Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

Vásárnál», 1967. Julius 16. si ESZAKMAGTARORSZAG 9 záUTO—MOTOR lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllliillilll,l,i!ml Nagyobb választék az Autókéi „pultján" 17,adta-&cwUa HÄZASSÄG — SZELVÉNYRE Vincze Oszkár Gombfoci vásár A hajnali kilenc óra még ólomsúllyal nehezedett a kör­úti játékbolt eladóira. Valamennyien a kurtára fo­gott éjszakát ásítgallák ki magukbóL Am az élet — főként a játéküzletben — nem állhat meg. nyílott az ajtó és nyeszlett, mezítlábas srác bukott be a bőit tarka színpadán. A fickó, testi arányai után, legfel jelű kilenc éves lehetett. A csenevész kölyök nagyokat szuszogva kilenc-tízhónapos csecsemőt tartott hurkapecck vékonyságú karocskáján, de láthatóan nagy súlyt helyezett strammsága látszatának megőrzésén. Szemével a gubbasztó eladókat rcf- lektorozta, majd pengeéles fiúszopránján a legidősebb eladó felé fordulva imigyen szólott: — Gombfocit szeretnék venni! Az eladók összenéztek, nem tudták hirtelen, hogy a kö­lyökkel tréfálkozzanak, vagy sajnálják. A pillanatnyi zavart a legidősebb eladó oldotta fel. Leemelt a polcról egy gomb­foci dobozt, és átadta a teher alatt görnyedő kölyöknek. A srác fél kézzel mohón megragadta a kincset, a pultra he­lyezte, majd fürge ujjaival kinyitotta. Egy ideig gusztálgat- ta, egyet-kettőt cöcögött is hozzá és avatott kézzel visszazár­ta, Ä gyerek kérdésére az eladó megmondotta a portéka árát. — Bácsi kérem! Tessék megengedni. hogy a vásárlást öcsikével is megdumáljam. Tetszik tudni, cguütt kaptuk a pénzt és a játék fele is az öcsié. — A picit csípőből indított mozdulattal feljebb lökte, majd a pulthoz farolva derék pesztrához illő gyengéd gügyögéssel mutogatta, lóbálta a kincset a csecsemő szeme előtt. — Noo, öcsike. szólalj meg hát... Ügye neked is tetszik a foci? Noo, nézd meg jól magadnak. Nézd csak, milyen klassz játék. De öcsi. a kilenc hónapos csecsemő, mint valami néma szfinksz bámult a semmibe. A srác, láthatóan türelmét veszt­ve, egyre inkább felemelte hangját, és a focidobozon kívül most már öcsikéjét is lóbálni kezdte, miközben az otthoni be- ceszavak egész csokrétáját clismételgette a pici bekurblizásá- ra. öcsi azonban hajthatatlan maradt. A srác minden agit­prop. tudománya csődött mondott. Sehogy sem sikerült a gombfoci-iizlet erkölcsi- és anyagi hasznát tudatosítani. Mi­után a fickó úgy érezte, hogy varázsszóid rónak minden pus­kaporát ellődözte, forgatni kezdte a picit. Néhány másod­percig forgott vele, majd a pici, mint valami madárka, bugyborékoló hangocskájával, lakonikus tömörséggel letette a voksot: — Ettye... Ettyetye « srác szeme éleset villant. Szabad bal kezével mélyen beleszúrt nadrágja zsebébe, szélsebesen kiszámolta a gombfoci vételárát. Nagyot sóhajtva fellélegzett, majd így: — Tetszik látni, bácsika? Ugye milyen jól megértjük egy­mást öcsikével? Csókolom, viszlát bácsika! Ezzel diszkóit a boltból. — No, c fiúból pedig biztos politikus lesz, akárki meglás­sa . .1 Az „autóiskola” tanterme Miután az Egyesült Álla­mokban és különösen Kalifor­niában egyre növekszik a vá­lások és az újabb házasságkö­tések száma, egy Los-Angeles-i anyakönyvvezető a formalitá­sok megkönnyítésére és a költségek csökkentésére java­solta, hogy vezessenek be az anyakönyveknél családi olda­lakat 12 letéphető szelvénnyel. |Ez esetben az újabb házasság- ; kötésnél csak a szelvényeket ; kell letépni. (A „Basler Nachrichtenéből) VILÁGÍTÓ NŐI RUHA Diana Dew amerikai divat­tervezőnő világító ruhát ké­szített. Finom műanyagba elemmel összekötött apró égő­ket varrt be. Az elemet a ru­ha rejtett zsebében helyezte el. Az elem ki-bekapcsolásával a legkülönbözőbb fényeffektu­sok érhetők el, ragyogó csil­lagok, merőleges vagy víz­szintes fényvonalak stb. Az elem világító ereje kb. 5 óra hosszat tart, ami ele­gendő egy-egy esti mulatság­ra, különösen, mert a fény időnként kikapcsolható. Az Ötletdús divattervezőnő tervbe vette hangszalaggal el­látott estélyi ruhák készítését is, amelyek beszélni, énekelni és zenélni is tudnak. (A „Basler Nachrichtenéből) A LEGFURCSÁBB HÍR Finchley amerikai lapkiadó­tól egy ízben megkérdezték, mi volt a legfurcsább hír, ame­lyet valaha is olvasott. — Még a régi jó időkben történt — mesélte Finchley. — Annakidején Oregonban éltem és egyik nap a helyi lapban nagy belükkel az első oldalon ezt a közleményt ol­vastam: „Nagyon fontos, rendkívül érdekes jelentést kaptunk lapzárta előtt. A hirt holnap közöljük”. (A „Basler Nachrichtenéből) megfelelő készletek biztosítá­sával lehet változtatni. Az Autóker már most mindent elkövet, hogy az új gazdaság- irányítási rendszer gyakorlati alkalmazása ne érje váratla­nul: felkészül rá. Az autóal­katrész-bázist mind mennyi­ségben, mind választékban olyan szintre emeli, hogy al­kalmas legyen a növekvő fo­gyasztói igények kielégítésére. Az idén cs jövőre félmilliárd forint alkatrésszel növeli kész-' letét a vállalat. B?zfons;í«i öv n ; • Az Autóker szeretne minél; szélesebb választékot „pultra; (enni” a jövőben. Erre több; intézkedést hoztak. Jelentős: tételben vásárló vevőitől in-: formációkat szerzett be a leg-i fontosabb, legkeresettebb al-i katrészekről. A vidéki fiókok-; ban hamarosan autóápolási; cikkeket is árusítanak. Beve-j zetik a garázs- és szervizbe-’ rendezések szolgálatát. Azj Autóker kezdeményezte Ma-i gyarországon először a külföl-i dön már elterjedt autós biz-: tonsági öv használatát. Len-: gyelországból kétezer bizton-: sági övét rendelt, először te-; hát a Warszawa gépkocsikat; látják el a baleset veszélyét; csökkentő biztosító övékkel: Néhány hét múlva elkészül az: első magyar biztosító öv min-: tapéldánya, amely univerzális: lesz: vagyis mindenféle gép-: kocsiban alkalmazható. ; Információs iroda Kifejezetten a vevők érdé-: keben létesítették Budapesten: a Népköztársaság útin 14. sz.E alatt működő információs iro-: dát. Ez nemcsak tájékoztat.- hanem ismerteti az Autóker: legújabb cikkeit, ugyanakkor: biztosítja az úgynevezett: expressz szolgálialást. Ennek: lényege: az Autóker leleíon-É rendelésre Is vállal szállítást; a szerviz vállalatoktól és ma-É gánosok megrendelésére. A; közeljövőben mind nagyobb: mennyiségben szeretnének for-: galomba hozni felújított al-jj katrészeket. és fődarabokat. A: magán autósok boltjaiban már: kartont vezetnek arról az al-E katrészről, amelyet a vevő: nem kapott meg. Ha megérke-E zik — a vevő kívánságára — az üzlet értesítést küld vásár-: lóinak, illetve házhoz szál-~ lítja a pótalkatrészt. : korlat! oktatást kaptak. Ezért ez év elejétől már új temati­kával képezzük hallgatóinkat, növeltük a vizsgakövetelmé­nyeket is és korszerű szem­léltető eszközök segítségével emeltük az elméleti és a gya­korlati oktatás színvonalát. — Budapesten, Szombathe­lyen, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon és Kecskeméten KRESZ-táblákkal ellátott mo­torkerékpár-vizsgapályákat lé­tesítettünk és ezek számát to­vább akarjuk bővíteni. — Ebben az évben új vizs­gáztatási módszert vezettünk be; aki ennek is meg akar felelni, annak az elméleten kívül a legfontosabb karban­tartási műveleteket is el kell sajátítani. — További terveik? — Űj szolgáltatást vezetünk be, azoknak az érvényes gép­járművezetői jogosítvánnyal rendelkezőknek — akik vala­milyen okból „kiestek a gya­korlatból” —; számukra ve­zetési lehetőségeket biztosí­tunk. Erre a célra új Moszk­vics, Warszawa, Ford-Taunus, Volkswagen, Skoda és FIAT kocsikat szereztünk be. Budapesten mór 1912-ben működött egy állami jármű­vezető iskola, amely a ma­gániskolákkal párhuzamosan képezte az autóvezetőket. A statisztikai adatok szerint 1949-től 1966. év végéig több mint egymillióan vizsgáztak járművezetésből. — Az elmúlt esztendőben 25 971-en tették le a hivatásos gépjárművezetői vizsgát. Nem hivatásos, tehát „úrvezetői” jogosítványt 32 ezren szerez­tek. Motor- és segédmotorve- zelői engedélyt 98 775-en kap­tak, 17 193-an pedig vontató- traktorvezetői képesítést. Kü­lönleges járművek vezetését 2551-en tanulták meg. A KPM Autóközlekedési Tanintézete a budapestin kívül minden me­gyeszékhelyen tart fenn fiók­iskolákat, ezeken kívül Keszt­helyen, Mátészalkán, Nagyka­nizsán, Sátoraljaújhelyen, Sió­fokon és Sopronban még ki- rendeltségeket is létesített. Or­szágszerte 65 helyen vizsgáz­nak a hallgatók. — Évekkel ezelőtt — mond­ták a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumban — so­kan indokoltan kifogásolták, hogy hallgatóink kevés gya­16 év — 1 millió jogosítvány Fiat, a Renault, a Zasztrava, a Simca, a Mercedes és más gépkocsik alkatrészeinek érté­kesítésével foglalkozik. Újabb fclniiüiórri éri ék ű a lkai rész Ezekhez a pótalkatrész-ellá­tás — köztudottan nagy ne­hézségekbe ütközik. Az; egyik ilyen nagy akadály: a rugal­mas keresletet az Autóker nem követheti évközi rende­lésekkel — a fennálló rendel­kezések miatt. Mind belföldre — negyvennyolc vállalattal és hét külkereskedelmi vállalat­tal áll kapcsolatban —, mind a külföldi szállítóknak — né­hány kivételtől eltekintve — csak egész évre adhatnak fel rendeléseket: tehát egy évre előre „sejteni kell”, hogy mi­re lesz szükség. Tetézi ezt a gondot, hogy a szállítások nem egyenletesen történnek. Mindezen csak Az Autóiker az ország gépkocsijainak szervezett pót­alkatrész-ellátója, kiselejtezett gépkocsik „boncolója”. Ha le­het, értékesíti, felújítja a szét­esett autók alkatrészeit. Üj gépjárműveket ad el állami vállalatoknak, szövetkezetek­nek, intézményeknek. Átveszi a hasznait gépjárműveket, minősíti, majd értékesíti, hasz­náltan vagy felújítva. Nagyke­reskedelmi hálózatából nyolc elosztót Irányít, hetet Buda­pesten, egyet Miskolcon. Me­gyei fiókjai Békéscsabán, Deb. recenben, Győrött, Keszthe­lyen, Miskolcon, Nagykanizsán, Pécsett, Szegeden, Szekszár- don, Székesfehérváron, Szolno­kon, Szombathelyen és Tata­bányán működnek. A főváros­ban három szaküzlete kizáró­lag a magánfogyasztók ren­delkezésére áll. Ezekben Moszkvics, Skoda, Wartburg és Trabant-alkatrészek, vagy felszerelési cikkek kaphatók. Hatos számú elosztóállomása a Nem vagyunk idegesek! amihez legalább három em­ber kellene. Tizenöt munka­társ, húsz szervező nézi vég­telen nyugalommal. Senki nem ideges. — ... mert túl nagy a vá­rosokban a forgalom, a lár­ma... — hallottam továbbá az érveket. Ezt több esetben cáfolva láttam. Két villamos robog egymás mellett, autóbusz jön, sze­mélykocsi-karaván halad az utcán. Két ifjú baktat az ut­ca emberforgatagában. Hango­san vitáznak, s közben a nya­kukba akasztott táskarádió an­gol nyelvű híradást bömböl. Feltételezhetően pusztán az elegendő zaj megteremtéséhez, mivel ízes vitájukból az csen­dül ki, hogy még saját ma­gyar anyanyelvűket sem is­merik eléggé. Robert Laracell amerikai szakember szerint a mai ze­nekarok lármázása tönkreteszi a hallást. Van olyan zene — közli nyomatúkkal az orvos —, amely már 15 perc után árt a hallóidegeknek. Lehet, hogy ez az amerikaiaknál fennáll, hiszen ott sok dolog süket fülekre talál. Nálunk viszont egész népünk több zenét, slá- gerfesztivált slágerfesztivál után óhajt, követel. Lassan már nem törődünk a terme­léssel, az emberi gondokkal, az űr meghódításával, csupán azzal, vajon akad-e még elég jelentkező, aki ügy, ahogy ki tudja nyögni: „je-je, fáj- fáj, haj-haj” stb. LEHET, hogy a sok zene mégis árt a füleknek, ezért nem érti néha az eladó, a ke­reskedelem, az ipar, milyen árut és milyen minőségbe! keres a vevő? Lehet. De idegesek viszont nem vagyunk. CSB Íme a példa; a gyalogos, miután jó ideig a járdán . ődöng, s percekig mélázik, le- ; lépjen-e vagy sem, egyszer . mégis elhatározza magát. A • fő útvonalon nagy sebesség- . gél közeledik az autóbusz, a • villamos, a személykocsi stb. Nyugodt idegzetű gyalogosunk nem néz (vagy nem néznek) se jobbra, se balra, mint a si­1 vatagi vándor (vagy vándo­rok) mélázva (vagy éppen az ; elmélyült vitát folytatva) bal­lag (ballagnak) át az úttesten. Csikorgó fékezés, átjárónk rá se néz az előtte két millimé­terrel megálló járműre, to­vábbhalad (haladnak) a szem­beni járda irányába. * A gyalogos átjárón ember- tömeg halad át. Derék autó­vezető — balján egy csini­baba — angyali nyugalommal, s nagy sebességgel ront át a gyalogosok tömegen. Valaki felszisszen. — Ez szabálytalanul vezet. A másik lehiggasztja. — Hagyd. Ez már hozzá ran szokva. Ha mindent sza­bályosan s törvényesen csinál­na, nerú lenne se autója, se villája, se féltucat barátnője. * A vállalatnál valahol, vala­mikor, valakivel szörnyen el­bánnak. Lehet, hogy az utcára kertit, s lehet, hogy kódorogni fog hosszú ideig állás után. — Ezt nem kellett volna. — Nem. Ennyi, vagy ennyi se hang­zik el a vállalatnál olyanok­tól, akik megakadályozhatták volna a disznóságot. De hát minek izgulni, s ilyesmivel idegesíteni magát az ember­nek. • Valahol, valamikor két em­ber kínlódik olyan teherrel, E — MANAPSÄG sok az ide- Eges ember... — hallottam Evalamikor, valakitől, valahol "Saját és minden tudományos ■jalapos és minden vizsgálato1 ^nélkülöző, de megbízható ta­pasztalataim ennek pontosar Saz ellenkezőjét igazolják. Néz- Ezük az első érvet: E — ... mert mindenki kap- Ekod, rohan... = Nono! Tessék csak egyszei ■■sietni próbálni mondjuk Mis- polc fő utcáján. Az elszánt -honfi lépten-nyomon ráérősen :baktaló emberekbe, embercso­portokba csapódik, akik, mint Eaz űrhajót a fékező rakéták. Emegtörik, lelassítják a rohanni E szándékozót. E A másik: egy időben a vil- ;lamoskalauzok még megkoc­káztatták: : — Kérem, igyekezzünk a Sfelszál lássál! : Rájöttek, hogy hiábavaló in- stelem. Ancsurka és Mancsur- :ka néninek lelépdelés elölt és ■közben jut eszébe megkérdez­em: hogyan is kell minőségi ■•módon eltenni az uborkát? A : hosszú időt igénybe vevő kér- :dés megbeszélése révén még :külföldi turistáinknak is al- : kalmük nyílik a befőzés rej- ■telmeibe való alapos betekin­■ lésre. Több férfiú és női lény ■a fellépés előtt kéjesen elnya­• ligálja a fagyit, végigszívja a ■cigarettát, s miután látja, két ■ perce miatta nem csengetnek iindulást, kegyesen bólint, me­rhet. : • • A KRESZ-nek is vannak ki­tételei a gyalogos átkelő he­gyeket illetően. Ebből a gyalo- jgosok és a kocsisok jó része : csak az előnyöket, a jogokat ; jegyezte meg, s abból, hogy a :kötelességekig már nem jutot- jtak cl, sok bonyodalom tá- ■mad, vagy támadna, ha min- ■denki rohanna. ■ De nem rohan.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom