Észak-Magyarország, 1967. július (23. évfolyam, 154-178. szám)
1967-07-18 / 167. szám
Redd, 1967. július If. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 A KlSZ-kon oresszus után O _____ \ I I. A z ifjúság eszmei, politikai, morális arculatának alakulása és alakítása ^rán rendkívül lényeges szelep jut a fiatalok közéleti tevékenységének, mint olyan te- Mlletnek, amelyen a fiatal aktiv módon vesz részt saját ma- 8a alakításában, és nem utolsósorban társadalmi céljaink Megvalósításában. Közéleti tevékenység ... Meglehetősen tág fogalom tartalma a mindennapi gondolkodás számára talán nem is sdéggé tisztázott. Ha nekem kellene a fogalmat definiálnom, — biztos nem pontosan *"~ úgy fogalmaznám meg, hogy a közéleti tevékenység kategóriájába tartozik az egyén valamennyi, a közösség érdekében végrehajtott cselekedete. A magam részéről tehát meglehetősen tágan értel- friezem a fogalmat. De úgy Vélem, hogy különösen a fiatalok közéleti tevékenysége hetében ez az értelmezés helyesebb, mintha csak a pusztán politikai jellegű, közvetlen politikai tartalmú cselekvést tartanók annak. A fiatalok szabiéra ugyanis többnyire nem a i,nagypolitika”, hanem a közvetlen környezet biztosít olyan területeket, amelyekben eredményesen tudnak dolgozni. A fiatalokat gyakran éri az ö vád — nem egy esetben alsóbb szintű KISZ-vezetők részéről is, hogy közömbösek, bem érdekli őket a társadalmi környezet problémái. Valóban megfelel ez a valóságnak? Azt hiszem igen is, meg bem is. Nem felel meg a valóságbak, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a különféle politikai, erkölcsi kérdések iránt. Szerény tapasztalataim szerint az ilyen irányú érdeklődés mindinkább fokozódik, méghozzá olyan arányban, amilyen irányban a fiatalok érdemleges választ tudnak kapni — mindenekelőtt közvetlen kör- hyezetükben — a különféle politikai, erkölcsi kérdéseikre. . Ezzel elérkeztünk a közéleti tevékenység nem kielégítő voltának egyik igen fontos Problémájához. A fiatalok nevelésével hivatásszerűen foglalkozók rendkívül jelentős része — részint a személyes érdeklődés hiánya miatt, részint Pedig a mélyebb, a napilapok mélységét meghaladó tájékoztatás hiánya következtében — bem tud érdemleges választ adni a feltett politikai kérdésekre. Ha valamit elértünk az elmúlt húsz évben, azt biztosan elértük, hogy fiataljaink rendkívül igényesek lettek szellemileg. Ma már. nagyon helyesen, nem elégszenek meg az- ml, hogy szocialista társadalmunk magasabbrendűségét a felszabadulás előtti időszakhoz viszonyítva próbálják magya- bázni, joggal igénylik a szo- fializmus magasabbrendűségét bizonyító, mélyebb összefüggések megismerését. T ermészetesen a politikai kérdések iránti érdeklődés és a közéleti tevékenység nem egy és ugyanaz. Közéleti tevékenység politikai érdeklődés nélkül elképzelhetetlen, míg közéleti tevékenységgel nem kapcsolódó politikai érdeklődésre gyakorta találunk példákat, sőt, úgy vélem; az utóbbi az általánosabb. A fiatalok jelentős százalékát jellemzi ez a — játsszunk egy kicsit a szavakkal — pasz- szív aktivitás, melynek egyik legfőbb jellemzője, hogy a Szellemi érdeklődés, a gondolati cselekvés nem realizálódik tényleges tevékenységben. Nyilvánvaló, hogy ez a pasz- Szív aktivitás nem azonos az ftnnyit emlegetett közömbösséggel — mely állítólag a fiatalok egyik fő jellemzője —, hanem valahol középütt helyezkedik el a teljes közömbösség értelmében használt Passzivitás és a közéleti cselekvés között. A politikai érdeklődés felkeltését és a meglévő érdeklődés továbbfejlesztését azonban alapvetőnek kell tekintenünk, mert a politikai érdeklődés a közéleti te- Htoenység előszobája. Azt hiszem, általánosnak tekinthető gondunk, hogy a fiatalok meglévő politikai érdeklődését — az egyetemektől az üzemekig — nem tudjuk megfelelő színvonalon kielégíteni. Viszonvlag kevés — az igényekhez képest kevés — ugyanis a megfelelő képzettséggel és tájékozottsággal rendelkező. e feladatra alkalmas ember, s éppen mert kevés ilyen ember van, fizikailag képtelenek kielégíteni az igényeket. A párttagság tájékoztatása határozottan javult az elmúlt időben. A lényeges, alapvető, nagy kérdésekről általában kellő időben és kellő mélységben kannak tájékoztatást a párttagok. Az apróbb, napi kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatásról azonban nem mondható el ugyanez — s ami kérdésünk szempontjából különösen fontos: a pártszervezetek sokszor nem nyújtanak elegendő segítséget a KISZ- szervezeteknek ezen a területen , így nagyon g-akran előfordul, hogy a tájékoztatás „megreked” a pártszervezetben — márpedig éppen a politikai tájékoztatás az a terület, amelyen a KISZ nem rendelkezik — mert tagjainak életkorából következően nem rendelkezhet megfelelő káderekkel. A közéleti tevékenység hatékonyságát sokan a fiatalok tömegdemonstrációkban való részvételével mérik. Nem szándékom e helyen részletezni e nézet helytelenségét, pusztán azt kívánom leszögezni, hogy a különféle tömegdemonstrációk ma sokkal kevesebb közvetlen politikai jelentőséggel rendelkeznek, mint 1945-ben, vagy 1957-ben. Ennek következtében nem egy fiatal úgy érzi, hogy tömeg- megmozdulásaink egy része inkáb haladó hagyomány, mint a szocializmus építéséhez elengedhetetlenül szükséges aktus. Ezzel az állásponttal természetszerűleg nem érthetünk egészében egyet, el kell azonban ismernünk, hogy ma a mindennapi, jó munka sokkal inkább kifejezi a szocializmus iránti hűséget, mint egy felvonuláson való lelkes részvétel. A fiatalok viszonyát a tömegdemonstrációkhoz tehát semmiképpen sem türelmetlenül. hanem differenciáltabban kell értékelni. A helyesen értelmezett közéleti tevékenység ugyanis az esetek többségében csak kevéssé látványos, túlnyomórészt a mindennapok munkáját kell áthatnia, az élet részévé kell válnia. Ha viszont erről az oldaláról közelítjük meg a kérdést, látnunk kell: a közéleti tevékenységgel kapcsolatos problémák egyik legjelentősebbje, hogy rendkívül kevés az olyan terület, amelyen a fiatalok eredményesen, aktívan dolgozhatnak. Nem véletlen, hogy a KISZ-nek egyik leglényegesebb törekvése a közéleti tevékenység, a „társadalmi munka” vonzóvá tétele. A z eredményes munkát biztosító közéleti tevékenységi területek felkutatására nyilvánvalóan nem lehet általános recepteket adni — éppen azért, mert a közéleti tevékenység mindig konkrét. A fiatal közvetlen környezetében — az üzemen, iskolán, egyetemen belül — kell felkutatni ezeket a lehetőségeket, mert csak így érhető el, hogy a fiatalok olyan kérdésekkel, problémákkal foglalkozhassanak, melyek közvetlenül érintik őket, melyek közvetlenül befolyásolják életük alakulását, A megfelelő területek biztosításának alapvető jelentősége van a fiatalok közéleti tevékenységének bővítése szempontjából. Ha ugyanis olyan területekre akarjuk irányítani őket, amelyeken a helyzetből következően csak formálisan, vagy eleve eredménytelenül tevékenykedhetnek, úgy vélem többet ártunk, mint használunk. Azt hiszem, nagyon sokan még mindig bizalmatlanok a fiatalokkal szemben, s nem mernek valóban lényeges munkaterületeket rájuk bízni. Növekvő exportfeladatok a TVK festékgyárában Ez legalább annyira káros, mint a túlzott „bizalom”, melynek gyakorlati eredménye a fiatalok magukra hagyása. Sokan érvelnek azzal, hogy a fiatalok nem is akarnak foglalkozni saját ügyeikkel, amiből levonják azt a következtetést: teljesen ' felesleges dolog a közéleti tevékenység területeinek bővítéséről beszélni. hiszen nem akarnak élni a jelenlegi lehetőségekkel sem. Ez az okoskodás azonban meglehetősen elhibázott.. A tényleges ok — ha nem is kizárólagos, de mindenképpen alapvető —, hogy viszonylag kevés az eredményes közéleti tevékenységhez lehetőséget nyújtó terület, s a fiatalok — mint mindenki — mindenekelőtt a munka sikerén, a kézzelfogható, jól látható eredményeken mérik le a munka értelmét. Rendkívül lényeges tehát, hogy a társadalmi, gazdasági élet valamennyi területén s valamennyi egységénél megkeressük azokat a konkrét lehetőségeket, feladatokat, célokat, amelyeknek megoldásában célszerű és hasznos a fiatalod alkotókedvére, lendületére. lelkesedésére támaszkodni. Ebben a munkában nagy feladat hárul a kommunistákra. a pártszervezetekre, mint a kommunisták közösségére. Az ifjúság közéleti tevékenységének bővítésére irányuló törekvések ugyanis elkerülhetetlenül együtt járnak a különböző vezetők és vezető testületek tevékenységének látszólagos szűkítésével, s ez a tapasztalatok szerint, nem egy esetben ellenállásba ütközik. Nagyon gyakran előfordul ugyanis, hoffv a különböző vezetők, vezető szervek könnyen megtalálják a KlSZ-szerveze- teket, az ifjúságot, ha valamilyen fizikai jellegű munkáról van szó, ha valamilyen kampányjellegű feladat megoldásához szükségesek emberek. De sókkal nehezebben találják meg az utat. ha a KISZ- szervezetek jogainak elismerése, tiszteletben tartása, véleményük kikérése lenne szükséges bizonyos kérdésekben. * N yilvánvaló, hogy a fiatalok problémáival foglalkozó eszmefuttatásunk nem érintette a kérdés valamennyi vonatkozását, s az érintett kérdéseket sem merítette ki. Mégis, úgy vélem, hasznos a KISZ VII. kongresz- szusa után — mely a közvélemény figyelmét ismét az ifjúságra fordította — elgondolkodni ezeken a kérdéseken. Kun László A Tiszai Vegyikombinát lakk'esték- és műgyanta gyára, a vállalat többi termelőüzeméhez hasonlóan, jelentős mértékben túlteljesítette első félévi tervét. A gyáregység termelése mintegy 800 tonnával haladta meg az első félévi előirányzatot, s ez 111,7 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Különösen szembetűnő a ragasztógyártás nagyarányú fejlődése. Az idei terv 700 tonna ragasztóféleség előállítását írta elő, ezzel szemben az első félévben már 600 tonnát legyártottak belőle. Az év hátralévő időszakában további 700 tonna, különböző típusú ragasztó gyártására lehet számítani. A ragasztógyártás fejlesztésére új üzemrészt is létrehoztak, amely ebben a hónapban megkezdi a termelést. Az első félévben jó néhány országba' exportáltak a festékgyár termékeiből. Így például a Szovjetunióba több mint 100 tonna belső zománcot, fehér, illetve padlózománcot, ezenkívül akrilátos faipari lakkot, Irakba szintetikus zománcot, míg Jugoszláviába műgyantaféleséget szállítottak. A második félévben tovább nőnek az exportfeladatok. A Szovjetuniónak mintegy 1500 tonna padlózománcot, illetve belső fehér zománcot kell gyártani. Említésre méltó még, hogy a közelmúltban a TVK ajánlatot adott nyugatnémet cégeknek hajófesték vásárlására, s ha elfogadják, mintegy 350 tonna hajófesték exportálására kerül sor. Málnassüret Zemplénben Okos előrelátással nagyobb területen telepítettek bogyós gyümölcsöket a sátoraljaújhelyi járás termelőszövetkezetei, elsősorban málnát, köszmétét; piros és fekete ribizlit. A telepítések már termőre fordultak, és jelentős bevételi forrásul szolgálnak a szövetkezeti gazdaságoknak. Az egyik legnagyobb málnateleppel a hercegkúti Remény Termelőszövetkezet rendelkezik, amely néhány évvel ezelőtt 60 holdnyi parlagot ültetett be málnatövekkel a község feletti domboldalon. A kitűnően gondozott tábla ez idén gazdag termést hozott. A málna szedése bőven biztosít munkaalkalmat a tsz szorgalmas lányainak, asszonvainak, akik kora reggeltől késő estig vagonszámra szedik az illatos gyümölcsöt. A fertődi feldolgozó üzemmel kötött szerződés szerint minden szem málnát átvesznek a termelőszövetkezettől. Jubileumi mozaik — Kulcskérdés az acélmű. Ott jól megy a munka. — A nagyolvasztómű? Az év első negyedében szenzációs eredményeket ért el. Az év első üt hónapjában is jól működött. De mintha a jó eredmények nyomán egy kicsit elbizakodtak volna... — ... nincs baj, de ran egykét nyugtalanító tünet. A minőség miatt. — Egész félévben a finomhengermű dolgozik a legkiegyensúlyozottabban. — No és rendkívül jól dol- g07!1- a közlekedési gyáregység. Jelentősen hozzájárult az export tételes teljesítéséhez. — És — emlékezzünk csak vissza! Tavaly 880 ezer forint kötbért fizettek a MÁV-nak. — Igen, és most voltaképpen a MÁV-nak kellene fizetnie. Olyan jól dolgoznak. Pontosan, szépen. Az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottságán hangzanak el ezek a szavak. A tömör, szűkszara közlések a legteljesebb őszinteséggel rajzolják meg a nagy üzem működését, az eredményeket, a sikereket, a gondokat. És tükrözik az ózdi emberek ve- rejtékes küzdelmét, a lépten- nyomon tapasztalható versengését — A jubileumi versenyben — közli Balogh Bertalan, a finomhengermű helyettes üzemvezetője — vállaltuk, how 6750 tonna árut adunk terven felül. Az év első felében 46 tonna híjával hétezer tonnát adtunk, így már túlteljesítettük évi vállalásunkat. Ügy számolunk, hogy 10 ezer tonnára módosítjuk vállalásunkat. És mi a jó eredmények magyarázata? Simkó István. Kerekes Ferenc. Csépányi Komi László brigádjának és a többi kollektívának tagjai sajátos módon kezdik a műszakot Megnézik, mit, mennyit teljesített az előző műszak. Nem hangzanak el nagy szavak, fogadkozások, de már pusztán a versengés, a szakmai önérzet következtében, ha egy kicsikével is, de túllicitálják, legalábbis nem adják alább. A szakmai vezetés imeri ezt, és előmozdítására kidolgozta a hengersorok csúcseredményeit, nyilvántartja a legmagasabb csúcsot a brigád nevével egyetemben, s az szerepel a nyilvánosság előtt., míg újabb csúcs nem születik. De hát nemcsak a csúcs, hanem a mindennapi feladat teljesítése is nagy’’ dolog. Nagy', hiszen minden szelvény, minden tonna áru sok-sok erőfeszítést kíván. És különösen most. a nagy hőségben. Az emberek arca olajos verejtékben fürdik, néhánv percnyi munka után már facsarni lehet az ingből a vizet. — Ne menjen még, melegedjen egy kicsit — tartóztatja mosol.vogva a látogatót a durvahengerműben Kasza 1stIrány: a DIGÉP m MISI ' |ji§ ■ 11ÍUHl . ......• S í. ' ' ' üiiiilii® ás;' - ' \ ' -s Néhány miskolci gyár — elsősorban a DIGÉP — konyháját a miskolci Egyetértés Tsz látja el rendszeresen zöldséggel, főzelékfélékkel, burgonyával. Nap nap után útnak indul a friss szállítmány a tsz földjeiről. ván forrasztár első segéd. Sűrűn füttyentget, és a daruk engedelmesen cipelik izzó terhüket a mélykemencékből a blokksorhoz. A durvahengerműnél fel kell jegyezni egy jellemző mozzanatot. Az elmúlt hónap második felében az egyik mélykemencét sürgősen át kellett építeni. A VKV emberei neki is kezdtek, de 24 óra múlva beszakadt az acélmű I- es kemencéje, s oda kellett átmenniük. A karbantartó részleg építői — 45 kőműves és segédmunkás - -bbahagyták a lakótelep felújítását, s nekiláttak a kemenceépítésnek. Mintegy kétheti, éjjel-nappalt munkával el is készültek. És e munkát soronkívülinek tekintik. ami azt jelenti, hogy az időt „behozzák” a lakótelepi munkán. Példás helytállás, hősiesség. Ök szerényen elhárítják a dicsérő szót. — -'■ajban voltak, segítenünk kellett. Tévedés lenne azt hinni, hogy a gyár dolgozói a tonnák bűvöletében élnek. A mennyiségen kívül törődnek a minőséggel is. — Tax'aly — mondja Kurta László, az acélmű tervosztályának vezetője — 1,76 volt a selejtünk. Bár 5668 tonnával többet adtunk a tervezettnél, mégis tovább sikerült javítanunk a minőséget. A szakszery'ezeti bizottság, a vállalatvezetés ötletes megoldásokat valósít meg a minőség javítására. Négy olyan üzembe szerveztek tapasztalatcsere-látogatást, ahol nagyon is fontos a minőség. A látogatók saját szemükkel tapasztalhatták, hogy az esetleges selejt milyen gondot jelent a felhasználó üzemekben. Most 16 feldolgozó üzemmel, vállalattal vették fel a kapcsolatot. Ezek többnyire (hajó, traktor) modelleken mutatják be, mennyire fontos a minőség, az esetleges selejt milyen bajokat okozhat Az anyagból — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50, évfordulója alkalmából — kiállítást rendeznek, s a szemléltető anyag megtekintése feltehetőleg kihat a minőség további alakulására. A iub’ieumi y'erseny időszakában a KISZ szervezésében 2 hónapos Ki mit tud? vetélkedőt tartanak, amelyet a művelődési házban nyilvános központi vetél ' 1 fejez be. A vetélkedő témája a Szovjetunió fejlődése, történelme. Van egy sor más, hasonló, egészséges elképzelés is. Helyes lenne, ha ezeket az embe^ ri elmét pallérozó. Ismeretbővítő elképzelések valóra váltását egy kicsit jobban támogatnák, közös erővel sikerre vin-; nék. Qs. R. j
