Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-05 / 104. szám

4 ES2AKS1AGI ARORSEÄG Péntek, ISST, május 8. sssa Viktor Rozov: Felnőnek a gyerekek A Megyei Művelődési Ház Csortos Gyula színpadának bemutatója NAPOKKAL a bemutatko- seás előtt ízlésés plakátok hív­ták fel magukra a figyelmet: a Kiváló együttes címmel ki­tüntetett Csortos Gyula szín­pad viszonylag hosszú hallga­tás után ismét hallat magá­ról. Városszerte nagy érdek­lődés előzte meg Párkány László újabb produkcióját, aki az irodalmi színpadi rendezői munkásságán kívül ebben a feladatkörben is munkálkodik. Az érdeklődést a telt ház iga­zolta. A fiatal, tehetséges rendező­től megszoktuk, hogy téma- választását friss modernség, az aktuális társadalmi problé­mákra való élénk reagálás jellemzi. így történt most is. Rozov vígjátéka mondani­valóját tekintve kikerülhetett Volna bármely magyar drá­maíró műhelyéből is. (A mai magyar drámairodalom mint­ha fáziskésésben volna mai életünk bonyolult, társadal­munk változó-fejlődő jellegé­ből adódó problémáinak fel­tárásában.) Bár a vígjáték nem lépi túl az ehhez hasonló művek Színvonalát — dramaturgiai szempontból a szituációk me­netrendszerűen követik egy­mást — azonban a jó ritmus­ban rendezett darab kellemes, szórakoztató, ugyanakkor gon­dolkodásra késztető estet szer­zett a nézőknek. A vígjáték műfaji sajátosságainak meg­felelően, helyenként azonban „komolyra” fordítva a szót az életben helyüket kereső fia­talokról szól. Szülők és gyer­mekek viszonyáról, s ha váz­latosan is, a társadalomba va­ló beilleszkedés, az érvénye­sülés etikájáról. A vígjáték első felvonása mintegy a mű expozíciója. Se­regszemle is, ahol a nézők megismerkednek a vígjáték fi­guráival. — A cselekmény végig egy helyen, Averin pro­fesszorék polgári ízléssel be­rendezett lakásának nappali szobájában játszódik. Az első percekben nehéz lett volna eldönteni: Gorkij Kispolgárok című drámájának, vagy Ro­zov művének bemutatóján vagyunk?! i A VÍGJÁTÉK alaphelyzetei/ ti következőképpen alakulnak:! E szép tágas lakásban él Ave-) rin professzor (aki egyszerűi paraszti sorból küzdötte fel! magát neves tudóssá) feleségé-! vei, Násztya nénivel és két! fiával. Arkágyijjal és Andrej-) jel. Násztya néni „túlzott”! szeretettel csügg gyermekein,! mindent és mindenkit első-! pörni kész indulatokkal pro-! bál fiaiból „híres” embert fa-> rágni. Szemében az ember a! diplománál kezdődik. Arká-! gjdj, a nagyobbik, színész fia! pedig állandóan a család él-! celődéseinek középpontjában! áll, mert csak epizódszerepe-! kiét játszik. Vág}'is nem sztár.! Andrejt, aki most érettségi-! sett, függetlenül attól, hogy! fiát mi érdekli, valamelyik! egyetemre kapcsolatok — úgy-! nevezett szocialista összeköt-! tetés — révén kívánja, bedug-! ni. Ebhez a táborhoz tartozik! ■nég Vagyim, a híres akadó-! mikus fia, a.ki abban a re-! nényben prédikál becsületről,! nátorságról, hogy maga pro-! ekció révén, személyi kap-! sola Iáit kihasználva „besur-S ran” majd a hátsó kiskapun.! Velük szemben az ellenié-! es életstílust, a küzdést ki-! /ánó, az érvényesü lésért be-! »ületesen harcoló fiatalok) csoportja áll Alekszej vereté-) lével. E két tábor közötti vita! nevében csúcsosodnak ki a) íonfliktusok, amelynek ered-! ményeképpen Andrejben tisz-! élet, majd csodálat ébred! imokafivére iránt, egy más,) számára vonzó életforma le-) hetőségc csillan fel előtte.) Emberségével nagy halast,; fe'akoíoí 3 felszínes élet). után sóvárgó egyszerű mun­káscsalád lányára, Gáljára is. A darab végén elhisszük, hogy Andrej, ez a bonyolult, önmaga helyét kereső figura odáig eljut, hogy a kényel­mes, sőt, túl kényelmes éle­tet — ahol ő mindig unatko­zott és fölöslegesnek érezte magát — fölcseréli az izgal­mat, újszerűséget kínáló élettel, A gyermekeit önző módon szerető anya pedig ál­maival együtt összeomlik, majd kénytelen meghajolni és beletörődni fiai döntésébe. A szereposztásban sok ren­dezői telitalálat van. Különö­sen tetszett a Vagyimot ala­kító Bíró István. Kiss Károly jól formálta meg Andrej bo­nyolult figuráját, bár helyen­ként kissé túlzottnak éreztük a szerepe által különben in­dokolt harsányságot. Mind­ezekkel együtt alakítása fel­tétlenül dicséretet érdemel. Markovi ts László nagyon jól formálta meg Alekszej t. Egy­szerű volt, mégis árnyalt. Hi­telessé tudta tenni a külön­ben néhol sematikusan meg­írt pozitív hőst. Jó volt még Kalapos László, aki szép be­szédével is felhívta magára a figyelmet. Jól oldotta meg feladatát Násztya néni szere­pében Morvái Olga, kár, hogy helyenként nyelvbotlá­sok zavarták az alakítás nyúj­totta élményt. Villanásnyi szerepében felfigyeltünk Stark István Misájára is. Balajthy Anna, leküzdve az első per­cek okozta lámpalázát, szintén jól illeszkedett be az együt­tesbe. Kedves perceket szer­zett Kátya szerepében Peles- key Katalin, és jól játszotta Juhász Katalin is Gálját, a bájos, kacér lányt, aki ezen tulajdonságai mögé igyeke­zett rejteni érzelmeit. Az Ave- rint formáló Koncz Károlynál még volna némi csiszolnivaló. A szereplőkkel kapcsolat­ban talán még annyit, hogy a női szereplők beszédkultú­rája kissé elmarad a férfiaké mögött, és ez némi stílustö­rést okozott. ÖSSZEGEZVE a látottakat, elmondhatjuk: a bemutatko­zás ismét kellemes színfolttal gazdagította Miskolc kulturá­lis életét, és várjuk a kővet­kező bemutatót! Bállá Erzsébet A sxakstserve&eti könyvtáruk m un háj áré I Szoboravatás a KJSZ-iskolán Május 2-án délelőtt kedves ünnepség színhelye volt a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Borsod Megyei Bizottsá­gának vezetőképző iskolája. Ez alkalommal leplezték le a névadó Ságvári Endre bronz mellszobrát, amelyet Konyor- csik János szobrászművész al­kotott. Az ünnepségen az iskola vezetőin kívül részt vettek a megyei, a városi pártbizott­ság képviselői, valamint a tömegszervezetek vezetői. Ott volt az ünnepségen a KISZ- iskola valamennyi hallgatója. A Lenin Kohászati Művek fúvószenekarának műsora után a perecesi általános is­kola kóruszenekara szórakoz­tatta az ünnepség részvevőit, majd Kovács László, a Ságvá­ri Endre vezetőképző iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. Május 1. méltatása után megemlékezett munkás- mozgalmunk nagy mártírjai­ról, közöttük a hősi halált halt ifjúsági vezetőről, Ságvá­ri Endréről. Méltatta életút­ját, majd leleplezte az iskola­udvar fő helyén felállított mellszobrot. Az ünnepség második részé­ben szavalat hangzott el, majd a munkás gyászinduló hangjai mellett a megyei, a városi párt-, állami- és tö­megszervezetek, valamint a KISZ-bizottságok képviselői megkoszorúzták Ságvári End­re mellszobrát. A Szakszervesetek Borsod Megyei Tanácsa nemré­giben lezajlott választá­sának tiszteletére a szakszer­vezetek megyei központi könyvtára, mint arról rövid hírben mán beszámoltunk, igen érdekes, jó kiállítású, hasznos kiadványt jelentetett meg. A Szakszervezeti könyv­tárak Borsodban című kötet sok fényképpel, grafikával, sok számadattal igyekszik át­fogó képet adni megyénk szakszervezeti könyvtárainak tevékenységéről, fejlődéséről, egyben arról is, hogy e könyv­tárak igénybe vételével meny­nyit olvasnak az emberek. Tudjuk, hogy a szakszerve­zeti könyvtárhálózat nem öleli át az egész megyét, hatósuga­ra a lakosságnak csak egy hányadára terjedhet ki, a kiadvány adatait azonban fel­tétlenül érdemes tanulmá­nyozni, mert nagyon sok kö­vetkeztetés vonható le belőlük. Borsod megyében 257 szak- szervezeti könyvtár működik. Ezek közül önálló helyiséggel rendelkezik 44, a lakosság ré­szére is kölcsönző, területi jellegű könyvtárak száma 28. Gyakorlatilag a megyében be­fejeződött a szakszervezeti könyvtárhálózat, átszervezése. Befejezéshez közeledik kis településeken a tanácsi és szakszervezeti könyvtárak együttműködésének rendezése is. E - szakszervezeti könyv­tárakban összesen 392 576 kö­tet volt az elmúlt év végén. A 37 869 olvasó 853 790 köny­vet kölcsönzött ki egy eszten­dő alatt. A könyvtárak állo­mányában a szépirodalmi mű­vek mintegy 65 százalékot je­lentenek, az ismeretterjesztő jellegű kötetek pedig 35 szá­zalékot és ez az arány he­lyesnek mondható. Az olvasók számával kapcsolatban felje­gyezhető, hogy az ipari mun­kások jelentik az olvasóknak csaknem felét, 45 százalékát. Sajnálatosan alacsony az ipari tanulók aránya. (4 százalék) és az értelmiségé (6 százalék). Az iskolai tanulók és az egyéb kategóriában szereplők viszont igen nagy számban je­lentkeznek a szakszervezeti könyvtárakban. A bejáró dol­gozóknál fejlődés tapasztal­ható, mert például a Lenin Kohászati Művekben a bejá­rók 17 százaléka, a Diósgyőri Gépgyárban pedig 16 száza­léka rendszeres olvasója a szakszervezeti könyvtárnak, és ez azt is jelenti, hogy szí­vesebben kölcsönöznek az üze­mi letéti könyvtárakból, mint a lakóhelyükön levő községi könyvtárakból. A szocialista brigádok tagjainak a Lenin Kohászati Művekben 76 szá­zaléka, a Miskolci Pamutfonó­ban 70 .százaléka, a BÁÉV-nál 65 százaléka, a Diósgyőri Gép­gyárban pedig 56 százaléka rendszeres olvasó. A zt is érdemes megnézni, mit olvasnak leginkább a szakszervezeti könyv­tárak látogatói. Örvendetes, hogy a munkások igen szép arányban érdeklődnek a mai irodalom iránt, és az igen népszerű Berkesi Andráson és Szilvási Lajoson kívül Fe­jes Endre, Passuth László, Mesterházi Lajos, sőt Sánta Ferenc művei iránt is nagy az érdeklődés. A klasszikus magyar írók közül Jókai, Mik­száth és Móricz a legkereset­tebb, a külföldiek közül pedig Hemingway, Solohov és Sa­linger. A politikai ismeret- terjesztő művek olvasottságát részben segíti az úgynevezett „pali-krimi” könyvek növekvő száma, azonban sajnálatosan sokan megrekednek ezeknél. A könyvtárak dolgozóinak tapasztalata szerint a szabad- polcos rendszer sokat segít az olvasók érdeklődésének felkel­tésében, és igen sokan keresik a rádióban és televízióban is­merteién műveket. A Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsa igen fontos feladatának tartotta és tartja a dolgozók tudatának formá­lásában nagy fontosságú könyvtárhálózat fejlesztését A közelmúltban saját erőből 12 könyvtárat korszerűsítet­tek. E 12 könyvtáron kívül a SZOT elnökségének segítségé­vel további három könyvtárat fejlesztenek. E 15 könyvtár fejlesztésére összesen 1 millió 67 ezer forintot fordítottak, illetve fordítanak a szakszer­vezet kulturális alapjából. A szakszervezeti könyvtá­rak adatai persze nem tükrözhetik egészében a megye olvasottságát. Az álla­mi könyvtárhálózat és a könyvkereskedelem adatait is hozzá kellene vennünk, hogy megközelítően teljes képet kapjunk. E tájékoztató kiad­vány azonban feltétlenül jó tükre a szakszervezeti könyv­tármunkának. (bm.) Szabadtéri technikatörténeti bemutató (jzdon Érdekes terv megvalósításá­hoz fogtak hoz.zá Ózdon. A 102. sz. Szakmunkásképző In­tézel parkjában mintegy fél katasztrális holdnyi területen úgynevezett szabadtéri techni­katörténeti bemutató helyet Mi a vendég kíviinsága? '"A" magyaros vendéglátás vi­lágszerte híres. A Borsod me­gyei Idegenforgalmi Hivatal is szeretné ezt a jó hírnevet tovább növelni. Ezért közvé­leménykutató íveken kérdezi meg a megyénkbe látogató külföldieket és turistákat: mi­lyen észrevételeik, kívánsága­ik vannak a szállásokkal, az ellátással és a kulturális prog­rammal kapcsolatban? A vá­laszok értékelése után a hi­vatal megteszi a szükséges in­tézkedéseket, illetve megke­resi azokat a szerveket, ame­lyek a jogos panaszok orvos­lására, vagy az ésszerű javas­latok megvalósítására illeté­kesek. alakítanak Id. Az Ózdi Kohá­szati Üzemekben régebben használt, illetve az idők során kiselejtezett, vagy selejtezésre váró jellegzetes gépeket, be­rendezéseket, szerszámokat, nemkülönben a gyár jellem­ző, érdekes termékeit állít­ják majd ki. Az első szabad­téri „múzeumi” anyagban sze­repel majd egyebek között az ózdi kohászat első egyen- irányítós áramfejlesztő beren­dezése. Kiállítják továbbá a különféle hengerelt áruk mintadarabjainak gyűjtemé­nyét. A szabadtéri bemutató meg­valósításával értékes segítsé­get nyújtanak az iskola több száz növendékének az ipar- történeti ismeretek bővítésé­hez. Bodó Béla: Arra van Athén... Művelődési rendezvénysorozat Kazincbarcikán Kazincbarcikán a város műi velődésügyi szerveinek közöd rendezésében május 7-én nagyszabású kulturális ren­dezvénysorozat kezdődik.' Már az első napon képzőművésze­ti szakköri kiállítás nyílik, amelyet később a város több helyén bemutatnak, ugyanak­kor számos vendégcsoport részvételével megrendezik a Sajó menti táncparádé ünne­pi bemutatóját. Vendégül lát­ják a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesét, később pe­dagógus fotókiállítást, vala­mint autóstalálkozót és autós ügyességi versenyt rendez­nek. A hónap közepén pesti kabaréműsort mutatnak be, ;niűsoros gyermekdélutánt ren­deznek, valamint népművé­szeti kiállítást nyitnak. Ifjú* ■ sági hangversenyek, zenedél- lutánok, irodalmi est ás sport |jellegű előadás, továbbá a ÍVJ [miskolci filmfesztivál filmje1' ■nek bemutatója szerepel '/ I további programban. Külön" Ifigyeimet érdemelnek a 'ná- |jus 23—25-én rendezendő pe­dagógiai napok, amelyeknek [programjában több pedagógiai tárgyú ankét, kiállítás, sz8k- imai megbeszélés szerepel. Szakács-veié!! < dő í Erőlevest és hideg ve gyesi [ízelítőt, betyáros serté bordát [és rizzsel töltött jércét, ra­kott palacsintát és fagylalt- 'fclíújtat tálaltak az ünnepien [feldíszített asztalokra. Több, [mint húsz ételt — mi ..szern- [szájnak ingere” — ízlelgetett végig a Polónia törzsvendé­geiből összeválogatott zsűri a [napokban. Négy fiatal, da [máris a kiváló címmel ren­delkező szakácsmester ver­sengett egy-egy gondosan ösz- szeállított menüvel a miskol- ici Polónia étteremben. ! A Vendégül lát Borsod érné ^rendezvényén először került sor a Miskolci Vendéglátó* .ipari Vállalat szakácsainak [vetélkedésére. Végül is Frans cuz János, az Anna éttáícm ifjú mestere vitte cl a pálmát, s nyerte el a válla’at aján-í dékát, egy szét! kis i o, celáns szobrot nagy görög kikötőt... Pireusz- ! ban majd vonatra ül, fel, $ északra, a kék hegyek közt ! van a faluja. ! Hazamenni!... ! A család, már aki megma- ) radt közülük, szétszóródott, a ! kunyhó sincs már, s különben ! se mehet haza ... ! Nézi faluját a térképen, 5 A régmúltban a nagy törté- ! nelem járt erre — azóta már > olvasott róla. _ ! A térképen halványzöld szí- ) nű Görögország. Valójában bi- ) zonyára: kék és arany. S fe- ! hér, ahogy a szép házak ra- ! gyognak a városokban, na- ) rancsszínű, mikor a narancs ! érik, zöld még a sovány rété- \ ken is... A hegyek tetején ) néha szikrázik a hó. A kuny- ; hók persze legtöbbször füs- s tösíeketék. — már akinek van ! kunyhója- A Panajote mamáét í még abban az időben szétlót- ! ték. — A sírját meg kellene s látogatni a hegyek aljában. ! Asztalt, kabinberendezést j csinál a hajógyárban. Az asz- 1 tálnál ülnek majd az utasok. ) a kabin ablakából nézik a vi- í zet — milyen színű lehet ta- ! vasszal az Égei-tenger? ) Ez a pont, ahonnan elindult ! lőszeres kocsijaival. Látja-e ! még faluját? ) Az olcsó térképen ez a pont ) a faluja, Budapesttől térkép- í méretben alig öt ujjnyi, a va- 5 lóságban, most irtózatos távol- 5 Ságban. Sokszor nézi a térké- f pet, mert bizonyos benne, hogy < eljön az idő, amikor csökken c,i ez a messzeség, ), ....................................................<< A zon az estén, amikor vérbe fagyva találta Panajote mamát a szétlőtt kunyhóban — elte­mette, s hajnalban visszament a hegytetőre. Jóval később a németek le­takarodtak hazája térképéről, de ők, a küzdők új feladato­kat kaptak — a királyság se kell. Megsebesült, fején, ke­zén, lábán. Kotözóhely, aztán vöröskeresztes sebesültszállító vonat. A vonat ablakából egy- szercsak megpillantja a messzi tengert. Az Égéi tenger thrák részét Milyen csalódás: nem kék — ködös sárga. Már nagy legény. Magyar- országra kerül, Budapestre. Megnősül, van egy kislánya. Esténkint az ablakhoz viszi a kislányt, dél felé mutat: — Arra, messze, van Athén, tudod-e? A gyerek nem akar görögül beszélni, csak magyarul. A görög most asztalos. A ha­jógyárban dolgozik. Ha egy hajó elkészül, odaképzeli ma­gát a fedélzetre. Split, Dub­rovnik, Korcula, s aztán Korfu, ez már Görögország! Aztán, * korinthoszi öblön át: Pireusz! t Van egy olcsó térképe, min­dennap végigjár rajta a szeme, i Pireusz: — csak képen látta a i bátyjai sem. Csak lent, a falu­ban. Van a fegyveresek között egy evikkeres tanító, néha me­sél. — Az erdőben — így kezdi — Pán fújja hétágú sípját, előtte nimfák lebegnek, tu­dod-e? Valahol, nagyon mesz- szire Zeusz trónol az Olimpo­szon, az Akropolisz csodálatos Parthenonjában maga Pállasz Athéné, a gyönyörűséges isten­nő. Ahol pedig a Peloponni- szosz sziget mártja be ujjait a tengerbe, olyan kék a víz, mintha finom tintát oldottak volna benne. — Ki az a Zeusz? — kérdezi a kamasz. — Isten — feleli a tanító —, az istenek atyja. A kamasz sokszor nem is ér­ti, mit beszél. Csak a evikke- rét figyeli. Arra van Athén ... Leballag a hegytetőről, óva­tos kerülőkkel. Holnap majd ismét elindul — két kosár, ló­szer. Még csak tizennégy éves, ha felfedezik a rongyok alatt a lószert, a helyszínen agyon­lövik. Ha felnő, — így gon­dolja —, ha szabadok lesz­nek, eljut majd Athénbe, lát­ja majd egyszer a tengert, vagy elindul a szigetekre, Pa- roszrói beszélt a tanító, NaxoszróL Barna, sovány, mezítlábas kamasz. Szúrós a hangja. Pa­najote mama már megrakta a szamarat. A szamár két olda­lán egy-egy nagy kosár, a ko­sarakat rongyok fedik. A kunyhó mögött kezdődik az erdei ösvény, felette a való- színűtlenül kék ég, aztán a hegyek. Panajote mama elkíséri sze­mével a kamaszt — most for­dul be az ösvényen a megter­helt szamárral. Mint mindig, Panajote mama számol. Kibö­ki fekete, nagy ujját: egy óra, míg a kamasz eljut a hegyte­tőre. Félórát van velük, ha csend van, egy órát. Aztán ha­zaindul, persze, kerülővel. Négy ujj: a negyedik órában hazaér. Ha hazaér... A kosarak tete­jén rongyok, a rongyok alatt lőszer. — Halt! — kiáltja a német őrjárat. A kamasz hirtelen megtorpan, felszólítás nélkül szedi le a rongyokat a kosár tetejéről. Ócska, piszkos ron­gyok. A fordulón túl nem járnak németek. A kamasz lassít, megáll, egy éles kavics felvé­rezte lábát. Aztán indul. A hegytetőn — a többiek közt — van két bátyja is, — Mama egészséget? — Egészséges. Vigyázol rá? — Ti i* vigyázzatok maga­tokra. Elnéznek dél felé. Arra, na­gyon messze van Athén. Azt mondják, nagy város. A kamasz őség nem járt ott,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom