Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-11 / 136. szám

▼asfetta,’ W ffofm tt. É5ZAKMAGYARORSZAC. Külfej téses per lit hánya A Hegyaljai Ásványbánya és Örlőmű Vállalat bányászata 1957-ben kezdődött meg külfejtési! üzemmel Pálházán. A helyben megőrölt perlitnek körülbelül a fele exportra kerül, a többiből Nyíregyházán kiváló hang- és hőszigetelő, pehelykönnyű téglákat állítanak elő. Kiillcjtcses pcrlitbánya Pálházán. Három balkáni | országon át 1 Néhány héttel ezelőtt indult:: el a Bolgár NépköztársaságE Aranyhomok nevű fürdőhelyé-E ről 36 autóból álló karaván aE festői transzbalkáni vonalon.E Három Balkán-országon átE (Bulgária, Románia. Jugoszlá-E via) a legszebb vidéket ismerik meg az utas, aki ezen a túránS részt vesz. E Az Aranyhomokot elhagyvaE néhány óra múlva már a ro-E mán tengerpart szépségei lá-E rulnak az utasok szeme elé.:: Rövid bukaresti tartózkodást után a csodálatos Prahova-t völgy szerpentin útján át elér-E kezünk Nagyszebenbe, majd— onnan Temesvárra. Következik — a jugoszláv útvonal és az uta-E zás Szlantcsev-Briag helység-E nél ér véget. A 3000 kilómé-^ teres vadregényes turista út at nemzetközi turisztikai év ke-t rétében tartott rendezvény. E Citromot vettem a minap, de valahogy gyanús ix>Ö nékem. Nem így emlékeztem a citromra. Növénytant már régen tanultam, de citromot azóta is többször vásároltam, hogy elhagytam az iskola padjait. A biztonság kedvéért fellapoz­tam az Üj Magyar Lexikon A—C kötetét, ahol a citrom­ról azt olvashattam, hogy déligyiimölcs, és még azt is, hogy „a nálunk for­galomba kerülő közönséges cit­rom (C. medi- cus var. limo- num) tojás ala­kú, két végén elhegyesedö, Savanyú töprengés „Kaméleon“ l színező anyap f J. Ferguson amerikai fizi-E kus felfedezett egy olyanz: anyagot, amely a hőmérséklet- legkisebb változása esetén ist megváltoztatja színét. EnnekE alapján kidolgozta a helyi hő-E mérséklet mérésének módsze -Jj rét. A folyadék, amellyel be-~ vonják az ember bőrét, úgyne-— vezeti folyékony kristályokbólt áll. Ezek kéifokos hömérsék-zz lei-különbség esetén is a vilá-zz goskéktől az élénk vörösig Ícé-E pesek változtatni színüket. En-5 nek az anyagnak a segítségé-E vei közvetlenül az elszínezö-E dés alapján sikerült 0,025 fo-E kos hőmérsékletkülönbséget isE éretlenül zöld, éretten sárga. Héja enyhén gödörkés, sok benne az illő olaj. Húsa sárga, 10—12 gerezdre oszlik, rend­kívül lédús, erősen savanykás ízű, vitaminokban — külö­nösen C-vitamin ban — nagyon gazdag". Ezt mondja róla a lexikon. Nézegettem, forgattam e barna csomagolóstanicliból elögördülő példányokat. Alakja valóban hasonlít a tojáshoz, kicsit torzra sikeredett. A színe... hm .. több benne a zöld, mint a sárga, de a boltban azt mondták, hogy ennek ilyennek kell lenni, mert csak ilyen van, s egyébként is az eladó becsületére váljék, nagyon restclikedve adta át, hiszen ö már bizonyára látott olyan citromot is, amely sokkal inkább citrom volt, mint e: a most eladott délszaki termény. Ami a héja. gödörkés mivoltát, illeti, valóban gödörkés volt, tehát egy újabb vonást fedezhettem fel, ami a citromhoz hasonlatossá tette. fis még valamit: az ára pontosan annyi volt, mint a citromé, s ez is citrom voltát látszik bizonyítani. Otthon teát főztem, s kiválasztottam a „legcitromabb" darabot. Ez nagyjából sárga is volt, héja kemény, edzett, csúcsán kis bimbóval. Megnyomogattam, néhányszor végigsön- dörgettem az asztalon, majd kést ragadtam és kettévágtam. Megnéztem a metszetét, és rájöttem, honnan származik a „szűk a kereszmetszet” definíció. Ennek aztán olyan szűk volt, hogy összehasonlítás végett ismét elő kellett vennem a lexikont. Citromom fala szinte vastagabb volt, mint a válaszfal két bérházi lakás között, húsának átmérője nem haladta meg a másfél centit. Hogy hány gerezdből állt, nem lehetett megszámolni. Feltételezem, hogy maximum egyből. Rendkívül lédús — olvastam el újra a lexikont. — Ez nekem gyanús. A teáscsésze fölé tartottam, és meg­nyomtam. Meg sem rezdiilt, nemhogy dús levét csorgatta volna. Két kézzel szorítottam. Ellenállt. Elővettem egy nagy franciakulcsot, annak pofái közé fogtam a szerencsét­len félcitromot. Megszorítottam a kulcsot, mire néhány satnya magot kiköpött magából, de savanyú leve most sem csordult. Még egy szorítás, s a fél biliárdgolyóhoz inkább hasonlító citromdarab kicsúszott a franciakulcs szorításából, az megbillent, a csésze ripityára tört. Már nem is volt szükség a citrom lenére. Mától alumíniumbögréből iszom a teát, a citromhoz hasonló és azonos áru déligyümölcs levének kifacsarására pedig az egyik sponegyesület. ismert birkózóit kértem fel. Remek edzési lehetőség számukra. De tea ízesítésére jobb lenne az igazi citrom. Olyan, amilyen a lexikonban van. E (bm) iiiimmiiiiiiiitiiimimiimiiiiiiimuiiimiiiiiiimiiimtiiiiiiiiiiiimiiitti adást csináltam. Hetvenöt per-} ce eszik Hajnalka. Hátra. van# még a mellen kívül egy combj és egy szárny. Ez testvérek ♦ között százöt perc. Utána tész-? ta, vagy gyümölcs és fekete,?1 ami a legderűlátóbb számítás-? sál is újabb félóra, összesen? tehát több mint két óra. Ez? alatt Hajnalka jóllakik, én* pedig megörülök. De semmi? kedvem nem volt megőrülni,? ezért pillanat alatt kiagyal-? tam a mentő ötletet. Mit? óhajtasz enni a csirke után?«« .— kérdeztem szelíden Hajnal-)’ kától. Beható étlaptanulmá-* nyozás után elhangzott a vá-]] lasz: narancsot. Imádok na-* rancsot enni. — Jó. Ha meg-? engeded, megyek telefonálni.)) — megengedte. De nem tele-# íonáltam. Félrevontam a fő-? pincért, kifizettem a számlát# az elfogyasztandó naranccsal? feketével együtt, s megkértem,? nyugtassa meg Hajnalkát,)' hogy sürgős dolgom akadt. A,, főpincér megértőén mosoly-# gott. — A hölgy egy kicsit? lassan eszik — jegyezte meg? tapintatosan. )) E lmenekültem. „Imádok”)) elmenekülni a kínos« > helyzetekből. De más-)) nap este visszahozott a kíván-« > csiság. A főpincér elmondta,)) hogy Hajnalkát — főleg mi-,, kor megtudta, hogy rendeztem«) a számlát — egyáltalán nem)) rendítette meg a távozásom.«) Kilencig bekebelezett min-)) dent: csirkét, narancsot, teke-«« tét. Akkor elkezdődött a zene]) és a tánc. Egy fiú felkérte,«, Táncoltak, aztán söröztek. Az-]) tán újra táncoltak, újra sö-], röztek. Közben Hajnalka meg-« > éhezett s megevett — persze)) lassan — három szendvicset* s három tortaszeletet. Záróra-]] kor távozott el a fiúval együtt.,. Rendben van — gondoltam«1 —, csak egyet nem értek. ]) Hova fért ebbe a sovány kis# Hajnalkába ilyen tömérdek ? sok ennivaló? * Bér Andor Barátok közt jártak Beszélgetés a diósgyőri vasas táncosok katowicei útidról Ot íeliépés — Könyvtáros csere — További kulturális megállapodások A Diósgyőri Vasas Művész? együttes .tánckara 2 napos Ké­réssel tért házS* a napokban lengyelországi útjáról. A bará­ti fogadtatás, az újabb fellépés iránt megnyilvánuló kívánság indokolta a vendégszereplés meghosszabbítását. Fáradtan, de jókedvűen jöttek meg a táncosok és kísérőik, sok-sok szép emlékkel, sok friss ba­rátsággal. A táncosok elragadtatással beszélnek a vendéglátó len­gyelekről, az óriás iparváros­ról, Katowicéről és környéké­ről, a chorzowi kultúrpark szépségeiről, ottani szállásuk­ról, nem utolsósorban arról a sikerről, amely minden fellé­pésüket kísérte. Az együttes műsorán a legsikeresebb, itt­hon már jól ismert számok szerepeltek, s köztük volt egy lengyel kompozíció is, a Kra­kowiak, amelyet erre az úti'a tanultak be. Kováts Györggyel, az SZMT kultúrbizottságának vezetőjé­vel beszélgettünk a diósgyőri vasas táncosok lengyelországi útjáról. Ö volt e küldöttség ve­zetője is. — Hány fellépése volt a tánckarnak Lengyel- országban, cs miként jött létre ez a vendégszerep­lés? — Miskolc és Katowice kö­zött már nagyon régen baráti kapcsolat áll fenn, s most a tánckai', amely tizenegyedszer utazott immár külföldi ven­dégszereplésre, lengyel testvér- városunk meghívására utazott ki lengyel földre. Ez volt egyébként az el&^njjiffyar. fol­klór együttes)’ amely "Kato­wicében vendégszerepelt. Tán­cosaink öt alkalommal léptek fel, két műsort adtak Szo- pienccteben. egyet Chorzow- bän és kettőt Katowicében. Természetesen, a 'műsoron Kí­vül táncosaink, valamint a népi zenekar tagjai megismer­kedtek a környék érdekessé­geivel. több üzemmel, a kul­túrpark világhírű planetáriu­mával, a környékbeli városok­kal, és ellátogattak a második világháború borzalmas emlékű falujába, Qswiceimbe, amely Auschwitz néven vált hajdan felejthetetlenül hírhetté. — A vendégszereplé­sen túl, milyen egyéb kapcsolatokat teremtet­tek a két város között? — Az ottani illetékes veze­tőkkel megálapodtunk, hogy eddigi kulturális kapcsolatain­kat tovább bővítjük. Ennek alapján ősszel már jön hoz­zánk egy katowicei művész­együttes, és még ebben az év­ben sort kerítünk a könyvtá­rosok szakmai jellegű tapasz­talatcseréjére. A későbbiekben tervezzük hivatásos képzőmű­vészek, valamint képzőművé­szeti szakkörök kiállítás-cseré­jét, A művészeknek kiállítási csarnokokban, az öntevéke­nyeknek művelődési otthonok­ban biztosítunk kölcsönösen helyet. Hasonló módon tervez­zük a fotóművészeti cserét is. Ezen túlmenően megálapod­tunk az álandó, kölcsönös nép­művelési jellegű tájékoztatás­ban, valamint a népművelés- elméleti és propagandaanya- gok cseréjében. Például a Nép­művelés című folyóirat leg­utolsó évfolyamát, valamint- a nemrég zárult miskolci film­fesztivál propagandaartyagii már átadtuk lengyel baráta­inknak. — Ügy értesültünk, szóba kerültek a tudo­mányos kapcsolatok is. — Igen, a katowicei kerü­leti partbizottság első titkára javasolta, hogy létesüljön s Lenin Kohászati Művek] va- mint az ottani Baildon Huta között műszaki, technikai és tudományos kapcsolat. Ebben a kérdésben a mi küldöttsé­günk természetesen nem fog­lalhatott állást, de továbbítjuk e javaslatot az itthoni illeté­keseknek. Elmondhatom, igen sok hivatalos szervvel tárgyal­tunk Katowicében, fogadást adott tiszteletünkre az oltani területi szakszervezeti bizott­ság, a pártbizottság, a helyi, valamint a kerületi tanács, to­vábbá a kohászati üzemek ve­zérigazgatója. Mindenütt őszin­te, baráti szándékkal találkoz­tunk, s örömmel tapasztaltuk a magyarok iránt megnyilvá­nuló rokonszenvet. Táncosaink nagy sikerén kívül, jólesik e rokonszenvet és barátságunk erősödését, is feljegyeznünk. (benedefc’ A tokaji víziúton fPotcv Agatha Tibort délelőtt lezajlott jubileumi ün­nepség-sorozatot délelőtt 10 órakor kezdték, amikor Sárkö­zi Andorne, az iskola igazga­tója üdvözölte a vendégeket; a Művelődésügyi Minisztérium, a városi tanács művelődésügyi osztályának, a megyei KISZ- bizottság és a városi KISZ- bizottság képviselőit. . Ezután került sor az Ismerje meg is­kolánkat című kláilítás meg­nyitására. A vendégek meg­elégedéssel tapasztalták, hogy a kiállított tárgyak, a politech­nikai képzés nagyszerű darab­jai nagyszerűen dokumentál­ják a gimnázium 10 éves tar­> talmi munkáját. A legkénye- )sebb ízlést is kielégítik a per- «zsaszőnyegek, a virágkiállítás [ötletes remekei, amelyeket «diákkezek készítettek az év­forduló tiszteletére. Az iskola ,és a kollégium életéből merí­tett fotömunkák a gazdag [szakköri élet bizonyítékai. ] A kiállítás megnyitása után, .délelőtt került sor az iskola [gazdag hagyományokkal ren­delkező irodalmi színpadának «bemutatkozására. A Megyei [Művelődési Ház színháztermé- «ben a több mint 60 főből álló [irodalmi színpadi együttes be- , mutatta Dühöngés a boldog­> Ságról című komplex irodalmi [műsorát. A produkció a mai «magyar közéleti líra gondolko­dásra serkentő alkotásait «tárta az ifjú közönség elé, „há­jrom tavasz” forradalmi vivmá- «nyainak továbbélését mutatta >be napjainkig. A gitárzene, a [báb, az árnyjáték, a vokál, a «pantomim együttesen szolgálta [az irodalmi mondanivalót. > A délelőtti műsor .második [részeként a Sárospataki Diák­lapok alkalmával arany, illct- [vc ezüst díjjal kitüntetett ,amatőr filmek kerültek a mo­zivászonra. A kitűnően elké­szített kisfilmek híradószerűen ►megörökítették az iskola leg- [fontosabb, legérdekesebb moz­zanatait, közöttük dr. Pálfy [József, Benedek István és Já- «nosi professzor látogatását. A ,Diákposta című kisülni bájjal, «sok ötlettel mutatta be az if- 'júság humorkészségét. A Diák- ]szerelem című etűd-film lé- 'lekábrázolásával tűnt föl. kár, [hogy a kelleténél hosszabb «volt. a míisor Sä? « t. «kola fiatal, de tehetségben nem [szűkölködő gitárzenekara mú­lta tta be tudását. A program- 'ban gazdag jubileumi ünnep- képsorozatot. a felsőbb osztály­ába lépes jogát kivivő Kossuth jGiri'i! 'inni júniálissal fejez­ete be. Csídey Piroska Sonya., körítés, kenyér, paní­rozás, Ilyesztő lassúsággal, s F'gy szentnek is becsületére váló áhítattal evett. Egy mukk bem sok, annyit se szólt köz­ben, csak evett, önfeledten és tóámorosan. Mikor már nem volt vágnivaló hús rajta, ke­zébe vette a csontot, s le- tógta, de olyan körültekintő Módszerességgel, hogy cérna­vékony hússzál se maradt raj­ta. Miután végzett a combbal pontosan harminchat perc alatt — a csupasz csontot át­tette egy kis tányérba, s mint­egy másfél perces műértő szemle után egy szárnyat erhelt tányérjába. Én közben megittam a dup- 'át, elolvastam az És legújabb számának összes verseit, s 1 "ért megéheztem, megettem V lencsét vágott hússal, de inalka a szárnya feléig se üt el. Néztem, milyen hi- ' etlen odaadással evett, ő szőni levegőnek nézett en­ni. Megszűntem számára lé_ ■zni. De léteztem olyannyira, °gy az idegeim lassan kezd- 1 -k felborzolódni. Nyugalmat [tóitettem magamra, s meg­értem - Hajnalkát« hogy az lísten szerelméért egyen gyor­sabban, mert ebben az ütem­ben záróráig sem végez ezzel ” szerencsétlen csirkével. — ■aj, úgy imádom a rántott c?ú'két, s úgy élvezem — Ladt fel a kéjes evési aktus­ból, s megígérte, hogy igyek- szik gyorsabban enni. De nem [ártotta be, nyilván nem tudta betartani ígéretét. Ha legalább i? sorrendet borította volna Í6'> de nem! Lenyisszantott eSy kis húst, utána hasáb bur- S°nya, némi savanyúság, ke­iner, majd a panírozás, ame- y ®t villával sepert a késre, s °ntÖtt a szájába, végül a psontok rágása, szívása követ­kezett. Mindez idegekre menő assÚ3ággal. Mikor végre tányérjára ke- a csirkemell, gyors szám­Gimnázium mégis megpróbál­kozott néhány új színfolt fel­villantásával; az iskola nevé­hez fűződik a diákkabaré meg­teremtése, az országhíres sző­nyegszövő üzem létrehozása, s a városban jelenleg legjobban munkálkodó amatőr filmklub életrehívása. A fiatal iskola. a Kossufh-nap alkalmával igye­kezett keresztmetszetei adni az iskola pedagógiai, művésze­ti és politechnikai nevelőmun­kájának eredményességéről. A június 8-án. csütörtökön __ jUSoi* {íj eveseit.' ureg­i vlűl lit szenek — mon­dogatták tréfásan a jubileumi Kossuth-napra érkező vendé­gek, akiket az iskola díszes «apujában, feldíszített lépcső­lázában csinos, egyenruhás iúk és lányok fogadtak. El­lőttek a volt tanítványok, a lozzátartozók és mindazok, ikik tisztelik és szeretik a Kos­suth Gimnáziumot. Egy évtized nem nagy idő, hagyomány-teremtésre aligha elégséges. A miskolci Kossuth A A - A A A A. A A a A A A AAAA.A A SztBÍVOrt alEl ÜMMßpell a mbtSáSő Kosswih Ghmnázimm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom