Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-11 / 136. szám
1 Wsántap, 1987. jftnfns ti. ESZAKMAGYAROUSZAG V", Tmwáeskosott a KISZ megyei kuld,óttértelieslete • Xz ifjú kommunisták megyei parlamentje, a KISZ küldöttértekezlete nagy gonddal és még nagyobb szeretettel foglalkozott a tanulóifjúság legfiatalabb korosztályát tömörítő Üttörő Szövetség helyzetével, fejlődésével — ifjúságunk legfiatalabb korosztályának sajátos problémáival. A küldöttértekezlet örömmel állapította meg, hogy a szövetség munkája az elmúlt evek során tovább fejlődött és az általános iskolások átfogó . politikai tömegszervezetévé . vált. A szövetség keretei között megyénkben jelenleg több mint százezer úttörő és kisdobos talál magának kellemes és hasznos, a gyermeklé- lek sajátosságainak, speciális érdeklődési körüknek megfelelő játékos programot. Úttörőink számvetése A KISZ-bizottság beszámolójából és az úttörőmunkával foglalkozó hozzászólásokból ki. derül: az úttörők tevékenységét megyénk közvéleménye általános elismerésben részesíti. A KISZ-vezetők — ugyanúgy, mint a pedagógusok és a szülők — örömmel tapasztalhatják, hogy az utóbbi években kialakultak a gyermek- mozgalom sajátos munkaterületei, megfelelő munkamódszerei és vonzó programjai. Ezek számára az iskolák és az üttörőházak keretei között feok helyütt rendezett és kultúrált körülmények állnak a mozgalom rendelkezésére. Az úttörő közösségek munkájának alapját mindenütt a jól bevált próbarendszer képezi, amely egyben a szocialista nevelés kiváló eszköze is. A követelmény-rendszer egységet biztosít az úttörőmunkában, segíti a tanulók tervszerű nevelését A próbázot- tak nagy száma érzékelteti, hogy ez és a szövetség különböző jeles mozgalmai — mint például expedíció a jövőbe, úttörők a hazáért, a vörös zászló hőseinek útján stb. — kedvezően befolyásolják gyermekeink politikai fejlődését is. Érdemes megemlíteni, hogy megyénkben egyetlen év alatt több mint 86 ezer úttörő tett sikeres próbát, és ennél lényegesen többen vettek részt az említett mozgalmakban. Di. cséretükre válik az úttörő csapatvezetőknek, a mozgalom irányítóinak, hogy a szövetség egész tevékenységét jól kapcsolják az időszerű társadalmi, politikai és kulturális eseményekhez. Külön is figyelmet érdemel az úttörőmozgalomnak az a törekvése, amely a szabad idő okos és célszerű felhasználásával egyúttal a tanulást és a munkára nevelést is segíti. Megyénk úttörőcsapatai az elmúlt évben például a tanulmányi színvonal emelése érdekében olyan vetélkedőket szerveztek, amelyekben a tanulók többsége részt vett. Ezek mindenütt játékosak, érdekesek voltak és jól kapcsolódtak a már tanult iskolai tananyaghoz is. Kétmillió óra Megyénk úttörőcsapatai a szórakoztatva tanító és nevelő programok keretében felkarolták a legifjabb korosztály olyan törekvéseit is, amelyekből népgazdaságunknak jelentős haszna származik. Az elmúlt három év alatt úttörőink például mintegy kétmillió társadalmi munkaórát dolgoztak és csupán 1966-ban csaknem ötmillió forint értékű hulladékanyagot gyűjtöttek megyénkben. EZek nagyrésze fém és papír. Ha figyelembe vesz- szük, hogy gyermekeink „gyűjtési szenvedélye” mögött nem egyszer tudatos állásfoglalás is meghúzódik, akkor gyermekeink tevékenysége mégin. kább dicséretes. Örömmel hallottuk a KISZ küldöttértekez■ ■ Garantált munkait j a tsz-eklten il '. w J N em szükséges külön bizonygatni, hogy a rendszeres jövedelem mennyire befolyásolja a ragaszkodást, a munkakedvet. A rendszeres jövedelem biztosítását követeli meg a falusi lakosság fogyasztási szokásainak átalakulása, nem utolsósorban az a körülmény, hogy a falusi fiatalok otthontartásának, „visszacsá- bitásának” is alapvető feltétele: rendszeiesen végzett munkájukért rendszeresen kapjanak munkadíjat. Az MSZMP Központi Bizottságának a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló határozata ezért előírja: arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme két részből álljon: egyik legyen az év közben kifizetendő, a szövetkezet által garantált részesedés, vagyis a munka- dij, a másik rész pedig az év végi ldegészítő részesedés. A gyenge termelőszövetkezeteket az állam támogatással tegye képessé rá, hogy tagjaiknak az adott viszonyoknak megfelelő munkadíjat fizethessenek. A határozat nyilvánosságra kerülését követően egyik legtöbbet vitatott kérdés: ki vállaljon garanciát a tagok közös gazdaságból származó jövedelemrészesedéséért, az állam, vagy a szövetkezet? A termelőszövetkezeti gazdaságok jellegéből természetszerűen következik, hogy tagjaik számára csak önmaguk biztosíthatják a megfelelő nagyságú jövedelmet, tehát a szövetkezeteknek kell vállalniuk a garanciát. Az állam természetesen megte- rernti a tsz-ek számára azokat a kedvező közgazdasági feltételeket, amelyek révén ,— szakszerű és lelkiismeretes munka esetén — jövedelmezővé válik a gazdálkodás. Az utóbbi időben végrehajtott és tervezett intézkedések képessé teszik a tsz-eket rá, hogy vállalhassák a garanciát. A magasabb és biztonságosabb jövedelem nyomán erősödő munkakedv újabb forrása lesz a szövetkezetek gazdasági fejlődésének. Mégis, melyek azok a legfontosabb követelmények, amelyeket figyelembe kell venni a jövedelmek színvonalának kialakításában? Először is hosszabb távon a IX. kongresszus határozatának megfelelően a tsz- tagok jövedelmeinek közelítenie, majd végső soron cl kell érnie a népgazdaság más területein dolgozók jövedelmi színvonalát. Rövi- debb távon, a jelenben és a jövőben is, az egyes termelő- t következetek tagságának jövedelmi színvonala az a lolt szövetkezet gazdátko- c isi eredményétől íügg. Tehát a garantált, munkadíjazás bevezetése után is lényeges különbségek lesznek az egyes tsz-ek jövedelmi színvonalában. Ebből az is következik, hogy a tsz-ek saját gazdasági erejüktől, lehetőségeiktől függően, maguk állapítják meg a részesedési alap nagyságát. A garantált jövedelem bevezetése nem jelenti a természetbeni részesedés megszüntetését. A munkadíj garantálásán a pénzbeli és természetbeni részt», is rendszeres kiadását kel! érteni. létén Havasi Béla megyei úttörőtitkár felszólalásából, hogy az Úttörők Vietnamért megyei akció például szerves része lett a KISZ által kezdeményezett Vádoljuk az imperializmust! jelszónak. Úttörőink ügybuzgalmát jellemzi, hogy a háromhetes akció keretében megyénk úttörőcsapatai 82 ezer kilogramm vasat, 9 ezer 900 kilogramm papírt, 4 ezer 200 kilogramm textilhulladékot gyűjtöttek, amelynek forintértéke — 39 ezer forintot — a vietnami nép megsegítését szolgáló számlára fizették be. Ezek legalább annyira hasznosak, gyermekeink nevelése szempontjából is, mint például a három tavasz — három nemes tett, vagy mondjuk az építsünk út- iöröparkot! akciók. Testvéri szövetségben Felemelő, szép érzés volt a küldöttértekezleten a háromszáz miskolci piros nyakken- dős úttörő bevonulása, akik virággal köszöntötték megyénk KlSZ-szervezeteinek küldötteit. Köszöntőjük egy kicsit jelképes is volt; a KISZ és az úttörők testvéri szövetségben dolgoznak, illetőleg kell, hogy dolgozzanak ifjúságunk közös nagy céljainak megvalósítása érdekében. — Köszönjük a segítséget... Segítsétek még jobban munkánkat ... Sokat szeretnénk játszani, kirándulni, táborozni, több labdát, több játszóteret szeretnénk... — hangzottak a szónoki emelvényről a tanácskozás részvevői felé egy bájos úttörő és egy kisdobos kislány köszöntő, s egyben kérő szavai. Dudla Józsefnek, a tanácskozás elnökének válasza és a tanácskozás minden résztvevőjének tapsvihara jelezte; köszönjük a bizalmat, a segítség a jövőben sem marad el. Az idősebb testvér segítsége a fiatalabbnak a legtermészetesebb dolog a világon. A tanácskozást pedig a késő esti órákig folytatták és megyénk ifjúságának képviselői — az úttörőköszöntés jelentésének megfelelően előre tekintöen — egyebek közt azt is elhatározták, hogy KISZ- szervezeteink, KlSZ-bizottsá- gaink a jövőben még céltudatosabban segítik ifjúságunk legfiatalabb korosztályának nemes törekvéseit. Csépányi Lajos A hírnök megérkezett Meglepődtek, mert nem héssülieh as új meehanistnnsra Alig váltottunk néhány szót a cserépfalui tsz kesergő elnökével, tudtam, hogy a hírnök megérkezett. Szóvá is tettem: — Elnök elvtárs, ez már az új gazdasági mechanizmus első, ha a maguk szempontjából nem is legkedvezőbb jele. — Mi is tudjuk — sóhajtott az elnök —, de legalább szóltak volna. Figyelmeztettek volna az év elején, hogy aszerint terveztünk volna. Most felborult az egész belső gazdasági rendszer. Egymillió forint kiesik, s arról most már szó sem lehet, hogy valamivel pótolni tudjuk. A mérleghiány elkerülhetetlen. A . szomszédos Bükkzsércen is hasonló a helyzet. Felkerestük a bükkzsérci II. Pártkongresszus Termelőszövetkezetet is. Ott is gondokba merülve találtuk a tsz-elnököt. Süt [c!ent a lioaliurrcncia? — Mi több mint fel milliót terveztünk, amire most már hideg vizét lehet inni. Mérleghiány fenyeget. Pedig olyan jól kezdődött ez a gazdasági év... végre erősödtünk volna... Nézzük közelebbről, mi is történt a megye szélén lévő, bükki községekben. Cserépfalu és Bükkzsérc határa mezőgazdasági szempontból nehezen művelhető, lejtős terület A föld itt soha nem tartotta el az embereket, amíg egyénileg gazdálkodtak, addig is mellékes után kellett nézni. Fuvaroztak, meszet égettek. A mészégetés a közös gazdálkodás óta is fontos pénzforrást jelentett mindkét tsz-ben. Bükkzsércen tavaly 307 ezer forint bevételt terveztek mészből, s a tényleges bevétel félmillió forint lett. Cserépfalun annyi bevételt jelentett a mész, mint az állat- tenyésztés, vagy -a növénytermesztés. Ügy tervezték, hogy ez évben sok ezer mázsa meszet égetnek, s ennek tervezett értéke egymillió forint körül mozog. A mész mázsáját 100—120 forintért adta a termelőszövetkezet. Az elmúlt hetekben azonban kellemetlen meglepetésre ébredtek. Nem kell a mész sehol. Ahol megfordultak vele, közölték, hogy a Nyugat-bükki Erdőgazdaság emberei már jártak erre, s kihirdették, hogy- náluk 82 forintért korlátlan mennyiségben, lris és nagy tételben lehet meszet venni. Befulladt a piac. Megjelent a konkurrencia, amelyik olcsóbban árusít. — De legalább szóltak volna! — kapkodnak most a tsz- ek vezetői. Legalább ne ilyen meglepetésszerűen jött volna az egész! Az eijri erdőgazdaság véleménye Keressük a legjobb lehetőségeket, mindennel kívánunk foglalkozni, ami kifizetődő. Ezt kívánja a> vállalati érdek. — Mikor döntötték el, hogy nagy mennyiségben égetnek meszet? — kérdeztük a főkönyvelőtől. — Tudták már az év elején? — Ha tudtuk volna, sem jutott volna eszünkbe, hogy erről valakiket értesíteni kellene, de nem tudtuk. Magam intéztem az engedélyt, igen sok utánjárásba került, végül április végén jött meg a jóváhagyás a Pénzügyminisztériumtól is. Erre az évre háromezer tonna mész égetését terveztük. — Hogyan tudják önök jelentősen olcsóbban adni mázsáját, mint a tsz-ek? Pallagi Béla barátságosan mosolyog. — Azért tudjuk olcsóbban adni, mert gépi erő felhasználásával olcsóbban tudjuk előállítani. Nálunk nagyüzemi módszerekkel történik a mész- égetés. ........... A z érem harmadik oldala Az ügyben beszéltünk dr. Bucskó Mihállyal, a Mezőkövesdi Járási Tanács vb-elnöké- vel is. Alaposan, behatóan ismeri a szóban forgó két termelőszövetkezet gondját, s végül ő világítja meg az érem harmadik oldalát: — Várható volt, hogy előbb- utóbb bajba jutnak — mondotta, s egyáltalán nem lepődik meg az erdőgazdaság „magatartásán”. A Mezőkövesdi Járási Tanács már évek óta lelkesíti a rossz viszonyk között gazdálkodó termelőszövetkezeteket, hogy kezdjenek melléküzem- ágakba. Konkrét terveket, javaslatokat is kínáltak a tereknek, s akik időben megfogadták a tanácsot, sőt, helyi ötletekkel is bővítették, azok nem jönnek zavarba sem az idén, sem 1968-ban. — Négy évvel ezelőtt javasoltuk, hogy társuljon a két tsz s közös vállalkozásban hozzanak létre nagyüzemi módszerekkel termelő mészművek Alapanyagról is gondoskodtunk, átvettük a Cserépfaluhoz közeli mészkőbányát a Nyugat-bükki Erdőgazdaságtól. Azóta talán 82 forintnál is olcsóbban termelhetnék a meszet — És most mi lesz? — Még lenne kiút, de sajnos még mindig nem tanultak az esetből. Legutóbb, vagy két hónapja négy tsz vezetőit hívtuk össze Cserépfaluba. A bükkzsércieket is. A miskolci nagykereskedelmi vállalat mintadarabokat mutatott be, milyen fából készült eszközöket vesznek át szívesen. Szak- tanácsadóként a Mezőkövesdi Asztalos Ktsz egyik mestere is ott volt, műszaki leírásokat is hozott magával. — Ebből a melléküzemből lesz valami? — Nem hiszem — legyint a vb-elnök. — Abban egyeztünk meg, hogy majd maguk közt is megtárgyalják, s jelentkeznek, de azóta sem szóltak. Pedig én már tudom, s nem is titok, hogy a „rivális” erdészet a jövő évben faeszközök gyártásával is foglalkozik majd. Mégsem előzik meg őket. Pedig nekik is ugyanúgy módjuk van rá. Es a mi véleményünk? A két bükki tsz esete jó példa rá, hogy aki nem igyekszik, nem töpreng azon, miből mit lehet kihozni, sőt a legolcsóbban, azt a jövőben még sok kellemetlen meglepetés érheti. Nem véletlen, hogy egy év felkészülési idő van az új gazdasági mechanizmusig. Komolyan kell venni, mert a legtöbb üzem, vállalat és tsz is komolyan veszi. Ahogy az erdőgazdaság igyekezete is bizonyítja. S ez a természetes, erre kell számítani. Elcsépelt talán a közmondás, de nagyon megszívlelendő most: — más'kárán tanul az okos... A da movies Ilona Felkerestük a Nyugat-bükki Erdőgazdaság központját Egerben. Pallagi Béla, az erdőgazdaság főkönyvelője csodálkozva tárja szét karjait: — Előre szólni? Az új mechanizmus előkészítésével kapcsolatos eddig megjelent rendelkezésekben sehol sincs ilyen pont, hogy ha valaki önállóan kezdeményez valamit, figyelmeztetni kell azokat, akik addig hasonló dologgal foglalkoztak. Különben 1937. nálunk is a felkészülés éve. Megjelent a tinóm gomba A borsodi erdőségekben is megjelentek az első primőrök. A Bükk- és a Zempléni-hegység napsütötte tisztásain már érni kezd az illatos erdei szamóca és szedik már erdeink legízletesebb és legtartósabb gombáját, a tinórut is. A párás meleg igen kedvező a tinóra gomba fejlődésére. Ez a gombafajta nemcsak frissen, hanem szárított állapotban is igen kitűnő. A gazdagnak ígérkező tinóra termésből az idén is jelentős mennyiséget exportálnak. A tinóran kívül más gombák is megjelentek már erde- inkben. Ajánlatos, ha a gombaszedők az idén fokozottabb óvatossággal bánnak az erdők ingyen csemegéivel. Az ország több részében találtak ugyanis teljesen fehér, gyilkos galócát, amely könnyen összetéveszthető az erdei csiperkével. Ezért a kirándulók minden esetben mutassák be gomba-zsákmányukat gombaszakértőknek, s a piacokon is csak megvizsgált gombát vásároljanak a háziasszonyok. Jubileumi műszak A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére a 3. sz. AKÖV- nől — mint sokfelé az országban — munkaversenyt indítottak. Az évi terv sikeres teljesítése végett vasárnaponként jubileumi műszakot tartanak. Az elmúlt vasárnap hetven, ma pedig száz teherautó dolgozik Miskolcon, terven felük Billenős ZU. Irheiaulók a lillafüredi dolomiíbánjától anyagot szállítanak' az LKM részére, Foto: Sz. Gy. j
