Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-04 / 130. szám
▼asámap, MOTÍ. JAnit» -i CSZAKMAGTAROKSZAG iiiiiiimiiniiiiiiiiiiimtiiiiircmurr | ÚTBAN \ 1 A FA! I ; Nem éppen Itedvenc. ~ 5 terepe a gépkocsive;ze- £ 1 töknek a 3. számú, 'fő- ~ •» 5 vívónál Ernődtől Más- E g Icolcig tartó szakastza. £ 5 Az apró kockakövelcücel "z 5 kirakott út — különösen £ 5 a nedves, ködös ideiben E ■». *— 5 megviseli a sofőrök ide- E 5 geil. Csúszik, zökken a s 5 jármű, figyelni kell na-- E 5 gyón. Hát még, ha va- £ S látni nem várt akadály E 2 is az útban van! E 5 A, napokban egy fa ~ 2 volt az útban. E 5 Nem sajtóhiba: egy ~ 2 szeles törzsű, kivénhedt E V, 5 és éppen ezért már ki- £ 2 döntött, száraz ágú fa E 5 hevert — keresztben az £ 2 úton. Volt, aki már — *•» m 2 messziről észrevette, de — 6 akadt olyan gépkocsive- £ 2 zető is, aki épphogy ki- — *-i Zűm 5 kerülte az akadályt. De £ 2 emlegették is a favágó- E S kát! £ 2 S néhány pillanat műi- Ej 5 Va, amikor meglátták az £ 2 árokban a füvön gond- £ 5 talanul, édesen alvó £ 5 mestert, kezeügyében a £ 5 fejszével, tovább foly- E 5 kitt.dk az előbbi gondo- £ 2 latsort. — E 5 Nem vártuk meg, de £ 5 biztosan akadt olyan E •5 ~ 2 gépkocsivezető is, alti — '» zz 5 felébresztette a fává- — *•» ZZ 2 gőt, s a szemébe is meg- £ 5 zz 2 mondta, véleményét. £ 5 A gondatlan' mester £ | bizonyára nem köszön- £ 5 te meg, amit hallott. .1 = | S azóta talán mégis- £ 5 csak elvitte a kockakő- £ | veken keresztben fekvő E | Ja-akadályt! fey k.) E — U|l!»iiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiT *^Hwwh»m**w**w i 59 A M\my érezze a nevelő hitét“ Micska Szaniszló kiváló tanár. Hároméves volt, amikor a munkanélküli gyári munkás apa családjával együtt útra kelt a messzi Lengyelországból. A diósgyőri gyár nyújtott szerény kereseti lehetőséget a múivkát, kereső lengyel családnak. l.')14-et írtak ekkor, |S nem sokkal érkezésük után kitört az első világháború. Kilenc éves volt, mire megkezdhette az elemi iskolát, mert mint idegen állampolgárságú munkás gyermeke, még ez elől is el volt zárva. így /nőtt fel a diósgyőri gyárkémények árnyékában az idegenből ideszakadt munkás fiaként Micska Szaniszló, Miskolc egyik Köztiszteletben álló nevelője, a Földes Ferenc Gimnázium megbízott igazgatója. Egész élete Diósgyőrhöz, illetve Miskolehoz kapcsolódik. Jóllehet, testvérei később visszatértek Lengyelországba, egyik bátyja partizánként halt hősi halált Lengyelország felszabadításáért lí)44 végén, a szülők és Micska Szaniszló ízig-vérig diósgyőriek lettek. 1930-ban szerzett diplomát. Aztán négy évi munkanélküliség következett, amikor dolgozott ügynökként, a helyi lapnál külső munkatársként, s vállalt minden más munkát. Egy érdekes élmény ebből a korszakból: — A munkanélküli miskolci fiatal értelmiségiek. meg a díjtalan díjnokok irodalmi estet rendeztek. Ezzel az irodalom terjesztésén kívül magukra és az értelmiség helyzetére is fel akartuk hívni a figyelmet. Borbély Maczky Emil főispán „gavallér” volt. Titkárával elküldetett minket a Vörösmarty utcára, ahol most a Vízművek telepe van, és az esten szereplő tíz fiatal értelmiségit két kiló lókolbásszal akarta honorálni. Telekesen kezdte meg pedagógusi pályáját. A felszabadulás óta működik Miskolcon. Tálán furcsán hangzik ma elmondani róla: nem tanárnak készült. Festőművész szeretett volna lenni, alkotó, de nem volt protekciója, hogy a főiskolára kerüljön. Nagyon sokáig vívódott lélekben, küzdött benne az alkotóművész és a pedagógus. Azóta is festeget, érdeklődik a képzőművészet iránt, és figyeli, támogatja képzőművész hajlamú tanítványait, nagy szerepe volt nem egy művész felfedezésében. A gazdag pedagógusi pálya tapasztalatairól beszélgetünk. Minden mondatán érződik, hogy a régi munkásélet kitörölhetetlen nyomokat hagyott benne. — Csak a kipróbált emberek képesek történelmet tanítani az ifjúságnak — mondja többek között, s ez szinte nevelői ars poeticájaként fogadható el. — A gyérek fenntartással fogadja, amit meggyőződés, szubjektív erő nélkül mondunk neki. Kell, hogy a tanítvány érezze a nevelő hitét, meggyőződését. Talán éppen saját életpályája tanította meg rá, hogy a munkásgyermekek segítésére oly sok gondot fordítson. Azoknak a gyermekeknek nevelésére, akik, bár szüleik életszínvonala emelkedett, azt a pluszt, amelyet az értelmiségi szülők gyermeke kap, még nem kaphatják meg a szülői házban. Most a középiskolai ösztöndíj lehetősége foglalkoztatja. Arról beszél, hogy itl-ott a szülők gondolkodásában tapasztalható maradisúggal, megkö- vültséggel is küzdeni kell. Kell a segítség, az ösztönzés a munkások és a mezőgazdasági, fizikai dolgozók gyermekeinek. — Talán, ha annak idején én kapok ösztöndíjat, másképp alakul az életpályám — emlékezik vissza a maga diákidejére. — Annak idején az egyházi iskolák a tehetséges munkás- és parasztgyerekeket különféle juttatásokkal nagyon \ meg tudták fogni maguknak, hogy saját rendszerüknek neveljenek belőlük híveket. A mi szocialista rendszerünknek is támogatni kell saját fiait. Nemsokára el is készül tervezete a középiskolai ösztöndíj-rendszerről. Eddigi jó munkájáért köztisztelet övezi. Pénteken nyújtották át neki a fővárosban a kiváló tanár kitüntetést. Sok szeretettel köszöntjük. Benedek Miklós \ A vonat, a technika, \ \MEG A BONYODALMÁÉI jiiiiiiiiiiiiiniiniiiimiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiitiiiiiitiiiuiiimiiiiiiiiiiimimitMitiiiiiiiiiiiiiiiHiinininmiiitiiiiiiiiiitiiiBniiH j % Életbe lépett a napokban ♦ az új menetrend, néhány új X vonat is feltűnt szűkebb ♦ pátriánk vágányhálózatán. X Örömmel köszöntjük az új ♦ vonatokat, meg azt is, hogy X egyik-másik gyors, meg ex♦ pressz vonatnak lerövidült a t menetideje. Miskolc és Bu- « dapest. között az út néhány T perc híján két óra, hát ez X igazán szép. Hiába, a tech♦ nikai haladás lerövidíti az X utazási időt, a távolságokat, é s ma már alig nagyobb fél- X adat felutazni Budapestre. ♦ mint csúcsforgalmi időben X eljutni a miskolci Kilián♦ telepen levő lakásból, mond- X juk, a cementgyári munka- » helyre. Még egyszer: hiába. t a technika lerövidíti az uta- f zási időt, nagyszerű! ♦ Aztán, amikor a nagy lel♦ kendezés után a csekélyke « napidíjjal vándorló utas tii- X zetesebben megnézi a menetrendet, rájön, hogy a technika nemcsak a menetidőt rövidítette meg, hanem őt is, hiszen a közkedvelt Lillafüred expressz, amelynek lapunkban szinte már külön irodalma van, már nem is. tűnik olyan szimpatikusnak. Változatlanul kellemes rajta utazni, igazán alig változott rajta valami. Csőképpen ha korábban jártuk meg vele oda-vissza a fővárost, pontosan tizenkét órát es kettő percet töltöttünk távol Miskolctól. Tizenkét óra és kettő perc egyenlő: teljes napidij. Most meg a technika haladását követve, az expressz olyan jól halad, hogy már tizenegy óra és ötvenkét perc alatt megfordul a fővárosból az utas, és három perc miatt oda a napidíj. Hát kellett nekünk Lillafüred expressz!? Hát kellett! (bm) Harmadszor felciiik me« a Nemzetközi Almanach A Kossuth Könyvkiadó tájékoztatása szerint a közeljövőben ismét kiadják a Nemzetközi Almanach-bt. Hazánkban dr. Radó Sándor Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia földrajzi biröttsága elnökének szerkesztésében eddig kétszer jelent meg e rendkívül hasznos, és bizonyos vonatkozásban hézagpótló mű 1959-ben és 1960- ban. A több mint 1200 oldalas szép kiállítású mű tartalmazza majd a világ valamennyi országának földrajzi, történelmi, társadalmi, gazdasági és politikai adatait, közte az 1966 végén függetlenné vált országokét is; ismertetni fogja a nem zetközi politikai és gazdaság szervezetek működését; 171 térképet stb.-t. Az Almanach szerkesztőség* igyekezett lépést tartani a leg frissebb eseményekkel is. Különösen újszerű lesz a köte gazdasági része, amely — egye bek közt — először és egyedü átfogó képet ad a tőkés országok nagy monopóliumainak trösztjeinek hatalmi pozícióiról és összefonódásáról. r Az új kötet, előjegyezhető < Kossuth Könyvkiadó megye kirendeltségén. (csé) Gépesített birkanyírás Negyedik hete nyírják már a birkákat a borsodi juhásza- ! tokban. Kevés a hozzáértő nyíró-brigádok száma, kétszázezer nyírásra váró birkának csaknem “felét ennek ellenére sikerült megszabadítani bundájától. Több állami gazdaságban és termelőszövetkezetben meggyorsította a birkanyírást a nyírógépek alkalmazása. Nem újdonság ez, de az elaprózott juhászatokban eddig nem volt kifizetődő a gépek beszerzése. Az idén országos átlagban már megyénkben gépesítették legnagyobb mértékben, mintegy 20 százaléknyira a birkanyírást. Mi olvasható A V 1PJ A1NK I LM LSI SZ t M ÁD l<\? A Napjaink című irodalmi és kulturális lap júniusi számának élén A győzelmes könyv címmel rövid gondolatmenetet találunk a tudás forrását jelentő kötetekről. Ugyanitt olvashatjuk Gerencsér Miklósnak Ficzere László festőművész elhunyta alkalmából írt emléksorait. A szépirodalmi írások közül Gerencsér Miklós sorozatának újabb darabját, s ifj. Bíró Péter A, kötéltáncos című művét kell kiemelnünk. Versekkel szerepet Tasszo.sz Livaditisz görög költő, Balta György. .Kalász László. Bella István. Ratkó József. Ágh István, Serfőaő Simon. Rafíai Sarolta, Mikulás Kovác, Kamii Peíeráj. Ladányi Mihály, Nik- lai Ádám. Varga Rudolf és > Sólymos Ida. A miskolci filmfesztiválról Párkány László ír. szovjet irodalmakat Böszörményi Nagy Ernő ismertet, E. Fehér Pál a Junoszty moszkvai szerkesztőségét mutatja be. Bőd Andor ötvenháromezer címmel az érettségizők problémáit elemzi, Illés István pedig Peter Weiss Vizsgálat című drámájának bemutatását. il LOVAGOK- ! * ' OÓA ' . : Mip ; V ' k,- /X V ? S> 'VVk v lm .............•- oy !' V v "rTi- ■ V ) 1 : £j x/^T'.V-- - IV \ a y, V V ZJ / » • V. V M X. (Korkos Jenő munkája) ® sós szalonna maradt a régi, nagyapám egyenként becséit a számba. e a minap elhatároztam, még S^szer végig élem, végig ját- ym legkedvesebb emléke- , X Betértem a húsboltba,; s ,fcrtem tíz deka sós szalonnát. . 2 eladó csodálkozva, s le- ’c&inylően nézett végig . raj- Mtp vesz ma ti/, deka sza- ^í'nát? Ennyiért meg sem ker- O hogy melyikből, csak el- egy darabot, s lenyisszant j, hle egy csíkot. Tényleg mi- kevés is tíz deka! . Otthon lenszőke hajú négy- es kislányom rohamoz meg: ~~ Mit hoztál? Mit hoztál? Tudod mit? Sós szalo-n- t',;! — mondom jelentőség- élesen. / u'^ gyerek csodálkozva és csa- tjQ.°ttan. néz fel rám. Nem y.' most egyszer türelmes nyugodt, ráérős és a t'hdent felidézek. Hiszen ez gyerek is éppen olyan ... szöszke... pO Gyere csak ide kislányom, G* • ■. ptü ... — köpök a te- A^fembe. hogy lesímítsam tacskóját ott a fejebúbján, folyton égnek áll. 1 (jX Anya, mit csinálsz? Pfuj, G?öü megdöbbenten, s lát- 10 undorral a feje tetejét. Semmi, csak tréfáltam — Glrn el a dolgot. — Gyere ül- yh le, s eszünk sós szalonNekem nem kell... — hakodik nyafogva, jj.rp Mert még nem is tudod, Gyén finom. Majd csinálunk (Vénákat jó lesz? Huszárop-A^nnal hozzálátok. Szétte- (], 121 a papírt, asztal mellé étem a gyereket, s elkezdek « kis kockákat vagdosni a ke-! nyérből — így eszünk? Nem is mo-i sunk kezet? — Most ide figyelj. Ez a ve-! zér... » — Miért nem kell kezet* mosni? ' Hiába, nem szabad a gyere-' két elrontani. Küldöm a für-! dőszobába, mosson kezet. Ad-' dig én felállítom a hadsere-! get. Mikor visszaér, már glé-' dába állnak a katonák, sorba] a kitérített zsírfoltos papíron.— Nem tányérról eszünk? ] — így eszünk, a papírról.! Kapd be szépen a vezért. De] jól rágd meg, mert a ló meg-] rugdossa a hasacskádat! — Én tányérról szeretek en-] ni — makácskodik. a gyerek.- s érzem, hogy fogytán a tü-] relmem, lassan oszladozik, bennem a mindent visszaidéz-] ni akaró hangulat. Tányérra, rakjuk a szalonnás kenyeret,] s már nem is bánom, hogy a' szobába viszi az egészet, mert] jön a televízióba Mazsola. A. második, harmadik harapás-] hoz már úgysem tudtam volna! mit mesélni. Meg különben is] avas, rágós a szalonna. Majd] reggel megsütöm rántotta alá. • Azért nékem továbbra is. kedves marad A Sós Szalonna. ] Már nem akarom még egy- ] szer megenni, s belátom, hogy1 ezzel a második Ids pöszével- sem etethetem meg. Bizonyára, ö is visz valami életre szóló] élményt az emlékezés ktiszö- ] béről. Persze nem hiszem. * hogy az is tízdekás hentesáru ] lesz. Adamovícs Ilqna ! dőlt. . A megye vadon termő gyógynövényeiből ezeket vásárolták lel elsőnek a megye földművesszövetkezetei. Har- ,.mincnégy körzeti földműves- ]szövetkezet foglalkozik már a .rétek, az ái’okpart és a mezők ■ exportcikkeinek felvásárlásával. I . Az elmúlt esztendőben csak- ]nem 200_ százalékra sikerült a . földművesszövetkezeteknek ^túlszárnyalni gyógynövény felvásárlást előirányzatukat. Az •igények azonban továbbra is ]nőnek. A Herbaria útján ex■ portált magyar gyógynövények ]a világ minden részében újabb .piacokat hódítanak. ■ Ezért az elmúlt télen a me]gye földművesszövetkezetei 17 •gyógynövény-fel vásárlót képeztek ki. s a falvakban igye- . köznek újabb „bedolgozókat” ] toborozni a gyógynövények .gyűjtéséhez. Sok családnak, de jleginkább az idősebb asszonyoknak biztosít az év jó ré- ]szélien mellékjövedelmet a fü- ]vek, virágok, különféle gyöke•rek gyűjtése. • | Jelenleg a szikesek illatos 'kis virágát, a kamillát szedik. ]Nyers állapotban mintegy 20 .vagon kamillavirágot szándé- ]koznak felvásárolni megyénk- ,ben. Talán éppen a legtávolabbi, a japánt megrendelők- ,höz jut el a borsodi kamilla. •Több száz mázsa csalánlevél, ]hársvirag, fehér ,üröm levél és •papsajt is szerepel a földmű- ! vessző vet kezetek felvásárlási , tor \ ében. . ] Ott szerepel a több mint fél- .száz, megyénlcben is bőségesen ]található gyógynövény között !az illatos kakukkfű, a fehér •árvacsalán virág és a nyírfa- ]!evél is. Ez utóbbiból rohamo• -san nő a kereslet. Az elmúlt ] Esztendőben még csak 500. idén • ■már 15 000 kilót kér belőle a ' ^Herbaria. Az idény fezen a tavaszon is a tavaszi hériccsel, a kökény- és a galagonyavirággal kezdőExportcikkek és az árokpartról
