Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-03 / 129. szám
Szombat, 1967. Június 3. ßSZAKMAGYARORSZAG 3 Igények és rugalmasság & ÁRUBEMUTATÓ A KERESKEDELMI VÁLLALATNÁL # ÚJ AUTÓJAVÍTÓ- ÉS SZE RVIZ-ÁLLOMÁSOK # TANÁCSI VÁLLA.LATOK A NŐI MUNKAERŐK ELHELYEZÉSÉÉRT Egy gépkocsi mélyéből vasból készült gyertya- és tolltartókat, műanyag asztalterítő- pótlókat, füzetborítókat halásznak elő. — Ajándékot hoztak? — Nem, árubemutatót tartunk — hangzik a válasz, s az érkezők bemennek a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat épületébe. Kis idő múlva az iparcikkek garmada, több asztalt elfoglalva áll az érdeklődés ás a vita kereszttűzében. — Egy:.. kettő ... öt. Ezekbe sajnos a vásárlóknak nincs szükségük. És a mintegy félszáz termék többi része? A vállalat vezetői, az összehívott nagyboltok vezetői úgy vélekednek, hogy az viszont annyira kell, mint a cukor. Es a megyei tanács illetékes képviselőinek jelenlétében megállapodnak az árban, és abban, hogy az elfogadott termékekből ötvenezer, illetve a füzetborítókból 250 ezer forint értékű árut rendel- nek. — A tanács új vállalatával könyvállványt, falipolcot, újságállványt és még egy sor keresett cikket a Borsodi Kézműipari Vállalattól. 1 Az árubemutató, a kereskedelmi és a termelő vállalat újszerű kapcsolata — a kiskereskedelmiek rugalmasságán túl — azt mutatja, hogy új, friss levegő kezd szétáramla- ni a tanácsi iparban is. Kiss Albert, a megyei tanács ipari osztályának vezetője fgy summázta a jelenlegi és a jövőbeni célkitűzéseket: — Gazdaságirányítási rendszerünk reformja az alapvető feladatokat illetően a tanácsi iparban nem kíván és nem ír elő változtatást. Fő feladatunk továbbra is — a minisztériumi, a szövetkezeti iparral együttműködve — a lakosság javító- szolgáltató igényének kielégítése. illetve olyan keresett termékek gyártása, amelyek a kis széria miatt az állami iparnak nem lennének gazdaságosak. Es még egy: mindent el kell követnünk a foglalkoztatási gondok enyhítéséért, megoldásáért. A megyei tanács már sok azonban az indulás azt mutatja, hogy aligha maradnak megrendelés nélkül. 2 Megyénkben már sok embernek van személykocsija, s rengeteg ember akar autót vásárolni. Gondot jelent a járművek karbantartása, javítása. Az elmúlt évben gépkocsijavító és szerviz-üzemet hoztak létre Mezőkövesden, Ti- szaszederkényben, Encsen és Sárospatakon. Az idén Sátoraljaújhelyen, Tokajban, Ede- lén.vben létesítenek ilyen szolgáltató egységet. A sátoraljaújhelyit kivéve, régi épületek hasznosításával hozzák létre a javítóállomásokat. Sok embernek gondot okoz, hogy bár megvan a pénze, nem minden esetben tudja az anyagot beszerezni, illetve nem talál kivitelezőt. Éppen ezéi't az Építőanyagipari Vállalat a járási székhelyeken szakipari — tetőfedő, parkettás, víz- és villanyszerelő — részlegeket hoz létre. Tisza- szederkényben pedig a hordozható, gáztüzelésű cserépkályhák, illetve a csempe gyártását kezdik meg. Ez utóbbi ser gít a női munkaerők elhelyezkedési gondjain. Az említett cél érdekében Sárospatakon a Faipari Vállalat gyümölcsládák készítését kezdi meg, s ez ÉPÍTÉSZÉT! KIÁLLÍTÁS MISKOLCON ' Az első látogatók. — mondja Jávorszky Gyula, a kiskereskedelmi vállalat osztályvezetője — nem ez volt az első találkozásunk. Nemrégiben ugyanis százezer forint értékben rendeltünk fémvázú intézkedést tett. Ez év január elején létrehozta a Borsod Megyei Kézműipari Vállalatot. Bár az üzemben még kevesen termelnek, a bedolgozók száma nem éri el a félszázat sem. mintegy száz nőnek biztosít munkát, keresetet. Ezen túlmenően. ahol csak mód és lehetőség van rá, bedolgozókat is alkalmaznak. Csorba Barna Viggyíáza#, veszélyes! A Borsod Megyei Közegészségügyi Járványügyi Állomás közlése szerint oíszágszerte elszaporodtak a veszettségi esetek a rókák, a kóbor kutyák, macskák és más állatok között. Egészségügyi állomásunknak tudomása van róla, hogy Borsod megyében, az eddigi hdatok szerint, tizenegy veszett állat veszélyzteti az emberek egészségét. Az állomás közpite lapunkkal, hogy egy veszett róka által megmart ember bele is halt a harapás okozta félelmetes betegségbe. Hozzá kell azonban tenni: sérülésével nem ment időben orvoshoz, noha a betegség és az ebből származó súlyosabb következmény megelőzhető, ha a sérült egyén a harapás, illetve karmolás után azonnal védőoltásban részesül. A nem oltott háziállatok éppúgy veszélyt jelentenek veszettség esetén, mint g leadok. A megbetegedett állatok magatartása azonban különböző. A háziállatok — kutya, juh, kecske, sertés, baromfi — „vaddá", ingerlékennyé válnak, s rátámadnak az emberre, míg a veszett vadak, például a róka, „szelíd” jószág benyomását keltik, behúzódnak a falvakba, és keresik az emberek környezetét. Az elmondottakhoz hozzá kell tennünk egy komoly figyelmeztetést. Nemcsak a falvakban, hanem a városokban, különösen a külterületeken sok a kóborló háziállat, elsősorban a kutya, A miskolci Martin-telepen szinte mindennapos eset, hogy a szabadjára engedett kutyák valamelyike emberre támad. Eddig még nem lett súlyosabb következménye, de soha sem lehel tudni, melyik kutya hordja maflával a félelmetes betegséget. Az illetékes hatóságokat ezúton is felhívjuk c jelenségre! Mindezeken túl nagyon fontos teendő, hogy akit bármilyen állat megharapott, megkarmolt, azonnal jelentkezzék körzeti orvosánál. A veszettségre gyanús, vagy agresszív állat láttán pedig tüstént jelentsék tapasztalatukat az il- káékfg hatósági állatorvosnál. ÚJ OTTHONT KAP A Kohó- és Gépipari Minisztérium miskolci Tüzelés- technikai Kutatóintézetének végleges és korszerű elhelyezésére — a Nehézipari Műszaki Egyetem területén — modern székház és műhelycsarnok épül tizenhat millió forint költséggel. Az építők ütemes munkájának eredményeként a hat szintes, 30 méter hosszú, 11 méter széles székház, amelyben a mérnökök, technikusok részére rajzállványokkal, elektronikus számológépekkel ellátott munkaszobákat alakítanak ki, már tető alatt van és az építők a belső munkáknál tartanak. Ugyancsak jelentősen előrehaladtak az ezer négyzetméter alapterületű műhelycsarnok építésével is, amelyben különböző kísérleti kemencék, megmunkálógépek, s egyéb technikai berendezések szolgálják majd a gyakorlati kutatómunkát. Az építők a jubileumi versenyben vállalták, hogy a kutatóintézet kívánatos mértékű fejlesztését lehetővé tevő új létesítményt a tervezettnél egy hónappal előbb, azaz szeptemberben átadják. A tervszerű és helyes téliesítés, nemkülönben az építők szorgalmas munkájának eredményeként az egyhónapos előnyt már csaknem megszerezték. Tegnap, június 2-án, pénteken délelőtt a szakemberek és a nagyközönség érdeklődésére számottartó, a tervezői munka minden érdekességét és szépségét bemutató építészeti kiállítás nyílt a Borsod Megyei Tanácsi Tervező Iroda Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky utca 13/a. sz. alatti székházában. Az igen gazdag anyagot reprezentáló kiállítást — amely a Borsod Megyei Tanács Tervező Iroda hétéves fennállása alatt elkészített csaknem egy- milliárd forint kiviteli értékű, több mint 2600 tervdokumentáció legérdekesebb darabjait mutatja be — dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitón ott volt Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára és Rózsa Kálmán, a városi tanács vb-elnökhelyettese is. Megnyitójában dr. Ladányi József méltatta a tervező iroda eddigi munkáját, különösen az utóbbi esztendőkben tapasztalható jelentős fejlődését. Ezután Juhász László, a tervező iroda igazgatója üdvözölte a megnyitón megjelent érdeklődőket. Az érdekes építészeti kiállítás több mint száz különböző létesítmény dokumentációit mutatja be. Az építészeti tervezéseken kívül helyet kaptak a kiállításon az iroda dolgozóinak ipari-, üzemi-, mezőgazdasági- és műemlékvédelemmel kapcsolatos tervezései, Valamint a községrendezési tervek, a közművesítési és talajmechanikai munkák is. Ma, szombaton a szakemberek számára rendeznek konzultációkat, június 4-én, vasárnap délelőtt 10 órától pedig a nagyközönség is megtekintheti a június 12-ig, naponta 10-töl 16 óráig nyitva tartó kiállítást. Sivatagi csemege az afaleU Az évről évre fejlődő csereháti juhászotok, valamint az edelényi járás állami gazdasági és termelőszövetkezeti juhnyájainak egyik fontos termékét, a tejet mar esztendők Az Avas szépséghibája Városunk természeti ékessége az Avas. A Miskolcról szerteküldött képeslapok is legtöbbször az avasi templomot, vagy a modern, kecses kilátót ábrázolják. A város- fejlesztési programokban már évek óta jelentős helyet foglal el az Avas rendezése, szépítése. Ha az eddig ráfordított összegekről szólunk, milliókban kell beszélni. Kinek épül, szépül a hegyoldal? Kiknek a részére készült el a kényelmes lépcsősor, amely a kilátóhoz vezet? De folytathatjuk: miért kellett felszerelni az impozáns lámpákat? Csak azért, hogy este, lentről nézve szépen csillogjon, villogjon, sziporkázzon a hegyoldal? Az Avast a város egész lakosságának használatára építették ki. Mégsem népesek a sétányok — még nappal sem. Azt pedig meg lehetne számolni, hogy nyári estéken hányán merészkednek fel a lombsátras, kellemes levegőjű, szépen, hangulatosan megvilágított utakra. Este? Még nappal is társaság kell, mert csak úgy biztonságos. Az alábbi eset hétköznap délután, úgy négy-öt óra körül történt: Középkorú, nem túl fiatal mama sétált fel a lépcsőkön négyéves kislányával. A néptol en úton két tizenhat év körüli fiú jött szembe velük. Az egyik odalép az asszonyhoz, s karjába csíp. — No, mi van «risanyám? Csini vagy! A mama felháborodva utasítja rendre a kölyköket, mire szemtelenül odavágják: — Nicsak, de nagyra vagy. Akarsz húsz forintot? Mindez napfényes déhiián, mondhatnánk a város közepén. Fenn, a kilátó teraszán magányos fiatal nő csatlakozik a mamához. — Tessék megengedni, hogy együtt menjünk le — mondja —, ott van az a két srác — mutat a két napszem- üveges fiatalemberre, akik a lépcsőlejárat mellett „őrködnek” —, nem merek elindulni miattuk. Folyton kötöződnek. Sajnos, még nincs vége a délutáni sétának. Lefelé haladva egy csapat diáklány jön szembe. Mögöttük néhány nyakbahulló hajú, rossz arcú suhanc veti át magát a korláton. A lányok vihognak, de azért rettegve összesúgnak: — Gyerekek, ennek nem lesz jó vége... menjünk visz- sza. Kié az Avas? Az egész városé, vagy egy sereg huligáné? Van olyan vélemény, hogy az Avast az teszi biztonságossá, ha használják. Ha mindenki magáénak tekinti, s többen mennek oda pihenni, sétálni. Ezt azonban meg lehet, fordítani. Majd akkor tekinti mindenki magáénak, ha nyugodtan, kellemetlenségektől mentesen lehet ott sétálni. Ehhez először megfelelő köz- biztonságot kell teremteni. Tarthatatlan állapot, hogy egyesek szenvtelenül kijelentik: — Ja, egy magános nőnek nem tanácsos az Avasra menni. A városi tanács nemcsak idegenforgalmi szempontokat, hanem a város lakóinak kívánságát is teljesítette, amikor már eddig is jelentős összegeket költött városunk ékességére. Az Avas évtizedek óta kellemes kiránduló-, szórakozó-, pihenőhely volt. Most pedig szebb lett, mint valaha! Szépsége azonban még nem közkincs. Közbiztonságot kérünk az Avasra! Olyat, hogy még egy magános nő is felmehessen a kilátóhoz. Legalább napfényes délután, ha este már csak távoli, ragyogó szépségében lehet gyönyörködni. Adamovics Ilona óta a homrogdi sajtvizemben dolgozzák fel. Több mint száz juhászaiból érkezik naponta a jó zsíros juhtej ebbe a kis üzembe, amely főleg exportra termel. A közel-keleti, elsősorban az arab országok egyik legkedveltebb sajtját, a magas sótartalmú kaskavált készítik itt a Cserehátoru Amióta a környéken több korszerű mélyhűtő állomást is létesítették, mind nagyobb mennyiséget tudnak gyártani ebből a valutaszerzés szempontjából igen jelentős juhsajt-különlegességből. Az elmúlt évben csupán a homrogdi üzem 10 vagon kaskavált küldött, exportra. Az idén tovább javult a nyersanyag, illetve a tejellátás, s így több mint 12 vagon exportsajtra számítanak. Az üzem egyik mellékterméke a hazai piacokon közkedvelt gomolya. Ebből is mintegy három vagonnyi készül a mostam idényben. Még egy igen éidekes. nagyon kevesek által ismert export- terméke van a kis sajtüzemnek. A visszamaradó sovány juhtejről még le tudnak ..fölözni” némi zsiradékot. Ezt. a zsiradékot kisütve nyerik az úgynevezett juhzsírt, ami az arab országok egyik közkedvelt csemegéje. Szinte az ösz- szetévesztésig hasonlít a libazsírra, s az arab konyhaművészek úgy is használják fel sütéshez-főzéshez, mint mi a libazsírt. Az idén ebből a kas- kaválnál is értékesebb, sivatagi csemegéből is már mintegy 15 ezer kilónyi indul útnak bádogtartályokban Horn. rogdról az arab országok felé. Ózdi kezdeményezés Három fiatal mérnök, Petrei Lajos, Ivócs László és Cser Arisztid tervei alapján érdekes és hasznosnak ígérkező berendezést készítettek az Ózdi Kohászati Üzemekben a martin kemencék rácsozatának, vagyis az előmelegítő, illetve hőszabályozó részének tisztításához. A berendezéssel magas, 100 atmoszférái nyomás mellett különleges savas vegyszert furatnak be a rácstéglákra rakódott, ráragadt szállópor eltávolítására. A nagy erejű fúvatás következtében a savas vegyszer gyorsan, köny- nyen leporlasztja a téglákra rakódott tapadvánvokat, megóvja a kemencének ezt a részét az eltömődéstől, ezzel egyben biztosítja a berendezés teljesítmény-csökkenés nélküli üzemeltetését. Ez a módsze gyorsabb, lényegesen hatéi' • nyabb az eddig alkalmazott e járástól már csak azért is, mert a rácsozat téglái hosz- szabb élettartamúak maradnak. A mozgatható berendezést sikeresen kipróbálták, s egyelőre egy kemencénél rendszeresen alkalmazzák. Várható előnye a teljesítmény, s következésképpen a termelés növekedése, s a légjáratok eltörnöd ősének megakadályozásával a fűtőanyag-felhasználás csökkentése. Ezeken túlmenően még az is. hogy a készülék felhasználható egyes termékek, mint például rugóacélok revétlenítésére is. ami egyben hasznosan segíti a gyártmányok minőségének javítását.
