Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-06 / 131. szám

Kedd, 1967. június 6. fiSZAKMAGYARORSZAG 3 ÜNNEPELTEK as építők ill II III Ilii III lllll Ilii III! A demográfiai csúcs és a szakmunkásképzés 1 Családias, kellemes, vidám hangulatban ünnepelték meg az építők napját megyeszerte az építőipait vállalatok dolgo­zói. Több helyütt a munkahe­lyen, vagy ahhoz közel gyüle­keztek, mások a Bükk erdei­ben és a festői szépségű Ta­polca tisztásain ütötték fel sátraikat. A központi ünnepségre a miskolci Népkertben került sor, ahol mintegy kétezer épí­tőipari munkás volt jelen csa­ládtagjaival és ismerőseivel. Részt vett az ünnepségen Jakó András, az SZMT vezető titká­ra, Varga Zoltán, a városi pártbizottság titkára, Emri László, az Építők Szakszerve­zete megyei bizottságának tit­kára is. Eljöttek a BÁÉV által patronált tsz-ek vezetői és a házgyár építésén dolgozó szov­jet mérnökök is. Az egybegyűl­teket Vincze Géza, a Borsod Megyei Állami Építőipari Vál­lalat vezetője köszöntötte. Rö­vid ünnepi beszédében szólt arról a nemes hagyományról, amelynek alapján évről évre megünnepeljük az új gyára­kat, házakat, városokat terem­tő építőmunkásokat. A hagyo­mányos építők napja erkölcsi elismerés, ezen túlmenően ál­A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusán sok szó esett a gazdasági tájékozódásról. Több szövetke­zeti vezető szemléletes példá­val beszélt arról, hogy a gyors és pontos információ miként segíti egy-egy szövetkezet gaz­dálkodását, fejlődését; viszont az információ hiánya gyakran lehetetlenné teszi az ésszerű gazdasági döntéseket. A kong­resszus határozata — az új mechanizmus követelményei­vel számolva — szorgalmazta az információs-rendszer eddi­ginél jobb, rugalmasabb kiala-; kitását. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, vala­mint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa már meg­kezdte a gazdasági tájékozta­tás új típusú rendszerének kia­lakítását. Természetesen, a gaz­dasági tájékozódás jó megszer­vezése nemcsak központi fel­adat, hanem sok a tennivalója ebben a termelőszövetkezetek­nek ia A szövetkezetek vezetői a gazdasági tájékozódás alapján dönthetik el, hogy melyik nö- yényféleségből mennyit érde­mes termelniük, hogyan fej­lesszék állattenyésztésüket, milyen feldolgozási és egyéb tevékenységgel foglalkozzanak, hogyan irányítsák beruházásu­kat, gépesítésüket. A termelőszövetkezetek ve­zetői általában kétféle infor­mációt különböztetnek meg: az egyik a belső tájékozódás; a gazdálkodás olyan tényei és számai, amelyek a szövetkezet helyzetéről, erőforrásairól és lehetőségeiről nyújtanak hű képet. Így például a -tsz-veze- liőknek pon tosan ismerniük kell szövetkezetük vagyoni állapo­tát, a termelőeszközök meny- nyiségét, minőségét, teljesítő- képességét, a gazdaságban dolgozók munkateljesítményét es munkakészségét, a kiörege­dés, továbbá az új munkaerő Ijelépésének mértékét, és még sok egyéb tényezőt. Arról is részletesen tájékozódniok kell, líogy miként álakul az egyes termelvények önköltsége, és melyek az arra ható legfonto­sabb tényezők; a növényter­mesztésben, vagy az állatte­nyésztésben mely ágazatok igazán jövedelmezőek, hol és pírért van baj a termelési költségekkel. A termelőszövetkezetek ed­dig kialakult könyvelési, gaz­dasági elemzési rendszere ezekre a kérdésekre jelenleg nem ad megfelelő választ. En­nek oka az, hogy a gazdáik»; lamunk anyagi elismerésben is részesíti az építőmunkásokat, akik közül ez alkalommal is többen kaptak kitüntetést, pénzjutalmat. A továbbiakban beszélt a vállalat eddigi tevé­kenységéről, szólt az 1966. évi munkáról, amelynek alapján elnyerték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, valamint a kongresszusi okle­velet. Mindez azt bizonyítja, hogy a vállalat dolgozói ered­ményesen álltak helyt, sok je­lentős feladatot oldottak meg. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben is úgy akar­nak dolgozni, hogy a magas kitüntetést, a zászlót jövőre is megtarthassák. Az ünnepi megnyitó után kezdetüket vették a különféle sportvetélkedők, kultúrműso­rok: a központi ünnepség két­ezer részvevője egészen az esti órákig együtt maradt és jól szórakozott. A Borsod Megyei Mélyépítő Vállalat dolgozói a Kilián-dé- len nemrég létesített ezerkét­száz személyes új munkásszál­lójukban ünnepelték meg az építők napját. Itt Szomolya Pál, a vállalat igazgatója kö­dás kötött tervezési formájá­ban az információk nem any- nyira az egyes mezőgazdasági üzemek gazdálkodási céljait hanem inkább a külső szer­veket szolgálták, az államigaz­gatási szerveket és állami vál­lalatokat tájékoztatták. Azt is mindjárt hozzátehetjük: az így készült könyvviteli kimutatá­sok, jelentések, statisztikák a legtöbb esetben csak felszíne­sen informáltak, sőt, a túlzott elnagyoltság gyakran torz ké­pet adott! Egy másik nagy csoportja a jó tájékozódásnak a külső in­formációk sokasága. Ezek kö­zül is fontos szerepet játszik az alapvető termelési — agro­technikai és állattenyésztési — eljárások beható ismerete. Az újabb, fejlettebb módszerek olcsóbbá teszik a termelést — tehát minden üzemnek saját érdeke azok meghonosítása. rí vről évre új vetőmagvak, műtrágyafélék, növény­védőszerek, tápszerek és takarmánykeverékek kerülnek a mezőgazdaságba. Ezek he­lyes használatáról is tájéko­zódniok kell a termelőszövet­kezetek vezetőinek és szakem­bereinek. A jövőben nagyobb szerepe lesz az egyes ipari és kereskedelmi vállalatok ter­melési szakpropagandájának. Az egyes ipari gyártmányokai előállító vállalatok érdekeltek lesznek abban, hogy a me­zőgazdaságban használatos termékeikről pontosan és valóságnak megfelelően tájé­koztassák a termelőszövetke­zeteket. Nagy csoportja az informá­cióknak a közgazdasági, piaci vonatkozású tájékozódás. A termelőszövetkezetek vezetői gazdasági döntéseiket csak úgy hozhatják meg, ha kellően tá­jékozottak a várható árten­denciákról; ismerik a hazai és a külföldi piac igényeit. E z év eleje óta Budapes­ten működő Termelőszö­vetkezetek Áruértékesíté­sét Szervez» Irodája értékesí­tési híradót juttat el rend­szeresen a tsz-ekhez. Ebben tájékoztatják a szövetkezeti gazdaságokat az egyes mező- gazdasági termelvények piaci árairól; közlik a híradóban, hogy melyik termelőszövetke­zet mit keres megvételre, il­letve milyen cikkeket kínál el­adásra. Minden eddigi tapasz­talat azt bizonyítja, hogy az értékesítési iroda információs tevékenységének már rövid idő alatt kedvező hatása van. H. t. szöntötte az egybegyűlteket. A rövid ünnepségen 22 dolgozót tüntettek ki kiváló dolgozó oklevéllel, huszonnégyen pedig pénzjutalmat kaptak. Itt is egésznapos kultúrműsor szóra­koztatta a vendégeket, akiket ebből az alkalomból felkeres­tek és jelenlétükkel megtisz­teltek a különböző társadalmi és tömegszervezetek képvise­lői is. Már közhelynek tűnik, de így igaz a mondás, hogy épí­tők napján mindig esik az eső ... Esett vasárnap is. Igaz, csak szórványosan, s a nyári zápor nem tartott sokáig, a központi ünnepség részvevői pedig eső nélkül „úszták” meg a napot. Azok, akik Tapolcán és a Bükkben ünnepeltek, rö­vid időre a sátrakba kénysze­rültek, de az elmaradhatatlan építők napi eső ellenére is rendkívül jól sikerültek min­denütt a rendezvények és a részvevők sokáig megőrzik en­nek a kellemesen eltöltött napnak az emlékét. A Kazincbarcikai Könnyű- betongyárban néhány évvel ezelőtt kísérletképpen falma­gasságú panelokat állítottak elő több szintes lakóházak összeszerelésére. A pernye­salakból készült gázszilikát építőelem azonban nem felelt meg a követelményeknek, és több mint 4 ezer köbméter a Á Tiszai Vegyikombinát szakszervezeti tanácsának ülését június 7-re hívták ösz- sze. Ezen Bedi Gyula, a TVK szakszervezeti titkára tart kongresszusi élménybeszámo­lót, aki a szakszervezetek XXI. kongresszusán a megye szervezett vegyipari dolgozó­inak képviseletében küldött­ig — Hova menjek? Mit vá­lasszak? Milyen pályára ad­jam gyermekemet? — Emberi sorsok, az egész társadalom nagy és égető gondjai ezek. Még akkor is gond, ha ma a dolgozó osztályok gyerme­kei előtt minden pálya szabad, még akkor is az, ha minden száz közül (országos arány) 83, szerencsés helyen minden gyermek — így vagy úgy — tovább tanul. És növeli a gon­dot azok sorsa, jövője, akik valamilyen ok miatt minden­honnan kirekednek, és sokszor még csak tanácsot se lehet adni, mit is tehetnek. rr Őszintén Nagy egyéni és társadalmi felelősség ez. Felelősség, hi­szen a mi gyerekeinkről van szó. Ez a felelősségérzet mu­tatkozott meg a megyei párt- bizottságon, az elmúlt hét kö­zepén lezajlott tanácskozáson. A Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője, a párt, a ta­nácsok, a vállalat' szakoktatá­si szerveinek képviselői őszin­raktáron maradt belőle. Ez a mennyiség olyan területet fog­lal el, amelyre a gyár bőví­tése során már a közeljövő­ben szükség van. Ezért a felhalmozott építő­anyagot felajánlották a Bor­sod Megyei Tanács V. B. Épí­tési és Közlekedési Osztályá­nak. A tanács örömmel fogad­ként vett részt. Ezt követően Mihalovits Ervin, a szakszer­vezeti tanács tagja ismerteti a kongresszus határozatait. Második napirendi pontként szerepel a szakszervezetek termelést segítő munkája, amelyről Kádár Sándor, az SZMT közgazdasági bizottsá­gának vezetője tart előadást. tén, felelősségérzettel beszél­tek az ifjú nemzedékek és az egész társadalom ügyéiül. Jó, megnyugtató érzés tudni, hogy rájuk bízhatjuk a pálya- választókat, a szakmunkás- képzést, a leendő szakmunká­sokat. Igen, a szakmunkáso­kat, mert itt elsősorban róluk van szó. — Az iparban — közölte Csillag László, a Mü. M. osz­tályvezetője — ma már több, mint félmillió olyan szak­munkás is dolgozik, akiket a népi demokráciában és nem kisipari, hanem nagyüzemi termelési viszonyok között neveltünk ki... A megye ipari vállalatai lelkiismerete­sen foglalkoznak a szakmun­kásképzéssel. Ma már ismeretlen fogalom a tanonc szó, a tanoncélettel járó megaláztatás.' És nagy utat tettünk meg az első ipa­ritanuló intézettől az új típu­sú szakközépiskolákig, a jó szándékú, csupaszív öreg szakmunkásoktól a mérnök­pedagógusokig. A vas- és gép­iparban még volt némi alap, de a vájártanuló ismeretlen ta a földszintes létesítmények építésére kiválóan alkalmas, falmagasságú panelokat; a mezőgazdaság megsegítésére fordítja. A jó hőszigetelő és a másodosztályú téglával azo­nos szilárdságú építőelemből a nyári hónapokban 13 ter­melőszövetkezetben, • így töb­bek között a bocsi Haladás­ban, a vadnai Egyetértésben, a mezőkövesdi Ű.j Életben és a kisgyőri Alkotmányban építe­nek baromfinevelő telepet, is­tállót, magtárat és különböző, más, mezőgazdasági épületet. A közös gazdaságokon kí­vül jutott az építőanyagból a putnoki lakáskarbantartó és a forrói vegyesipari ktsz- nek is, amelyek a szociális követelményeknek nem meg­felelő otthonok helyébe épí­tenek belőle egészséges, szo- ba-konyhás lakásokat. A termelőszövetkezetek megsegítésére díjtalanul át­adott gázszilikát építőpanelek kiszállítását az érdekelt gaz­daságok már meglcezdlék. volt, az építőiparban pedig alig másfél évtizede foglal­koznak szervezetten a képzés­sei. — A Miskolci Bányaüzem­ben — mondta Barta László — négyezer ember dolgozik. A párttagok 67 százaléka ipari­tanuló intézetben tanult. És a mi neveltjeink a kitüntetések zömét kapják jó munkájukért Az új városainkban, város­negyedeinkben lévő /lakások, kohó-, gépipari és vegyipari termékeink ifjú szakmunká­saink keze nyomát is őrzik. És százan és százan vannak olyanok, akik nemcsak kiváló szakmunkások lettek, hanem azóta gimnáziumi vagy tech­nikumi érettségit szereztek, egyetemet végeztek, vagy ép­pen most tanulnak tovább. A lehetőségek Mi jelenti hát mégis a nagy gondot? Az egyik: szociális ok. Az 50-es évek születésszabályo­zása merevségének konzek­venciái most jelentkeznek. Ezt a demográfiai hullámzás mutatja. Évente országosan .130—140 ezer nyolcadikos vég­zett, most 180 ezernél tartunk, s ez a csúcsban megközelíti a 200 ezret (!), aztán 1971-ben lezuhan 115—120 ezerre. Mis­kolcon a végzős nyolcadikosok száma 2 ezerről több mint 3 ezerre nő, aztán visszasüllyed a 2 ezer alá. Ez azt jelenti, hogy a csúcsban, csupán Mis­kolcon ezerrel több gyermek jövőjéről kell gondoskodni, ezerrel több közép- vagy szak­iskolai helyre lenne szükség. És a megyében tovább gyűrű­zik ez a gond. Most mit tegyünk? Csak annyi szakmunkást képez­zünk, amennyire éppen szük­ség van? Ezt nem lehet, nem szabad megtenni. Nagy bűn lenne sok ezer fiatalt szakma nélkül hagyni. Fejlesszük az ipart, s később sorvasszuk el? Ézt anyagi okokból sem lehet megtenni. Mi marad? Sokkdl, de sokkal jobban ki kell használni a meglévő lehetősé­geket, új képzőhelyeket kell létrehozni. Számolni kell ve­le, hogy esetleg, néhány ifjú szakmunkás nem marad a nagyüzemben, hanem átmene­tileg, vagy véglegesen másutt, mondjuk a mezőgazdaságban helyezkedik el, ahol különben is hiány van lakatosban, sze­relőben, kovácsban. És ez is üzemenként, szakmunkáson­ként változik. — Esztergályosnak sok fia­tal jelentkezik — mondja a DIGÉP képviselője —, más szakmában pedig nincs elég jelentkező. Mindez azt mutat­ja, hogy a vasipari szakmá­ban még nem jelentkezik a demográfiai hullám. 280 szakma A szakmunkás-utánpótlás ,több csatornán áramlik. Égjük csatorna: a fiatalok jelentős része az általános után azon­nal jelentkezik iparitanuló is­kolába. Többen úgv véleked­nek, hogy itt-ott van kíván­nivaló a szellemi felkészült­ségben. De van az éremnek másik oldala is. Példákat le­hetne felsorolni, hogy egyesek felvételkor alig ütötték meg a mértéket, később pedig kivá­ló szakmunkások leltek, s kö­zépiskolásként jó eredménnyel tanultak, tanulnak tovább. — Én csak ácsnak adom a fiamat — makacskodott aZ egyik anya. Kiderült, hogy az ő építőipar fogalmába csak az ács és a kőműves tarto­zott. És nemcsak a falun lakú van így. A túlzott specializá' lás következtében 280 szak­mát (!) tanítunk. És nemcsak a tapasztalatlan gyermek, nemcsak a szülő, nemcsak 3 nevelő, hanem a tisztes szá' mú tanácsadó testület sem iS' mer minden szakmát. És ne' héz is lenne bizonyossággal megmondani, hogy 280 szak' ma közül melyik felel tnei legjobban a gyermek képessé­geinek. Belépés csak gyerekeknek! Ä 3. sz. ÄKÖV dolgozói a vállalat párt- és szakszervezetével egyetértésben elhatá­rozták, hogy a festői Bükk legszebb helyén, Szentléleken gyermeküdülőt létesítenek. Az elhatározást tett követte: szombatonként és vasárnaponként társadalmi munkások emelik a falakat. Az üdülő egy részében már az idén hatvan gyermek töltheti vaká­cióját. Az építés második üteme jövőre fejeződik be, s akkor turnusonként 120 gyerek kap beutalást az üdülőbe. Már bontakoznak a leendő gyermekparadicsom körvonalai. Információszerzés a tsz-ekben Ó. M. Segítség a mezőgazdaságnak Ülést tart a TVK szakszervezeti tanácsa ÍFoly tatjuk-}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom