Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

Yasirnap. ISS?, július ßSZAKMAGTARORSZAG 9 Otődrészn%/i Saíaf&u megyénk hatá A Kiskörei Vízlépcső KI FIGYEL ODA? Rejtett kamerával Magyarország egész felszíni vízkészletének 96 százaléka a környező országokból érkezik. Fokozza mezőgazdaságunk ne­hézségeit, hogy folyóink nyá­ron, és nyár vége felé adják a legkevesebb vizet. Ugyanakkor a vegetációs időszak legkriti­kusabb szakasza éppen július­ra és augusztusra esik. Eh­hez járul végül, hogy az ipar hűtő-, a lakosság ivó- és ház­tartási vízfogyasztása is ebben az időszakban éri el csúcsér­tékeit. ! ff. A Tisza vizének védelme a szennyeződés ellen, a vízlép­csők nyomán megszépülő táj. a sport- és idegenforgalmat, a sport horgászatot is előrelátha­tóan fellendíti. A Kiskörei Vízlépcső mindezeken felül. 20 ezer hold újabb halastó táp­lálását is lehetővé teszi, ami további évi 120—160 ezer má­zsa tenyésztett halat ad a la­kosságnak. A duzzasztó felett 300 millió köbméter térfogatú, 122 négyzetkilométer felületű víztárolómedence alakul ki, forgalmi hasznosítására tanul­mány készült, amely szerint a tó környéke elsősorban idény­jellegű fürdőzésre és sporto­lásra alkalmas. Távlatban a tó szintjének bizonyos határok közötti állandósulásával ücü- iési és sport célokra is jól hasznosítható lesz. A tanul­mány a fejlesztés legvégső fokaként előirányzott üdülő­telepek kiépítését három ütem­ben javasolja. A megépülő tiszai vízrend­szer nemcsali mint minden A Tisza völgyében és a Ba­laton egész régiójában szabad vízkészletünk már napjaink­ban sincs. A Tiszatáj egyéb­ként is az aszály legszélsősé­gesebb területe. E tájon az öntözéses gazdál­kodós ősi álma a magyar pa­rasztnak. Az öntözés ügye azonban a felszabadulás előtt hosszú évszázadokon át sem nőhetett ki a kedvezőtlen tár­sadalmi és gazdasági beren­dezkedés szorító béklyóiból. Mi sem jellemzőbb az öntöző­kultúra elrnaradottságára, minthogy 1944-ben az öntöz­hető terület mindössze 28 ezer hold körül volt. Öntözött te­rületünk az elmúlt öt eszten­dőben 163 ezer holdról csak­nem 500 ezer holdra növeke­dett. Jóllehet, az öntözéses gaz­dálkodás intenzitása, jövedel­mezősége általában még nem üti meg a kívánt mértéket, ha­tása az egyes gazdaságokban mégis érezhetően mutatkozik. Az öntözés fejlesztését azon­ban — éppen az Alföld leg­aszályosabb térségében — a vízhiány akadályozza. A Ti­sza szeszélyes vízhozama nem csupán a mezőgazdaság fejlesztését, hanem az iparte­lepítést is gátolja, sőt a foly­tonosan növekvő szennyvíz- mennyiség elvezetését, a te­lepülések vízszükségletének kielégítését sem teszi lehetővé. Ezért 1966. végén megkezdték a Kiskörei Vízlépcső építését. A Tisza völgyében — ha sze­rényebb változatban is — már korábban is épült néhány víz­tároló. A tiszai vízlépcsők és az egész tárolórendszer a Ti­szatáj vízhiányának kiküszö­bölését célozza. A további fej­lesztést a III. Tiszai Vízlép­cső. majd a Duna—Tisza csa­torna megépítése teszi lehető­vé. amely létesítmények a Ti­szát mór teljes magyarországi szakaszán hajózhatóvá teszik. amely több vizet ad, mint amennyi a Tisza és a Szamos medrében az átlagos nyári víz­állás idején országunkba ér­kezik. A Kiskörei Vízlépcső a korábban létesült tiszalöki rendszerrel és a Körösökkel összefüggő vízrendszert alkot és ezzel a vízhozamok szabá­lyozósa az egész tiszai térség­ben lehetővé válik. A vízlépcső révén 6,5 méter­nyi átlagos szintkülönbség ala­kult ki. Az esés hasznosításá­val pedig 28 megawatt teljesít­ményű, évi 120 millió kilowatt­órát szolgáltató erőmű is épül. Kisköre és Tiszalök között, 120 kilométer hosszú szakaszon az évenkénti hajózó napok száma 100-ról 270-re növekszik. Vé­gül a duzzasztás folytán kelet­kező mesterséges tó felülete a Velencei-tó területének négy­szerese, a Balaton víztükrének * egyötöde lesz. 2 A Kiskörei Vízlépcső rend- X szere három szakaszban épül ♦ meg, és négy főműből áll 2 majd. Az első lépcsőben a me- ♦ derduzzasztó, a vízerőtelep, a X hajózsilip, a víztároló, a nagy- ♦ kunsági és a jászsági főcsator- J na első szakasza épül meg. Ezzel nyomban újabb 120—150 ezer hold öntözése válik lehe­tővé. Egyidejűleg azonban a korábban létesített öntözőtele­pek vízellátásának biztonsága is megjavul. A Tiszatáj ma még ősi jelle­gének megfelelően, egyhangú, sőt helyenként kopár. Ez idő szerint tehát merőben hiányoz­nak a gyógy- és üdülőterület szükséges ismérvei. A szak­emberek szerint azonban a ki­alakuló 300 millió köbméter víztömeg, a nagy víztükör és a (régebbi telepekkel együtt) csaknem 600 ezer holdnyi ön­tözött terület nyilván az egész táj klímáját is kedvezően ala­kítja. A megváltozott táj idegen­idők legnagyobb hazai vízi lé­tesítménye tarthat számot a közvélemény fokozott érdeklő­désére. Teljes kiépülésével az egész Tiszatáj földrajzi és gaz­daságföldrajzi képe merőben megváltozik. Az intenzív me­zőgazdaság, az iparosodás és a városiasodás gyarapítja az egész térség népgazdasági je­lentőségét, tetemesen növeli az országrész részesedését a nemzeti jövedelem alakításá­ban. Miután pedig osztani csu­pán a nemzeti jövedelemből lehet, az új Tiszatáj gazdago­dása egész népünk gyarapo­dását, az életszínvonal reális emelkedését segíti. Vincze Oszkár Mindinkább terjed ez e. módja a filmezésnek. Eleinte bizalmatlan és könnyen el­menekülő állatokat fényké­peztek így: gyikot, amint éle­lemre les, köszáli sast, ahogy a nyálra lecsap, táplálkozó krokodilt. De nemcsak az ál­latvilág ijesztő, vagy kedves harcát, éleiét rögzíti így a kamera. Félénk gyermekek természetes mozgását is meg­lesi, sőt felnőttek életéből is felvesz egy-egy kockát. Ha nem tudjuk, hogy „figyel" a kamera, természetesebben vi­selkedünk. Erről a kameráról jut eszembe, hogy színészek is használnak egy modern talál­mányt, nem mások, hanem a maguk ellenőrzésére: a mag­nót. Talán mindenki kísérle­tezett már, vagy játszott a magnóval úgy, hogy saját hangját felvette, visszahall­gatta. Milyen könyörtelenül pontos a szalag! Ott, ahol nem is sejtenék, bakit köve­tünk el, — alig ismerünk sa­ját hangunkra, s teljesen tár­gyilagosan tudjuk figyelni a visszahangzó szöveget. Való­színűleg ezért segédeszköze a színésznek is a magnó, ön­ellenőrzés! „Hogy is mond­tam? S máris tekeri vissza. Nem. Ez nem lesz jó. Talán így.” Es újra mondja. Ha a rádióban „felvétel" van, ott is tud a vágó segíte­ni. vagy a rendező, hangmér­nök. újramondatni egy-egy kevésbé sikerült részt. Az audio-vizuális nyelvok­tatás korában azonban nem elég a hang ellenőrzése. Hang és mozgás, hang és kép egysége adja a valóság telje­sebb képét. Azért iktatnak be minden audio-vizuális ok­tatásba hangosfilmet: látom a cselekvést, környezetet, be­leélem magam, s hallom is idegen nyelven a szöveget, omit ilyenkor természetsze­rűen mond a cselekvő. Utána magam is megkísérlem utá­nozni, szalagra mondani az idegen nyelvű szöveget. A minta cs a gyakorló nyelv­tanuló beszédkészségének egybevetése viszi előre az idegen nyelv folyamatos ok­tatását. * DE MI VöLNA, HA ilyen rejtett kamerával fényképez­hetnénk — csakúgy, mint a magnóval a színész — egy- egy napunkat? Szúrópróba­ként. Hogy is volt? S a rej­tett kamera mellett a hang is szalagra korülne, hangosfil­men látnák magunkat. Ne tessék megijedni. Nem fog nagyon gyorsan elterjed­ni, s nem fogják orrunk előtti vászonra dugni, vetíteni azt a bizonyos napunkat, amikor bosszúsak, idegesek voltunk. De ha mi, magunk néz­hetnénk meg, úgy néhanap­ján magunkat? Képzeljük el, hogy ilyen szép. nyári reggel munkába indulunk. Jól alud­tunk, pihenten ébredünk, kellemes volt a reggeli, jó ízű az első cigaretta. S aztán a buszon, vagy a villamoson valaki a lábunkra lép, és még ő kiabál: — Nem tud vigyáz­ni! — S attól kezdve mintha más ember mozogna ott a kép­ernyőn. Visszadobjuk a sére­lem labdáját, s a munkahe­lyen is idegesen kezdünk tenni-venni. Különösen, ha ott is volt valaki, akit egy ilyen eltévedt ideg-labda már fejbe kólintott. S rendszerint oda is fejelödik ez a kelle­metlen labda, ahová nem akarjuk, annak a fejére is, aki nem tehet róla. * FONTOS MUNKÁM VOLT a múlt hetekben, határidős, postamunka. Persze erősen koncentrálni kellett, hogy jól és időben elkészüljek ve­le. Otthon a gyerekek úgy jártak-keltek, hogy ne zavar­janak. Egyszer mégis bere­pült a labda, s mivel éppen a tintatartóra esett, ami ké­szenlétben ott volt, nyitva, ha a tollat tölteni kell, — négy, öt tv kész munkámra ömlött rá, s tönkretette. Az igaz és igaztalan szidalmak­nak azt az árját kellett vol­na magnóra venni, amit én akkor elkiabállam a gyere­kekre! Pedig mennyire vi­gyáztak napokig, hogy ne za­varjanak ... * ÜLÖK A TÉVÉ ELŐTT s a híradó után hallom a bemon­dót: Kedves 1 575 293. előfi­zetőnk! Most az ön mai nap­ját fogjuk kizárólag önnek vetíteni. Szíveskedjék meg­tekinteni, s észrevételeit ne­künk megírni: Címünk: Bu­dapest, Szabadság tér 17. A borítékon tessék feltüntetni: Önlcontröll, rejtett kamerá­val Megfogódzom a fotel két karjában. Látom magamat, ahogy elindulok. Megpillan­tom azt az alakot, aki már reggel felbosszantott, A képernyőn egy rosszkedvű, harapós ember látszik. S ez így megy egész nap, míg az­tán otthon rárepül a labda arra a bizonyos tintatartóra. S akkor hallom azt a borzal­mas szöveget, amit akkor a gyerekek fejéhez vágtam. Dühösen kikapcsolom a tévét. Mindig ilyen rossz filmeket adnak! DE MI VOLNA, HA... egy kis humorral cserélnénk fel a. bosszúság labdáját, A másik is elmosolyogná magát, s ak­kor az idegesség láncreakció­ja helyett, a jól végzett mun­ka közben fel-f ele sillanó mo­solyok kerülnének rejlett kamerával a képernyőre. S este, papucsban, a srácok nevető körében néznénk vé­gig a rólunk szóló filmet, s másnap megírnánk a tévé­nek („önkontroll, rejtett ka­merával” jeligés borítékban): köszönjük. Ilyen vidám, kedves filmeket kérünk min­dennap. Mert a „HUMOR EMBER­BARÁTI KÖTELESSÉG”. De ki tudja végrehajtani? TÁTRAY BARNA 24 ország ismeri a DIGÉP-márkát Megbízható, kiegyensúlyozott munkájáról híres a Diósgyőri Gépgyárban a vasúti kerék­párgyártó gyáregység. Ered­ményeiket jelző tervszámaik az év első hónapjától kezdve szinte dekádról dekádra min­dig kedvező képet mutatnak. Gyártmányaikat, a vasúti ke­rékpárokat a belföldi megren­Kalandozás a hóban Á hegyközségek munkája A Szerencsi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága egyik ülésén a hegyközségek mun­kájáról. fejlődéséről tárgyalt. Az ülés megállapítása szerint g> járás területén levő hét hegyközség eredményesen munkálkodik, és megfelelő módon (esz eleget az alacso­nyabb típusú szövetkezetekkel szemben támasztott követelmé­nyeknek. Szerencsémre a hőmérő is odafenn kalandozik vala­hol a 30 fok körül. Ez a kétségtelenül objektív tény teszi lehetővé, hogy nagy­képűség veszélye nélkül el­dicsekedhessek néhány nap előtti élményemmel. Mert ugye, ha története­sen nincs ekkora hőség, ki a csudát érdekelne, hogy hógolyóztam? Különben is elárulhatom, hogy bizalmas, belső használatra készült orvosi jelentések egy új­fajta betegségről adnak hírt. Ez a betegség olvasókon je­lentkezik, enyhe piros, visz­kető kiütésekkel, jobbról bal felé irányuló fejrángatással, s a kéz kisujjának ideges reszketésével. A különleges állapotot a napilapokban so­rozatosan megjelenő útibe­számolók olvasása okozza — állítólag. No persze, ha története­sen a Grönlandra juthat­tam volna el, nem állíthat­nám meg én sem, hogy be­számoljak róla. De Kelet- Szlovákia? Még kalandozó magyar őseink is jóval mesz- szebbre jutottak ennél év­századokkal ezelőtti amikor, ha jól tudom, még az. IBUSZ sem működött. A mai kalandozó magya­rok körében, akik bizonyára kétszerannyian vannak ha­táron túl egy nyáron, mint a kilencszázas években utazgató őseink, szóval ezek között az említésre méltó külföldi út legalábbis Olasz­országnál, vagy Angliánál kezdődik. Ezek a modern kalando­zások még egy lényeges do­logban éltéinek az elsőtől. A krónikák szerint csak ka­landozó ősök voltak, kalan­dozó ősnókről még a regék sem beszélnek. Ma, kérem, a teljes női egyenjogúságot semmi sem bizonlátja job­ban, mint az, hogy igenis, nekünk nőknek is biztosít­ja az alkotmány a kalando­zást Néhány rosszmájú meg­jegyzés szerint ugyan ez az egyenjogúság még nem min­denben és minden esetben valósul meg. Az ilyen int­rikáknak azonban nem sza­bad beugrani. Csupán logi­kusan kell felfogni a dol­gokat és számolni kell. Egy­szerű matematika ez! Mert, ugye, ha azt vesszük figye­lembe, hogy több mint ezer évig nem volt egyenjogúság, s húsz éi>-e van, akkor tes­sék ezt kilométerben átszá­♦ I : t ♦ ♦ % ♦ ♦ l ♦ ♦ ♦ ♦ * ♦ t mitani, s kitűnik, hogy eset- ♦ leg Kassáig lehetne egy ős- ♦ magyar nő leszármazottjá- % nak eljutnia, de a Lomni- ♦ ci-csúcs már testvérek kő- % zött is magas egyenjogúság- ♦ túlteljesítést jelent Nem J igaz? ♦ No, végre eljutottunk a J csúcsra. ♦ Mi? Hogy önök a Tátrá- $ ban már többször is voltak? ♦ Hogy a Csorba-tó, meg a £ Stari Smokovec nem újság? ♦ Unják az útibeszámolókat? $ Jelentkeznek a viszketős ♦ foltok? De az a hógolyó jó J lenne ugye, amit 2634 mé- * tér magasságban gyúrtam!? ♦ Az a csípős, hideg köd is 2 elkelne, meg egy kis szál- ♦ lingő hóesés? Tudom, hogy a £ fenséges kilátás, a szikla- ♦ falak szürke, rémítő komor- * sága, a hó mellett viruló vi- * rágok nem érdekelnek már i senkit Nem újság. De a hó! % Csak gondoljanak bele, fe- ♦ hér, hűvös, szikrázó, jeges.» % mit mondjak még róla? A ♦ hó ... hű, de melegem van! X Ebben a hőségben nem fog ♦ az ember agya. A többit tes- % sók hozzáképzelni, utóvégre ♦ még kell, hogy emlékezze- 2 nek az efanúlt télre. 2 (Adamovjos) szöbén is afelől érdeklődtünk, miként teljesítette a gyáregy­ség első hat hónapi export­kötelezettségét ? Novák István műszaki veze­tő készségesen tájékoztatott bennünket eredményeikről. — Előzetes számításaink szerint féléves exporttervün­ket mintegy 6 millió forinttal túlteljesítettük. Nagy szükség is volt erre a többlettermelés­re, mert egyre több ország szándékozik velünk üzletet kötni. Az elmúlt tervidőszak­ban a hazai szükségleten kí­vül szovjet, indiai, lengyel és bolgár megrendelésre gyártot­tunk. Az eredmények eléréséhez hozzájárult az a tény, hogy az alapanyagot szállító vállalat, az LKM. közelebbről a nagv- kovácsmühely és a gépgyári vasúti kerékpárgyártó gyár­egység között jó az együttmű­ködés. Munkakapcsolataikat szocialista szerződés is szabá­lyozza, amely — mint a gép­gyáriak elmondták — mind­két vállalat számára egyaránt hasznos. A további exportigények ki­elégítése érdekében az év ele­jén jelentős termelésbővítési munkálatok kezdődtek a gyár­egységnél. ötvenmillió forintos beruházással számottevően nö­velik vasúti kerékpárgyárió kapacitásukat. A beruházással kapcsolatos építkezések előre­haladott stádiumban vannak, már több értékes új szerszám­gép megérkezett a vállalathoz, és a tervek szerint az év ve­gére befejeződik e jelentős be­ruházás. Előzetes számítások szerint az újonnan érkezett szerszámgépek üzembe helye­zésével, illetve az ötvenmillió forintos beruházással lehető­ség nyílik rá, hogy a gyáré gy- ség évi ötezer darab vasúti ke­rékpárral növelje exportkapa­citását. Puskás Cs. delőkön kívül a külföldi part­nerek is jól ismerik. Az elmúlt húsz év alatt 24 országba szál­lították árujukat. A Szovjet­unióban, Franciaországban, Svédországban, Burmában, Argentínában és Kubában is jól ismerik ezeket a vasúti kerékpárokat. Most, a második félév kü-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom