Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

2 ÉSZ AK MAÓT AEOKSSAG Csütörtök, 1961. májas 4. Gáspár Sándor referátuma A Ríjsseü-bírósási meshívfa Hus^-oí A Stockholmban ülésező Kussell-féle nemzetközi bíró­ság szerdán táviratot inté­zett Rusk amerikai külügymi­niszterhez. A bíróság távirata, amelyet Sartre írt alá, felhívja az amerikai külügyminisztert., hogy jelenjék meg személye­sen Stockholmban, vagy küld­jön oda képviselőket, akik előterjesztik az amerikai ál­láspontot. Az a fő óhajuk — hangsú­lyozza. Sartre —, hogy ön vagy a kijelölt képviselők a lehe­tő legvilágosabban és legtö­mörebben terjessze elő az Egyesült Államok kormányá­nak álláspontját, hogy a bí­róság megvizsgálhasson min­den tájékoztatást, amely te­vékenységével összefügg. A szerda délelőtti ülésen megkezdődött a tanúk meg­hallgatása azzal a napirendi ponttal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok és szövet­ségesei bombáztak-e kizáró­lag polgári jellegű célponto­kat? A Franra küldöttségének romámat lafogitasa SZOT főtitkára referátuma következő részében. A mun­kaidő-csökkentés első lépése­ként az ipari dolgozók ke­rülnek sorra. De tovább rö­vidítik az időt azokban az iparágakban. pl. textilipar, ahol sok nő dolgozik, ahol már jelenleg is 48 óránál ke­vesebb a munkaidő. A munkaidő-csökkentés módjáról a helyi gazda­sági és szakszerveze i szervek, a dolgozók véle­ményét figyelembe véve döntenek. Majd a munkaerő-gazdálkodás kérdésével foglalkozott. A la­kásépítés, a lakáshelyzet té­makörénél a SZOT főtitkára aláhúzta: a szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a kormány a lakásépítési prog­ram megvalósítása érdekében az eddiginél nagyobb erőfe­szítéseket tegyen. Szóvá tette, hogy az újon­nan felépült állami laká­sokat nem mindig azol: kapják, akiket szociális, egészségügyi helyzetük miatt az ieginkább megil­let. Ez ismét a munkásokat, az alacsonykeresetű alkalmazot­takat sújtja, még a tipikusabb munkáslakta területeken is. A tanácsoknak kell határozott intézkedéseket tenniük a la­káselosztás igazságosabbá té­telére. A lakbérnél kijelentet­te, hogy vannak igen ala­csony lakbérek, de az újon­nan felépített lakások bére ma már eléri azt a szintet, hogy a mai kereseti viszo­nyok között azt' tovább emel­ni nem helyes. Sőt, egyes ala- csonykeresetűek már nem tudják megtartani a számukra kiutalt újonnan épült laká­sokat. A továbbiakban a referá­tum azon dolgozó rétegek szo­ciális helyzetével foglalko­zott, akiknek élete nem köny- nyű és az javításra szorul. Kik ezek: a nagycsaládosok, ahol a gyermekek még nem keresnek, az öregek, akiknek nyugdíja alacsony, a dolgozó nők, az anyák,, akik nehezebb kö'rülmények között élnek. Eddig is sokat tettünk értük, érdekükben. De számos to­vábbi intézkedés szükséges. Hazánkban az átlagkere­set valamivel 1800 forint felett van. Ä hosszabb szolgálati ttSS után megállapított nyugdíjak átlaga meghaladja az 1100 fo­rintot. Akik ismerik a kapi­talista országokban a nyug­díjak és fizetések közti kü- lömbsegef. azok jói tudják, hogy emiatt nem kell szé­gyenkeznünk. Ezt követően a készülő új Munka Törvény­könyvről beszélt. Aláhúzta, hogy az új Munka Törvény­könyv alkotó részeként ki kell dolgozni a kollektív szer­ződések rendszerét. A jövő­ben a szakszervezeti szervek véleményét is ki kel! kérni a gazdasági vezetők megítélésé­nél, megerősítésénél, vagy le­váltásánál. A vállalati szin­ten döntési jog illeti meg a szakszervezetet a dolgozók szociális, egészségügyi és kul­turális ellátását érintő kérdé­sekben. A szakszervezetek megnő- vekedett szerepe, felelőssége, társadalmi fejlődésünk jelen­legi szakaszában című har­madik részben a referátum kitért a szakszervezetek funk­cióinak. feladatainak változá­sára. Aláhúzta: a szakszervezet és a párt kapcsolatában új elem, hogy a párt a célok meg­határozásánál is igényli, az eddiginél jobban — a szakszervezeti mozgalom állásfoglalását, segítségét. A tagdíj-réssesedés felemeléséről A továbbiakban az érdek- védelmi tevékenység új tar­talmáról beszélt Gáspár Sán­dor, majd a szakszervezeti mozgalom felső vezető szer­veinek teendőiről szólt. Ezt követően a dolgozók ügyei intézésének jelentőségére hív­ta fel a figyelmet. A jövőben az anyagi eszközöket mcá nagyobb arányban kell a tag­ság szociális, kulturális szüli- ségleteinek kielégítésére for­dítani, az eredményes moz­galmi munka feltételeinek biztosítására. Ezért javasolja a SZOT a kongresszusnak, ját ruljon hozzá, hogy a jövő évtől a szakszerve­zetek a jelenlegi 85 szá­zalék helyett, 50 százalék­ra emeljék az alapszervek tagdíj-részesedését. Ugyanakkor változtassa mefí a kongresszus a szakszerveze­ti segélyezési rendszert, úgy> hogy az intézményes és-rend­kívüli segélyek egységes ke­Johnson a vietnami he vzelr• Johnson elnök szerdán ta­gadta, hogy újabb nagyszabá­sú csápaterősítéseket küldenek Vietnamba. Rögtönzött sajtó- értekezletén kijelentette, hogy „nem lát semmiféle bizalom- keltő jelet” a vietnami kérdés rendezésére a közeljövőben. Kénytelen volt elismerni, hogy az Egyesült Államokban igen erős ellenállás mutatkozik a háború folytatásával szemben. Az elnök annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy az amerikai katonai erőfeszí­tések meghozzák majd a kí­vánt eredményt.. Feloszlatták az EDA póríot Kínai tiltakozás Az Oj Kína hírügynökség jelentette, hogy négy F—105 típusú amerikai gép kedden délután Ningming körzetében behatolt a Kuangszi autonóm tartományba és több bombát dobott le. A kínai légierő gé­pei azonnal felszálltak és ek­kor az ellenséges gépek elme­nekültek. A kínai honvédelmi minisz­térium szóvivője élesen tilta­kozott az amerikai háborús provokációk ellen. Április 24 PINTEK ISTVÁN Görögországban az uralkodó rendet”. Koliasz bizonyítékok hiányában arra a feltevésre alapította állítását, hogy az EDA tervében szerepelt „Görögország eltávolítása Nyugattól”. Koliasz a továb­biakban azt hangoztatta, hogy kormánya baráti együttműkö­désre törekszik minden or­szággal, ha nincs is hasonló társadalmi rendszere. Görög­országnak. ß svéd külügyminiszter Budapesten Torsten Nilsson svéd kül­ügyminiszter Bukarestbe uta­zóban szerdán délután rövid időre megszakította útját Budapesten. Nilssont a Feri­hegyi repülőtéren Péter János magyar és dr. Lujo Toncic- Sorinj osztrák külügyminisz­ter üdvözölte. óta — hangoztatta a szóvivő — az amerikai gépek három ízben hatoltak be Kína légi­terébe és a kínai légierő ösz- szesen hat amerikai gépet lőtt le. Washingtonban az amerikai külügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó kommen­tálni az Új Kína hírügynök­ség jelentését, csupán annyit mondott, hogy az Egyesült Államoknál hivatalosan nem tiltakoztak. SflíKRiDflil) ss mm w. M ilyen rendes ember ez a Petries, beváltotta az ígéretét” — gondol­ta az ex-hajóskapitány "és je­lenlegi vezérigazgató. S a par. tizánok küldötte, akit Peja- csevich Intézője küldött, szin­tén megnyerte Bornemissza tetszését. Haza is vitte, vele is brúdert ivott, amint néhány nappal előbb Petriccsel. S megállapodtak, hogy tárgya] majd a kormányzóval, s a fiá­val, Most ezért várja őt ide, az irodába. Fél nyolc, a horvát nyolc órára Ígérte az érkezé­sét. A kormányzó és fia ki­lencre jön. Mindent megbe­szélt, a fiatal Horthyval. Dél­után fent járt nála a várban, ott állapodtak meg. S még egy érdekes hírt is hallott: a kormányzó megbízásából Ná_ day István nyugalmazott ve- Isérezredes Howie angol ezre­dessel, akit mindaddig a vár­ban rejtegettek, repülőgépen útnak indult Casserta, az olaszországi angol főhadiszál­lás felé. Lám. a kormányzó most már ttem tűri tovább, hogy orszá­git a németek továbbra is Megszállva tartsák. Kivezeti a nemzetet a háború poklából. Bornemissza boldog és büsz­ke volt, hogy ebben a törté­nelmi feladatban neki is ré­sze lehet. S elszánta magát, hogy ha kell, életét áldozza, csakhogy a kormányzói csa­lád segítségére legyen. Igaz, valójában a volt hajóskapitány nem számolt semmiféle élet­veszéllyel. Nagyon biztonság­ban tudta magát Is, s a kor­mányzói család férfi tagjait is, akiket Eskü téri irodájába várt illegális randevúra. Hi­szen a partizánok küldötte ma­ga mondta, hogy minden úgy ment, mint a karikacsapás, út­ján senki nem tartóztatta fel, s nem tapasztalt semmi gyanú­sat S ha most a jugoszláv partizánok küldöttének az ő irodájában sikerül megálla­podnia a kormányzóval, hol­nap talán már békében él Ma­gyarország. Bornemissza arról ábrándo­zott, hogy kétszeresére növeli majd a Duna-tengerjáró hajók számát. A kormányzó bizo­nyára támogatja majd elkép­zeléseit, hiszen végeredmény­ben honorálni kell, hogy ő teremtett kapcsolatot. Egyéb­ként ügy látszik, továbbra is a csepeli szabadkikötő marad az ország egyetlen „teng«!’’ Dokumeutumregény kikötője. Az országgyarapítás, amelyet Horthy olyan szép si­kerrel, mondhatni nagy elán­nal kezdett el 1939-ben, most megtorpant. Viselni keli a há­ború elvesztésének következ­ményeit. Nem válhat valóra Horthy álma, hogy olyan or­szágban uralkodjék, amelynek tengeri kikötője van. C sengettek. Bornemissza maga nyitott ajtót. Mindenkit haza eresz­tett, hiszen nem lett volna jó, ha a tárgyalásnak tanúja akad. A horvát érkezett. Szívélye­sen lekezeltek, Bornemissza pedig bevezette őt dolgozószo­bájába. — A kormányzó űr egy óra múlva érkezik! — közölte ve­le. — Addig helyezd magad kényelembe,' kérlek szépen. A mai nehéz időkben, eigent­lich, nem árt egy kis pihenés... Régi szép időkről beszélget­tek. Bornemissza kifogyhatat­lan volt élményekben, ame­lyeket harminc esztendővel előbb jugoszláviai kikötőkben szerzett. A horvát maga is K. U. K. .hadseregbeli élményei­vel válaszolt* azt mondta, hogy a monarchia hadseregé­ben főhadnagy volt, még ab­ból az időből beszél olyan ki­tűnően németül. Egyébként azt állította magáról, hogy civil­ben ügyvéd Zágrábban, de már két esztendeje a partizá­nok szolgálatában áll. Ügy fél kilenc felé, aho­gyan a találkozó időpontja közeledett, Bornemissza tü­relmetlenkedni kezdett. Elő­vették a kétségek, gyötörte a bizonytalanság. Végtére is nem mindennapos dolog, hogy Horthy kormányzó késő este, palotája hátsó ajtaján távoz­va titokban elautózik egy vállalat egyszerű irodájába. Azelőtt, ha a kormányzó bár­hová is indult, rend őröl: sor­fala sorakozott fel jó előre az útvonalon. Ha moziba ment, ha fogorvoshoz, ha a Parla­mentbe, mindegy. Most pedig a kormányzónak legfeljebb egy civilruhás testőr és a gép­kocsivezető védelmére kell ha­gyatkoznia. Ráadásul a néme­tek által megszállt főváros­ban kell közlekednie. Öh. ilyen titokzatos útra a kor­mányzó azelőtt legfeljebb gá­láns kaland ügyében vállalko­zót f. Bornemissza hallotta ■ azo­kat a pletykákat, amelyek a már hetvenéves kormányzóról, meg egy erdélyi származású fiatal színésznőcskéről szól­tak. Igaz, a színésznő ott vett ki lakást valahol a várban, helyesebben ott biztosított számára lakhelyet a kabinet­iroda valamelyik, a kormány­zó férfiúi bizalmát bíró tiszt­viselője. Hozzá látogatott es­ténként, vadászruhába öltözve, a kormányzói palotát a hátsó kijáraton elhagyva Horthy Miklós. Ss közben reszketett, nehogy a felesége rájöjjön a dologra. Csakhogy Megdőlő® asszonynak mégis fülébe Ju­tott Sombor-Schweinitzerrel elintézte, hogy a nőt kitiltsák Budapestről. A kormánvzó akármilyen nagy úr is volt az országban, otthon Magdolna asszony dirigált. Es — ezt Bornemissza, mint a család ismerőse jól tudta — sokszor nemcsak otthon, hanem a po­litikában is. Vajon most Horthy nem gondolta-e meg magát, vagy nem jött-e közbe valamilyen váratlan esemény? Telefonon felhívta a fiatal Horthy titkos számát. A kor­mányzó fia megnyugtatta, hogy mindjárt indulnak, min­den bizonnyal pontosak lesz­nek, egyébként is legfeljebb néhány perces késésről lehel szó. Bornemissza elnézést kért a vendégtől, leoltotta a lámpát, aztán kinyitotta az elsötétítő papírral gondosan beborított ablakokat. A Duna felől érkező hi­deg szél betöltötte a szobát. A vezérigazga­tó fázósan húzta össze zakó­ját, de néhány percet az ab­lakban töltött. Az Eskü teret vizsgálgatta. Azt figyelte, va­jon níncs-e odakint valami gyanús mozgás, a Gestapo nem szagolta-e meg, hogy itt most nagy fontosságú illegá­lis találkozó készül. De nem Csend volt. csak a háztól nem messze álló telefonfülkének támaszkodva csókolózott egy szerelmespár. Valahonnan, ahol szintén nyitva volt az ablak, áthal­latszott a friss sláger: „Csak egy nap a világ, csak egyet­len egy csók az életünk ...” ^folytatjuk! ► zelésben az alapszer vekheí ^kerüljenek. £ Beszéde további részében » ► Nagy Októberi Szocialista ► Forradalom 50. évfordulója ♦ nak megünneplésével, majd ► nemzetközi kérdésekkel fog' Jlalkozott Gáspár Sándor. B{“ ► fejezésül a tömegkapcsolatoK £ további erősítéséről, a szak' >szervezeti tisztségviselők ál' fdozatos munkájáról szólt. ► köszönetét mondott a több ► százezer tisztségviselőnek ki I aktívának munkájukért. T Hosszan tartó nagy taps fo*. ♦ gadta Gáspár Sándor referá' ♦ tumdt. Ezután Somogyi Mik' *lós, a SZOT számvizsgáló bi' ♦ zottságának elnöke terjesztet-' ■le be a bizottság jelentését. Ebből megismerhettük, hogf a szakszervezeti tagság lét' száma 1962 óta 11.3 százalék' kai nőtt. 1963 és 1966 közöl* *412 millió 325 ezer forint vol* ♦ a SZOT bevétele, amelyet be' Jruházásokra. oktatási célokra­♦ gyermeküdülők fejlesztésére ♦ fordították. ♦ Ezután Gál László, a SZCÍ ♦ titkára a szakszervezetek ♦ alapszabályának módosítása' Jról szólt. Ezek szerint t fenntartják a kétéven­♦ kénti választást, iavasol­♦ jak a póttagság megszix* ♦ nését. Ezután ebédszünet követka' ■zett. Majd Beck Sándornak, * [SZOT titkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás- [Nagy taps közben Biszku B&" da, az MSZMP KB titkára,' * Politikai Bizottság tagja lé' pett a szónoki emelvényre- Beszédét pénteki lapszámunk' ban ismertetjük. £ Biszku Béla beszéde tjtáü ka napirend szerint megkezdőd aa együttes vita. ~A szerdai angol lapok java I része üdvözölte Wilson mi­niszterelnöknek azt a bejelen- | tését, hogy Nagy-Britannia kéri felvételét a Közös Piac tagjainak sorába. Jolin Goilan, Nagy-Britan­nia Kommunista Pártjának főtitkára Wilson bejelentését a brit munkáspárt behódolá- tánal: minősítette. Megállapí­totta, hogy. a munkáspárt elöntése nem mozdítja elő az Igazi európai egység és a béke megteremtését. A francia minisztertanács szerdai ülésén tudomásul vet­te. hogy Nagy-Britannia elő­terjeszti felvételi kérelmét az Európai Gazdasági Közösség­be. Georges Gorse tájéközta­tásügyi miniszter közölte: a francia kormány mélyreható­an tanulmányozni fogja és | Közös Piac-beli partnereivel széleskörűen megvitatja az (Folytatás az 1. oldalról.) elvet, hogy a bérek és a pénzjövedelmek a munka tár­sadalmi hasznosságától, az egyén teljesítményétől, a kol­lektíva eredményétől függjön. Ennek alapján a jövedelmek differenciáltabbak lesznek, ami törvényszerű is. Majd azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a vállalati hatáskör megnö­vekedése folytán az üzemi, gazdasági vezetők és a szak- szervezeti szervek hatásköré­be kerül a helyi bérpolitika továbbfejlesztése. Több lesz a lehel őség arra, hogy az ügyet jobban szolgáló dolgozó ér­dekeinek a mainál jobban megfelelő bérpolitikát való­síthassanak meg. A jövede­lemben a szociális tényezők­nek, főleg a társadalmi és üzemi juttatásokban kell rea­lizálódni. A bérekben jobban kifeje­zésre kell jutnia a szak­képzettségnek, a szorga­lomnak, a munkaártal­maknak, a nehéz fizikai munkának. Az 1968. január 1-én hatályba lépő gazdaságirányítási rend­szer Pl»2tővé teszi, hogy a gazdasági vezetők jövedelme eredményes gazdálkodás ese­tén emelkedjék. Ha azonban a vállalat nem jövedelmező, a vezetőknek, még az alapbére is csökkenni fog. A munkaidő csökkentésről A szakszervezetek egyetér­tenek abban, hogy egyes jut­tatások helyi hatáskörbe ke­rüljenek. Az üzemétkeztetésre biz­tosított összeget egyéb szo­ciális célokra is fel lehet használni, mégis azt tanácsolja a SZOT, hogy továbbra is tartsák fenn és a vállalat eredményességé­től függően, ha mód van rá, fejlesszék tovább. Ezután Gáspár Sándor a szolgáltatá­sok kérdésével foglalkozott. Majd az árszínvonal alakulá­sát elemezte. Kijelentette, hogy a szakszervezetek egyet­értenek azzal, hogy a gazda­ságirányítás új rendszerében a termelői, a fogyasztói és a szolgáltatási árakat fokozato­san az értékükhöz kell köze­líteni. A munkaidő-csökkentés problémakörét bontotta ki a Koliasz, a görög katonai puccs-kormány feje, kedd este sajtóértekezletén a legnagyobb és legszámottevőbb görög po­litikai pártok közé tartozó EDA (Egységes Demokratikus Baloldali Párt) feloszlatását azzal indokolta, hogy ez a párt „erőszakosan akarta letörni Bukarestben közleményt ad­tak ki a Francia Szocialista Párt Guy Mellet vezette kül­döttségének romániai látoga­tásáról, a Román Kommunis­ta Párt vezetőivel folytatott tárgyalásairól. A kél párt képviselői együttérzésükről és szolidari­tásukról biztosították a gö­rög hazafiakat és demokratá­kat, akiknek életét veszéljrez- teti a katonai vezetők terror­ja. angol belépés feltételeit. A kormány tagjait egyúttal tá­jékoztatták Wilson brit mi­niszterelnök és De Gaulle tá­bornok francia köztársasági elnök között kedden ebben a tárgj ban létrejött levélváltás­ról is. WÜS9I1—De Saulié levélváltás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom