Észak-Magyarország, 1967. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-18 / 142. szám
fásán*®«, 19®!, Joashts IS, ESZAKMAGYAKORSZAG 7 Gólyatörténet Már kinn robogott a vállalati gépkocsi az országúton, amikor a vezető megkérte utasait: megengednék-e, hogy egy megbízatást teljesítsen. . — Miről van szó? — kérdezte a mellette ülő férfi, aki eme díszhelyen az újabb szokások értelmében a kocsiparancsnok szerepét töltötte be. — Megkért a feleségem, vigyek neki egy gólyát. Az utasok egyszerre kapuik fel fejüket: •— Mit? Gólyát? Ugyan minek az... Az asszonyok nemigen szoktak ilyesmit kérni, sőt... — tréfálkoztak. — Ez komoly dolog — magyarázta a gépkocsivezető. — Azért kell a gólya, hogy rendet tartson a baromfiudvarban. Tudniillik a gólya . .*. Ebben a pillanatban gyorsan fékezett a kocsi, mert egy kecses jószág illegett hosszú piros lábain a közeli réten. A vezér kiugrott a kocsiból, elő a gumi-csúzlit... pont homlokon kapta a madarat. Nagy öröm, rengeteg elismerés a jól célzó csúzlisnak, aki máris rohant árkon-bpk- ron a gólyáért. — Ide tegye, hátra ... itt, köztünk elfér ... ha magához tér, majd mi megvigasztaljuk — készségeskedtek a hátsó utasok. Úgy is volt. Az ájult gólya máris ott utazott a két férfi közt, a rugós ülésen. Jó tíz perc múlva elkezdett mocorogni. — Éled már ... — Jól van, nem volt végzetes a lövés ... — Persze, hogy nem — büszkélkedik a céllövő mester —, kölyökkorom óta így fogok madarat. — Aztán mit csinál majd a gólya a baromfiudvarban? — Rendet, kérem. Ö lesz ott a rendőr. Ha két kakas, vagy pulyka összeverekszik, a gólya elintézi őket. Nem bírja a veszekedést. — No, de akkor nem lesz kiscsirke — aggályoskodik valaki. — Már mért ne lenne? — Gondolom azért, mert elzavarja a kakast is, ha kötekedik. — Azt nem. Nem tudom miéi\t, de tudja, hogy csak 1 két kakast, kell szétkergetni... Közben a gólya teljesen magához tért. Azt utólag nem lehetett kideríteni, hogy az ütéstől szenvedett agyrázkódás, vagy a kocsiké zSs, vágj' a várható funkciója keltett-e benne undort. Elég az hozzá, hogy a gólya sűrű nyaktekergetések és fejrán- gatások közepette megszabadult mindattól, amit aznap a réten, az árkokban összeszedett, Hol egy kígyó, hol egy béka repült a kocsiban, s olyan jfiánik keletkezett pillanatok alatt, hogy csepp híján árokba szaladt a Warsava. Több se kellett a szófogadó férjnek. Megállt, megfogta a gólyát, s gyorsan* út-> nak eresztette, menjen visz- sza oda, ahonnan jött. így aztán a gólya szerencsésen megúszta a dolgot, nem lett belőle rendőr. A. I, Cigándi újdonságok Tiszaszederkénji esti fények :: Kifogások :: férjek :: számára Az Egyesült Államokban brosúra jelent meg, amely több mint száz elfogadható kifogást tartalmaz későn hazajáró férjek számára. A brosúra bomba siker lett, de meglepő módon nem a férfiak, hanem a férjes asszonyok körében. Egyes nőszövetségek nagyban felvásárolták és kiosztották tagjaik között. Pataki János tusrajza Fejőgulyás helyett. .. Ricsén a közelmúltban nagyot lépett előre a termelő- szövetkezet állattenyészete. Hatvan tagú jugoszláv népi együttest várnak Sárospatakra A sárospataki földműves- szövetkezet Bodrog nevet viselő népi együttesének meghívására június 23-án hatvan tagú jugoszláviai népi együttes érkezik Sárospatakra. A Bodrog-együttes táncosai és dalosai a közelmúltban vendégei voltak a bielovari Golub népi együttesnek. A kulturális csere során most a jugoszláy együttes tagjai töltenek négy napot hazánkban. Gazdag programot állítottak össze a kedves i vendégek részére, akik négy j esetben lépnek fel a magyar I közönség előtt. Két esetben Sá- ! rospatakon, majd Sátoraljaúj- 1 helj’en és a tervek szerint Kar- j csán is bemutatják gazdag • műsorukat. Teknős-vadászat és kőkorszaki étlap , A televízió Kőkorszaki hétköznapok című sorozatának következő, június 25-i adásá- öan korhűen rekonstruált címfelvételek számolnak be az ausztráliai ősember élelem- gyűjtő útjáról, teknősvadásza- teról. Láthatjuk a műsorban az évezredekkel ezelőtti étkezési szokásokat szakácsművé- ®zetet, sőt egy „étlapot”, is a ^ököl-szakból. •• Ügyeletes orvos helyett, ANDROS 66 logikai ritmus-analizátor A gondolkodó (Varga Imre saobt»J Cigándon, a Bodrogköz legnagyobb községében sok az építkezés. A földmúvesszövet- kézet bővíti, korszerűsíti az üzlethálózatot, megkezdték a kisvendéglő alapozását is. Hamarosan átadják rendeltetésének a község legújabb közegészségügyi létesítményét, a fogorvosi rendelőt. A mintegy 400 ezer forintos költséggel felépített épületben a korszerű rendelőn és a váróhelyiségeken kívül összkomfortos fogorvosi lakás is helyet kapott. Az épület szomszédságában elkészült a pedagógus fkerlakás is, amelybe a közeljövőben két pedagógus csalód költözhet be. Beköltöztették a legszebb teheneket, a gümőkór mentes állományt a 188 férőhelyes te- r henészeti kombinátba. A korszerű, önitatós és önetetős berendezéssel ellátott istállót joggal nevezik tejtermelő üzemnek. Itt már a legtöbb munkát gépesítették. A fejőgulyásokra sincs itt már szükség, legalábbis munkakörük megváltozott, meggyorsult. Néhány hete mór csak géppel fejik a teheneket. Az állat- állomány zokszó, azaz a tejhozam apasztása nélkül szokta meg az újítást. A korszerű tehenészeti kombináthoz borjúnevelő istálló, elletőház, takarmányelőkészítő és más épületek is tartoznak. to'ek, múzeumok, könyvtárak egyéb szervek. Általában jjzonban az újságok sorsa a a°rai megsemmisülés. Mert dobáld meg, kedves olvasó Meghirdetni, hogy szívesen aűnál pár száz forintot a Pesti Napló, az Egyetértés egyetlen jülO-es, vagy a Vörös Űjság ?®19-es, vagy akár a Szabad Magyarország 1944 decemberi példányáért, akadna-e, aki %en, öreg lapot felajánlana öeked? Alig hiszem. ,. Gyors kimúlás, lommá ér- réktelenedés... kivételes csekkben hosszú élettartam, rit- aa értékké érlelődés, történelmi adalék-kincsként való megbecsülés... Valahogy így játszik az Idő az újságok példányaival. Más sors ez, mint a könyvek sorsa, mint ahogy Más a társadalmi rendeltetése, torniészelrajza az irodalomnak és más a napi sajtónak. **z ebből eredő gondolatsor Mindenki agyában táptalajra Mlálhat, áld egyként szívesen °‘vas újságot és könyvet. Bennem az idevágó 'gondolat- iJMt ezúttal néhány bibliográfia átböngészése és egyéb, e fdrgykört érintő olvasmányok böitotlák el. A bibliográfiák 5 Ü. Rákóczi Ferenc Könyvtár füzetei”, amelyekből sok fMpznos indítékot meríthet a Műit helytörténeti kutatója. j?r.ra utalnak, hogy a napi, az Időszaki sajtó bizonyos vonatozásban szerves része a történetírásnak. Ezért neveztem ** újságírókat a történetírás Napszámosainak”. Nemrégiben többezör is szóbeszéd tárgya volt az Elet és; Irodalomban az Országos Szé- • chenyi Könyvtár vezetőségé-: nek az az intézkedése, amely- : lyel megszigorította az 1952: előtti hírlapok anyagának ku-i tatási lehetőségét. A megszo-: rító intézkedéseket nyilván ta-i pasztalati tények hatására! hozták, de egyben igazolják,; hogy minél régebbi évfolya-; mű az a hírlap, annál féltet-1 tebb muzeális kinccsé válik.: Közrejátszhatik a régebbi hír- i lapanyag féltésében az is, hogj' i a Nemzeti Múzeum hírlaptá-i rának felgyújtása az ellen-: forradalom idején pótolhatat-i lan veszteséget okozott az új-; ság-relikviák kincsesházában. | H a magánszemélyek ott-] hónukban akarnák ú.j-: ságok évfolyamait tá-i rolni, kivételes esetektől elte-i kintve, bizonyára hamarosan: eltömítődnének lakásaik a: lapkötegektől. De azért tu-i dóm. sokan rakosgatják el leg-: alább az őket valami okból kü-; iönösképpen érdeklő lap-pél-; dányokat vagy kivágásokat. 10—20 év után egy-egy ilyen megőrzött lapmaradék minden sorát úgy olvashatják, mintha ama régi évek történelmében lapozgatnának. így értsük, így magyarázzuk meg az újságok — elsősorban napilapjainkra gondolok — és a történetírás kapcsolatát. Nagy általánosságban tényként szögezhetjük le, hogy nemcsak a neves újságírók, hanem a halhatatlan írók, költők tollát is az újságok fényesítették korszakokon át csillogóvá. Hajdú Béla Lipcse — 1967. Egy bolgár elektronikus-kibernetika gép aranyérmet nyert. Az egyetlen aranyérmet, amellyel a lipcsei vásáron elektronikus orvosi műszert díjaztak. Pedig a konkurrencia igen nagy volt — 70 résztvevő ország s számos, világszerte ismert cég. A múszerújdonságot négyen szerkesztették: Dr. Csudomir Nacsev, a Foglalkozásbeli Megbetegedések Klinikája tudományos munkatrása, Gero Asztardzsján mérnök, Hriszto Nacsev mérnök, a Bolgár Tudományos Akadémia technikai kibernetikai intézetétől és Kiril Bocv fizikus, az akadémia fiziológiai intézetétől. Az Andros—66 logikai ritmus-analizátor kitűnő segédeszköze az orvosoknak, amikor a szívműködés ritmusában rendellenességek mutatkoznak, vagy annak veszélye fenáll. Az Andros—66 tájé- kozta tó-számláló szerkezet, amelyet hosszabb ideig, pl. 48 óráig a beteg mellett helyeznek el és ez alatt az idő alatt számszerűen ’ kimutatja a ritmus rendellenességeit. A beteget a szerkezettel úgy kötik össze, mint az elektrokar- diogramnál, s az analizátor rádióhullámok által kap elekt- rokardiografikus jelzéseket. A logikai ritmus-analizátor úgy figyeli, ellenőrzi a szív ritmu-' sát, mint egy állandóan jelenlevő ügyeletes orvos. A kiesebb rendellenességeket, ame- =lyek jelentéktelenek és megszokott jelenségek, normálisának jelzi, de a ritmus minden E eltérését az előzetesen meg- E határozott határoktól számlál- Eja és jelzi az analizátor. Az -orvos minden pillanatban -„megkérdezheti” a készüléket: E hányszor és milyen módon E„hibázott” a szív. A megkapott1 adatok pontos képet szoligái tatnak a szív állapotáról. Ezek az adatok nyújtanak lehetőséget elmélyültebb diagnózis megállapítására és a legmegfelelőbb gyógymód megválasztására. Az Andros—66 betölti az ügyeletes orvos szerepét. A készüléknek megadják a kritikus rendellenességek számát és azok megjelenésének idejét. Ha a meghatározott idő alatt a betegnél nagyobb számú rendellenesség lép fel, a logikai ritmus-analizátor riasztó jelzést ad és hívja az orvost. A készülék riasztó jelzést ad természetesen a szívműködés megszűnése esetén, a klinikai halál beálltakor is. Sok beteg megmentésének lehetősége függ attól, hogy az orvosok időben megtalálják a rendellenesség okát és megfelelő segítséget nyújthassanak. A szív vagy más szervek megbetegedéseinél és súlyos operáció után a pácienst az analizátor „szeme” állandóan figyeli, s a ritmus minden olyan rendellenességénél, amely a beteg állapotának rosszabbodására mutat, segítségül hívja az orvost. (BTI) Az edelényi küldött felszólalása V écsei Mária — az ede- lényi járás ifjúságának : képviselője a KISZ ■megyei küldöttértekezletén — ■ tanulságos felszólalással „lep- jle meg” a magasszintű ifjúsági tanácskozás résztvevőit : — A KISZ megyei bizottsájgának beszámolójából csupán :egy kérdéssel szeretnék fog- ■lalkozni — kezdte mondani- ■valóját. — a lánj'ok és a fiatal- ■asszonyok helyzetével a KISZ- ■ben. A beszámoló utal rá, •hogy ate ifjúság szervezettsége, ja KISZ építőmurtka az átla- jgosnál gyengébb falun, különösen a lányok és a fiatal- Saászonyok körében ... Ügy •érzem, hogy ez a megállapí- •tás az edelényi járásra nem •vonatkozik — nem vonatkoz- jhat. Nálunk a KISZ-tagságnak jjcsaknem. a fele, a vezetőségi jjtagoknak több mint a fele ilány... A férjhezmentek egy •része továbbra is a KISZ tagja maradt, más része pedig a nő- tanácsokban tevékenykedik tovább — vagj'is a mozgalom számukra házasságkötésük után sem vesz el... Az előítélet a lányokkal és a fiatalasszonyokkal szemben indokolatlan, miután az életnek szinte minden területén megállják helyüket . . . Továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeik azonban nagj'obb figyelmet érdemelnek, annak ellenére, hogy járásunk vezetői, beleértve a KlSZ-bizottságot. is, sokat fáradoznak e gondok megoldásán . .. Nem mintha a fiúkért már nem fájna a fejünk — mondotta általános derültség közepette — de egyelőre a lányok továbbtanulása és elhelyezkedése okoz nagyobb gondot. Tapasztalataink szerint ez viszont nemcsak az edelényi- ek gondja. (cstf9
