Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGT El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 147. szám ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1967. június 24. Koszigin-Mtisoií találkozó Á Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága Kádár János elnökletével jú­nius 23-án — a Miniszterta­nács tagjainak, a Központi Bi­zottság osztályvezetőinek, a Budapesti Pártbizottság titká­rainak és a megyei pártbizott­ságok első titkárainak részvé­telével — ülést tartott. Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tá­jékoztatta az ülés résztvevőit a közel-keleti helyzetről, és más időszerű nemzetközi kér­désekről. A Központi Bizott­ság a beszámoló feletti vita után egyhangú határozatot ho­zott. Nyers Rezső elvtárs, a Poli­tikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára beszá­molója után a Központi Bi­zottság megvitatta a Politikai Bizottság jelentését a gazda­sági mechanizmus reformja bevezetésének előkészületeiről, a harmadik ötéves terv eddigi teljesítéséről és a további fel­adatokról. A Központi Bizott­ság a jelentést helyeslőén tu­domásul vette és egyhangú ha­tározatot hozott. A Központi Bizottság határozata a közcl-heleti válság kérdésében A Központi Bizottság érté­kelve az izraeli agresszió kö­vetkeztében a Közel-Keleten kialakult helyzetet, helyesli a Politikai Bizottság és a kor­mány állásfogalásait és intéz­kedéseit; a magyar kormány június 6-i nyilatkozatát; a ma­gyar—izraeli diplomáciai kap­csolatok megszakítását; ^ az európai szocialista országok június 9-i, moszkvai értekez­letén aláírt nyilatkozatot. A Központi Bizottság megál­lapította, hogy Izrael kormá­nya megsértve a nemzetközi jog általánosan elismert és kötelező elveit, tervszerűen előkészített fegyveres agresszi­ót követett el az Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és Jordánia ellen, és benyomult azok területeire. A Központi Bizottság elítéli Izrael agresz- ázióját, a környező arab álla­mok területének bekebelezé­sére irányuló törekvéseit, az izraeli katonai hatóságok ke­gyetlenkedéseit, a védtelen árab lakosság kiűzését a meg­szállt területekről. A Központi Bizottság hang­súlyozza az amerikai, angol és nyugatnémet imperialisták bűnrészességét és felelősségét a fegyveres agresszió előkészí­tésében és támogatásában. Az °rab országok elleni támadás vésze ennek az átfogó imperia­lista politikának, amelynek Célja visszavetni a nemzeti felszabadító mozgalmakat, el­rabolni a haladás útjára lépett énálló népek nemzeti íügget- fenségét, megakadályozni, hogy azok maguk döntsenek sorsuk felett, és megkísérli gyarmati feggéstik fenntartását, vagy Visszaállítását új formában. Az Imperialisták az izraeli agresz- aziót azzal a közvetlen politi­kai céllal bátorították és segí­tették, hogy megdöntsék az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria imperialista ellenes kor­mányait. Ugyanezek az impe­rialista körök most az Egye­sült Nemzetek Szervezetében is mindent elkövetnek, hogy igazolják az izraeli agressziót, törvényesítsék a fegyveres tá­madás jogát, meggátolják az agresszor elítélését és csapa­tainak visszavonását a meg­szállt arab területekről. A Központi Bizottság úgy véli, hogy az Egyesült Nem­zetek közgyűlésének, a Biz­tonsági Tanácsnak most az a legfontosabb feladata, hogy felszámolják az imperialista kalóztámadás következmé­nyeit, véget vessenek a terü- letrabláának, határozottan el kell ítélniük az agresszor Izra­elt és intézkedéseket kell ten­niük, hogy haladéktalanul vonják vissza az izraeli csapa­tokat a támadás előtti kiinduló állásaikba, a demarkációs vo­nalak mögé. A közel-keleti imperialista agresszió ellen, a béke védel­mében most egységesen kell fellépnie a szocialista és a béke fenntartásában érdekelt más országoknak, a harmadik világ népeinek, a világ forra­dalmi- és békemozgalmának, minden haladó embernek. A Központi Bizottság kife­jezve népünk baráti érzelmeit és akaratát, teljes szolidaritá- sáról biztosítja az agresszió ál­tal sújtott arab népeket A Központi Bizottság felhívja pártunk valamennyi tagját, a társadalmi szerveket és egész népünket, hogy eltökélten tá­mogassa a nemzeti független­ségükért és a társadalmi hala­dásért küzdő arab népek igazságos harcát. pezik. Az új gazdasági me­chanizmus fokozatosan, nö­vekvő mértékben fejti ki ked­vező hatását az újratermelési folyamatokban. Az állami szervek előtt az új mechanizmus szabályozó eszközeinek további és rész­letesebb kidolgozása álL A kormány úgy irányítsa a to­vábbi előkészítő munkát, hogy a vállalatok túlnyomó része júliusban, a gépipari és építő­ipari vállalatok szeptember­ben megismerjék az új ter­melői árakat. A pártszervezetek politikai irányításával, az új mecha­nizmus szabályozó eszközei­nek ismertetésével, az állami felügyeleti szervek támogatá­sával el kell érni, hogy a vállalatok november végéig ismerjék az új pénzügyi és jogszabályokat, jövő évi ter­(Folytatás a 2. oldalon.) Alekszcj Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke. Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok elnöke. A New Jersey államban levő Glassboroban pénteken, magyar idő szerint 16,20 óra­kor megkezdődött Johnson amerikai elnök és Koszigin miniszterelnök csúcstalálkozó­ja. 1961 óta ez az első alka­lom, hogy a szovjet miniszter- elnök és az amerikai elnök | találkozik: 1961-ben Hruscsov Becsben folytatott tárgyaláso­kat Kennedyvel. Koszigin és Johnson csak­nem egy időben érkezett Glass- boroba. A színhelyet egyéb­ként Richard Hughes, New Jersey állam kormányzója ja­vasolta: Johnson elnök felkér­te, hogy határozzon meg egy olyan helységet, amely nagy­jából félúton van New York és Washington között A találkozónak nincs előre megállapított napirendje. A két kormányfő abban egyezett meg, hogy bármelyikük fel­vethet olyan kérdéseket, ame­lyek mindkét felet érdeklik és a nemzetközi helyzet legfonto­sabb problémáira vonatkoznak. Johnson elnök, Rusk kül­ügyminiszter, McNamara hadügyminiszter és Thomp­son, az USA moszkvai nagykövete társaságában a Fock Jenő beszéde az ENSZ közgyűlésén A Központi Bizottság határozata a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének előkészületeiről és az időszerű gazdasági feladatokról A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy a harmadik ótéves terv megvalósításának eúdigi tapasztalatai szerint a Népgazdaság alapvetően a párthatározatok által megje­lölt irányban, a népgazdasá­gi terveknek megfelelően fej­lődik. Az 1966—67-es években ® termelés, az áruforgalom a tervezettnél jobban növek- Szik, a termelékenység üte­mesen emelkedik, s mind­nek következtében a nemzeti Jövedelem és a dolgozók reál- jövedelme, reálbére is na- íVobb mértékben nő a terve- fettnél. .Emellett azonban még fenn­állnak a népgazdaság fejlődé­sét fékező, egyensúlyát zava­ró aránytalanságok és jelen­ségek is, melyek főként az export és import kiegyensú­lyozatlanságában és a beruhá­zási tevékenység hiányossá­gaiban, tervszerűtlenségeiben nyilvánulnak meg. Az 1968—70-es években a gazdasági építőmunkában az a teendő, hogy az új gazda­sági mechanizmus bevezeté­sével egy időben biztosítsuk az ötéves tervben meghatá­rozott termelési, beruházási, életszínvonal-fejlesztési fel­adatok megvalósítását. Az 1968—70-es esztendők az új gazdasági mechanizmus ki­bontakozásának időszakát kő; Pénteken délután az ENSZ — magyar idő szerinti esti — ülésén elsőnek Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szó­lalt fel. ■ • Fock Jenő magyar nyelven mondotta el beszédét, amelyet az ülésteremben öt nyelven tolmácsoltak. Elnök úr! Tisztelt küldöttek! Küldöttségünket a Magyar Népköztársaság kormánya az­zal bízta meg, hogy a tragi­kus és súlyos veszélyeket magában rejtő közel-keleti helyzetben együttműködjék a többi delegációval a békés megoldás megkeresésében. A szovjet kormány összehívást javasló levele jól világítja meg az ülésszak előtt álló probléma lényegét: Fel kell számolni Izrael­nek az arab államok ellen elkövetett agressziója kö­vetkezményeit és azonnal vissza kell vonni az iz­raeli csapatokat a fegy­verszüneti vonalak mögé. A közgyűlésen elhangzott eddigi vita is azt húzza alá, hogy ez a fő feladat, amely­től semmiféle részletkérdés nem terelheti el figyelmün­ket. Nem engedhető meg Az arab területek Izrael által történt elfoglalásának té­nye önmagában bizonyítéka annak, hogy bűnös támadás történt. Az ENSZ-nek^és az egész világ békeszerető erői­nek feladata, hogy felszámol­ják ennek következményeit és keressék a tartós és végleges megoldás feltételeinek meg­teremtését. Nem engedhető meg, hogy a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya elveinek semmi­be vevésével megsértsék a gyarmati sorból függetlenné vált arab államok területi ép­ségét. Nem engedhető meg, hogy az agresszor élvezze ag­ressziója gyümölcseit, hogy a tárgyaláson az erő­szakosan elfoglalt terüle­tek birtokában akarjon diktálni. Izraelnek és támogatóinak! eddigi- magatartásából és a közgyűlési vitában elhangzott érveléseiből egyértelműen az derül ki, hogy Izrael éppen az elfoglalt területek britoklásá- ból akar kiindulni. Nem könnyű feladat Ebben a helyzetben kell a békés megoldást keresnünk. A mai feszült, s Izrael támadá­sa következtében még feszül­tebbé vált nemzetközi körül­mények között természetesen ez nem könnyű feladat. A nemzetközi helyzetnek ezek a máshol is tapasztalt veszélyes tünetei is szerepet játszottak abban, hogy Izrael agresszió­ját elkövette. Itt utalt az USA vietnami agressziójára, Latin-Amerikában történt be­avatkozására, az NSZK mili­tarista törekvéseinek támoga­tására. Izrael tehát agresszióját olyan nemzetközi háttérben követte el, amelynek egyik jellemző vonása a főbb szö­vetségeseinek a nemzetközi helyzet javulását gátló, sőt romlását elősegítő tevékeny­sége. Ismeretes, hogy Szíriában a kormány más arab országok támogatásával az elmúlt év vége óta kemény harcot foly­tatott az olajmonopóliumok­kal a szír nép nemzeti érde­kei védelmében. Törvénysze­rű logikával nehezedett en­nek folytán Izrael nyomása elsősorban Szíriára ez év ele­je óta. Erre a kihívó, nyíltan tá­madással fenyegető magatar­tásra reagáltak az arab álla­mok azzal, hogy még szoro­sabbra vonták szövetségüket Szíriával. Izrael fenyegetéseit minden fázisban támogatták szövetségesei, elsősorban az Egyesült Államok. A feszültség tetőfokán, má­jus 31-én, az EAK az állandó fenyegetés ellenére még egy kísérletet tett a békés megol­dásra. A Biztonsági Tanács­ba benyújtott határozat-terve­zetében javasolta, hogy újít­ják fel két héten belül ax^ egyiptomi—izraeli vegyes fegyverszüneti bizottság tevé­kenységét. A válasz az ame­rikai flotta-beavatkozással va. ló fenyegetéstől bátorított szél­sőséges erők felülkerekedése volt Izraelben, majd a június 5-i agresszió. A közgyűlés harmadik ülés­szakán, 1949. május 11-én vette fel Izraelt az ENSZ tag­jai sorába. A világ haladó közvéleménye mái- akkor fi­gyelmeztette az új állam ve­zetőit arra a veszélyre, amely a nemzetközi reakciós erők részéről fenyegeti őket: arra. hogy a gyarmati sorból fel­szabadult és felszabaduló arab népek és államok ellen az imperializmus és kolonializ- mus erőinek képviselőivé vál­hatnak a térségben. Izrael kormányainak az elmúlt 19 év folyamán követett politi­kája — sajnos — azt mutat­ja, hogy nem elkerülni igye­keztek ezt a veszélyt, hanem tudatosan szerepet vállaltak a haladás erői elleni harcban. A. békés megoldásért o Elnök úri A közgyűlés mostani sürgős és rendkívüli ülésszaka az agresszió elkövetése után és következtében ült össze. Olyan helyzetben, amikor Izrael ki szeretné has»- nálni támadása előnyeit, amikor a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya elő­írásaival homlokegyenest szembehelyezkedve, megszáll­va tartja más államok terüle­teit. Az agresszorok kalandor- politikájának jellemző vo­nása. hogy jogtalanul el­foglalt területeket szeret­nének a tárgyalásokon alku tárgyaként felhasz­nálni. Az Egyesült Államok, mint már annyiszor, ismét kettős arculattal jelent meg előt­tünk. Egyrészt, eddigi politi­kájának megfelelően a való­ságban támogatja Izrael jog- tFolytatás a 2. oldalam) Glassboró-i főiskola Igaz­gatói épülete előtt várta a szovjet delegáció érke­zését. A borús, felhős időben a rW porterek százai gyűltek összö a hirtelen megvont kordon mögött, hogy szemtanúi lehes­senek a találkozó kezdetének. Koszigin gépkocsija röviddel negyed 5 óra után érkezet# meg a találkozó színhelyére. A gépkocsiból kilépő szov­jet miniszí erelnököt John­son elnök kézfogással kö­szöntötte, Majd Koszigin és Gromfko üd­vözölték az amerikai állam­férfiakat, néhány másodper­ces beszélgetés után, ameljr főként a fotóriporterek kérésé­re történt a ház előtt, a két vezető bement az épületbe. A tanácskozáson a közvetlen kí­séret tagjain kívül csak két tolmács vesz részt, egyet a szovjet, egyet pedig az ame­rikai küldöttség biztosított^ Johnson és Koszigin pénte­ken délután két órán át tárr gyalt. Korábbi értesülésünk­kel ellentétben, a két politi­kus tanácskozásán végig csak a tolmácsok voltak jelen. A szovjet, illetve az amerikai kíséret tagjai a szomszédos teremben folytattak eszmecse­rét. Amerikai hivatalos körök­ből származó értesülés szerint Johnson és Koszigin meg­beszélésének napirendjén négy lényeges probléma szerepelt: a Közel-Kelet, Vietnam, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása és a rakéta- elhárító rendszerek kiépíté­sének korlátozása. Nincs jelentés arról, ítogy a csúcstalálkozó meddig tart. Glassboroban úgy tudják, hogy Koszigin a késő délutá­ni órákban (magyar idő sze­rint 22.00 óra körül) szándé­kozik visszatérni New York­ba. Sem szovjet, sem amerikai restről nem hangzott el nyilatkozat azzal kapcso­latban, hogy mi volt - a tárgyalások első szakaszá­nak témája. Az újságírók mindössze arról értesülhettek, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök megér­keztekor tréfásan gratulált Johnsonnak abból az alka­lomból. hogy az amerikai el­nök két nappal ezelőtt nagy­apa lett. Johnson amerikai elnök és Koszigin szovjet kormányfő személyes megbeszélésének első szakasza 90 percig tar­tott. A két politikus a csúcs- találkozó kezdetekor négy- szemközt tárgyalt, csak ké­sőbb csatlakoztak hozzájuk az amerikai, illetve a szovjet delegáció tagjai. A tárgyaló felek munka­ebéden vettek részt. A csaknem kétórás négy- szemközti. illetve a tolmácsok­kal együtt nyolcszemközti be­szélgetés utáni ebéden a tár­gyalásokba bevonták a minise- ^ tereket ős a szakértőket is. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom