Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!. wmmmmsmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 124. szám. ARA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1907. május 28. Ifjúsági nagygyűlés Sárospatakon Méhes Lajos elvtárs mondott beszédet A sárospataki diáknapok rendezvény-sorozatának utolsó előtti napján, tegnap, május 27-én is egymást érték az ese­mények. A fiatalok a délelőtti érákban különböző szakmai tanácskozásokat tartottak fő­városi művészek vezetésével, majd a néptáncosok konzultá­ciójára került sor. Érdekes és tanulságos volt a kommunista diákaktívák ta­nácskozása, amelyen a KISZ- szervezetek vezetői cserélték ki tapasztalataikat s megbe­szélték a közös tennivalókat. A délelőtti műsoron két iro­dalmi színpad bemutatója és húsz énekkari hangverseny szerepelt. A tegnapi nap legnagyobb eseménye délután négy órakor kezdődött. A II. Rákóczi Fe­renc Gimnázium udvarán ösz- szegyűlt fiatalok politikai naSygyűlésen vettek részt. Megjelent a nagygyűlésen és a díszemelvényen foglalt helyet Éojcsófc János, az MSZMP Borsod Megyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tit­kára, Kovács Sándor, a KISZ Borsod Megyei Bizottságának első titkára, Csillag László, a Munkaügyi Minisztérium fő­osztályvezetője, Orosz László, a KISZ KB osztályvezetője, Molnár András, a Sátoraljaúj­helyi Járási Pártbizottság Vég­rehajtó Bizottságának titkára és dr. Németh Pál, a járási ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke. A nagygyűlés szónoka Mé­hes Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Borsod megye or­szággyűlési képviselője, a sá­rospataki diáknapok fővédnö­ke volt. A KISZ KB üdvözletének tolmácsolása után elmondotta, hogy ezekben a napokban az ország több részében megren­dezték a diáktalálkozókat. E diáknapok folytatását jelentik nnnak a gazdag propramnak, •trnely most az ifjúsági szö­vetség munkáját jellemzi. A Program-sorozat egyben előz­ménye a KISZ közelgő kong­resszusának. Beszédét a to­vábbiakban így folytatta: ■— Minden korban jellemző az életre készülő fiatalembe­rekre, hogy kutatják, választ keresnek olyan kérdésekre, hogyan fogják megtalálni eS.yéni boldogulásukat az élet­ben, milyen társadalmi esz­ményekért érdemes lelkesed­ni. és részt venni az értük fo- ’yó küzdelemben, mit ad szá­mukra a társadalom és mivel tudják azt ők megszolgálni. A párt minden időben ta­dott adni világos programot a dolgozó nép. s ezen belül az ifjúság számára, szervezte a munkásosztály és a dolgozó Parasztság tagjait a két világ­háború között, majd a II. vi­lágháború idején harcra moz­gósította a nemzetet. A fel- szabadulás után a szocializ­mus alapjainak lerakásáért hívta csatasorba dolgozó né­pünket. Az ifjúság öntudatos ré­tegei mindig megtalálták eszményeiket a párt zász­lajára írt jelszavakban. Az 1919-es vörös hadsereg jelentős részét fiatalok alkot­ták. A II. világháború idején fi német szerelvények robban­ni között ott találjuk az ifjú hazafiakat, az ifjú kommunis­tákat. a felszabadulás után a muu,vashatalom kivívásáért folytatott harcban a párt hű szövetségese volt az ifjúság. Igaz, hogy a ma ifjúságának nem kell életét kockáztatnia akkor, amikor a nép ügyét akarja szolgálni, miként nagy elődei tették. Ha azonban hű akar lenni a forradalmi elő­dök örökségéhez, akkor a ma ifjúságának is meg kell ta­lálnia a jelen időszakban azokat a célokat, amelyek megvalósításáért vívott harc­ban szolgálni tudják a társa­dalmi haladás ügyét. Méhes Lajos elvtárs beszé­dének további részében az ifjúság tanulási és érvényesü­lési lehetőségeit elemezte, majd ezeket mendta. — Nagy öröm, hogy a mi hazánkban az újért folyó küzdelem egybeesik a kor legigazibb, legembe­ribb, legszebb eszméjé­nek, a szocializmus ügyé­nek valóra váltásával. Ifjúságunk céljai, vágyai és a párt célkitűzései azonosak — ezért egyéni érdeke az if­júságnak a szocializmus teljes felépítése. Ezért ajánljuk, hogy a kongresszusunk fő jel­szava legyen: A szocializmus teljes felépítése az ifjúság érdeke és hazafias kötelessége! Kedves ifjú barátaim; A diáknapok is jól példáz­zák, hogy a szép dal, a tánc, a vers jól ötvöződik a közéleti mondanivalóval. Aki manap­ság nem csali a beat-zene rit­musára figyel, az észreveszi, megérti, hogy korunk nagy kér­déseitől nem lehet távol ma­radni. Amikor a közömbösség ellen emeljük fel szavunkat, akkor erről is szó van, hi­szen világviszonylatban folyik a harc a régi és az új között A továbbiakban a vietnami nép hősi harcáról emlékezett meg az előadó, majd a Görög­országban imperialista segít­séggel feltámasztott fasizmus­ról beszélt. — Az imperialisták bárhogy is mesterkednek, a világ fej­lődését nem tudják megállí­tani. Néhány hónap múlva ünnepeljük a győztes Októberi Szocialista Forradalom 50. szü­letésnapját. Ez alatt az ölven év alatt az emberiség leg­szebb álmaiból már valóság lett, és mi büszkék vagyunk arra, hogy a mi hazánk is szín­tere és megteremtője az új szocialista valóságnak. Kommunista Ifjúsági Szövet­ségünk VII. kongresszusa hoz­zá akar járulni, hogy a bol­dogságot mind több fiatal magáénak vallhassa. Méhes Lajos elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után az egybegyűlt ifjúság ha­tározatot hozott, miszerint tiltakozó táviratban hozzák az Egyesült Államok és a Gö­rög Királyság tudomására, hogy elítélik a vietnami ame­rikai agressziót, valamint a Görögországban feltámasztott fasiszta diktatúrát. A politikai nagygyűlés a DÍVSZ indulójával ért véget. Véget ért a iV. niskslci fiWesztivá! •• Ünnepélyes tiíjkiosziás a Megyei Művelődési Más dísztermében Hat napon át állt a hazai közérdeklődés homlokterében a Miskolcon zajló filmverseny. Néha esőáztatottan is, hat napig lengtek óriási transzpa­rensek a város különböző pontjain, egy hétig lobogott árbocán Miskolc város és a filmfesztivál zászlaja. A zsűri egyes kategóriákban ugyan bizonyos színvonal emelkedést tapasztalt, mind­amellett úgy vélte, hogy eb­ben az évben a versenyben részt vett filmek között nin­csen olyan kiemelkedő értékű mű, amelynek a nagydíjat \ A dokumentum kategória­díját Márványt György és Müller László Ki ölte meg Kennedyt című filmjükkel nyerték. Az alkotók figye­lemreméltó találékonysággal, a bizonyításra használt esz­közök gazdagságával, önálló Gyarmathy Lívia, az Üzenet című film alkotója, átveszi a díjat. Alkotók és nézők egyaránt várták az ünnepélyes ered­ményhirdetést, a zsűri dönté­sét. Szombaton délután öt órakor, a televízió kamerái­nak jelenlétében György Ist­ván filmrendező, a fesztivál igazgatója állt a mikrofonhoz, s köszöntötte a közönséget, a versenyfilmek alkotóit és kül­földi vendégeinket. Ezt. köve­tően Máriássy Félix Kossuth- díjas filmrendező, a zsűri el­nöke kiosztotta a díjakat. A Vilelhessed kapta Miskolc város díját A negyedik miskolci film- fesztivál zsűrije 55 filmből, illetve híradóriportból, vala­mint 35 tv-produkcióból vá­lasztotta ki a díjazásra érde­mes műveket. Az encsi járásban ünnepélyesen megnyitottáh as agrárhe Tegnap, május 27-én, szom­baton Abaújdevecseren ünne­pélyesen megnyitották a Hen­nád menti kulturális hónap keretében rendezett agrárhe­tet, Az egykori kastély park­jában rendezett szabadtéri haszon- és tenyészállat kiállí­tás már a megnyitó napján igen sole érdeklődőt vonzott elsősorban az encsi járás ter­melőszövetkezeteinek szakem­berei közül, de nagy számban vettek részt az ünnepélyes ak­tuson a környékbeli falvak termelőszövetkezeti tagjai is. A járás termelőszövetkeze­tei által rendezett rendkívül jól sikerült kiállítást dr. Papp Lajos elvtárs, a Borsod Me­gyei Tanács vb-elnöke nyitot­ta meg, aki beszédében elmon­dotta, hogy az agrárhét új színfoltja az encsi járásban immár hagyományosan meg­rendezésre kerülő kulturális hónapnak. Elemezte a járás mezőgazdasági viszonyait, szá­mokkal illusztrálta a termelő­szövetkezetek gazdasági fejlő­dését, Megnyitó beszédében részletesen szólt a termelőszö­vetkezeti mozgalom előtt álló feladatokról, ezen belül is az encsi járás termelőszövetkeze­teinek munkájáról és hangsú­lyozta: egymás eredményei megismerésének rendkívül nagy jelentősége van Ezen a kiállításon randevút adtak egymásnak a termelőszövet­kezetek és egyúttal kölcsönö­sen kicserélik tapasztalataikat is. Dr. Papp Lajos elvtárs nagy tetszéssel fogadott meg­nyitó beszéde után a jelenlé­vők megtekintették a kiállí­tást, amelyen 31 termelőszö­vetkezet mutatja be az állat- tenyésztésben elért eredmé­nyeit. Ugyancsak tegnap, szomba­ton került sor dr. Vincse Lászlónak, az Állattenyészté­si Kutatóintézet munkatársá­nak előadására, aki a sertés- hizlalás legolcsóbb módjáról beszélt. Előadását korreferá­tum követte, amelyet dr. Nagy Simon József adjunktus, az Egri Tanárképző Főiskola tanára tartott Az állattenyész­tés munkaszervezetei címmel. A négy napig tartó kiállítá­son még számos tudományos előadás hangzik el, értékes bemutatókat rendeznek, ame­lyek minden bizonnyal to­vábbra is sok érdeklődőt von­zanak. Nasszer beszéde Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke pénteken este az Arab Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének kül­döttsége előtt beszédet mon­dott. Hevesen bírálta az EAK elnöke az Egyesült Államok és Anglia magatartását. Az Egyesült Államok ellenségünk, és ellenségünk Anglia is. Mindketten Izraelt támogat­ják ... bennünket pedig há­borúval fenyegetnek. Volta­képpen Anglia nem követ független politikát. Wilson an­gol miniszterelnök Johnson utasítására cselekszik. A nagyhatalmak közül Franciaország és a Szovjet­unió karolta fel az arab nem­zet jogos ügyét. Franciaország még 1956-ban részt vett a szu­ezi hadjáratban, „de ma már — hála De Gaulle tábornok­nak — nem kullog az angol­szászok nyomdokaiban-’. Fran­ciaország pártatlan és ragasz­kodik cselekvési szabadságá­hoz. A Szovjetunió nagyszerűen viselkedik. Határozottan szem­beszáll minden itervencióval és agresszióval, támogatja az arab nemzetei — mondotta. A Közel-Keletről érkező hírügynökségi jelentések arról tanúskodnak, hogy új súlyos fejlemények az utóbbi időben nem következtek be, de a fe­szültség továbbra is fennáll. Mint az A1 Ahram című kai­rói lap közli, az egyiptomi ha­táron Izrael 72 000 katonát mozgósít, a szíriai határon pedig tizenhatezret. Nyugtalanító jelentést közöl a UPI arról, hogy a NATO tanácsa határozatban szólította fel a nyugati hatalmakat a közel-keleti válság felszámo­lására. A NATO-tanács szerint a nyugati hatalmak „elszánt és egybehangolt akciójára” van szükség. _ t ,i odaítélhette volna, ezért eb­ben az esztendőben a nagydí­jat nem adja ki. Miskolc város díját Róna Péter Vádbeszéd című filmje Kapta, amelynek jelentős eré­nye, hogy sokszor fi Imre vitt témát újszerűén, nagyobb tör­ténelmi összefüggésekben fo­galmazott meg, elkerülve több hasonló film gyakori natura­lizmusát, s az érzelmi hatáso­kat a logika erejével fokozta. A díjat dr. Fekete László, Miskolc Város Tanácsának vb- elnöke adta át. A dokumentum- és riport- filmek kategória-díját a zsűri Knoll István A győzelem ár­nyékában című filmjének ítél­te. Ez a munka csakúgy, mint Knoll István másik verseny­filmje, a Baráti küldetésben, szemléletének emberségével, ábrázolásmódjának közvetlen­ségével tűnt ki. A hosszú filmek kategória­díját Gyarmathy Lívia Üzenet című filmje nyerte el. A zsűri úgy vélte, hogy a műben tár­gyalt téma időszerűsége, s a mód, ahogyan társadalmi összefüggéseit az alkotók fel­tárják, elismerést érdemel. A népszerű-tudományos, ismeretterjesztő filmek kate­gória-díját a zsűri Dévény Lászlónak az Üj fény, a Laser című filmjéért ítélte oda. A film az utóbbi éveli egyik leg­nagyobb felfedezésének nép­szerű értelmezését keresi, és ennek érdekében hatásosan aknázza ki a filmtechnika kí­nálta lehetőségeket. A híradó kategória-diját a. zsűri sokoldalú és egyenletes magasszínvonalú munkásságá­ért a Sportlexikon: a torna, a Nem lehetne csendesebben?, a Miskolci képek és a Népi hangszerek című híradóesemé­nyek alkotójának, Csőké Jó­zsefnek ítélte. A kísérleti kisjátékfilm ka­tegóriában a zsűri nem adott ki díjat. Az animációs filmek kate­gória-díját Ncpp József nyer­te el Öt perc gyilkosság című, kitűnő technikával megfor­mált, szellemesen• bíráló film­jével. A zsűri ebben a kate­góriában külön díjjal jutal­mazta az Ellopták a vitami­nomat című film alkotóját. Foky Ottót, valóban újszerű kísérletéért A tv filmek díjai Az ismeretterjesztő-népszerű tudományos kategóriában a zsűri a díjat megosztotta a Szarvasi kísérlet rendezője, Rockenbauer Pál és operatőr­je, Horváth József között, kö- ! zös érdemüknek tekintve a í film hatásosságát, érdekessé- 1 gét elemzéssel, a műfaj igény« szerint példásan oldották meg feladatukat. A tv-híradó kategória-díját Tamás György és Zieh Béla nyerte a Kábelellenőrzés a Duna felett című riportjával* mely nemcsak a jelenség lát­ványosságát használja ki, ha­nem hivalkodás nélkül ábrá­zolja az emberi munkát. Az animációs kategória diját a Mazsola sorozat Bodzapuska című filmjéért Nagy György­nek ítélte a zsűri. A riportfilmek kategóriájá­ban a zsűri a kategória-dijat nem adta ki, de figyelembe vette, hogy az Ingázók és a Hasznost Mária című filmek közérdekű problémát érinte­nek és az alkotók társadalmi kérdések iránti érdeklődését tükrözik, s ezért úgy döntött, hogy e két film rendezőjét, B. Megyeri Gabriellát é® Pásztori Jánost külön juta­lomban részesíti. A zsűri külön díjjal tüntet­te ki több film: a Töredék, a Mikrokozmosz, az Üj fény a Laser egyenletesen magas színvonalú operatőri munká­jáért Vancsa Lajost. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem KlSZ-bizottsá- gának külön díját Fóky Ottó Ellopták a vitaminomat című filmje nyerte el. A filmkritikusok díját Már- ványi György Ki ölte meg Kennedyt? című dokumentum­filmje kapta. Az ünnepélyes díjkiosztás után Jakó András, az SZMT vezető titkára köszöntötte a filmalkotókat és a közönséget. Beszédében többek között eze­ket mondta: — Városunk munkássága, közönsége nem egyszer tanú- bizonyságát adta már annak, hogy szereti az igazi művésze­tet, lelkesedni tud a szocia­lista-realista művészeti alkotá­sokért, közöttük a rövidfil­mekért. Nagy öröm számunk­ra, hogy a közönség soraiból egyre nagyobb számban és hozzáértéssel nyilvánítanak véleményt, ha a mű rászolgált. Kritikusak a miskolci nézők. S ez nagy jelentőségű, min­den bizonnyal az eddigi film­fesztiválok erdeményességét és hatását is bizonyítja. A köszöntő után bemutattak néhány díjnyertes filmet, majd a hagyományokhoz hí­ven, a nagyközönség előtt Miskolcon először vetítették le Zsurzs Éva Úton című tv- filmjét, Az ünnepi vetítésen részt vett Cserhalmi Imre, a film írója és Molnár Tibor színművész. A hatnapos fesztiválesemény a központi leánykollégium dísztermében rendezett gála­esttel ért véget, (párkány) Foto; Szabadó*

Next

/
Oldalképek
Tartalom