Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-02 / 128. szám

t esZAKMAGYARORSZÄG Péntek, 1967. június *­A silfiíl számvetés Televíziós filméit in. A televízió nek megjelelő súllyal szere­pel a miskolci filmfesztiválon. Az idén a benevezett filmek száma nagyobb volt, mint ta­valy. A közönséggel való ta­lálkozás módozata igen erede­ti volt: a nézők négy nagy kép­ernyős készüléken tekinthették végig a televízió versenyprog­ramját. Már a szakmai vita során is többen megemlítették: a mis­kolci filmfesztiválra beneve­zett filmek nem tükrözték azt a színvonalas munkát, amely évről évre jellemző a televízió törekvéseire. Gyanítjuk, hogy az alkotók nem a legsikere­sebb filmjeikkel versenyeztek, mert néhány kitiinö alkotás­tól eltekintve a televíziós ver- senyfi Írnek izgalommentesek, szürkék voltak. A zsűri elnö­ke is elmondotta, hogy a te­levízió, amely korábban meg­lepően izgalmas és művészileg is maradandó alkotásokkal lé­pett a közönség elé, most ön­maga mércéje alatt maradt. Kende Márta, Vámos Judit korábbi izgalmas dokumen­tum alkotásai az idén nem is­métlődtek meg. Ez annál is inkább elgondolkoztató, rnei'l a televízió, lehetőségeinél és gazdag eszköztáránál fogva, leginkább alkalmas a valóság feltárására, a társadalmi gon­dok, problémák feldolgozásá­ra. A tv-filmek többsége az illedelmesség, a jólfésültség jegyében készült, egyik-másik problémamentesen tárgyalja a témát. Ez alól pusztán két film kivétel: Pásztori János Hasznosí Mária című doku­mentumfilmje és B. Megyeri Gabriella Ingázók című alko­tása. Előbbi a babonával néz farkasszemet, utóbbi pedig a több száz kilométert utazó, önmagát művelni képtelen két- lakiak életét elemzi gondosan és lényeget feltáróan. A fcv- mézőny idei legjobbja kétség­kívül Márványi György Ki öl­te meg Kennedyt? című do­kumentum-műsora volt, amely nagy fegyelmezettséggel,, a szi­gorú logikára támaszkodva la­tolgatja a Kennedy-gyilkosság körülményeit. Miután a végle­ges választ a világ közvélemé­nye még nem tudja, a film sem felelhet a fellett kérdés­re, de olyan vaslogikával kö­zelíti meg a témát, amelynek nyomán a néző kétségbe von­ja a Warren-jelentés megálla­pításait. , A televízió animációs film­jei, a gyerek-sorozatoktól el­tekintve, gyermekcipőben jár­nak. A rajzokat és trükköket rendszerint „kiegészítő” lehe­tőségként alkalmazzák más műfajok fordulatosabbá téte­lére. Elgondolkoztató, hogy a filmfaló televízió nem készít­hetne-e művészileg átgondolt rajzfilm-sorozatokat, vagy ön­álló miniatúrákat? A Mazsola­sorozat változatlanul színvona­las, csak még a direktség, a tanmeséi jelleg kísérti egyik­másik darabját. Ügy érezzük, jelenleg a tele­vízió az ismeretterjesztő fil­mekben a legerősebb. A szarvasi kísérlet, A megmen­tett Badacsony című okos, nép­szerű filmek minden póz nél­kül, élvezetesen közvetítik a tudomány egy-egy ágát. Az említett filmek rendező-szer­kesztője Rockenbauer Pál, jól ismeri a tv-nézők ismeretter­jesztési igényeit. A híradó- és riportfilmek gyengélkedése a IV. miskolci filmfesztiválon kitapintható volt. Amíg a mozihíradó ma­gazinszerűsége érdekes, színes témákat tár fel, a televízió- híradó eseménydömpingjei csak felszínesen tájékoztatnak az országban, a világban le­zajló eseményekről. A miskol­A Férun muiikájárAI Az elmúlt napok egyikén a miskolci Fórum Ifjúsági esz­presszóból hiányzott a szoká­sos napi zsongás. Viszonylag kevesen ültek a teremben, va­lami ünnepélyesség érződött a terített asztalok körül. A KISZ Miskolci Városi Bizottsága hívta meg erre az estére a Fó­rum legjobb aktivistáit, a leg­szorgalmasabb rendező gár­distákat, az ifjúsági klub munkáját legintenzívebben tá­mogató KISZ-vezető tanáro­kat, KlSZ-aktivistákat, és a .Fórum munkáját támogató vendéglátóipari dolgozókat, hogy a népművelési évad végén visszatekintsenek az utóbbi nyolc hónapra, rövid számvetésben felmérjék, mit is tettel,-, mivel maradtak még adósok. a A visszapillan ás, a végzett munka mérlegre tétele szüksé­ges volt, hiszen éppen ennek a népművelési évadnak, elején került a miskolci fiatalok kul­turált szórakozása az országos érdeklődés előterébe. A tele­vízió két adása révén százez­rek és milliók szereztek tudo­mást arról a jogos kívánalom­ról, hogy a városban élő mint­egy tízezer. középiskolás sze­retné szabad idejét kulturált körülmények között, okosan, hasznosan, kellemesen eltölteni. Több tanácskozás, társadalmi, állami és vállalati szervek nem egy kísérlete, sokféle öt­let és segítőszándék realizálá­saként indulhatott el ismét, az ifjúsági élet a Fórumban. Na­gyon sok nehézséggel és meg nem értéssel küzdve is dolgo­zott az adott szűk keretek kö­zött. Messze van még attól, amit a miskolci fiatalok jog­gal kémek és várhatnak, en­nek ellenére, az évad végi visszapillantás ielentős ered­ményeket sor-’ ’tathat fel. © Bozsik Sándor, a Fórum if­júsági klub vezetője igen he­lyesen elemezte ezen az ünne- p' '-mgulatú megbeszélésen az ifjúsági klubok társadalom­alakító, emberformáló szere­pét, és a klub munkáját e feladat aspektusából vizsgál- galta. Az eddigi eredmények feltétlenül figyelmet érdemel­nek. Október 11-től május 27- ig, tehát az évad nyitóestjétől a .záróestig hatvanhat műsoros rendezvényt tartottak. A számadat önmagában nem mond semmit, ha figyelmen kívül hagyjuk a helyiség ked­vezőtlen építészeti adottságait, és főleg nem tévesztjük szem elől, hogy csak heti két estén szolgálhatja ifjúságot formáló feladatát, a többi napokon és napközben rendes eszpresszó, mindenféle népművelő jelleg nélkül. Érdemes felfigyelni a TIT segítségével rendezett, tíz elő­adásból álló sorozatra, ame­lyen igen jó előadók bevoná­sával a modern házasság foga­lomköréhez tartozó témákat vitattak meg. Nehezen Indult e sorozat, de nagyon meg­kedvelték a fiatalok. Nagyon látogatottak voltak az útibe­számolók. öt alkalommal tar­tottak ilyet., filmvetítéssel egy­bekötve Hatszor szerepelt a műsorban irodalmi összeállí­tás, de verset csaknem min­den műsorba iktattak. Azt ta­lán felesleges is kiemelni, hogy a különféle jellegű vetél­kedők igen kedveltek voltak, szívesen hallgatták a képző- művészeti előadásokat, s per­sze a zenés rendezvények iránt volt a legnagyobb az érdeklő­dés. A zenekari vetélkedő, a fiatal táncdalénekesek bemu­tatása mindig vonzó volt. Ide­gen zenekart 10 alkalommal szerepeltettek. És talán egyik legnagyobb eredmény, hogy nagyrészt kicserélődött a kö­zönség, kirostálódtak a nem- kívánatos figurák, mindinkább a jó szándékú, a valóban kul­turált időtöltésre vágyó fiata­ci filmfesztivál nyilván ser­kentőleg hat majd a tv-hír- adó további fejlődésére, az elmélyültebb munkamódszer kialakítására. Elkészítvén fesztivál al­kotásainak művészi mérlegét, néhány szóban érdemes kitér­ni a miskolciak, a házigazdák serénykedésére. Mind a kül-, mind pedig a belföldi vendé­gek megelégedéssel beszéltek a miskolci vendégszeretetről, a program bonyolításáról. Mind a városi tanács művelődésügyi osztálya, mind pedig a Me­gyei Művelődési Ház és a szakszervezeti kultúrbizottság apparátusa fegyelmezettséggel és immár értékelendő rutin­nal végezte felelősségteljes feladatát. A dicsérő szavakon kívül azonban említést kell tennünk egy lényegi kérdés­ről. Eddig esztendőről esztendő­re dicsértük a közönség pél­damutató aktivitását, a vetíté­seken való részvételét. A IV. miskolci filmfesztiválon sem volt különösebb probléma a közönség részvételével, de a szigorú, mindent kizáró bérle­ti rendszer néha foghíjas soro­kat eredményezett a nézőté­ren. Ez arra figyelmeztet, hogy a közönség érdeklődését a jövőben jobban figyeljük, ér­tékeljük a spontán kíváncsis- kodást is. és tegyük lehetővé, hogy a film miskolci ünnepe sok tízezer ember számára je­lentsen többet, mint eddig. Párkány László Citrom es mazsola Az utolsó kilónyi banán- szállítmányok is kikerültek az érlelő raktárakból, s ezzel be­fejeződött a déiigyümölcs- szezon. Az új idényig, decem­berig a déligyümölcsöket már csak a citrom és a mazsola képviseli. Az utóbbi fél évben, a szezon idején, 13 188 tonna, zömében olasz, görög és török citrom került forgalomba. Ez a mennyiség elegendő volt a folyamatos ellátáshoz, minősé­ge azonban gyakran nem volt megfelelő. Narancsot és ba­nánt a tavalyinál többet hoz­tak be. mégis kevés volt belő­lük. A külkereskedelem az előző óvd szezonhoz képest mintegy 3700 tonnával több, összesen 12 400 tonna naran­csot vásárolt, de ez is kevés­nek bizonyult. A nálunk már ismert görög, spanyol, ma­rokkói, izraeli és olasz naran­csokon kívül egyiptomi és ku­bai narancsot is árusítottak, minőségüknek megfelelően ol­csóbban. Csaknem 50 százalék­kal több banánt importáltunk, ez a mennyiség azonban tá­volról sem elégítette ki az igé­nyeket. Vizsgáznak a szórakoztató-zenész növendékek Az Országos Szórakoztató­zenei Központ Borsod megyei stúdiójának növendékei ma, június 2-án két alkalommal is a nyilvánosság elé lépnek. Délelőtt a szakmai közönség, a vizsgabizottság előtt adnak Eredmények nehéz körülmények között lók népesítik be a heti két es­tén a Fórumot. Nagy szerepet vállalt ennek megteremtésé­ben a Diósgyőri Gépgyár sok ifjúgárdistája, akik a rendezői feladatot látták el igen lelkiis­meretesen. Gradwohl Ernő például a Fórum megnyitása óta hatezernél több társadal­mi munkaórát töltött el a klub rendjének biztosításával. Elismeréssel szólt a végzett munkáról a KISZ miskolci végrehajtó bizottságának ne­vében Németh Tibor, a városi KISZ-bizottság szervező titká­ra is, s külön kiemelte az el­múlt évi televízió-vita, sajtó- polémia figyelmetfelkeltő hasz­nosságát. Szólt arról is, hogy még sok a tennivaló, amit a napi munka folyamatában kell elemezni és realizálni. Az ünnepi tanácskozáson megjutalmazták a legjobb ak­tivistákat. Az elismerő oklevél mellé értékes könyveket kap­tak, mintegy ezzel is szimboli­zálva, hogy a Fórum a műve­lődés otthona. Legalábbis az próbál lenni azon a heti két estén. A nyár folyamán, e gyorsmérleget követve, az ille­tékes ifjúsági és népművelési szerveknek alapos elemzéssel fel kellene mérniük a jövő évi feladatokat, a keretek bővíté­sének esetleges további lehető­ségeit, és egy percre sem sza­bad megfeledkezni egy távo­labbi teendőről, egy önálló, teljesen az ifjúságot szolgáló, korszerű klub megteremtésé­ről. (hm) számot felkészültségükről, tu­dásukról, este 7 órakor pedig az Avas Szálló kerthelyiségé­ben a szórakozni vágyó nagy- közönségnek adnak nyilvános hangversenyt. E fiatal zené­szek nem egészen ismeretlenek a nagyközönség előtt, leg­alábbis a legtehetségesebbek, mert ez év elejétől többször szerepeltek már a szórakozó­helyek dobogóin, legutóbb a Vendégül lát Borsod rendez­vény-sorozataiban a megye na­gyobb helységeiben adtak mű­sorokat. A pénteki nyilvános bemutatkozás bizonyára jelen­tős mérföldkő életükben, mi­vel azon a nagyközönségen kí­vül az esetleges későbbi mun­kaadók, a vendéglátóipari vállalatok vezetői is részt vesz­nek. A nagyközönség számára pedig bizonyára különleges él­ményt jelent majd ez a vizs­gakoncertszerű bemutatkozás. Országhegyi Ernő »•*#****4HHt***4Ht***-SHHt4HHHHt** i BESZÉLJÜNK Á RENDELETEKRŐL IS! A fővárosi művelődési házak vezetői nemrégiben értekezletet tartottak. Az értekezleten számos felszólalás hangzott el, többek között a MOM Művelődési Ház igazgatójának előadása is. Az igazgató hibáztatta, hogy az éves tervek és előadássorozatok szinte teljesen lehetetlenné teszik, hogy a népművelés aktuális témákat is beiktasson a programjába. Holott — tette hozzá — éppen az ilyenek gyakorolnának leg­vonzóbb hatást a hallgatóságra. Ez az észrevétel különös figyelmet érdemel, ha mindjárt nem is az érdeklődéskeltés szempontjára való hivatkozás miatt. Bár tagadhatatlan, hogy ha van valami, amivel az emberek érdeklődését fel lehet éb­reszteni, úgy a napi élet problémái csakugyan ilyenek. De ez a szempont magában véve mégsem döntően fon­tos, mert minden azon fordul meg: mire irányul az érdeklődés. Jelen esetben azonban a felszólaló olyan témákra utalt, amelyek megvitatása két okból is hasz­nos. Egyrészt, mert fontos közszükségletet elégít ki, másrészt, mert hathatósan mozdítja elő a közművelő­dést. Valóban vannak gyakorlati témák, amelyeknek idő­szerű megbeszélése eredményesen segíti elő a dolgo­zók jogi, egészségügyi, termelési, politikai stb. tájéko­zódását, s így végeredményben jelentősen szolgálja a közösség, a társadalomépítés ügyét is. Az ilyen aktuális és gyakorlati hasznú témák meg­vitatása ezenkívül az ismeretterjesztésnek és egyéni művelődésnek is biztos eszköze. Egyfelől a téma iránt eleve meglevő érdeklődés, az ismeretek befogadásához fokozott figyelemre, odaadásra és koncentrációra képe­síti a hallgatót, másfelől az ismeretrögzítést is hatáso­san támogatja, hogy az ismeret mindjárt gyakorlat­hoz kapcsolódik, az elmélet gyakorlatba megy át. * Konkrét példaként elsősorban a rendeletismerte­tést, illetve megbeszélést említhetjük. A különböző tör­vények, illetőleg kormányrendeletek rendszeres ismer­tetésének a népművelési programba való iktatását, A népművelésre sokféle és sokfelé ágazó feladat elvég­zése hárul. De igen sajnálatos hiány, ha a feladatok közül a rendeletismertetés programja kimarad. A rendeletek és törvények a közösség legfontosabb életmegnyilvánulásai. Ezekben lüktet ideg- és vér­rendszerének ritmusa. A közösségi élet egészsége és fejlődése a helyes törvényhozáson alapszik. A törvény- alkotás helyessége azonban magában véve mégsem biztosítéka az egészséges fejlődésnek. Szükséges hozzá a törvények és rendeletek helyes ismerete és jó végre­hajtása is. Éppen azért a népművelés számára nem is lehetne alapvetőbb feladatot elképzelni, mint a törvé­nyek és rendetek helyes ismeretének és jó végrehaj­tásának saját eszközökkel való elősegítését. * 1943 áprilisában a Közoktatásügyi Minisztérium kez­deményezéséből a Szabadművelődési Tanács tárcaközi bizottságot hozott létre, amelyben a különböző szak­minisztériumok képviselői foglaltak helyet. A bizottsá­got, amelynek az lett volna a feladata, hogy a külön­böző minisztériumok népművelési munkáját összehan­golja, a szellemi tervgazdálkodás gondolata teremtette meg. A bizottság tervei között egy közös népművelési folyóirat megindítása is szerepelt. Ennek többek közt feladata lett volna az is, hogy a szakminisztériumok rendeletéinek ismertetéséhez irányítást, segítséget nyújtson a népművelési szervek számára. Időről-időre tájékoztatta volna őket a készülő, illetőleg megjelent rendeletekről és ismertetési anyagot, módszertani út­mutatást adott volna hozzájuk. A bizottság azonban, sajnos, igen rövid életű volt, s így ezt a tervét sem valósíthatta meg. I * * * I W * 9jC 4: * T * V * * * * * V -A- Ä- TV -K- VÍ- A' -A- -K A- K' vt ■*“ "ÍV K* 4r vr -X- 7C *A' -X- -a- -a- -X- -X- -4’ VT 'K Ü ~X‘ -X- -A‘ r. -X- *■■*■*■ Ü tót napjaink szükséglete ismét felszínre vetette. Most már csak arra van szükség, hogy a jó gondolat testet is öltsön. Az ötlet ne maradjon meg puszta ötletnek, úgy, ahogyan a tárcaközi bizottság húsz év előtti terve csak szép elhatározás maradt. Simándy Pál Költők - könyvek között A könyvektől roskadozó II. Rákóczi Ferenc Könyvtár ol­vasótermében rendszeresen ta­lálkoznak írók és olvasók. Ogy látszik, a könyvtár vezetőinek hagyományt teremtő gondos­kodása jótékony hatású; a kö­zönség minden alkalommal zsúfolásig megtölti a tisztes nagyságúnak mondható olva­sótermet. Szerdán este Benjámin Szabónál stise é (A Stern karikatúrája) László, Csanádi lm, és Kocf kás Sándor Irodalmi hírnév2, rangja vonzotta a közönség®" Az ünnepi könyvhét alkalrf'T vaJ Miskolcra érkezett kölw két Koczkás Sándor irodaion^ történész mutatta be a jelrff lévőknek, ezt megelőzően S-*1' nyi t,ászló, a könyvtár ig3^ gatója beszélt arról a céltuó3' tos munkálkodásról, amelyet könyvtár a rendszeres ír&l olvasó találkozók szervezés*' ben és lebonyolításában v» zett. Koczkás Sándor rokonsze®' vés kalauzként vezette be ** olvasókat Benjámin László ^ Csanádi Imre gazdag költ*“ világába. Az életrajzi adatod tói és „okoskodásoktól” m6’’ tes előadás a bemutatott kök tők tehetségét, nagyrahivatd^ ságát elemezte. A tetszést arató „előíró* után Margittáy Ági, a Misk<^' ci Nemzeti Színház mű vés2' nője előbb Benjámin-, m3^ Csanádi-verseket mondott. É2t követően a költő-vendégé maguk is megnyilatkoztak vei sekkel és szóval.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom