Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-08 / 133. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1967. június 8. Tanácskozott a KISZ Borsod megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) ámbár nagyon elvétve — kö­zömbösek, felelőtlenek. A falusi fiatalság egy ré­sze a tsz-ekben, másik része az állami gazdaságokban és a gépállomásokon dolgozik. Kovács Sándor előterjeszti a beszámolót Ezek többsége „bedolgozó”. Ebből fakad, hogy nincs tar­tós érdekük a közös gazda­ságban. Munkalehetőségük idényekre, munkacsúcsokra korlátozódik. Számukra leg­szimpatikusabb az alkalma­zotti viszony, mert így elő­nyösebb helyzetben vannak, bérezésük is kedvezőbb. Sok agrárszakember él kö­zöttük, akik az elmúlt évek­ben tevékenyebben részt vet­tek a KISZ-munkában. Rájuk a jövőben még 'inkább szá­mít a KISZ, különösen a me­zőgazdasági termelőmunkál segítő- akciók irányításánál, megszervezésénél, a szakmai és politikai képzésnél. Kedve­ző, hogy növekedett a fiata­lok érdeklődése a mezőgaz­dasági szakmák iránt. És akiknek szakmájuk van, job­ban magukénak érzik a me­zőgazdasági üzemet. Csak az a baj, hogy több helyen nem a végzettségüknek megfelelően foglalkoztatják őket. Anyagi és erkölcsi megbecsülésük is hagy kívánnivalót. A korábbi cv<^k legna­gyobb gondja, az elván­dorlás azonban megszűnt. Sőt, több helyen a vissza­áramlás tapasztalható. kedvező vonások mellett azonban nemkívánatos jelen­ségek is tapasztalhatók e ré­tegnél. Társadalmi tapasztala­tok hiányában és a nevelés fogyatékossága miatt néha el­lentétes kép alakul ki ben­nük szocialista életünkről. A KISZ más társadalmi szervekkel és i n tézményekkel együtt, de ön­álló szervezeti keretekben, az ifjúság öntevé­kenységének kibontakoztatá­sával végzi tu­datformáló te­vékenységét. Mint a párt if­júsági szövet­sége és a ma­gyar ifjúság önkéntes politi­kai tömegszer­vezete sajátos helyet foglal cl a fiatalok ne­velésére hi­vatott társa­dalmi intéz­mények kö­zött. Szerepe és fe- m||| lelőssége az if­júság szocialis­ta szellemű ne­velésében ál­landóan növek­szik. A beszá­molási időszak­ban is sokat javult a bizott­ságok és alapszervezetek agi- tációs és tömegpropaganda tevékenysége. Sikerült me­gyénk valamennyi ifjúsági ré­tegét bevonni és foglalkoztat­ni a KISZ Központi Bizott­sága által meghirdetett nagy politikai akciókba. Javult a KISZ-oktatás, egyre szélesebb körben terjednek el a jól be­vált módszerek. Fiataljaink megértik, hogy a szocialista hazafiság egyet jelent a szocialista vívmányok gyarapításával, védelmével, a proletár nemzetköziség eszméjének elfogadásával. A nevelőmunkában rangos helyet kapott a szabad idő tartalmas, hasznos megszerve­zése. Továbbfejlesztettük az ifjúság szépérzékét és ízlését. Természetesen, vannak gon­dok is. A nevelőmunkában néha a KISZ-vezetők egy ré­sze is szem elől téveszti, hogy a mai fiatalok többsége már a szocialista rendszerben szü­letett és él, de csupán ettől még nem válik szocialista emberré. Egyesek társadalmi állapotainkat idealizálják, mások eltúlozzák gondjaink. A szocialista hazafias nevelés értelmezésével is vannak gondjaink. Különválasztják, olykor szembeállítják a szo­cialista hazafiságot és a szo­cialista nemzetköziséget. Ez helytelen. Akadnak KISZ-ve- zetők, akik keveset foglalkoz­nak azzal, hogy megismerjék a fiatalok gondolkozását, nem igénylik javaslataikat, nem elégítik ki tettvágyaikat. Az is előfordul, hog^ a sokoldalú szervező munka nem párosul kellő eszmei, politikai tarta­lommal. Éppen ezért köteles­ségünk, hogy ápoljuk, fejlesz- szük a fiatalok szocialista tu­lajdonságait és megvédjük az ifjúságot a felületes általáno­sításoktól. A KISZ lermelést segítő tevékenysége resztúron a Borsodi Ércelő­készítőmű. A kezdeti időszak­ban a műszaki, gazdasági gondok leküzdésében nyújtott segítség volt a védnökségre jellemző. Jelenleg a munka legfontosabb tényezője, a be­rendezéseket gyártó vállala­tokkal kötött szocialista szer­ződés. Megyei védnökséget vállaltunk a miskolci házépí­tő kombinát építése és üze­meltetése felett. Szocialista szerződéskötéseket kezdemé­nyeztünk a hazai berendezé­sek határidős legyártására. Az ifjúsági "munka szervezését megkezdtük, két KlSZ-szerve- zet dolgozik az építkezésen. A mezőgazdaságban is ki­alakultak az ifjúsági terme-- lési mozgalom sajátos formái. Évente több mint 2000 fiatal vesz részt a munkaverseny­ben. A mezőgazdasági üze­mekben folyó szocialista mun­kaversenyek alapját a helyi termelési versenyek képezik, ezért a figyelmet ezek meg­szervezésére és segítésére for­dítottuk. 1966-ban 108 ifjúsá­gi brigád és munkacsapat te­vékenykedett a mezőgazda­ságban. A brigádmozgalom mind jobban szélesedik, tartalmi munkája javul, erősödik a kollektív munkaszellem, nő a közös iránti felelős­ség. A KISZ termelési és társa­dalmi munkaakciói kedvező hatást gyakorolnak a fiatalok munkaerkölcsére. Ugyanakkor megállapítha­tó, hogy* KlSZ-szervczete- ink nem használják ki teljesen az ifjúsági brigá­Az ifjúságon belül a tanin­tézeti hallgatók is a társada­lom elválaszthatatlan részét képezik, mégis az általános vonásokon kívül, sajátos tu­lajdonságaik is vannak. Az egyetemisták az ifjúság egyik, elméletileg legképzettebb ré­tegét alkotják. Gondolkodá­sukban a társadalmat foglal­koztató kérdések élesen, fo­kozott elméleti és gyakorlati jelleggel tükröződnek. A hallgatók többsége fele­lősségteljesen készül a válasz­tott élethivatásra. Részt vesz az egyetemi közösségek életé­ben, érdeklődik a gazdasági, a társadalmi és politikai ese­mények iránt. Keresi a gondok enyhíté­sének lehetőségét. Általános tulajdonságuk a széles körű érdeklődés, önál­ló gondolkodásra törekszenek. Sajnos, ez utóbbi néha alapta­lan ellenzékieskedésben jut kifejezésre. A középiskolás és ipari ta­nuló fiatalokkal kapcsolatosan — számuk meghaladja a 20 ezret — érdemes megemlíte­ni. hogy élénk figyelemmel kísérik a világ eseményeit, érzékenyen reagálnak a bel­politikai életünkkel kapcsola­tos hírekre, egyre többen ér­tik és vallják, hogy a szocializmus érdekében kifejtett áldozatkész mun­ka a tanulóifjúság eseté­ben főleg a tanulás. Törekvéseink többnyire együtt hatnak az új iránti . vonzó­dással és tenniakarással. A Borsod megye ifjúsága lel- . kiismeretesen munkálkodott a második ötéves terv nagy­szerű célkitűzéseinek megva­lósításán és a -harmadik öt­éves tervben meghatározott időszerű feladatok megoldá­sán. A tervek túlteljesítésénél messzemenően figyelembe vették a valós népgazdasági igényeket. Üzemi KlSZ-szer- vezeteink sokat fáradoztak a gazdaságosság fokozásán, a minőségi követelmények érvé­nyesítésén, a termelőerők kon­centrálásán, és az átszervezé­sekkel járó feladatok megol­dásán. A KISZ-munka minden­napi velejárója lett a szocia­lista munkaverseny szélesíté­se, a munkavédelmi előírá­sok betarttatása, egyszóval az ideális alkotómunka légköré­nek biztosítása. Az elmúlt években eredmé­nyesnek bizonyult a munkás­ifjúság részvétele a mezőgaz­dasági építőmunkában. A mai fiatal munkás­nemzedék többsége becsü­letesen részt ves^ a szo­cialista munkaversenyben. Kialakultak a KISZ olyan sa­játos termelési mozgalmai, amelyek a gazdasági eredmé­nyeken túlmenően hozzájá­rulnak a fiatalok nevelésé­hez. Ezek a mozgalmak jó lehetőségei teremtettek a fia­talok aktivizálására, áldozat- készségük, tehetségük kibon­takoztatására. A KISZ termelést segítő tevékenységében a legrango­sabb helyet az ifjúsági brigá­dok munkája foglalja el. E brigádokban jól fejlődött a fiatalok munkához való viszo­nya, közösségi szemlélete. A forma létjogosultságát igazol­ja, hogy az ifjúsági munkabri­gádok száma növekedett. A brigádok erőfeszítéseket tesz­nek a minőség javítására, a technikai, a technológiai fel­adatok megoldására, a gazda­ságosság fokozására, és a ter­melékenység növelésére. A brigádok 80 százaléka küzd a szocialista címért. Üj vonás az ifjúsági brigádok munkájá­ban a garancialevelek adása és az önmeózás. Jelentős az ifjúsági exportbrigádok mun­kája. Ezek a kollektívák ered­ményesen tevékenykednek a határidők tartásán és a minő­ség javításán. 1963-tól meghonosodott for­ma az iparban és a közleke­désben dolgozó ifjúsági bri­gádok évi megyei versenye. Évek óta kiemelkedő eredmé­nyeket érnek el az Ózdi Kohá­szati Üzemek, a 3. sz. AKÖV a DIGÉP, az ÉMV, a BSZT és az LKM ifjúsági brigádjai. A fiatalok szakmai tovább­képzésének és nevelésének jó formájává vált a Szakma ifjú mestere mozgalom. Jelentősé­gét bizonyítja, hogy az elmúlt évek alatt népszerűsége nem csökkent, sőt minden iparág­ban meghonosodott. A termelést segítő tevé­kenységben eredményes mun­kát fejtenek ki a fiatal mű­szakiak és közgazdászok. Je­lenleg csaknem 1500 fiatal dolgozik az FMKT-ben. A Fiatal műszakiak és közgaz­dászok tanácsainak munkája révén kimagasló eredmények születtek az új gyártási eljá­rások, és technológiák beveze­tésében, a gyártmányfejlesz­tésben, a gépek és technoló­giák kihasználásában, az anyag- és energiatakarékos­ságban. A Kiváló ifjú mérnök, köz­gazdász, technikus mozgalom­ban a kiváló címért folyó versenyben a fiatal szakembe­rek előzetes tématervek alap­ján az első követelményt egy­re szélesedő körben a szak- dolgozatok készítésével telje­sítik. A szakdolgozatok fel- használása egyre elterjedtebb. Az elmúlt két évben 384 szak. dolgozat készült megyénkben. Évek óta kiemelkedő teljesít­ményt nyújtanak az ÉMÁSZ, az LKM, a BVK és az ÉMV fiatal szakemberei. Az ifjúsá­gi társadalmi tervezőirodák száma is növekedett. A KISZ védnökségválla- lásainak rendszere, a véd- nükségi feladatokra való mozgósítás segíti a társa­dalomért végzett munka jelentőségének megértését. Az országos jellegű védnöksé­geink közül a vegyipar felet­ti védnökség tekint a legna­gyobb múltra. Számos válla­lattal, szocialista szerződések alapján, jelentős határidő-elő­rehozásokat valósítottunk meg. A vegyipart védnökségre jel­lemző leginkább, a gazdasági segítő tevékenység és a poli­tikai munka egysége. KISZ- védnökséggel épül Sajóke­dokban rejlő nevelési le­hetőségeket. A KISZ-bizottságok és az alapszervezetek főleg csak a szervezés időszakában foglal­koznak az ifjúsági munkacsa­patokkal, brigádokkal. Nem elég céltudatos és rendszeres a tapasztalatok összegyűjtése, kicserélése. Előfordul, hogy hiányzik az üzemek vezetői­nek segítő, irányító tevékeny­sége, a brigádok munkájának figyelemmel kísérése. Viszont jó az, hogy a tsz-ek legna­gyobb részében már külön jutalmazási alapot kqpeznek a termelésben kimagasló ered­ményt elért kollektívák és egyéni versenyzők részére. Növekedett az egyéni ver­senybe benevezett fiafalok száma, és kiemelkedtek a gé­pesítésben dolgozók. Az ifjú kombájnosok és aratógép­kezelők, valamint traktorosok, versenyébe évente sokan ne­veznek be és tesznek konkrét vállalásokat. Kiemelkedő ered­ményeket értek el a tsz-ek­ben, állami gazdaságokban és gépállomásokon dolgozó fiatal traktorosok is. A rét- és legelőgazdálkodá­si mozgalom szerves része az ifjúsági szövetség termelést segítő tevékenységének. Me­gyénkben nincs olyan hely, ahol a KISZ-fiatalok és úttö­rőcsapatok kimaradtak volna a karbantartási és gyomtala- m'tási munkálatokból. KISZ- szervezeteink az e munkáért járó bérből jutalomtárgyakat vásároltak, vagy kirándulást szerveztek. A tanulóifjúság tettrekész- ségének szép példája a nyári építőtáborokban végzett áldo­zatkész munka. A borsodi kö­zépiskolások az építőtáboro­zás 10 évében, különösen pe­dig a beszámolási időszakban nemcsak nagy létszámú, fe­gyelmezett részvételükkel, ha­nem a táborokban és a táborok között végzett munkaver­senyekben országosan is kiemelkedő eredményeket értek el. Ezzel elismerést és megbecsü­lést szereztek az építőtáboro­zásnak. 1965—66-ban csaknem 3500 fiatal vett részt a köz­ponti építőtáborokban. A tá­borok technikai, szervezeti előkészítése évről évre javult Ehhez hozzájárult a táborok munkaadóival kialakult jó kapcsolat. Az eltelt 3 évben különösen megnőtt a táborok gazdasági jelentősége. Túlteljesítik bevé­teli terveiket. Ezt felismerve 1966-ban kísérleti építőtáboro­zást szerveztünk Izsákon, aí őszi szüreti munkákra, 609 fiatal részvételével. A szerve­zési és vezetési hibák ellené­re ez az akciónk nevelési és gazdasági szempontból egy­aránt eredményes, haszno* volt. A beszámoló utolsó része a KISZ szervezeti életével, aS úttörők tevékenységével és a KISZ pártirányításával foglal­kozik. A beszámolókhoz fűzött szó­beli kiegészítések után a késó délutánig tartó vitában negyvenhét küldött kért szót Többek között felszólalt Cse- terkl Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, 3 Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának titkára, dr- Bodnár Ferenc, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának első titkára és Ribánszki Ró­bert, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára is. Cselerlii Lajos: A népek összefogása Közel-Keleten is meghátrálásra kényszeríti az agresszorokai Cseterld elv­társ felszólalá­sa során min­denekelőtt pár­tunk Központi Bizottságának forró, elvtársi üdvözletét tol­mácsolta a küldöttértekez­let résztvevői­nek, megyénk ifjúságának. Egyebek közt hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek sikeres munkájának, a Borsod megyei KlSZ-szerveze- tek sikereinek is — amelyet a beszámoló és a tanácskozás sokrétűen bi­zonyít — egyik alapvető forrá­sa pártunk po­litikája volt... Nagyszerű érzés tudni, hogy ifjúsá­gunk tevé­keny, harcos élcsapata a KISZ, hűen követi pár­tunkat, és a magyar ifjúságnak a szo­cializmus ügyébe vetett hite má mélyebb, mint valaha is volt. Tíz évvel ezelőtt például a KISZ zászlóbontása, az if­júsági mozgalom újjászerve­zése nem volt könnyű fel­adat. Az azóta megtett út sem volt mentes a nehézségektől, de ma már országosan hétszáz- ötvenezres sereget képvisel a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség és ez jelentős erő ifjúsá­gunk fejlődésében, egész szo­cialista építőmunkánkban — mondotta Cseterki elvtárs, majd a mindennapos1 „apró munka” jelentőségéről, és a IX. pártkongresszus által meghatározott szocialista épí­tőmunka alapvető feladatai­ról, közte a dolgozó- és ta­nulóifjúság feladatairól szólott. Felszólalása során részlete­Csetcrki Lajos beszédéi mondja. sebben foglalkozott Cseterki elvtárs a nemzetközi helyzet fontosabb összefüggéseivel, né­hány időszerű kérdésével és nyugtalanító jelenségeivel. Egyebek közt méltatta a kommunista- és munkáspár­tok Karlovy Vary-i értekezle­tének jelentőségét Európa és a világ békéje, biztonsága szempontjából, majd a követ­kezőket mondotta: — A világ népeit — köz­te a mi népünket is — az utóbbi Időben mélyen ag­gasztja az imperialisták, elsősorban az amerikai imperialisták növekvő ag­ressziója. Az amerikai imperialisták Ázsiában nyílt háborút foly­tatnak a vietnami nép el­len. Nyomást gyakorolnak La­tin-Amerika népeire ... Euró' pában támogatják a nyugat német militarizmust — uszíts nak a történelem által szefl' tesítelt határok ellen, éleszt' getik a revánspolitikát... G°' rögországban katonai puc<? segítségével monarcho-fasis*' ta rendszert juttattak ui"3' lomra ... Az amerikai és aP" goi imperialisták ezekben ? napokban — felhasználva ** izraeli kormány kalandor v?" zetőit — felborították Köze*' Kelet békéjét, és az utóóvj napok eseményei bizonyítják hogy ez a válság súlyos hah" szakaszába került. A hely3^ bonyolult, és a helyzetről szó" ló jelentések ellentmondóak Mindenki tudja, hogy a köze*' keleti béke felrúgása egyetlel! népnek sem érdeke, a hely*? további élezése pedig ves*^ lyezteti az egész emberis* békéjét. Kik a felelősek azért, ho(! Európához nagyon közel eP új és veszélyes tűzfészek at* kult ki? — tette fel a kérd?* Cseterki elvtárs, majd, * folytatta: — A mostani agresszióért ' ez egyre világosabban bon1?, kozik ki az ■ események ^ colatából, félreérthetetlenül az amert' kai cs angol imperialist^ által felbátorított Izraelt kormány felelős!... Közel-Keleten az arab nép*, szabadságvágyának elfojt-3^; ért, fontos gazdasági, p°H.. kai és stratégiai pontok ú1 , szerzéséért, illetőleg vis^j) szerzéséért fogott fegyvert | imperializmus. Agresszióját, arra építették, hogy Arábia királyával, a feud3?? arab olajherceggel, a narchistákkal együtt meg°s ií ják az arab népeket, törő kosként pedig a hár0^) milliós kis izraeli népet btj nálják fel. De az angols*tJ es izraeli hadigépezettel szeJ ben máris ott áll a közös & front. (Folytatás a 3. oldalon-)

Next

/
Oldalképek
Tartalom