Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-20 / 117. szám
Srombat, 1967. május 20. ESZ AKMAGT ARORSZÄG 3 Az Eszakmagyarországi Vegyiművek eddig is gyártott gyógyszer-alapanyagokat. Adottságainál fogva — természetesen újabb beruházások révén — módjában áll, hogy szélesítse e termékeinek skáláját. A magyar gyógyszeripar vek gyógyszer-alapanyag gyártását. Gribovszky Pál, a vegyiművek műszaki fejlesztési osztályának vezetője a következő tájékoztatást adta. — Önállóan termelő és működő létesítményt emelünk a termedier II. a második gyógyszercsarnok megépítéséi jelenti, előreláthatólag 1970- re, 1971-re készül el. Fő profilja a foszgén bázisra épülő gyógyszer-alapanyag és a közbeeső termékek gyártása. Ez utóbbi egyben a növényvédőFő jövedelmi forrásuk az állattenyésztés Nő as átlagtermés, nő a jövedelem — Mi rontotta meg a munkafegyelmet? — Egyesülésre várnak Ssentistvánbaksán Alapozzák az intermedier I. csarnokát. közismerten világhírű. A budapesti Chinoin és a Kőbányai Egyesült Gyógyszergyár terület-szűkében nem bővülhet tovább, kapacitásuk növelését az adott lehetőségek niellett kell növelniük. A magyar gyógyszerek keresettsége viszont nemcsak a minőséget, hanem a mennyiséget is szorgalmazza. Mindezek ügyelőmbe vételével született meg az elhatározás, hogy a két nagynevű gyár tehermentesítése végett fölfejlesztik az Eszakmagyarországi Vegyiműgyár területén, amely természetesen együttműködik a Chinoinnal és az Egyesült Gyógyszergyárral. Évi termelési értéke egyelőre körülbelül százmillió forint lesz. A fejlesztést két lépcsőben hajijuk végre. Az első, az úgynevezett intermedier I., vagyis az egyik gyógyszercsarnok a közeli jövőben épül meg, mintegy 260 millió forintos beni- házással. Ez a csarnok a már eddig is gyártott alapanyagokat készíti, de lényegesebb korszerűsítéssel és modernebb gyártástechnológiával. Az inElőadds a domb vidéki öntözésekről (Tudósítónktól.) A borsodi műszaki hetek keletében május 16-án a sályi Szabad Föld Tsz-ben jól sikerült rendezvényt szervezett a ■Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szerveze- í®, és a Magyar Hidrológiai Társaság Borsod megyei csoportja. A megjelent szakemberek H'szak-Magyarország érdekelt üzemeinek mérnökeiből, technikusaiból, szakmunkásaiból tevődtek össze. A bemutató üzem Borsod megye egyik legintenzívebb üzeme lesz, ha a sályi-völgy- oen létesített víztároló két ol- üeláh telepített szőlő- és őszi- barackos ültetvények termőre fordulnak. Az OMMI talajvédelmi csoportja az üzem részére elkészítette a komplex talajvédelmi tervet. A megjelenteknek Csávási Miklós fő- agronómus ismertette a tsz ■gazdaságát, és a víztároló megtekintése után géokocsival bejárták az egyes táblákat. , A helyszíni bejárás után dr. *óth Mihály, a/. Agrártudományi Egyetem dékánja a domb- vjdéki öntözések üzemszervezési problémáit, majd dr. Szárny György ad junktus a dombvidéki öntözések hidrológiai kérdéseit, ismertette. Ezután a Heves megyei tapasztalatokról dr. Rapcsák László öntözési felügyelő ?*ólt, a Borsod megyei tapasz- álatokat és a megye soronlevő feladatait pedig Tóth Sándor ÉVIZIG öntözési csoportvezető mérnök mondta el. A dombvidéki öntözési lehetőségek megvalósításához, üzemeltetéséhez a tanácskozás sok j segítséget adott mind a mező- gazdasági, mind a vízügyi szakemberek számára. Kiss Béla szerek előállításának fokozását is jelenti. Az intermedier II. csarnok megépítése lehetővé teszi a poliuretán alapanyaga importjának csökkenését. Az említett foszgén bázis országos szempontból is nagyon jelentős, viszont gyárunknak is „zsebrevágó” kérdés. Előállításával ugyanis valósággal monopolhelyzetbe jutunk, már ami a hazai gyártást illeti. A két csarnok megépítésére ötszáz millió forintot terveztek. Nagy összegű beruházás, de nagyon célszerű és a megtérülés szempontjából jó befektetés. Foto: Sz. Gy. Ilyen higgadt, kiegyensúlyozott emberekkel ritkán találkozni. A szentistvánbaksai Rákóczi Termelőszövetkezet vezetői meglepő nyugalommal beszélnek olyan dolgokról, amiket mások vagy elhallgatnak, vágj' ha szóba is hoznak, rendszerint mentegetőzés a vége. A Rákóczi 1961-ben alakult, s azóta Ignácz Ferenc tsz-el- nök áll az élén. Jó és rossz napokat egyaránt megértek. Először beszéljünk a jó dolgokról. — Amióta közösen gazdálkodunk — mondotta az elnök — évről évre magasabb az átlagtermés. Cukorrépából például eleinte holdanként 120 mázsát, legutóbb 276 mázsát takarítottunk be. A terméshozam növekedésével együtt nő a tagság jövedelme is. A részesből származó haszonnal együtt, az elmúlt gazdasági évben 44 forintot fizettünk egy munkaegység után. — Ebből mennyi a tiszta munkaegység érték? — Sajnos, csak a fele. A részesművelés, bizony, lerontja a munkaegység tekintélyét. Egyelőre azonban még nem tudunk változtatni rajta. Szerződéses üszőnevelés A Rákóczi Tsz földjei lejtős, dombos területen húzódnak végig. Nem a legrosszabb minőségű földek, de törődni kell velük, hogy teremjenek. Azonkívül, hogy rendszeresen műtrágyáznak, az istállótrágyázásra is nagy gondot fordítanak. Előre elkészített tervük alapján, minden hatodik évben kerül istállótrágya egy-egy területre. Ezért is, meg a haszonért is, nagy becsülete van Szentist- vánbaksán az állattartásnak. Elmondották a tsz vezetői, hogy a községbeliek mindig szívesen foglalkoztak a szarvasmarhával egyéni korukban is. Hagyományai vannak már a faluban a szarvas- marha tenyésztésnek. Évente rendszeresen értékesítenek vemhes üszőket. Más tsz-ek is szívesen vásárolnak tenyészállatot a Rákóczi Tsz-től. — Ez az egyik legjobb üzlet. A főkönyvelő szerint tavaly 200 000 forint bevételt hozott a szerződéses üszőnevelés. Az idén 210 000 forinttal szerepel a tervben. A juhászától szintén nagyon megkedvelték a szentlstván- baksaiak. Ezt a állatfajtát a tsz honosította meg, azelőtt nem tartottak az egyéniek. Mérle,»hiány — és as kövctkcsrméuj'ck Ezután a munkafegyelemről esett szó. Jelenleg a vezetőség nincs megelégedve a tagsag munkához való viszonyával. — Nem volt azelőtt ilyen gondunk — tűnődik az elnök. — A lopás például szinte elképzelhetetlen volt nálunk. Egy rossz év azonban elég volt hozzá, hogy most már ne legyünk elégedettek. Száj- és krömfájás járvány miatt rosszul zártuk az 1965-ös gazdasági évet. A tagság jövedelme csupán 650 000 forint volt. Alikor, kényszerből sok minden felett szemet hunytunk. Ez rontotta meg a helyzetet. — Mennyi volt akkor a mérleghiány? — Több mint hatszázezer forint, de a következő évben kigazdálkodtuk, méghozzá úgy, hogy a tagság' összjövedelme is egymillió forint fölé emelkedett. Az idén már 1 millió 400 ezer forintot terveztünk ... de a tanulság megmarad: — nem szabad elengedni a gyeplőt akkor sem, ha baj van. Itt a férfiak vaunak többségben Munkaerő-ellátottság szempontjából alig találjuk párját megyénkben a szentistvánbaksai Rákóczinak. A tagságnak csupán 20 százaléka nő. a férfiak közül pedig csak jó fele jutott még túl az ötvenedik évén, a többi fiatal. — Nálunk nem olyan vonzó az ipari üzem, mint más községekben — beszél erről az elnök. — Talán azért, mert az emberek kezdettől fogva megtalálták számításukat a mező- gazdaságban. No, meg föld- szerető nép a szentistvánbaksai. Aki például tehenészetben dolgozik, vagy fogatos, többet 1 keres itt, mintha segédmunkás ] lenne az iparban. — Es akik mégis elmentek? | Kívánkoznak vissza? — Kívánkoznak, csakhogy az nem olyan egyszerű — mondja az egyik brigádvezetö. i — Most is van egy fiatalember, akit elküldték az üzem- ] bői, s nálunk jelentkezett ] munkára. De a tagság azt mondja, hogy aki nem jó az iparnak, az nekünk se kell. Különben is, kialakult a jó | törzsgárda. Cél — a nagvobb gazdaság — Mit terveznek az elkövetkező évekre? — Mi mar nem tervezünk í különösebb dolgot. Elértük, amit a mi kis gazdaságunkban el lehet érni — felel az elnök. — A kis földterület határt j szab a fejlődésnek. Nem tu- I dunk például még egy rendes j gépjavító műhelyt sem felszerelni. Majd, ha egyesülünk. — Kivel, és mikor? — Hogy mikor, azt még nem tudjuk, de ha sor kerül rá, bizonyára a halmajiakkal. — A tagság hogyan fogadja ezt a tervet? — Nem esik sok szó róla. Tudja, ismeri azt már mindenki, milyen előnyökkel jár a nagyobb gazdaság. Nagyobb a géppark, építkezésekre is jobban lehet gondolni. De ez még távolabbi jövő. Adaniovics Ilona Pótvállalásokat tettek Ózdon A Műszaki Ellenőrzési Főosztály hatáskörében a szocialista munkaverseny szervezettsége az 1966. évi 88,2 százalékról a jubileumi verseny során 91,1 százalékra növekedett. Jelenleg 26 brigád 487 fővel küzd a megtisztelő szocialista brigád cím elérése, illetve megtartásáért. Az év első három hónapjának értékelése alapHazai gyártmányú úszókotró - a tavi bú/ában Nyékládháza ..aranyát”, a kiváló minőségű kavicsot jelenleg két mesterséges tóból termelik és a fontos nyersanyagból az idén mintegy másfélmillió köbmétert szállítanak az ország különböző építkezéseire. A bányákban a ! kavicsréteg vastagsága sok | helyen meghaladja a 15—20 ; métert. Ilyen mélységben j azonban a vízalatti bányász- | kodás csak kotróhajókkal gazdaságos. Ezért két évvel ez- I előtt az üzem vezetősége a 1 2-es számú bányában egy haValuta az asszonyok munkájából Tizenhat évvel ezelőtt 33 taggal kezdte meg munkáját Sárospatakon a Ruházati Kisipari Szövetkezet, amely azóta évről évi'e fejlődik, gazdagodik és ma a nagy múltú község egyetlen jelentősebb üzeme. Elnöke az alapítás óta Túrái Andor, akinek irányításával a hajdani kis szövetkezet olyan fejlődést ért el, hogy az itt dolgozó lányok, asszonyok ! száma már 400-ra emelkedett. Az ő szorgalmas munkájuknak köszönhető, hogy tízezrével kerülnek Sárospatakról a hazai és a külföldi boltokba a szebbnél szebb bébi-, leányka- és női ruhák, blúzok, kosztümök. Az új gazdaságirányítás elvének megfelelően már nem j a központból kapott, hanem többnyire a saját tervezésű | modellek szerint készítik az l új, divatos ruhákat. Ez idén már hat szalagon dolgoznak a sárospataki varrónők, s a tavalyi 20 millió forintos eredménnyel szemben 1967-ben 27 milliós tervvel dolgoznak. Tavaly csaknem hétmillió forint volt a szövetkezet exportbevétele, ebben az évben ennél jóval többre tervezik az exportból származó bevétel összegét. Elsősorban a Szovjetunióba, Jugoszláviába és Csehszlovákiába szállítanak nagyobb mennyiségű ruházati cikkeket, de az új gazdasági mechanizmus lehetővé teszi majd exporttevékenységük további szélesítését is. A hat szalag dolgozói szocialista versenyben vannak egymással, s jelenleg a KISZ- isták szalagja áll az első helyen Serke Andrásné vezetésével, de szintén alig észrevehető különbséggel halad a nyomában az első szalag Tatárka Istvánnéval az élen. Nagy szeretettel és dicsérettel beszélnek a szövetkezet vezetői és tagjai a tanműhely fiataljairól, Szopkó Bertalan- né és Hernádi Andrásné tanítványairól. Szorgalom, törekvés, a társadalmi munkában való részvétel, ncmkülön- j ben az idősebbek iránti tisz- j teletadás jellemzi a tanműhely 90 szakmunkás-tanulóját. A vezetőség mindent elkövet az üzem további bővítéséért, hogy még több sárospataki nőnek tudjanak munkalehetőséget biztosítani. A tervezésnél figyelembe vették a most tanuló fiatalokat is, akikre, mint leendő szakmunkásokra kétségkívül igen nagy szüksége lesz a szépen fejlődő sárospataki üzemnek. zai gyártmányú HP típusú kotróhajót állított munkába. Az úszóberendezés érdekessége, hogy nem kanalakkal kotorja ki a tó fenekét, hanem hidro pneumatikus rendszerrel működve — akár 30 méter mélységből is — felszínre szívja a kavicsot. Másik nagy előnye, hogy a kavicsot mosott állapotban, lényegében iszapmentesen, pontonhidra helyezett szállítószalagon — emberi kéz érintése nélkül — továbbítja a parton állomásozó vagonsorba. A magyar találmányú berendezés — a szakemberek szerint — eddigi munkájával jelesre vizsgázott és a legutóbbi hónapban már rekordtel jesítményt: 43 ezer köbméter nyersanyagot termeltek ki vele. ján a brigádok vetélkedésében az első helyre a finom- hengerműi MEO „Törekvés” szocialista brigádja került, Krisztián Flórián brigádvezető irányítása mellett. A második helyet a durvahengerműi MEO „Béke”, míg a harmadik helyet az anyag- vizsgálat „Mendelejev” szocialista brigádja érdemelte ki. Az év első hónapjában megtett éves kötelezettségvállalásukat pártunk központi bizottságának felhívása alapján az acélműi-durva- hengerműi MEO brigádjainak kezdeményezésére már 22 brigád 43S fővel vizsgálta felül és egészítették ki pót- vállalásaikat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére pótvállalásaik többek között: éves kötelezettségüket november 7-re teljesítik a minőségi mutatók állandó javításán keresztül. Valamennyien közre kívánnak működni a gyáron belül folyó kísérletek soron kívüli elvégzésében, a baleseti veszélyforrások feltárásában, és megszüntetésében. A többlet társadalmi munka vállalásukon till elhatározták a térítésmentes véradásban való hatékor.''íihb részvételt és a Szovjet H' előfizetőinek számsz-: elését. s—n ^zebb a páva — de jobb a pulyka A miskolci járás termelőszövetkezeteiben az utóbbi években szívesen foglalkoznak a baromfineveléssel. Ez szinte kizárólag az asszonyok feladata lett, akik nem egy tsz-ben jelentős hasznot biztosítottak a közösnek. Különösen jó pénzt jelent a baromfihizlalás. Egy év alatt megkétszereződött a járásban a hizlalásra fogott állomány. Keresett volt az utóbbi évek- j ben a pulyka. Ez növelte a ter- | rnelési kedvet, s több termelő- szövetkezet foglalkozik ma már pulykahizlalással is. Jó eredménnyel hizlalnak pulykát a kisgyöri Alkotmány Tsz- ! ben. ahol gondoskodtak korszr - I rü férőhelyekről, megfelelő I lápról, s a szakképzett dolgo- j zók keze alatt minimálisra 1 csökkentették az elhullást. I-, É ySzélesedik y ^
