Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)

1967-07-14 / 164. szám

ÉSZAK MAGYARORSZÁG Péntek, 1961. Júlia* 14. Mérlegen Sorsod művelődési helyzete Feljegyzések egy lemácskosásról * A Borsod Megyei Tanács a napokban összehívta a járási tanácsok műve­lődési ügyekkel foglalkozó el­nökhelyetteseit, osztályvezető­it, a társintézmények, társa­dalmi szervek, művelődési jel­legű vállalatok illetékes ve­zetőit, hogy mérlegre tegyék a most zárult évadot, és meg­szabják az elkövetkező évad legfőbb feladatait. A művelő­désügyi osztály beszámolóját úr. Hetényi György osztályve­zető .terjesztette elő. A rész­letes, elemző bírálat őszintén, reálisan tárta fel Borsod me­gye művelődésügyi helyzetét, jól vonta le a következtetése­ket. Az elmúlt évad legfontosabb feladatának a szocialista tu­dat, társadalmi magatartás tokoldalú fejlesztését, a me­gye termelési, gazdasági ered­ményeinek )segítését, a peda­gógiai közgondolkodás tovább­fejlesztését, az ellenőrző-irá­nyító munka korszerűségének és hatékonyságának növelését, valamint a művelődési munka gazdaságosságának fokozását tekintették — úgy, hogy a fel­adatok megvalósítása során méltó hangsúlyt kapjon a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának történelmi és • politikai jelen­tősége, valamint felszabadulá­sunk közelgő 25. évfordulójá­nak előkészítése. . A megvont mérleg szerint a közoktatásban, vala­mint a népművelésben égyaránt igen tanulságos esz­tendőt hagytunk magunk mö­gött. Mind az Iskolán belüli oktató-nevelő munkában, mind az iskolán kívüli nép­művelésben jelentős előrelé­pés történt. A beszámoló is utalt. rá, de a hozzászólók, többek között Majoros Balázs elvtárs, a megyei .pártbizott­ság propaganda- és művelő­désügyi osztályának vezetője is elmondották, hogy nem volt. könnyű az évad felada­tainak végrehajtása. Az okta­tási reform végrehajtása so­rán szinte természetszerűen adódtak kisebb nehézségek, amelyek nehezítették a folya­matos munkát, azonkívül mind az iskolai, mind pedig a népművelési munkára kiha­tott az évad mozgalmassága. A IX. pártkongresszuson ki­bontott politikai-ideológiai platformot azonnal ismertetni és követni kellett. Országgyű­lési és helyi tanácsi választá­sok voltak, amelyekben a mű­velődésügy munkásai igen se­rényen és jól tevékenykedtek, tömegszervezeti választások is ebbe az időbe estek, s mind­ez sok időt és erőt kötött le. Ismerkedni kellett az új gaz­daságirányítással is. Bizonyos mértékig nehezítette a mun­kát, hogy az előző évekhez képest fokozottabb nemzetkö­zi feszültségben kellett élni és dolgozni. Mindezek ellenére a megvont mérleg pozitív, s az elmúlt évad munkája jó ala­pul szolgál a szeptemberben kezdődő sok feladattal, sok tennivalóval jelentkező, nem könnyűnek ígérkező 1967—68- as művelődésügyi év sikere­sebb, eredményesebb tevé­kenységéhez. Borsod megyében, Miskolc nélkül 34 783 kisdiákot Írattak be az általános iskola külön­böző osztályaiba, a középisko­lák első osztályaiba pedig a ■júniusban végzett 10 097 álta­lános iskolás közül 2 335 nyert felvételt. Ezen kívül esnek a szakmunkásképző intézetekbe felvettek. E számok azt kíván­ják illusztrálni, milyen nagy létszámú tanulósereggel kell számolnunk a közoktatásban, é milyen nagy feladatot jelent a csaknem százezer általános iskolás és a felsőbb osztályo­kat is figyelembe véve, mint­frfly tízezer, közéviskolás jó. felkészítése az életre. S mind­ez még csak az iskolán belüli feladatokat jelenti. Az iskolareform-törvény elő­írásai, s az ezek alapján ké­szült dokumentumok hosszabb időre megszabták a feladato­kat. A sokrétű feladatból egy- égy iskolaévre a legaktuáli­sabbat kell kiválasztani. Az elmúlt években elsőként sze­repelt a pedagógiai közgondol­kozás fejlesztése és a vezetés színvonalának emelése. E fel­adatok továbbra is érvénye­sek, folyamatoson kell foglal­kozni velük, mert megvalósí­tásuk még hosszú időt igényel. A következő évek főbb teen­dőinek megjelölésében is a re­formtörvény előírásai az irány, mutatók, ennek megfelelően a következőket kell megvaló­sítani: tovább kell erősíteni, a vezetést, eredményesebbé kell tenni a korszerű pedagógiát, és a nevelés főbb — közösségi, világnézeti, erkölcsi — célki­tűzéseit már a gyakorlatban kell realizálni. E legfőbb ten­nivalókon kívül figyelembe kell vennünk azokat a jelen­tős eseményeket, amelyek mindenképpen befolyásolják a' tervek végrehajtását, ilyen például a pártkongresszus köz­oktatási vonatkozású határo­zatainak megvalósítása, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplése, a IV. nemzetközi politechnikai -sze­mináriummal kapcsolatos tevé­kenység-sorozat és további elő­készület. A tanácskozás apró részletességgel elemezte mind. ezeket a fő feladatokat. Hasonló részletességgel szab­ta meg e tanácskozás a nép­művelési tennivalókat is, fi­gyelembe véve a Borsod Me­gyei és Miskolc Városi Nép­művelési Tanács korábbi meg­beszéléseinek következtetéseit, az ott elhangzott javaslatokat. A pártkongresszus, valamint a megyei pártbizottság! és taná­csi részhalározatok megszab­ják a népművelés helyi, teen­dőinek fő irányvonalát, azon belül is jelentkezik társadal­munk két egymással szorosan összefüggő tennivalója, a ter­melési, gazdasági teljesítmé­nyek növelésének segítése a népművelés eszközeivel, vala­mint a szocialista tudat és társadalmi magatartás sokol­dalú fejlesztése. A népműve­lési teendőket is olyan rész­letességgel elemezte és szabta meg a tanácskozás, hogy szin­te külön-külön meghatározta a könyvtárak, a kulturális he­tek, kiállítások, a tudományos ismeretterjesztés, a politikai felvilágosító-tájékoztató mun­ka, a tömegkommunikációs népművelési alkalmak, a po­litikai jellegű évfordulók és egyéb ünnepi rendezvények, valamint a művészeti nevelés külön-külön feladatkörét. Ki­emelten figyelemre méltó a gazdaságosság jegyében ho­zott néhány intézkedés, pél­dául az intézmények közös fenntartására hozott határo­zat. A megyei tanácsnál tar­tott, művelődésügyi ta­nácskozás igen hasznos­nak bizonyult. A jelenlévő járási művelődésügyi vezetők részben átfogó képet kaptak az egész megyét érintő ered-í. ményekről és gondokról, rész­ben hasznos útmutatást a sa­ját, kisebb területükön vég­zendő munkához. Visszapillan­tás volt ez a tanácskozás az elmúlt évadra, de nagyobb­részt iránymutatás a követke­ző esztendőre. (bm) A „csasztuska"őse, Báthoxi Zsófia aláírása Érdekességek a sátoraljaújhelyi levéltárban Mészporillat fogadja a be­lépőt. A falakat megvésték, csöveket illesztettek a vága­tokba, hogy mindenüvé elér­jen a modern világítás. Az egymásba nyíló szobák végén két fiatalasszony ül. Kissé restelkedve tárják szét kar­jaikat, mintha otthoni ren­detlenség miatt mentegetőz­nének. — Belső tatarozás. Egyszer ezen is túl kell esni. Vigyáz­zon, nehogy mészporos le­gyen a nadrágja. S ezzel máris letörölnek egy maroknyi területet az asztalon, széken, hogy nyu­godtan búvárkodhasson- az érdeklődő. A szobák hűvöséből ala­csony, energikus ember toppan elő. Mondy Miklós­nak hívják. A levéltár egyik tudományos munkatársa. Ka­talógus nélkül ismeri az egész anyagot, minden új­donsághoz van egy-két sza­va. Valamikor újságíró is volt, így hát igazi érzéke van a kuriózumokhoz. Elő­ször egy 184í3-ból' származó Vörösmarty arcképet tesz elém. Sokatmondó az aláírás is. Vörösmarty lánya a kö­vetkezőket jegyezte a lepe­dő nagyságú portré alá: „Apám ezen arczképét jó­nak találom. Széllné, Vörös­marty Ilona.” Térül-fordul Mondy Mik­lós, máris kezében lobogtat egy újabb ugyancsak 1848- ból származó „körlevelet”. Ebben az írásban Nádas Ká­roly gönci főszolgabíró 1848 őszén arra figyelmezteti a községi bírákat, hogy Simo- nits altábornagy Galícia irányúból tizenhétezer kato­nával támadásra készen áll. Felhívja a bírók figyelmét, hogy lássák el élesre fent kaszákkal a falu legényeit., Néhány perc múlva Bát- hort Zsófia 1664-ből szárma­zó aláírását mutatja Mondy Miklós. A kézjegy érdekes­sége a pontos olvashatóság, továbbá az, hogy az írás Ba­kos Gábor tolcsvai lakos privilégiumának rögzítéséről szól. Később Mondy Miklós ka­ron ragad, s cipel be a belső szobákba, ahol a Kazinczy Ferenc teremtette rend fo­gad. A számozásokat és a polcíeliratokat Kazinczy ké­szítette. Tizenhat évig dol­gozott ezekben a tudós szobák, ban. Áttanulmányozta Zemp­lén vármegye összes írásos feljegyzését, közöttük a bo­szorkánypereket is. Lapozgatunk e sötét idő­ket rögzítő lapok között. Büszke érzéssel olvassuk a széljegyzeteket, a felvilágo­sult irodalmár-tudós bejegy­zéseit: mende-monda. Körü­lötte még dúlnak a boszor­kányperek, néhány per már „ad acta” került, de neki volt bátorsága a bírókkal szem­beszállni, s a törvényes ren­delkezéseket törvénytelennek minősíteni. Mennyi ihletet, gondola­tot adó téma egy-egy rekesz­kében. Csak fel kellene őket tárni, s átnyújtani a ma élő emberek okulására. Most derítették ki, az ed­digi hiedelmektől eltérően, hogy az egykori megyeháza (most városháza) kereken kétszáz esztendős. Lám, lám mire jók az elfeledett fel­jegyzések, az ősöktől szárma­zó iratok. Nemrégiben került elő az a németgúnyoló versike is, ami világos képet ad róla, hogy a hegyaljai „rebellió” szellemi téren is erőteljes volt. Az ősi „csasztuska” vagy tizenhárom versszakon keresztül gúnyolja a néme­tet. Az eredeti hangvételű versnek két szakát ml is le­jegyeztük: Adj Uram hát úgymond valami jeleke tt, Miről eamírhetem a Német Fejeket, Mivel tudakozni sokat nem akarok, Scrénylnél fogva egyet majd felhozok. Könnyen találsz Fiam te az Németekre. Monda néki az Or, tsak nézz c Jelekre, Nedves Or, görbe láb, tarisnya, cipellő, Paróka, bugyogó, rajta az juk-szcllő. Amíg a szellemes versi­két másolom, megérkezik Hőgye István, a levéltár má­sik tudományos munkatársa, ö pont ellentéte Mondy Miklósnak; csendes, kevésbé mozgékony, tehát még maga­tartásában is tudós. Az ujj­nyi mészporra mutat, és azt mondja, ha legközelebb arra járunk, előkészít nekünk is­mét egy-két újdonságot, úgy reméli, mészpor nélkül. (párkány) Az első termés Négy évvel ezelőtt kezdtek hozzá a göncruszkai Dobó István Termelőszövetkezetben a híres tájjellegű kajsziba­Csafo becsületesen l — Tudja, hogy mennyire bánt ez engem? Á, dehogy tudja. Mert nem Ismer. Nem is sejtheti, hogy én mennyi­re szeretem a becsületessé­get. Kérem, én gyerekkorom­ban nem csentem el soha társaim játékát, kamaszként nem . udvaroltam barátom kedvesének és most nem ta­gadok le a jövedelmemből egy fillért sem a feleségem előtt. Szóval, egész életem­ben becsületes emberként akartam már eddig is élni, és úgy akarok továbbra is. De most konfliktusaim tá­madtak önmagámmal. Nem tudok ellenállni a kényszerí­tő hatásoknak. Hogy mik ezek és mire kényszerítenek? Figyeljen. Azt tudja, hogy ellenőr vagyok a TÁN NÁLUNK- nál. Azt is látta, hogy van egy motorom. Amikor meg­köszöntem kinevezésemet, megígértem, hogy becsülete­sen, gyorsan, legjobb tudá­som szerint fogok, dolgozni. Aztán felültem a motoromra, és már az első napon végig­jártam a vállalat összes ki- rendeltségét. Tizennyolc ki- rendeltséget, kétszáz kilomé­teres körzetben. Tizenhat helyen csodálkoztak is, hi­szen évek óta nem láttak el­lenőrt. Mondtam, hogy emiatt ne búsuljanak, most már én akár naponta felkereshetem őket. Mindenütt felírtam a gondokat, az örömöket, a hi­bákat, az eredményeket és a legutolsó helyen precíz je­lentést gépelte'ttem le. Igaz, hogy az este vetett haza — majdnem kilenc óra volt már, de nem sajnáltam a fáradságot. No, meg arra is gondoltam, hogy a napidíjjal majd meg engesztelem az asszonyt azért a pár óra ké­sésért. Mert tudja, az asszo­nyok, meg a pénz ... Tehát másnap reggel az irodában gyorsan kitöltöttem egy uta­zási elszámolási. Indulás reggel 6, érkezés 21 óra, te­hát 31 forint napidíj. Közle­kedési eszköz: saját motor. Jó, azt tudtam, hogy a mo­torért nem jár kilométer­pénz, tehát a benzin az én zsebemből megy, de még így is nyerek valamit. Nem be­szélve róla, hogy a vállalat mit nyer, hiszen gyorsan, ol­csón bejártam a kirendeltsé­geket. A főnököm azonban azt mondja: — Hová gondol Naívka? Hogy mi elhisszük magának ezt a kiszállást? Hogy lehet a maga indulását és érkezé­sét konkretizálni? Mivel tud­ja az időpontokat igazolni? Mondom, hogy a kiren­deltségek ... — Ugyan, rie játssza meg magát. Egy ellenőrnek min­denütt lehetnek haverjai, akik bármit Igazolnak, de mi csak a becsületes munkát szeretjük ám. Tehát ez az elszámolás érvénytelen. Ha napidíjat akar. járjon vonat­tal, vagy autóbusszal. A je­gyek árát természetesen meg­téríti a vállalat, és a jegyek­kel bizonyítja az Indulás és az érkezés időpontját is. Magyarázom, hogy a TÁN NÁLÍJNK-nak ez sokkal többe kerül, ráadásul én is kevesebb kirendeltséget tu­dok ellenőrizni, hiszen kötve vagyok a csatlakozási idők­höz. Sőt, a vonatok legtöbb helyre nagyobb kerülővel, hosszabb ideig mennek, mint én motorral. A főnök megért. Igazat ad nekem. Mégis hajthatatlan. Egyelőre ez van: a szabály az szabály, még ha. a vállalati, vagy nép­gazdasági érdekeknek nem is a legmegfelelőbb. fis most tudja, mii csinál­tok? Nem, nem járok vonat­tal, vagy autóbusszal. Bo­lond lennék ilyenkor nyá­ron, szép időben tikkasztani magam ilyen jármüveken, amikor imádok motorozniI Találtam egy megoldást: reg­gel kimegyek a pályaudvar­ra, veszek egy jegyet vala­melyik távoli kirendeltsé­günkre, kilyukasztom egy szöggel, aztán felülök a mo­toromra, és irány az a város. Néhány óra alatt elvégzem a munkámat — lelkiismerete­sen, hibátlanul — és beve­tem magam valamelyik strand, folyó, vagy tó vizébe. Este pedig ismét váltok egy jegyet hazafelé és ismét ki­lyukasztom. Elvégre nem ke­rül pénzbe. Nekem. Ha pe­dig a vállalatnak ez kell... Szóval aránylag egyszerű, minden. Es szabályos. Csak a bolond nagy becsületesség- szeretetem ne berzenkedne mindig. Így azonban konflik­tusaim vannak önmagámmal. Pedig mennyiszer győzködöm magamat: ne törőd) ezzel, hiszen tőled soklial okosabb emberek határozzák meg a napidíj-elszámolást, és te nem sérted meg szabályaikat, tehát a munkádra nincs ki­fogás, becsületesen dolgozol. Mégis úgy érzem, hogy va­lami nincs rendben. Mit gondol, micsoda? A múltkor hallgattam egy előadást ar­ról, hogy új gazdasági mecha. nizmus lesz. Abból olyasmit vettem ki, hogy sok helyte­len, kényszerítő hatás meg­szűnik majd. Mindeneseire ez biztató számomra. Lehet, hogy akkor már igazán be­csületesen dolgozhatom? Ruttkay Anna rack _telepítéséhez. Eleddig csak az öreg fák teremlek ezen a vicéken. A göncrusz­kai Dobó Tsz azonban az idén már új, úgynevezett „szűz termést” Is szüretel a négy évvel ezelőtt telepített fák­ról 1Ö0 hold területen. Az el­ső szüret — a fák fiatalságá­hoz viszonyítva — jó közepes­nek ígérkezik. Ez egyben iga­zolása annak is, hogy a gön­ci körzetben érdemes a táj­jellegű kajszibarackot termesz­teni, mert már az első termés is jövedelmezőnek mutatko­zik. A göncruszkai Dobó István Termelőszövetkezetben jövőre 200 hold új barackos telepí­téséhez kezdenek hozzá. Fiatal zeneszerzők találkozója A szocialista országok ré neszerző szövetségei vezetők nek moszkvai értekezletéit fontos határozatot hoztak. Igf például elhatározták, hogy « jövő évben Magyarországon Egerben rendezik meg a szO' clalisla országok, fiatal zene' szerzőinek találkozóját, amc lyet 1968 áprilisára terveznek Megállapodtak abban is, hog) 1968 áprilisában magyar szer­zőknek az Ifjúság számár« komponált műveiből „Magyaf zenei hetet” rendeznek Moszk­vában, Lentngrádban és Tál- linnban. Tervbe vették, hogí 1970-ben Lenin születésénél* 100. évfordulóján Moszkvába* megrendezik a zenélő ifjúsáí nagy nemzetközi találkozóját GyáHináiiykiáUitás az Ózdi Kohászati üzemekben A gazdasági reform beveze­tésére készülődve érdekes tér. vet valósítanak meg az Űzdi Kohászati Üzemekben. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójának ün­nepségei során kiállításon mutatják be az ózdi gyár ter­mékeit nagyobb mennyiségben felhasználó üzemek, vállalatok készáruit, gyártmányait, En­nek elsőrendű célja, hogy az ózdi kohászok széles körben, behatóan megismerjék, hogy az általuk készített termékek hogyah vizsgáznak a felhasz­nálás során, megfelelnek-e tökéletesen rendeltetésüknek, esetleg hol kellene rajta javí­tani, finomítani. Evégből a gyár műszaki ellenőrzési fő­osztályának dolgozói eddig már tizenhat vállalatot tebxesr lek fel. A gyárakban meg ígérték, hogy kiállítás céljéT* az ózdiak rendelkezésére bő” csátják legfontosabb gyártmá­nyaik egy-egy példányát, met­szetét, vagy annak makettjét fényképét, megfelelő műszak* leírással, feltüntetve a mlnfr ségi Jellemzőket, követelmé­nyeket. Ezzel egyidejűleg tá­jékoztatják az ózdiakat arr$ is, hogy a jövőben milye* módosításokat, korszerűsítése­ket akarnak bevezetni gyárt­mányaiknál, s azok megvaló­sításához milyen Igényeik, kP vánságalk lesznek. A kiállítás hasznosan g#ol- gálja majd az alapanyag­gyártó ózdi gyár, valamint * felhasználó vállalatok között együttműködés elmélyítését» közvetlenebb kapCSOUtái. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom