Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-22 / 145. szám

2

ÜSSE AKM AGT AltOBSZ Atí

Csütörtök, 1567, JAaíui HL

Pod^orn i j-ilíasszer megbeszélés

Podgornij szovjet államfő szerda délután Nasszer elnök és az EAK kormányának meghívására Kairóba érkezett. A repülőtéren Nasszer és hatalmas tömeg fogadta. Felvonult a szovjet államfő fogadására a diplomáciai testület: ott volt ftácz Pál magyar nagykövet is.

Az ünnepélyes fogadtatás Után Podgornij nyomban a Kubbeh-palotába sietett, ahol megkezdődtek megbeszélései Nasszer elnökkel.

A kairói sajtó méltatja Pod- gomij látogatásának jelentőségét. Az Ahram rámutat arra, hogy a baráti Szovjetunió vezetői sorra síkraszállanak az arab nemzet igaz ügyének támogatására.

Az. MTI tudósítójának a Kubbeh-palotában szerzett értesülései szerint a magasszintű szovjet—egyiptomi tanácskozás során megvitatják, hogyan járulhat hozzá a Szovjetunió az EAK hadseregének felszereléséhez, az izraeli agresszió során elvesztett hadianyag pótlásához, valamint elemzik azokat a tényezőket, amelyek szükségesek az agresszió következményeinek felszámolásához.

Kedden katonai küldöttség élén Kairóba érkezett Zahurov marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke.

A Tanjug jugoszláv hírügynökség a látogatással kapcsolatban az Ahramot idézi, amely rámutat, hogy a szovjet marsall részt vesz azokon a megbeszéléseken, amelyek szerdán kezdődtek Kairóban Podgornij, a Szovjetunió LegVéget ért

az SZKP Központi Bizottságának ülése

Az SZKP Központi Bizottságának ülése 1967. június 21- én folytatta és befejezte munkáját.

A Központi Bizottság ülése egyhangúlag elfogadta a megvitatott kérdésben beterjeszNem közvetíti a tv

A Szovjetunió lemondta részvételét a június 25-re tervezett nemzetközi vllágkörüli televíziós közvetítésben. A szovjet televízió hivatalosan azzal Indokolta lemondását, hogy 'az izraeli agresszió következtében súlyosan kiéleződött a nemzetközi helyzet.. A nemzetközi televíziós műsorban résztvevő amerikai, angol és nyugatnémet televíziós társaságok rágalomhadjáratot folytatnak az arab országok, valamint a Szovjetunió és más szocialista államok békepolitikája ellen. Ily módon a tervezett televíziós közvetítés nem felel meg a rendeltetése szerinti humanista »elveknek.

A Magyar Televízió is, a többi szocialista ország televízióival együtt, ugyancsak bejelentette lemondását a világadás közvetítéséről.

tett határozati javaslatot. A plenum megvitatta és jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára kidolgozott téziseit.

A zárszót a plénumon Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára tartotta.

A plénum Jurij Andropovot megválasztotta az SZKP Politikai Bizottságának póttagjává és egyben azzal kapcsolatban, hogy más feladatkör betöltésével bízták meg, felmentett« őt az SZKP Központi Bizottságának titkári kötelezettségei alól.

A határozat „teljes mértékben helyesli és jóváhagyja a Központi Bizottság Politikai Bizottságának politikai vonalát és gyakorlati tevékenységét, amelynek célja az Izraeli agresszió beszüntetése, a támadást szenvedett Egyesült Arab Köztársaság, Szíria és más arab államok támogatása, azoknak a veszélyes következményeknek kiküszöbölése, amelyekkel az agresszió az egyetemes béke ügyét fenyegeti”.

felsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Nasszer elnök között

A Lengyel Távirati Iroda (PAP) kairói tudósítója megállapítja, hogy a szovjet államfő az Egyesült Arab Köztársaságra nézve különösen nehéz helyzetben érkezett Kairóba.

— Az EAK vereséget szenvedett az imperialista erőkkel történő összeütközés során — folytatja a tudósító. — Ugyanakkor kairói megfigyelők rámutatnak, hogy újabb támadás veszélye áll fenn, mert az agresszió sugalmazó! és megszervezői nem érték el fő céljukat, nem döntötték meg a haladó kormányokat a közel-keleti arab országokban. Jelentések érkeznek újabb izraeli csapat- összevonásokról a Sinní-félszi- geten.

A kairói tárgyalások óriási jelentőségűek a szovjet—arab és a szovjet—egyiptomi kapcsolatok további fejlődbe szempontjából — írja a tudósító.

így jobban lehet kereskedni

A 100 éves posta lövőié

Pontosan

száz évvel ezelőtt, a kiegyezés évében vette át a kormány a magyarországi posta igazgatását. Háromnegyed évszázad munkája kellett hozzá, hogy európai színvonalra fejlődjék a postahálózat, éz azonban a második világháború alatt csaknem teljes egéSegélyakció az arab országok lakosságának

Állami és társadalmi szerveink gyorssegély-akciókkal sietnek az izraeli agresszió által sújtott arab lakosság megsegítésére. Ennek keretében állami szerveink nagy mennyiségű gyógyszersegélyt juttattak el az Egyesült Arab Köztársaság és a Szíriái Arab Köztársaság népének. A Magyar Vöröskereszt Jordánia, Irak és más arab országok lakosságának, a Szakszervezetek Országos Tanácsa az EAK-beli és szíriai szakszervezetek részére továbbított segélyszállítmányokat

szében megsemmisült, Éppen ezért mindaz, amivel ma a centenáriumát ünneplő Magyar Posta büszkélkedhetlk, főképp a legutóbbi huszonkét esztendő munkájának eredménye. Ezt — a posta jelenét — Ismerjük, de vajon mit hoz számára a Jövő? Hogyan fejlesztik tovább a postaszolgálatot? Ezekre a kérdésekre kértünk választ dr. Búza Már- tonné pewtovezérigazgató-he- lyettestőL

— A legtöbb gondot a levélforgalom szüntelen növekedése okozza — mondotta a vezérigazgató-helyettes. — Jelenleg évente félmilllárd levelet továbbít a posta. Felhasználva a külföldi tapasztalatokat, előbb-utóbb nálunk is át kell térni a levelek gépi válogatására, „irányítására”. A gépesítésre gondoltunk akkor is, amikor arra kértük a feladókat, hogy nevüket és címüket a boríték bal alsó sarkába írják. A bélyegzőgépek ugyanis a boríték felső részét teljes hosszában vé- glgnyomtatják, ezáltal az ide írt szöveg a legtöbbször olvashatatlanná válik. A gépesítéssel megnövekszik a bélyegek szerepe is, mert míg eddig csak a bérmentesítés jelzésére szolgáltak, ezután majd a levélrendező és irányítógépek zökkenőmentes működését is a foszforeszkáló festékkel preparált bélyegek teszik lehetővé. A gép csak akkor tud hibátlanul dolgozni, ha a bélyeget a borítéknak mindig ugyanazon a helyén „találja meg”, ezért kértük a feladókat, hogy a bélyeget a boríték jobb felső részére ragaszszák.

— A gépi lev él fel dolgozás szükségessé teszi még az irányító számok bevezetését. Minden város és község megkapja a valószínűleg négy jegyből álló irányitó számát, amelyet a feladó ír fel a borítékra, a rendeltetési hely neve mellé. Természetesen gondoskodunk majd telefon- könyvszerű kódkönyv kiadásáról, amelyből a címzett lakóhelyéhez tartozó irányító szám megállapítható.

M

in kétszerannyi te- »U lefonelőfizetőnk lesz, mint most. Közben, Budapest és a megyeszékhelyek és a járási székhelyek között bevezetjük a „táwálasztást”, ami annyit jelent, hogy ott interurbán központ működése nélkül, egyszerű tárcsázással hívhatják akár az ország túlsó szélén lévő állomást is. Ezt a rendszert 1985-ig az egész országban elterjesztjük, tehát addigra teljesen automatizáljuk a telefonhálózatot.

— Telex-hálózatunk már most is teljes egészében automatizált, azaz a telex-előfizetők — központok beiktatása nélkül — hívhatják egymást. További tennivalónk az állomások számának növelése. 1980-ig előreláthatóan összesen nyolcezer előfizetővel számolhatunk.

— A rádió- és a tv-hálózat is fejlődik. Tekintettel kell lennünk arra, hogy a közönség birtokában lévő készülékek túlnyomó része csak közép- hullámú vételre alkalmas, ezért az ország egész területét megfelelő minőségben főleg középhullámon fogjuk besugározni a korszerűsített Kossuth- és Petőíl-adókkal. A harmadik ötéves tervben helyezzük üzembe a 2x150 kW- os Lakihegyi adót. Ezután a Petőfi-műsort a szolnoki és a balatonszabadi adók sugározzák majd. 1970-ben megkezdjük a harmadik országos főműsor sugárzására szolgáló URH- adóhálózat kiépítését.

— A harmadik

tervben

a tv-műsoradás jelenlegi heti 60 órás Ideje 70 órára növekszik, és megkezdődik a második tv-műsor sugárzása is, — heti 40 órás műsoridővel. Ez a műsor vezeti be a színes tv-adást Is, de olyan rendszerben, hogy á közönség birtokában lévő készülékekkel a színé* műsor fekete-fehér képernyőn is élvezhető lesz- „ 1

SAMU

munka. És megvolt benne a jó és okos nőknek az a különös tulajdonsága, hogy elhitette a férfival: felnéz rá, örömmel fogad mindent, amit kap tőle, s amit 5 ad, az csekélység.

A dolgot először egy enyhén púpos tisztviselő vette észre, aid, más öröme már nem lévén, napestig hitelbe vedelte a kisüstit Samunál.

Másnap a szomszédos bankban mindenki tudott mindent. Kilenckor bejött a helyettes Igazgató, aki eddig a legjobban szivére vette Samu özvegységét s a következőket mondta:

— Vegye tudomásul, Protyovin úr, szégyellem maga-; mat, és ha ön egyedül lesz a hortobágyi pusztán, akkor; sem fogadom az ön köszönő-! sét. Egyébként mindannyian1 ezt üzenik önnek. \

— De nekem már alig van; Időm hátra, és én is szeret-! nék boldog lenni... — nem' tudta tovább folytatni, mert! íaképnél hagyták.

F

ájt egy kicsit, hogy meg-! szakították vele a bará-< ti kapcsolatot. Senki; nem beszélt vele, senki nem, hallgatta meg, ezért később' rákényszerült az ügyvédi! munkaközösség segítségére.1 Bírósági úton volt kénytelen! behajtani azt a néhány ezer; forintot, melyet haragos bará-! tai ittak meg hitelben vala-1 mikor nála. A városban Sa-J munál mérték a legjobb kis-« üstlt. • ■ J

Suha Andor «

£ —Az Ilyen ésszerű

£ módosításból a vállalat* 5 nak kétségtelenül haszna 5 lesz. De mennyibe® ~ érinti a vásárlókat?

— Nemcsak vállalatok ésí iparágak között lesz a jövőben konkurrencia — mondja Kár» rész János —, hanem a väl» Ialatokon belül is. A mi boltjaink is konkurrálnak egymással. Ez a vetélkedés sok mindennel összefügg. A boltnak korszerű berendezésre lesa szüksége, hogy például tárolhassa áruját; jó és sokféle áruval kell rendelkeznie, hogy megtartsa vevőit. A berendezést eddig központilag kapták a.boltok, a jövőben a vállalatnak kell „kigazdálkodnia.” A bolt vezetője nyilvánvalóan arra törekszik, hogy ügyes kereskedő legyen. S erre módja is lesz. Azon túl, hogy a bevétel után kapják a jutalékot* ennek tíz százalékával maga a vezető rendelkezik, aki legjobb dolgozói között osztja szét. Természetes hát, hogy a dolgozók között is egészséges konkurrencia kezdődik olyan értelemben, hogy Id a jobb eladó, ki az udvariasabb kiszolgáló — tehát a jobb kereskedő.

í= 1— A kereskedő antm*

~ ban csak azzal keres- E kedhet, amije van. Ö E csak közvetít a termelő E és a vevő között. A cél ~ és a lehetőség — két £ dolog. Eddigi tapasztala— taik szerint nem mond E ez ellent egymásnak?

— Nem, mivel a korábbi megkötöttség nem szorít bennünket. Az új mechanizmus módot nyújt a piac felkutatására. Már eddig is szerződést kötöttünk termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal* amelyek ezentúl szállító partnereink lesznek. Sőt, egymás után jelentkeznek és ajánlják termékeiket. Attól veszünk* amelyik olcsóbban és jobbat ad. Például a Nagymiskolcl Állami Gazdasággal szerződést kötöttünk, hogy erre kijelölt üzleteinkbe naponta szállít friss tojást. Ha az ilyen szerződések kiszélesednek, a fogyasztók nem bosszankodnak majd amiatt, hogy állott, vagy romlott tojást vásároltak. Mit jelent ez? Konkurrálunk ai Országos Baromfiipari Vállalattal. Arra kényszerül — ezt csak a példa kedvéért jegyzem meg —mondja Kocsis Károly —, hogy törje a fejét 3 frisseség, a felvásárlás és * kínálat vonatkozásában. Sót az ár tekintetében is! Sem ai egyik, sem a másik nem érdektelen a vásárlónak.

£ — Van-e már péld*

E rá, hogy az élelmiszer E iparban az új intézkedé- E sek befolyásolják a ter- r melcsl?

*— A kereskedelem és a termelők közvetlen kapcsolat kiiktat sok felesleges eljárást s a közvetlen piackutatás, valamint a „partner a partner1 ral” gyakorlata máris nagyot hasznosnak bizonyul. A vásárlóknak bizonyára feltűnt 3* utóbbi időkben, hogy a botokban megjelent a csigatésr1 ta — a többi közül ezt a pé}‘ dát említeném —, amit eddi® nem gyártott az élelmiszer'

ipar. A termelőszövetkezeti''; jöttek az ötlettel és hozták árujukat. Maguk készítik csomagolják. Megjelent nyolc tojásos tésztaáru eperlevél, tarhonya, cérnám3' télt. Feltűnhetett továbbá 3 is, hogy az idén szembetűnő3* jobb a zöldség- és gyümölcs ellátás, és árban többnyik azonos a fővárosival. Minek* már az új mechanizmus $ze\ lemében létrejött „üzletelj eredménye. És példázza, ho« a termelési kedv rohamos3' föllendül. Ha így megy továb* nyilvánvaló, hogy listással lesz árak alakulására is. Hisz3; a gazdasági mechanizm3' alapelve: gazdaságosan és igényekhez mérten. Az edd) giek szerint nekünk csak j tapasztalataink vannak. E8h más után érkeznek az árajáy latok, tárgyalunk és tárgy* lünk —• tehát megkezdőd0! egy eddig nem tooasztalt, 1 dületes keresked- ’mi étet, a*k a továbbiakban t «kis fok“ zódhat..

(Csata?

kolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályának vezetőjét, Karrész Jánost, valamint az értékesítési osztály vezetőjét, Kocsis Károlyt kértük fel rövid konzultációra. Az áttérés és az előkészítés elméleti vonatkozásaitól, s ezek belső, tehát a vállalat vezetését érintő szervezési kérdésektől tekintsünk el, nézzük a dolgot a gyakorlati oldaláról.

&

A vállalatnál alakult egy úgynevezett mechanizmus- bizottság, amely az eddigi intézkedések alapján iránymutató jelleggel dolgozik. Feladata például annak vizsgálata, hogyan lehet a munkát célszerűbbé tenni. Adva van, mondjuk, két azonos jellegű üzlet, amely egy gzűkebb területen ugyanazt a célt szolgálja. A kettő fölösleges, és nem is gazdaságos. Okosabb, ha a kettőt összevonják, korszerűsítik és korrigálják nyitvatartási idejét

Minél Jobban közeleg január

elseje, az új gazdaságirányítási rendszer hivatalos bevezetésének időpontja, annál több szó esik róla. Mi tagadás, nem egyöntetűek és nem fenntar- tásnélkültek a vélemények. Az egyik ember, találgat, a másik „kézből kontráz”, a harmadik azt mondja, „tudja ő, amit tud", a negyedik bizulommal fontolgat. Semmi különös nincs abban, ha nem bólintunk azonnal helyeslőén arra, amit nem Ismerünk. Az újtól általában idegenkedik az ember. Egy azonban biztos: mindenki kíváncsian várja január elsejét. De miért ezt a napot?! Hatalmas káosz, lenne, ha egyetlen dátumhoz igazodva, egy csapásra akarnók áttérni az újra. Alapos az előkészítés. Sőt, ml több, itt-ott az új mechanizmus előszele is íúj- dogál már.

Az embereket, érthetően az élelmiszeripar érdekli legközvetlenebbül. S hogy néhány kérdésükre válaszoljunk, illetve tájékoztassuk őket, a Miskit, őt viszont büntetlenül lehetett froclizni.

Boldog volt, felesége is értette férje lelkét, és örült annak, aminek a férje örült.

E

gy tavaszi éjszakán Magda meghalt. Kicsiny szíve nem tudta kiszolgálni hatalmas testét. A halál váratlan volt, az asszony sohasem panaszkodott. Amúgy is a boldog, egészséges embereknél senki sem várja, és nem is hiszi a halált.

A temetés után a barátok összebeszéltek, nem hagyják Samut, féltek, hogy öngyilkos lesz. Beosztották egymás között a felügyeletet. Minden este más házhoz csalták. Minden vasárnap más családnál kellett ebédelnie. A feleségek a patyolatot is vállalták, a takarítást is. A férjek éjfélig sakkoztak vele.

Kétszer be ts rugatták, Samu másnap alig tudta mérni a pálinkát.

„Szegény" — mondogatták, és már vasárnap is mindenki úgy tervezte a menüt: Samu ezt szereti, Samu így szereti.

Samu hálás volt, és hat hónapig bírta ezt a boldogságot. Ekkor odavette magához az üzlet takarítónőjét. Megosztotta vele magányát, pénzét. A nő értelmes, tiszta teremtés volt. És ami ennél fontosabb: elég formás és fiatal. Égett a keze alatt m

le, mikor jönnek már az oroszok? Az ismerős feljelentette. Samut másnap behívatták és megverték. Kijött és mérte a törkölypálinkát, mintha mi sem történt volna. Pénzéért a feljelentőnek is adott. November 5-én viszont nem hallotta meg ennek a férfinak a rendelését, és nem is szolgálta ki.

— Kérem, én nem hallom, ide nem hallatszik, amit maga mond. Viszont van egy baráti javaslatom. Mától kezdve járjon maga Szantofferné- hez. Az ilyen trógerok mind odajárnak. — Ezt mondta minden indulattól mentesen.

fgaz, a baloldali vendégek is húzták, mert Samu a harmincas években Olaszországban élt. Egy asztaltársaság minden alkalommal külön- külön megkérdezte:

— Hogy is volt az, Samu- kám? Igaz, hogy te a fasizmus elöl menekültél Mussoli- nihez?

— Marhák vagytok — röhögött Samu, és a többiek is vele nevettek.

Samu tiszteletre méltó, tapintatos ember volt, hitelt Is adott, és társaságban is tudott viselkedni. Volt még egy nagy erénye, amit az emberek nagyon szerettek benne: sohasem sértett meg seivS

amu hatvanéves volt már. Fekete, erős vonalú, nagy csontú arc, fcrfias ráncokkal és hófehér göndör haj. Szemöldöke viszont koromfekete. Szőrme- mentő: ilyen voltál ember, de látod fejeden a téli világot? Alakja vékony, de izmai kemények, lábai fürgék.

Bánta is Samu az ilyen külsődleges ellentéteket. Semmit sem bánt egyébként. Boldog ember volt, kocsmáros. Nagy olajbarna szemét minden reggel ötkor rámeresztette az első vendégre, és amikor az első féldecít kiöntötte, már húszán voltak a kocsmában. Lakásuk is a kocsmához volt ragasztva. Időnként nagyon gondozotton és ápolton kijött a felesége, akit a pult mögött megölelgetett, és ha maradt még ideje a munka, valamint felesége között, azt a pénz számolásával töltötte. Néha aludt is, de ezt Samu nem számította az élethez.

Felesége érdekes asszony volt. Korban illett Samuhoz, de lehet, hogy azért is, mert százktlós volt, hiszen az ellentétek vonzzák egymást. Intelligens, finom lelkű teremtés, a kocsmaügyekkel nem foglalkozott. Még 45-ben ismerte meg Samut, amikor a férfi éppen megtért a hadifogságból. Kocsmát nyitottak, nem politizáltok. ötvenhatban a régi vendégek fülébe súgta Samu. hn«v nála most It, Vannt Kossufhet én. Mun- deáe «sataieitoi. A” egyix régi