” tétlenkedése csak fikció. Napjainkban, amikor a gépek hada segíti a nyári munkák mind gyorsabb elvégzését, feltételezhető, hogy a nehéz munka után jut idő a. szórakozásra, h pihenésre, a szellemi felüdülésre.

Ernődön immár negyedik alkalommal rendezik meg a bükkaljai ünnepi heteket. Az idén, július 22-én, Vagyis ma nyitják meg ünnepélyesen a két hétig tartó programsorozatot. Ez alkalommal Démuth József, a Mézőcsáti Járási Tanács vb-elnöke mond köszöntőt, majd a művelődési ház művészeti csoportjai lépnek pódiumra. Egy nappal később Emod, Tiszakeszi, Mezőcsát, Mezőkövesd, Tiszapalkonya és Hejőkeresztűr ifjúsági klubjai szellemi vetélkedőkön mérik

MOLNÁR GABOR

Balatoni keszeg és a piraiba

össze tudásukat. Este az Öpc- rettszínház művészeinek rész-1 vételével műsorra kerül -sor. Július 24-én időszerű mezőgazdasági problémák megvitatására gyülekeznek a környékbeli termelőszövetkezetek agronomical. Egy nappal ké* sőbb, július 25-én a község méhész szakcsoportjának tagjai szakírókkal beszélgetnék A méhészkedés különböző kér' déseiről. Július 27-én Vltratf Tamás, a televízió sportriportere találkozik a nézők sokaságával. A világ térképe előli címmel Mező István, ai MSZMP mézőcsáti járási bizottságának titkára július 2íP án tartja meg kül- és belpolitikai beszámolóját JűliuJ 29-én több mint tíz amátőt lánczeftekar vetélkedik majd a bükkaljai ünnepi hetek Ván- dorserlegéért Egy nappal később, július 3Ö-án a megyei művelődési ház Csortos Gyűld színpada bemutatja Rostod Felnőnek a gyerekek című háromfelvonásos vígjátékét Klubhangverseny, lró—olva3 só találkozó és fővárosi színé; szék Nevess velünk című esztrádműsora teszi változatossá a bükkaljai ünnepi hetek programsorozatát

Maratoni négyes

14 Polish Weekly kacflaMdKM

a

dosó hál. Hatalmas példány,’ óriás á piraibák közt is. Nem) csoda, hogy a többiek elől má-j sodperc töredéké alatt elmar-i ta a mafrincha-csalit. Elejté-j séhez nem vágóvas, szigony,, vagy fejsze kell, megfelelőbb a> Winchester. Előszedem a pus-] kát AZ évezőpadra állok. Öt> lépésre csapdöshat a csórták-] végtől a küzdő, időnként egész) tömegével ä víz fölé emelkedő’ hal. A lövés belezűg az Ama-, zonasrá boruló csöndességbe. ’ Az ölöm a hal szemé tájáh] csapódhatott be, á piraiba lás-) sú pörgéssel veri a Vizét. ] Mint súlyos, nehezen engedő) tüsköt, Vonom kifelé a halai-’ más halat, majd mögéje, az5 Arttazonäßba lépek, és fél’ combig vízben állva, gördf-j tem, döntöm kifelé — minden) erőmét beleadva — a csúszós! fogású piraibát. Bőre nyálká-j san érdes, nem annyira csú-] szós, mint a harcsáé. Pikkely-) zete némiképp hasonló a sül-] lőéhéz. Hasátája Világosabb,] mint brönzvöfös hátarésze. )

V

égre a homokra segítem a: zsákmányt: már tudom,’ á közelben tanyázó in-] dián halászoknak adom... >

— Hát ez, és ött így esett] — mondja barátom, és nézi a) visszavezető, múltba érő „szá-] lat”, a hálóban lévő tízdékás] „Vörös szárnyú” keszeget. — ’ De vigasztaló, hogy ez aZ öp-] ró „vörös szárnyú” keszeg’ „hózta ide” a piraibás horgász-] kalandot. )

SzédelőZködünk. A magi-; nyöS, árva kis készegét visz-’ szádobja a vízbe. Lépéseink a] part felé kopognak, áz emléké-’ két idéző köveken.

— Hát pajtás — mondom —,] én egyetlen „paptetűt” seffl] adnék óda a legszebb, három-’ mázsás piráibáért sem. ]

— Miért?

— Megmondom. A „pap-j tetű” balatoni hal, a piraiba- pedig, és legyén bár báróm-: mázsás, ódáátía Váló, idegén ■

«OttfeäL . ■’

tem el a piraibát. Rövidebbre kell fognom a zsineget.

Futva igyekszem a pálmához. Odatérdelve, vállamat a barna, fiatal törzsnek vetve vonom kifelé a zsineget Óriási erő ránt, ellenkezik húzásommal. Váltam, markom keményen horzsolódik. A zsineg, ha nem feszülhék vállárnrnál a törzsnek, arcra rántana. Rázkódik. zörög felettem a zöld pálmaböbitá. A törzs állja a küzdelmet, á horog, s a zsineg is. Vérezhet a bf-onzvörös hal- ragndozó és ä többiek — akár a tengeri cápák sebesült fajbélijükre — rácsaphatnak. Sietnem kell.

Húzom a zsineget, vonszolom a zsákmányt a homok, s csónakom irányába. Vizes már az Arriazónásból kikerülő zsineg, közben a pálmabóbita be- le-belérezdül a vad erejű rántásokba. Vállarn Véresre zúzva, hamarosan több méter zsineg gyűlik össze a pálmatörzs tövénél. Fogást fogás követ. Mér csónakközeiben ver, csap- dos a bronzvörösét mindinkább bemutató halóriás.

Most — mérem a távolságöt — tíz méterre lehet csónakomtól. Fél órája küzdőm Veié? Lehet. Vizesen csurgó á homokkal elegyes curua-fonás, és éz jól hűsíti tenyerem, üjjáifn égését;

A bronzvörös hal deréktájon öles, körméretű, farókcsá- pásái. amelyekké! maga körül á vizét tajtékossá Véti, félelmetesek. Nagyöt rántok a fonáson, rövidítve a hal. még az urucuri pálmatörzs közti távolságot. Rögzítem a zsinórt, s a félig homokra húzott csónakhoz futok. Közvetlen közéiből mindennél Vadabbnak tűnik a horogra SaenSt fcsäi*

mikor pajtásaimmal, nyári vakáció idején beleénekeltünk a bakonyi erdőalj alkonyi, szarVasbogárzúgásos csöndes- ségébé.

— Hurkot hurokra vetve kötöm a nyolccentis görbülétű, araszos és vastág horogszárra az indián-fonta erős curuá- zsineget, kétméteres eresztéket hagyva a rőzseág-„búktató” alatt. Ráhúzom az óriási horogra a matrincha csalit. Az araszos horog szinte teljesén eltűnik a matrincha tömegében. A zsinór végét magám után húzva egy méter magas, bóbitás urucuri-pálma tövéhez tekerem. Idehaza a harminckilós, horogra került harcsával is nehéz elbánni, hát még a tízszérté súlyosabb piraibá- val.

— Vízbe vetem a horgot. Tovalibeg a rőzseág, Viszi a sodrás a csöppet sem köznapi buktatót, eresztékén a csalit. Feszül a kiengedett zsineg, amelyet most már csak a pálma töve tart.

Hirtelen alábukik a mesZ- szé, benn úszó rőzseág. Ij- húrként váj á homokba a pálmatőről vízbevezető zsineg, amelyet megmarkolok. Húzás vág vissza, és vád erővel kitépi ujjaim közül. Odabenn — ki tudja hány méter mélységben, harminc évézőhúzásrá a homokos parttól — küzd a bronzvörös hal. Szabadulni szeréthe, de az indián-fonta curuazsineg miatt nem lehetséges.

K

ifárasztom, határozom él, és elborít a piruló izgalom. Ezt az óriási erejű halat? Felvág a sárga vízben a piraiha sötét bronZa, majd alábukik. Semmiképp am tatesa;

S

zénvedélyes horgász barátom jobb ügyhöz méltó buzgalommal markolja üvegszálas horgászbotját a siófoki mólónál. Zuhogva indul botja zsinórján a halak számára rendkívül Ízletesen szervírozott gilisztás horog.

— Fogott már valamit? — csilingel egy finom női hang. Enyhe mordülás a felelet.

Növekszik körülöttünk a kíváncsiak gyűrűje, és a ráérősebbek letelepednek. Felhördülnék a hozzáértők, amikor a buktató alámerülését látják. Barátom óriási lendülettel „bevág”, és a népes társaság felett körbeutazik, a — tízde- kás „piros szárnyú” keszeg. Szisszenés, mordülás. Hamar elfogynak a kíváncsiak. A keszeg lekerül a horogról, s mi pirulunk.

— Hát — kap él a derű — nehezen kerülne ki itt egy vacsorára váló.

Ül előttünk a vízén á buktató. Lágyan. Semmitől sem zavarva. Mi meg odakinn, a kövön.

— Nos. neked talán tekintélyesebb zsákmányod akadt az Amazonasnál? — néz barátom szemrehányóan. Tud brazíliai gyűjtőutazásaimról, állítólag beié is lapozott már egyik-másik könyvembe.

A háltartó hálóban pihenő v,piros szárnyú” kicsi keszegre gondolok, és eszembe jut égy Sokkal nagyobb hal.

— Az Amazonas menti Ca- rarassu-mocsarak szomszédságában kikötve — kezdem — a bronzvörös, hárommázsás súlyt ö elérő piráibákra „Vadásztam”. Gvferékkóri könnyedség, Wgság kapott d akkor is, mini

Ném a jókedvű plakátra gaszló tréfás ötleteként bérül egymás mellé a fentebb ol vasható két filmcím. Azok < fiatalok, akikről az új magyai film szól, nem csináltak sem miféle botrányt, a másil filmben jelzett skandalum vi szortt Itáliában játszódik, akii elkövették, nem fiatalok, t két filmet véletlenül mutattál be egyszerre.

*

Nézzük először a hazai ké. szítésű filmet,-a ‘BanpVich Ta más rendezte alkotást. Ezek i fiatalok — hirdeti a film Címe de a film nem váltja hé i címben elrejtett ígéretéi. F viszonylag rövid, mintegy öt negyedórás filmből nem tud tűk meg, milyenek a fiatalok Természetesen egyetlen filrr nem vállalkozhat rá, hogy ; mai fiatalságot minden tílda. iáról megmutassa, á cím azon. ban mindenképpen többe: ígér, mint annak érzékeltetését, hogy a fiatalok jelentő: részé miként érdeklődik i beat-zene iránt, s hogyan lehet azt szépen, a .jóízlés hatá rain belül játszani.

Tizenkét beat-szárn hangzih el a filmben népszérű iíjí muzsikusok, elsősorban a: Illés zenekar és Szörényi Levente, valamint a hasonlóar népszerű ifjú előadóművész Koncz Zsuzsa tolmácsolásában, a film történeti vonali meg arra szolgál, hogy valamiképpen kitöltse két szán. között az űrt, illetve valamiféle keretjátékot biztosítson a számok bemutatásához. A zeneszámokról Itt bem kívánunk érdemben sZólhi, a fiatalok bizonyára tetszéssel fogadják majd többségét, bár nem a legszerencsésebbnek tartjuk ezt a filmet éppen a televízió táncdalfesztiváljának kezdetén, illetve azokkal párhuzamosan bemutatni. Viszont lesz alkalom válogatni az új zeneszámokban, s talán éppen a film, meg a láncdalfesztivál „vetélkedésében” dől el, hogy a filmben hallottak közül is melyek állják meg a népsze-A..LXXXXXi-J

__LAJ.J__I__I__i__i__I__I__á__1__

r

űség próbáját. Annyit feltétlenül el kelt mondanunk; iiogy Szörényi Levente, Illés Lajos, Szörényi Szabolcs, Zorán Szte- vanovity és Schöck Olló szerzeményei a műfaj jó reprezentánsai.

Sajnos, az Abody Béla és Banovich Tamás írta történet igen rozoga alépítmény a dalokhoz. Felvillan benne a pályaválasztás előtt álló diák, aki szüleivel ellentétben fizikai munkás akar lenni, látjuk a kamasz-szerelem bátortalanságát, a komolyabb szerelemtől való visszarettenést, bepillantunk többféle niűte- rtetn-ti tokba. Általában igen sok részletkérdés kerül szóba, Csak éppen érintőlegesen, jelzésszerűén, hogy minden feloldódjék a különböző okokkal és alkalmakkor megszólaltatott muzsikában. Ebből nem tűnik ki, kik, milyenek ezek a fiatalok, azaz társadalmunk fiataljai, de azok á fiatalok, akikét a filmkockákon látunk, általában szimpatikusak, még ha, bizony, nagyon gyenge szí- nészeknék is bizonyulnak. A zenekarok igen jól játszották magukat, de akinek már valamit a forgatókönyv szerint kellett alakítania, vagy akárcsak elmondania, már bajba került. Koncz Zsuzsa is inkább énekeljen mindig, úgy nagyon népszerű, de most látott prózai jelenetei megtépázhatják ezt a népszerűséget. A felnőtt színészek kényeintétlenül feszengtek konfekció-figuráikban.

A film sok szeretettel közelít fiataljainkhoz, éppen ezért kellett volna ä kellemes zeneszámok köré valami megká- póbb történetet írni. Vagy esetleg semmit, Mert ebből a

filmből úgyis csak á zené maradhat meg egy ideig emlékezetünkben.

Az olasz Botrány-ban tulajdonképpen nincsen semmiféle botrány. Ugyanis eltusolják. Anna Gobbi filmjében egy jómódú társaság kirándulásának vagyunk tanúi. A házaspár néhány vendéget hív meg a tengerre épített vérrottl-nya- ralójába. Mindössze hatan vannak, de micsoda összefonódások bontakoznak ki a hosz- szü és unalmas beszélgetések során! Az egyik vendég a háziasszony állandó szeretője, akit a férj pénzzel, egy nőnemű vendég a férj titkolt szeretője, egy további férfi a háziasszony régi szerelmese, az annak társaságában levő lány meg a házibárát egykori szeretője. Nagyjából mindenki tud mindenről, kivéve a háziasszonyt, aki csak most tudja meg. hogy szeretője megcsalta* és ezért botrányos úton akar tőle szabadulni. A tapintatos férj azonban mindent elsimít* a zártkörű kis társaságon kívül senki sem tudhat meg semmit, az élet megy tovább* mintha mi sem történt volna.

Leleplező szándékú erkölcs- rajz ez a film, azonban ebből a témakörből, az olasz nagy- polgárság morális állapotainak boncolgatásából már jónéhá- nyat láttunk, amelynek a diagnózison kívül mondanivalója is Vált. A filmbeli társaság egy napi unalom Után ment haza kiábrándultán, érdemi élmény nélkül. Mi —< szerencsére — csak rövid két órát töltünk a moziban.

Benedek Miklós

I tünk, amikor azt mondjuk: i hazamegy a magyar, amikor j Lengyelországba Utazik, és otthon érzi magát a lengyel, ha ellátogat hozzánk. Sok azonos | vonás jellemzi múltunkat, de több a jelenünket cs még több a jövőnket.

Lengyelország kimagasló sikereket ért el a szocializmus építésében. És a, lengyel nép ott van mindenütt, ahol kiállnak a népek testvérisége, szabadsága és a világ békéje mellett. Lengyelország aktív és következetes küzdelmet folytat az imperializmus ellen. Szolidáris a Szovjetunió és a szocialista országok békés célokat követő külpolitikájával. Tgar-ágos üerértek védelmében a világ valamennyi néoe számíthat Lén gvel országra.

Történelmi barátság a magyar és a lengyel nép testvérisége. Azonosak a céljaink. Érős honvédelmünk az általános békét szolgálja. A Varsói Szerződésben tömörült Országok népei, s köztük a lengve! és a magyar nép összetarlása egyik Záloga annak, hogy sé iepgve! földön, se a mi hazánkban nem történhetik soha többé más, mint amit a nép akar.

Köszöntjük lénerei Karáfa* inkát naev nemzeti ünnepükön. Velük vagyunk. F*vütl haladunk új sikerek felé.

F. M.

Az emberi boldogulás, a hu- maammii minden ülve őszinte tisztelettel köszöntötte tavaly a lengyel állam milieni- umat. Ma, a népi Lengyel- ország fennállásának 23. évfordulóján küldi újra szívből fakadó üdvözletét. Mi, magyarok úgy erezzük, hogy az első sorban tevők között a helyünk, amikor a békés nemzetek együtt ünnepelnek a baráti ! lengyel néppel.

Lengyelországnak természeti kincsekben és szépségekben gazdag iája! vannak, városai és falvai elbüvölőek. A lengyel ipar, bányászat, mezőgazdaság, kereskedelem grafikonja folyamatosan fölfelé ível. 1916-hoz képest a nemzeti jövedelem az ötszörösét Is jóval meghaladja. Ez a tény j égymaga kifejezi a lengyel j népgazdaság életerejét, s utal arra a már meglevő szilárd Szocialista alapra, amelyre az új, minden eddiginél szebb, gazdagabb és boldogabb Po- lónia épül.

Ml, magyarok igen jól tudjuk. pvft jelent évszázadokon át a balsorssal viaskodni, az óriási megpróbált áfásokat Ic- kiirA-nl. Történelmi múltjuk Során len-'vel barátaink éppúgy harcollak nemzeti létükért. fügeetlépségükért és sza- han*ámikért. aboevan mi. A két népet vérrel barátság köti eevmásbor. Ma képletes is ä szó, valót állí-