Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-31 / 126. szám

Szerda. 1067. május .71. ÉSZAKMAGYAItORSZAG 3 1966-ban történt Nzámveíés sa mezőkövesdi jsírásban 1 A tanácsszervek tavalyi Jnun kajáról, a községek fejlő­déséről, az egy esztendő alatt történt szép változásokról, a ma még orvoslásra váró ne­hézségekről készített nemrég részletes beszámolót a Mező­kövesdi Járási Tanács. Érde­mes belelapozni a terjedelmes, gondosan összeállított jelentés­be. Sok mindent megtudhat a gépelt sorok közt tallózó. Mi Mindennel gazdagodtak rö­vid idő alatt a járás községei, •mennyire közügy ma már a falvak szépítése, csinosítása, s milyen fontos munkák vár­nak az idén is a tanácsi szer­vekre — ezek a legfontosabb témák. Említsünk csak meg néhá­nyat az 1966-ban történt ese­mények közül, amelyek a me­zőkövesdi járásban történtek. 150 százalék Jól haladtak a községfejlesz­tési munkák tavaly. A tervet több mint 150 százalékra tel­jesítette a járás. Három tan­termes általános iskola épült Tardon, Cserépfalun tető alá hozták az egészségházat, há­rom község kapott pedagógus­lakást. Több helyen építettek utat, s mintegy 16 ezer méter új gyalogjáróval gazdagodott az elmúlt évben a járás. A lakosságnak több mint fele segített az új létesítmé­nyek építésénél, sok-sok órát dolgoztak azért, hogy szebbé varázsolják szülőfalujukat, lakhelyük környékét. A statisztika szerint — be­számítva a legidősebbeket és a csecsemőket is — az egy la­kosra jutó, tavaly végzett tár-- sadalmi munka értéke 128 fo­rint! Érdemes vele dicsekedni. Az idei tervek még szerve­zettebb és jobb végrehajtásá­hoz házilagos brigádot ké­szülnek szervezni. S az idén szeretnék továbbra is meg­őrizni a szép címet, mely sze­rint az egész járás parkosított, virágos, szép vidék. Ebben az évben akarják elvégezni a dél-borsodi regionális vízmű létrehozásának előkészületi munkáit, hogy minél előbb jó ivóvizet adhassanak a járás lakosságának. Feltérképezték Az előző évekhez hasonlóan tavaly is sok gondot fordí­tottak a betegellátás javításá­ra, korszerű egészségügyi lé­tesítményekkel gazdagodott a SZERETIK-E A VIRÁGOT MISKOLCON? Szigorú büntetést a parkrongálóknahl Sf(. Talán furcsán hangzik a kérdés, hiszen a virágot állí­tólag minden jó ember szereti. Es ki nem tartja magát jó­nak? És ki nem gyönyörkö­dik szívesen az ilyen napfé­nyes szép időben egy-egy Park, vagy tér padjain ülve a szebbnél szebb virágokban, üde zöld pázsitban? Mindenki tudja, hogy nem­csak egy lakásnak, hanem egy városnak is szép dísze, éke a Virág. A szépségen kívül a gondozott parkok felüdülést, kikapcsolódást is nyújtanak az embereknek, még a hozzánk t érkező külföldiek. ,és_. más vá­rosbeliek is jobban érzik ma­gukat a kellemes környezet­ben. Mégis vannak indokaink, tani éri megkérdezzük: szere­tik-e igazán a virágot Miskol­con? $ Ha csupán a városi tanács Illetékeseinek válaszát figyel­jük, akkor feltétlenül azt kell állítanunk: igenis nagyon sze­retik a virágot Miskolcon. Hi­szen másképp nem költené a tanács csupán az idén is több mint 5 millió forintot a meg­levő parkok fenntartására, Gondozására, 6 milliót pedig az áj zöldövezetek kialakítására. Már az új lakótelepek terve­zésénél is gondolnak a zöld­övezet kiépítésére. Így alakul­tak ki a pihenő parkok a Ki­lián lakótelepen, a Selyemré­ten, és szépen parkosítanak ínár a Szentpéteri-kapui bér- házaknál is. Hatalmas összeget áldoz léhát a tanács erre a célra. t?ajon értékeli-e ezt minden­ki? Értékelik-e azt a mun­kát, amelyet a Miskolci Ker­tészeti Vállalat dolgozói vé­geznek a város területén (be­leértve Tapolcát is). # A Kertészeti Vállalat virág- házaiban télen is tavasz van. A vállalatnál már januárban elkezdik a város terei díszíté­sének tervezését, március má­sodik felétől kezdve pedig szinte állandóan találkozunk a város különböző pontjain dol­gozó virágot ültető, parkot lo­csoló kertész lányokkal. Nyír­ják a füvet, rendezik a sétá­nyokat, cserélik az elviritott dísznövényeket, virágokat. És mindezt 700 000 négyzetméter­nyi területen! Jelenleg is 120 ember munkálkodik itt. A vállalat szakemberei «— gondos tervező munkájuk so­rán — a legjobb tapasztalatok alapján döntik el, hogy hová, milyen virág kerüljön, sőt ar­ra is ügyelnek, hogy egy-egy park minden évben más ké­pet nyújtson. Ez a törekvésük már az idén is sok virágked­velőnek szerzett örömöt: áp­rilistól gyönyörködhettünk a színes tulipánokban, árvács­kákban, százszorszépekben. Május elejétől folyamatosan kiültetnek sok ezer tő mus­kátlit, agerátumot, kannát, salviát, tageteszt. Nagyon szép a sokszínű verbéna, a több fajta begónia és virágban pompázik már a petónia is. Tapolcára különösen nagy gondot fordítanak, hiszen itt igen sok bel- és külföldi tu­rista is megfordul, akik elvi­szik a szépen gondozott, ápolt park hírét * Miskolcon tehát az illetéke­sek nemcsak szeretik a virá­got, de sokat is áldoznak a parkosításra. Mindezt a város lakóinak örömére teszik. Ezt az örömszerzést azonban so­kan egyáltalán nem becsülik és nem viszonozzák. Nem be­csülik, mert lépten-nyomon találkozunk olyanokkal, akik letapossák, letépik a nyíló vi­rágokat, tönkre teszik a gyep­szőnyeget. Olyanok is vannak, akik a város utcáiból, a kő­vázákból lövéstől viszik el a növényeket. Ráadásul, többen közönyösen el is nézik az ilyen rongálásokat. Vajon ak­kor is ilyen szótlanul túrnék, ha saját kertjükben látnák ezt? Ha szeretjük a szépet és igazán örülünk tereinknek, parkjainknak, akkor védel. műnkbe is kell vennünk. A társadalmi összefogáson kívül pedig szigorúbb büntetést, bír­ságolást is be kellene vezet­ni, hogy a hatalmas anyagi áldozattal és munkával széppé varázsolt parkjainkat, terein­ket, néhány felelőtlen ember ne tehesse tönkre. B. E. járás. Feltérképezték: a járás területén kétszáz idült beteg ember él. Megkezdődött rend­szeres ellátásuk, gondozásuk. Ugyanakkor igyekeznek fej­leszteni a betegségek megelő­zését is. Tavaly Mezőkeresztesen egy fogorvos, Cserépfaluban egy védőnő kezdte meg munkáját. Két községben öregek napkö­zi otthonát avatták fel az el­múlt évben. Tovább folytatódik a járás­ban az egyik fontos művelő­désügyi program: az általános iskolák körzetesítése. Cserép- váralján és Négyesen ez külö­nösen fontos, hiszen ma már kihasználatlan e két faluban az iskolaépület. Távlati terv Az egyik fontos távlati terv: várossá fejlesztik a járás szék­helyét. Természetesen ehhez még sok kommunális létesít­mény építésére, korszerűsíté­sére van szükség. Felújításra vár az immár elavult villany- hálózata a községnek, hamaro­san hozzákezdenek a csatorná­záshoz. Ezzel egyidejűleg jó lenne kiépíteni a vízhálózat gerincvezetékét is. „Zöld utat a kislakás-épít­kezéshez!”— ezt a jelszót is a várossá fejlesztés érdekében adták ki. Csupán a harmadik 5 éves terv idején jónéhány kövesdi család otthonépítésé­hez igyekszik a tanács támo­gatást adni, biztosítani a lehe­tőségeket. Kiderült a jelentésből az is: a tanácsok munkájával a já­rás lakossága — néhány ap­róbb esetet kivéve — elége­dett. Erről tanúskodik az alábbi számadat: a nemrég megtartott tanácsválasztások előtti jelölőgyűléseken a járás területén több mint kétezer ember szólalt fel, s mondta el véleményét közügyekről, ja­vaslatait a következő évek munkájához. Gy. K. Pénskéregetok- v égtelenül restellem a dolgot, de mit te­hetek egyebet? El­számoltam magam. Sohasem történt még velem ilyesmi. Tetszik tuctni, annyi mindent vásároltam itt a piacon, hogy egyszercsak azt vettem ész­re: tíz forint hibádzik a vo­natköltséghez. Tessék elhin­ni, én mindennap jövök Miskolcra és nem vagyok . olyan ember ... Szóval, ha holnapig egy tízest... Jaj, nagyon köszönöm, mindig tudtam én, hogy vannak még rendes emberek! Mert nem akárki tesz ám meg ilyen .nagy szívességet a mai világban... A férfi arcáról csak úgy sugárzik az öröm, a hála. Nincs az az emberismerő, aki azt merné állítani, hogy a pénzkérő hazudik. Elvégre mindenki kerülhet véletlenül olyan kellemetlen helyzetbe, hogy kénytelen egy idegen­től pénzt kérni. No és vég­eredményben mi az az egy tízes? Miért ne segítsünk va­lakin. ha tudunk? Még a közmondás is azt tartja, hogy „jótett helyébe jót várj!” A Béke tér környéki egyik ház lakója ilyen gondolatokkal segítette ki a pénzzavarba került idegent. Hónapok tel­tek el azóta, és az adós bi­zony nem tért vissza. — Véletlen eset lehet. Az idegen bizonyára megfeled­kezett már róla — véleked­hetnek most a jóhiszemű emberek. Sajnos azonban azzal kell őket cáfolnunk, hogy főleg a miskolci Béke tér, a piac környékéről (de más, forgalmasabb utcákból is) gyakran panaszkodnak a lakók ilyesmire. A „hiszékenység vámsze­dői” jól ismertek a rendőr­ségen. a bíróságon, s az új­ságokból is. Többnyire azon­ban amikor róluk beszélünk, mindig csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy óvakod­junk tőlük, ne higgyünk ne­kik. ne adjunk alkalmat a szélhámoskodásukra, a csalá­sukra. Kétségkívül ez az egyszerűbb dolog: nem adni pénzt kölcsön idegennek, I bármennyire szívhez szólóan könyörög, bármilyen rendkí­vüli helyzetet emleget is. gén ám, de így aztán olyasmi szintén meg­történhet, hogy egy valóban rászorulót cserben­hagyunk. íme egy példa, amit a minap az egyik mis­kolci áruházban figyel tünk meg. — Ne haragudjon, de most látom, hogy nincs nálam annyi pénz — pironkodott egy fiatalasszony, amikor az eladó már megírta a blok­kot. — Tíz perc múlva itt va­gyok. csak átszaladok a szál­lodába. Tudja, én Kassáról jöttem. — Kérem, mi tíz percen belül zárunk. Miért nem nézi meg a pénztárcáját, mi­előtt blokkoltál?! — méltat­lankodott az eladó. — Igaza van, én vagyok a hibás. Elfelejtettem. Na­gyon sajnálom. Most mit csináljak? — a fiatalasszony tétován nézett a pultnál téb- láboló sokaságra, aztán, mert senki nem adott neki taná­csot, csak megkockáztatta: — Esetleg, ha valaki kise­gítene most húsz forinttal, aztán elkísérne a szállodá­ba ... Holnap már nem tu­dom ezt megvásárolni, mert reggel utazom, Valaki felmordult: — Ezt a variációt már Is­merjük! Utána ilyen hangok: — Az embertől lépten-nyo­mon pénzt kérnek: kisgyerek az utcán ötven fillért fagyi­ra, öregember egy forintot villamosra... A falusi né­niknek az orvosság árából hiányzik... Én a múltkor egy motorosnak adtam negy­ven forintot, mert ott sírt az úton, hogy eltört egy alkat­része és nem idevaló ... Az ilyen szélhámosok még szá­zasokat is összegyűjthetnek naponta! Az említett fiatalasszony elképedt. Gyorsan igazolta magát az eladónak, aztán szó nélkül, kiment az üzlet­ből. Hogy miket gondolha­tott! És most nem csupán az a lényeg, hogy milyen állani- polgár volt — bár ez esetben ezt sem hagyhatjuk figyel­men kívül. A lényeg az, hogy azok, akik valóban szélhámoskod­nak, megingatják az embe­rek bizalmát, elveszik az emberek kedvét a segítség- adástól. És a korábban jó­hiszemű, segítőkész emberek valahogy úgy járnák, mint a mesebeli gazda, akinek ju­hásza kétszer csupán tréfá­ból kiabálta, hogy „itt van­nak a farkasok”, aztán ami­kor valóban ott voltak, a gazda már nem is hederített a kiabálásra. Szét is tépték a farkasok a juhászt. De a gazda vagyont érő értékeit is. A bizalom nagy érték. Jó az, ha az embe­rek bíznak egymás­ban. segítik egymást, hisznek egymás szavának. Ne azt hangoztassuk, hogy" ezt ne tegyék. Inkább próbáljanak azért tenni valamit lépten- nyomon, hogy mindenki sza­vahihető legyem Persze, hogy ez a nehezebb megoldás. Kü­lönösen olyan emberek ese­tében, amilyenek egyikéről az ormosbányai Dénes Ger­gely is ír. Egy pénzcsalásból, lopásból és néha alkalmi munkából élő emberről van szó, aki- Dénes Gergelytől is kicsalt ötven forintot. Május 4-én állított be hozzá azzal a kéréssel, hogy" a rudabányai tsz kocsijának defektje van és nem tudnak továbbmen­ni. ha nem veszik meg a ja­vításhoz szükséges kelléke­ket ... No, de az ilyen meg­rögzött csalókat, akik még egy tsz, egy munkaadó jó hírén sem átallanak foltot ej­teni, könnyen utoléri a tör­vény szigora. Maga Dénes Gergely is azt írja szerkesz­tőségünknek erről az ember­ről: „úgy" megy" a börtönbe, mint más a kávéházba” ... Akik azonban filléres csalá­sokkal rontják az emberek bizalmát, azok neveléséért nemcsak a törvény tehet va­lamit. Csak ne. nézzük el kö­zömbösen ténykedésüket, ..apró hibáikat” az üzletek­ben, az utcán, a villamoso­kon, vagy a szomszéd ajtajá­ban. RuUUay Anna Az év legszei terméke Hivatás? Szakma? Művé­szet? Mindhárom egyaránt al­kalmazható Dufala József fiatal belső építész eddigi tevékenységére. Elöljáróban ismerkedjünk meg a belső építész felada­taival. Szakmáját így mutat­ja be Dufala József: — Egyedül vagyok belső építész az ÉM Miskolci Ter­vező Vállalatnál. Feladatom, egy adott épület belső teré­nek kiépítése, berendezése. Az elmúlt évben az Ipar­művészeti Tanács tervpályá­zatot hirdetett korszerű szál­lodabútorok tervezésére. Du­fala József dijat nyert a pá­lyázaton. As igazán nagy öröm ezután következett. Nemrégen levelet hozott a posta, a levélben ez áll: „1967. év legszebb termé­ke pályázaton a szállodai szoba, a Legszebb termék — címet kapta”. Ez a hír több vonatkozás­ban is újdonság. Ilyen pá­lyázaton hosszú ideig nem jutott az élvonalba vidéken dolgozó és élő pályázó. Más­részt, a szállodai szobabútor, mint külön fogalom, mosl nyert, igazán polgárjogot a különféle bútorok népes csa­ládjában. — Milyen különleges szempontokat kellett figye­lembe vennie a tervezésnél? — kérdeztük a díjnyertest. — Adott, általában kis te­rületű szobával kellett szá­molni. Gondolni kellett a bútoruk variálhatóságára is. hiszen a vendégeknek más­más igényei lehetnek. — Például? — Például itt van a pogy- gy ásztar ló állvány — mulat a tervrajzra — ha nincs sok bőrönd, nem használják ki az állványt, akkor párnákat lehet rá tenni, s ülő alkal­matosság, de kisebb szek­rényt is el lehet helyezni rajta. Dufala József szállodabú­tor tervét elkészítettélc a vá­sárra, ahol kiállították. Az év legszebb terméke bíráló- bizottságában már szállo­dai szakemberek is voltak, akik szakmai szemmel nézve is kiválónak találták a ter­vet. Az ÉM Miskolci Tervező Vállalat fiatal belső építé­szének munkáját, ötleteit számos középületben, bolthe­lyiségben megtaláljuk már. Az ő tervei alapján rende­zik be a tapolcai OTP szál­lodát; ötleteit dicsérik leg­modernebb üzlethelyiségeink, mint például a miskolci tv szalon, vagy a Foto áruház. — Melyik munkájára a legbüszkébb? — Az elsőre emlékszem legszívesebben. A Miskolci Nemzeti Színház nézőtéri csillárjára. A Jereván bár. az Avas presszó, a tiszaszederkényi gyógyszertár, a Szentpéteri- kapui kórház könyvtára és még sorolhatnánk a kisebbe­ket, mind-mind Dufala Jó­zsef munkája. — Milyen egy belső épí­tész otthona? — kínálkozik a kérdés. — A kis bérházi lakás ha­tárt szab az elképzeléseknek — mondja szerényen. A vállalatnál azonban van egy album, amelyben a. Du­fala lakásról is van néhány felvétel. Itt láttuk, hogy a szoba egy része, bambusz­fallal van leválasztva, s a bambusznádakra zöld futó növény kúszik. Nagyon han­gulatos, kellemes, meleg ha­tású szobarészlet. Jövőről, tervekről, elkép­zelésekről beszéltünk még. — Nagyon kellene egy mű­hely — mondja vágyakozva —. mert a terv az csak terv, elképzelés, s egy-egy dara­bot ki is kellene próbálni ahhoz, hogy tökéletes le­gyen. — A kivitelező sokat vál­toztatott a szállodabútoro­kon? — Sokai nem, de változta­tott. — Ali lesz a legközelebbi jelentősebb munkája? — Miskolcon, az Avason nyílik majd meg az igen reprezentatív Alabárdos ét­terem. Jelenleg ennek belső. tervein dolgozom. Az ÉM Miskolci Tervező Vállalat messzemenően meg­becsüli a törekvő fiatal szak­ember tevékenységét, hi­szen országos sikereivel a vállalat nevét is ismertté te­szi. Nem kis büszkeséget je­lent az sem, hogy a nemzet­közi vásáron Dufala József munkája révén, az év leg­szebb terméke a tervező válla­latot is dicséri. Hat új bérhez, 210 lakás épül Hej ocsabán A Hejőcsabánál épülő alul­járó közelében hatalmas, messziről látható lengyel to- ronydaru nyúlik a magasba, alatta az építők alapot készí­tenek, másutt a negyedik szintnél tartanak. Ez jelentős mozzanat Miskolc II. kerüle­tének életében. Ugyanis — mint Bodó József, a BÁÉV építésvezetője közölte — a munkáslakta kerületben ezek az első több emeletes bérhá­zak. Hat bérházat készítenek, összesen 240 lakással. Ebből az idén három, a következő i ütemben ugyancsak három házat építenek meg. A; L A borsodi szak szó vet kezelek sikere A MÉSZÖV felügyelete alá , tartozó borsodi hegyközségek ! és szakszövetkezetek kitűnően szerepeltek az országos ver- ■j senyben. A közelmúltban ér. j tékelték az elmúlt évi orszá­gos verseny eredményeit, A 80 különböző szakszövetkezet vetélkedésében, a gazdasá­gossági eredmények alapján az első Irat helyezett között ! négy' volt a borsodi. Az első és második helyet ugyan nem sikerült elhódítani a tahttót- falusi málnatermelő szál Cso­porttól és a keceli szőlőterme­lőktől, de a harmadik helyen a bodrogkeresztúri Béke hegy­község végzett, A mádi és az olaszliszkai hegyközség, valamint a tolcsvai Kossuth szakszövetkezet került a 4—6, helyre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom