Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-30 / 125. szám

Kedd, J967. május 30. ÉSZAKMAGYARORSZAG 3 útmiiiiiiitimiiiiiimiiMiiiimmiimimiimiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiumiiiiimiiiiiiiimiimiiimiimimn 1 Magyar gázló - szovjet térképen | A IV. miskolci filmfeszti­vál közönsége a versenyfil­mek sorában egy rendkívüli ötletre épülő filmet is látha­tott; Kolonits Ilona Vörös jelek a hadak útján című al­kotását, Pálma ugyan nem jutott ennek az érdekes do­kumentumfilmnek, de azt örömmel regisztrálhatjuk: a közönség tapssal jutalmazta az élménydús jelenetsorokat. A film arról adott hirt, hogy az első világháború után a sok százezer magyar hadifogoly közül kik áldoz­ták életüket az októberi for­radalomért. s akik életben maradtak és szovjet földön találták meg második ottho­nukat, hogyan élnek ma? Még zúgott a nézőtéren a taps, amikor már özönlöttek a kérdések Kolonits Iloná­hoz: honnan az ötlet, az ins­piráció, a vállalkozó kedv, és hogyan talált rá messzire szakadt honfitársainkra? — Ismeretes: az első világ- háboni befejeztével csaknem félmillió magyar hadifogoly tartózkodott orosz földön. A későbbiek során mintegy százezer hazánkfia veti részt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcaiban. Ez a tény önmagában is csodála­tos témával kecsegtet': egy történész több kötetes köny­vet írhatna róla. Nekem, sajnos, csak egy filmre fu­totta az erőmből. Az ötletre vonatkozóan annyit mondha­tok: sem a szovjet, sem pe­dig' a magyar filmművészek nem foglalkoztak még be­hatóan a magyar interna­cionalistákkal. Most, az ok­tóberi forradalom 50. évfor­dulója alkalmával szerettük volna a film nyelvén is ki­fejezni tiszteletünket az élő és elhunyt hősöknek. — Milyen munkával járt a film forgatása? — Egy hónapig száguldoz­tunk a Szovjetunió különbö­ző vidékein. Harminc nap alatt harmincezer kilométert utaztunk, közben leforgat­tunk hétezer méter nyers­anyagot. — Mi volt a legnagyobb élményük? — Ha rátaláltunk egy-egy keresett hazánkfiára. Nem tudtuk megindulás nélkül hallgatni ezeket a színtiszta kiejtéssel, ízes magyarsággal beszélő öregeket. — Hol találkoztak a leg­több magyarral? — Omszkban, mert az első világháború idején ott volt a legnagyobb magyar hadifo­goly-tábor. Omszktól nem messze, egy kis falucskában magyar származású, Lenin- díjas tsz-elnökkel találkoz­tunk. Van egy szovjet térké­pem, amely a földrajzot ta­nuló diákok számára is az újdonság erejével hatna; ezen a térképen Magyar gáz­ló néven szerepel egy kis földdarabka. Szibériában, a Tungir folyó partján 400 magyar áldozta életét a for­radalomért, Táborhelyük maradványa ma is látható. — A szibériai, a Ienin- grádi és a taskenti hősök, akik még ma is élnek és emlékeznek, látták-e a ró­luk készített filmet? — Sajnos nem, de állan­dóan leveleznek velem. Ad­dig is, amíg az elkészült do­kumentumfilm visszajut a Szovjetunióba. megírom Goldfinger Ágostonnak, az amuri partizánnak, Böcz Ká­roly bácsinak, Liba Dániel­nek és a többieknek, hogy a miskolci közönség szívébe zárta őket. Párkány l.ászló Nemzeti történelműn! egyik nagy jelentőségí eseményének évforduló jé1 ünnepük május 28-tól júni­us 1-ig Ónodon: 2ó'0 evve ezelőtt az ónodi országgyű­lés megfosztotta a magyai tróntól a Habsburgokat. Három nappal ezelőtt alkal­mam volt végigsétálni Ónod Utcáin. A frissen parkosított Utcák, terek, gondozott virá- Eoskertek, újonnan festett, csi­nos házak láttán ezt gondol­tam; itt ünnepre készülnek. S mert tudtam, mit ünnepel majd ez a kis falu, különösen annak örültem, hogy ahol így becsülik a nemzeti múlt nagy eseményeit, ott az ünnepeket követő hétköznapokon tudnak keményen dolgozni a jelenért, lelkesedni a jövőért. Dr. Hetényi György, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nem té­vedett Amilyen lelkesedéssel készülődött Ónod népe hazánk történelmének erre az emlék- ünnepségére, olyan lelkesen munkálkodik a hétköznapokon is szűkebb és tágabb szülő­földjének megszépítésén, az élet jobbá tételén. És ez nem csupán az itt is sokasodó új házakon, a rajtuk sorjázó an­tenna-fésűkön, a kifogástala- hul öltözött, embereken — tehát nemcsak a külsőségeken *— mérhető le. A községben a Szellemi élet megváltozása, Pezsdülése is megnyilvánul olyan rendezvények által, amikre eddig még nem volt Példa ennek az ősi település­nek történetében. Képzőmű­vészeti kiállítást nyitottak meg, kis koncerttel összeöt­vözve. És az elmúlt héttől — a megnyitás napjától — egyre több falusi ember csodálkozik rá a képzőművészeti alkotá­sokra. S a rácsodálkozás új érzéseket szül a fejkendős né­nikben és a tükrös-csizmájú bácsikáltban: új ismeretek megszerzésének vágyát, szá­mukra korábban ismeretlen ^szépségek megismerésének «kardsát. e Az iskolában történelmi és műemlék-kiállítás vonzza va- ®árnaptól — május 28-tól — a látogatókat. Május 30-án délelőtt 0 órára ünnepi ta­nácsülésre hívatottak az óno­ztak a helyi pártszékházba. Égy órával később Arató Endre egyetemi tanár és Fiíep LUj . . . . j..». iimiimiiiiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiirigiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiimmiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiimiimmitiimmitiiu KISZ-kűldfíHválasztó nagygyűlés Albcrííc’epen A Borsodi Szénbányászati Befejezésül a nagygyűlés Tröszt KISZ-fiataljai az al- részvevői táviratban fejezték berttelepi művelődési házban ki tiltakozásukat az Egyesült tartották meg küldöttválasztó Államok Vietnamban folyó nagygyűlésüket. Az ünnepi , . .. , . , eseményen megjelent Mayer ^ressziv háborúja, valamint Tibor, a KISZ Központi Bi- a fasizmus görögországi feltá. zottságának képviselője, Mo- masztása ellen. nos János, a Szénbányászati Tröszt igazgatója, valamint a megye párt- és tömegszerve­zeteinek több vezetője. Részt vett a fiatalok tanácskozásán Loy Árpád nyugalomban levő Kossuth-díjas vájár is. A kül­döttség felszólalói számos olyan kérdést és problémát vetettek fel, amelyekben a fiatalok legfelsőbb fóruma, a KISZ VII. kongresszusa hiva­tott dönteni. Ma este ankét a MTESZ-beu Ma, május 30-án, kedden este 18 órai kezdettel rendezi meg a TIT Miskolc városi szervezete és a MTESZ me­gyei szövetsége az Egészség című folyóirat ankétjét. Részt vesz az igen érdekesnek ígér­kező tanácskozáson és meg­nyitót mond dr. Buga László, A jutalom: külföldi tanulmányút A Tiszai Vegyikombinát szakszervezeti bizottsága és igazgatósága az elmúlt évek­hez hasonlóan az idén is lehe­tővé tette, hogy a legjobb eredményt elért szocialista brigádtagok közül többen — kedvező anyagi feltételek mel­Eszmecserék közoktatáspsütikai feladatsinkréi Csali a vásárom? •?É«les hazánk j további virágzásáért...*4 | EmlékÜBinepség-sorozaí kezdődött Ónodon I így élni: édes hazánk virág-; zásáért. További virágzásáért...: ß Ugyanazon az „Ónod táján: levő Mezőn” hangzott ez el: most, ahol 280 évvel ezelőtt ni fejedelem beszéde. Percek: múlva a mezőn motorosok! versenyeztek, majd repülőgé-; pék jelentek meg, s a magas-; bán szállók játszani kezdtek:; színes léggömbökre vadásztak,: aztán ejtőernyő-rózsák nyíltak: a levegőben. A Magyar Hon-: védelmi Sportszövetség mű-i sorában több mint kétezer! ember gyönyörködött. Mint! később a vár romantikus fa-! lai között a gesztelyi fmsz.: énekkarának, az ónodi úttörők táncosainak műsorában, majd a sziporkázó, színes tűzijáték-; ban. j „Édes hazánk további virág-! zásáért...” A 260 évvel ez-i előtt uralkodó fejedelem gon-: dolatát új fejedelmek váltják: valóra ebben a faluban is. ■ Ruttkay Anna : Antal múzeumigazgató beszél az érdeklődőknek a Megyei Művelődési Ház helytörténeti szakbizottságának ónodi ülé­sén. Este 7 órára pedig a községi művelődési otthonban hirdettek szellemi vetélkedőt a Rákóczi-szabadságharc törté­netének témaköréből. És igé­nyelnek már az ónodiak író— olvasó találkozót is. Ezt a, kí­vánságukat teljesítik majd május 31-én, amikor 19 órára Barabás Tibor író érkezik a művelődési otthonba. Mit tudhatnak az ónodiak egy íróról, nevezetesen Bara­bás Tiborról? A kicsinyes ag- gályoskodóknak most csupán ennyi választ: a községnek van irodalmi színpada is. És éppen ez, a falusiakból — if- jabbakból és idősebbekből — alakult, irodalomszerető, lel­kes kis együttes mutatta be a vasárnapi megnyitó estéjén Barabás Tibor: A kibontott zászló című egyfelvonásos művét. i,Midőn mi a feljebbvaló esztendőkben az Ausztriai Háznak elviselhetetlen jármá­val szorongattattunk volna, édes nemzetünk régi dicsősé­ges, és Szabadságához való Szeretetünktől viseltetvén, an­nak oltalmára fegyvert fogván — egyedül az vala szándé­kunknak minden célja, hogy ezáltal országunkat és édes hazánkat hajdani virágzó ál- lapotjába állíthassuk és mind magunknak, mind kedves ma- radékinknak állandó boldogsá­gunkra erős fundamentumot vethessünk.. .” Amikor az ünnepség-sorozat vasárnapi megnyitóján dr. Hetényi György idézte II. Rá­kóczi Éerenc fejedelemnek e szavait — amelyeket Elöljáró Beszédében mondott 1707-ben az „Ónod táján levő Mező­ben”, a nevezetes országgyűlé­sen — a hallgatóság között egy idős bácsika csendes meg­jegyzését hallottam: — Majdcsak két és fél év­századig nem sikerült. Pedig ugye milyen igaz, szép dolog lett — egyhetes külföldi ta­nulmányúton vehetnek reszt, A költségek jelentős részét a szakszervezet fedezi. Az arra érdemes dolgozók közül huszonketten május 29-én elindultak Lengyelor­szágba. A 6 napos moszkvai útra augusztus 4-én kerül sor, amelyen 31 szocialista brigád­tag és szakszervezeti aktivista vesz részt. Ezenkívül — az IBUSZ és a TVK szaksze'"“- zeti bizottsága szervezés to.n — ugyancsak augusztus 4-én 34 vállalati dolgozó 6 napos bécsi társasutazáson vesz részt. Ez utóbbi esetben a je­lentkezők teljes térítést űzet­nek. Épül a könyv üvegpalotája A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen huszonhárom millió forint költségelőirány­zattal tavaly kezdték meg a nemzetközi viszonylatban is egyik legkorszerűbb könyvtár építését, hogy méltó hajlékot biztosítsanak az iskola foly­tonosan gyarapodó könyvállo­mányának. Az impozáns olvasóépületet, amely az idén már tető alá kerül, nagyobb részben kétrétegű, páramen­tes, jó hőszigetelő üvegtáblók. ból falazzák. Ehhez hozzáve­tőlegesen ezer négyzetméter üveget használnak majd fel. Az új, hatszázezer kötet befo­gadására alkalmas, modern kulturális létesítmény, az üvegpalota, a terv szerint a jövő év második felében ké­szül el. társai, mondottak vélemény a pedagógusok. AZ ELMÚLT hét szombat­ján Ózdon, Mezőkövesden, En- csen és Edelényben került sor a pedagógusok eszmecseréjé­re. s mind a négy helyen száz-százhúsz részvevő hall­gatta nagy érdeklődéssel a tájékoztatást, majd vett részt a vitában. A négy járás peda­gógusai is elsősorban a köz­vetlen gyakorlati kérdésekkel, munkával kapcsolatban kértek tanácsot a Központi Bizottság jelenlevő képviselőitől, majd — az aktívaértekezlet után — sor került a pedagógus párt- alapszervezetek titkárainak külön beszélgetésére, tanács­kozására is. Ionosén hangsúlyozták a kom­munista pedagógusok nagy fe­lelősségét. Érthetően sok szó esett a középiskolai oktatás, ezen be­lül is az új típusú szakközép- iskolák oktatási formájának kialakításáról. Elmondották, hogy a Politikai Bizottság ha­tározata alapján az illetékes országos fórumok már megtet­ték a szükséges intézkedése­ket az új típusú szakközépis­kolákkal kapcsolatban. Ugyan­akkor valamennyi pedagógus­tanácskozáson fontos „téma” volt az iskoláztatás, a szakmát nyújtó, általános műveltséget biztosító iskolák korántsem kielégítő aránya. Az oktatás tartalmi kérdé­seit illetően elsősorban a vi­lágnézeti, az erkölcsi nevelés színvonalának emeléséről, en­nek szükségességéről szóltak a Központi Bizottság munka­APR1LISBAN és májusban a járások székhelyein aktíva- értekezleteken tanácskoztak megyénk pedagógusai a IX,- kongresszus határozataiból kö­vetkező és adódó közoktatás­politikai feladatokról. A fel­adatok megértéséhez, a jó fel- ’ készüléshez valamennyi ta­nácskozáson hasznos, konkrét ■ segítséget nyújtottak az | MSZMP Központi Bizottsága ’tudományos és kulturális osz- | tálya közoktatási alosztályá- . nak munkatársai, képviselői ; Kurucz Imre elvtárs, helyettes [alosztályvezető vezetésével. • Mindenütt ismertették köz­ioktatásügyünk jelenlegi hely­• zetét, gondjait, elemezték az [alsó-, de elsősorban a közép­• fokú oktatás eredményeit, s | felsorolták azokat a tényező­iket, amelyek eddig visszahú­• zó erőként jelentkeztek. A [holnapi teendőket illetően kü­5185 öltöm, 2191 fe'öltő többet kerestek, mint az előző évben. (Sajnálatos, hogy a gazdaság ..«ságot igen befolyá­solta egy nagy leltárhiány.) Jöl alakulnak az idei tervek is, pontosabban az idén is bőven ei vannak látva mun­kával. így például az első ne­gyedévben csaknem 24 száza­lékban túlteljesítve tervüket — több mint 2 millió forint értékű új férfi ruhát készítet­tek egyéni megrendelésre, s a javításban is több mint 18 százalékkal értek el nagyobb eredményt a tervezettőL A ktsz-ben a hét elején szerény ünnepség zajlott le. A kollektívát az elmúlt évi, a ruházati méretes munkában és javításban elért eredményei alapján a II. helyezettnek já­ró oklevéllel tüntették ki, amelyet Soltész Józsefné, a- KISZÖV osztályvezetője nyúj­tott át. — Jó napot kívánok! Egy ruhát... egy téli felöltőt sze­retnék csináltatni. Naponta sokan lépnek be I ilyen és hasonló óhajokkal a Miskolci Ruházati Szövetke­zet üzleteiben. A szövetkezet Miskolcon 17, s vidéken öt ; fiókkal, illetve újabban még \ 35 getanes fiókkal áll a lakos- | ság rendelkezésére. Kucsma ! András, a klsz elnöke érdekes \ adatokat mond a szövetkeze­tiek működésének jellemzésé- i re.. — Éppen most gyűjtötték ki a statisztikai adatokat. Ezek szerint tavaly 5185 öltönyt és í 1999 nadrágot, 2491 téli kabá- í tot és felöltőt. 5599 sapkát és I kalapot készítettünk a tneg- 1 rendelőknek. A klsz túlteljesítette elmúlt évi terveit, ez kihatott a dol­gozók keresetére is. hiszen több mint . százezer forinttal vezetik a rendszeres salak- elemzéseket. Az anyagkevere­dés csökkentésére az eddigiek­nél alaposabban ellenőrzik a gyártmányok, áruk azonosítá­sát és gondoskodnak a megfe­lelő megjelölésről. A fonto­sabb, kiemelt termékeknél be­vezetik a roncsolásmentes ultrahang vizsgálatot. A „minőség egyenletességé­ért” beindított és hasznos eredményt ígérő mozgalom egyben felkészülés is az új gazdasági mechanizmus beve­zetésével a gyárra háruló na­gyobb feladatokra: a verseny- képesség fokozására, a ren­delők kifogástalan áruellátá­sára, s új piacok szerzésére. [ Az Ózdi Kohászati üzemek ■ műszaki ellenőrzési dolgozói a ’Nagy Októberi Szocialista [ Forradalom 50. évfordulója ■tiszteletére mozgalmat indilot- [tak az egyenletes minőségű • gyártmányok előállítására. A [műszaki ellenőrzési főosztály ■ dolgozói az eddiginél is szer- jvcsebb és szorosabb kapcsola­tot építenek ki az anyagellátó - szervekkel, a gyártó iizemek- [kel, s különböző, modern vizs­■ gálati módszerek alkalmazása­ival javítják a selejtanalitikai • munkát. A nagyolvasztóműben ■például fokozottabb gondos- .sággal ellenőrzik a betélanya- f gok összetételét. Az acélada- | goknál gyors színképelemző ».vizsgálatokat végeznek, s be­Ozdi kezdeményezés közönségkielégítő törekvései­vel van baj. Mert csak körül kell nézi: a termékek zöme ismerős, tehát magyar gyárt­mány, magyar szépséggel és magyar ízekkel, de sajnos, hun-magyaros kereskedelmi hagyományokkal: hun van, hun nincs .. ­N em tréfálni akarok, mert ez nem tréfa. Me­zőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterünk ugyanis éppen az elmúlt héten mon­dotta el, hogy van élelmi­szer, bőségesen van — a ser­téshús kivételével, amely ob­jektív okok miatt nincs —, de a kereskedelem nem min­dig és nem mindenütt szer­vezi jói munkáját. De talán már nincs is okunk — se túl sok időnk — mérgelődni, ke­seregni, mert erős a remény, hogy az új gazdasági mecha­nizmusban azt is megtanulja a kereskedelem, hogyan kell a vevők minden igényét ki­elégíteni. És akkor — bizonyosak lehetünk benne — nemcsak a kiállításokon és nemzetközi vásárokon lát­hatunk harapnivalóan kívá­natos kenyeret, péksüte­ményt. vagy szomjal gerjesz­tő hűsítőket, gyümölcslévé- két, vagy éppenséggel remek tejtermékeket, hanem az üz­letekben is. (S3. M A BNV magyar élelmiszer- ipar pavilonja igazán mesébe illett, hiszen csak a tejjel-mézzel folyó Patakok hiányoztak belőle, vagy — ha jól meggondol­juk — még azok se, hiszen volt ott tej is, méz is, tejter­mék is, meg kalács, kenyér, kolbász, húsáru, szalámi, konzervhegyek, félkész- és mélyhűtött ételek sokasága, italok minden létező márká- ( val, és hűsítők, gyümölcslé­készítmények, cukorkák, cso­koládék, mindenféle édesáru — nem is lehet azokat tö­mörítve se felsorolni. Persze, Persze... Ez volt az a hely, ahol talán minden látogató megfogalmazta a kérdést: — Mi ez? Mézesmadzag? Hi­szen az üzletekben a felét se találjuk. Miért csak itt mu­togatják, miért nem kaphat­juk meg mindezt naponta is, ha kell, a pénzünkért? Jogos, egyben jogtalan a kérdés. Ugyanis mindaz, amit az élelmiszerpavilon- ban látni lehetett — az egé­szen új, 1987-es termékek egy részének kivételével — általában kapható az élelmi­szerboltokban. Csak ... és ez a baj, ez a lényeg, nem min­dig és nem egyszerre. In­kább a mindenkori és helyi választék skáláival, a mi Öelmiszer-kereskedelmünk a folyóirat főszerkesztője, majd a korszerű táplálkozás­ról dr. Rigó János tart elő­adást. Ugyancsak ekkor kerül sor dr. Ródé István profesz- szornak A rák, a közegészség- ügy problémája című előadá­sára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom