Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-24 / 120. szám
Szerda, 1967. májas 34. ßSZAKMAGTAROKSZÄG 3 — Valamennyiünk kötelessége, hogy tárgyilagosan, a való élet talajáról Iáindulva, pártosan, reálisan, munkánk iránt érzett mély felelősséggel elemezzük KlSZ-szervezete- ínk, fiataljaink két és fél esztendős fejlődését. Mindez természetszerűen nem könnyű feladat. Azonban kül döt tértekezletü nk részvevőinek tapasztaltsága, felkészültsége, jártassága a KISZ- munkában, a párt politikája és az ifjúság nevelése iránt érzett felelőssége biztosíték a ma és a holnap munkájához. Biztosíték ahhoz, hogy felismerj ük a mai tettek forradalmi romantikáját. Németh Antal, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Miskolc Városi Bizottságának titkára e gondolatok felvillantásával egészítette ki a városi KlSZ-bizotlság írásos beszámolóját, mintegy meghatározva a küldöttértekezlet felelősségteljes munkáját. így elöljáróban is — anélkül, hogy Valamifajta teljességre törekednénk — érdemes hangsúlyozni, hogy a városi bizottság és a revíziós bizottság beszámolóját követő rendkívül alkotó, hozzáértő, sokrétű vitában mindaz egyértelműen kikristályosodott, amiről a bevezető gondolatokban sommásan szó esett. Egyenletesen fejlődő itouttkásifjúság Varosunk sokezres ifjúságának vizsgálatakor szembetűnik a munkásifjúság egyenletes fejlődése. A nagyüzemekben, a középüzemekben, a vállalatoknál, az intézményeknél, a közlekedésben és a szolgálódé iparban dolgozó fiatalok többsége becsülettel dolgozik a mindennapi feladatok megoldásán. Ez a látszólag talán általánosításnak tűnő megfogalmazás számos konkrét ténnyel bizonyítható. Ilyen többek között az — s ezt a beszámolón, valamint a szóbe- j' kiegészítésen túlmenően hangsúlyozta Nyilas Sándor, az LKM, Kovács Mária, a JJlGEp és Simon Kálmán, az EM ASZ küldötte —, hogy iize- fheink nagyszerű gazdasági, Politikai eredményeiben benne foglaltatik az ifjúmunkások és fiatal műszakiak fáradozása. Az üzerrji termelő tevékenyig hatékonyságának növelése- a gazdaságosság javítása, a köl tségszin tek csökken lése kapcsán számos jó kezdemé- nyezés, megoldást sürgető javaslat hangzott el a fiatalok körében. Erősödött, polgárjogot nyert a takarékossági szemlélet. Egyre helyesebben, Ütudatosabban gazdálkodnak az anyaggal, az energiával, a szerszámmal és a munkaidő- vel egyaránt. A védnökség! akció gazdag töúitna tekint vissza Miskol- tön is. A fontosabb beruhá- zások, rekonstrukciók szinte elképzelhetetlenek az ifjúsági >'~övetség közreműködése, a fiatalság csatasorba állítása beikül.' A pártkongresszusra a bon takozott verse nymozgajómban, majd a KISZ VII. vongrosszusára indított terhelési akciókban kiemelkedő Pjámények születtek a dióson nagyüzemekben éppúgy, j ■lt,t a városhoz tartozó közlekedési vállalatoknál, kisüzemekben és intézményeknél. . Kellemes volt hallani, amint tevékenysége, az építőiparban a garancialevelek kiadása,, az önmeózás új színfolt a termelőmunkában. A tonnákban, órákban, forintokban kifejezhető eredményességen kívül igen kedvező az ifjúság termelési kollektíváinak nevelő tevékenysége is. Jó dolog, hogy az ifjúsági brigádok többségében már nemcsak. a termelési feladatokkal foglalkoznak, hanem szem előtt tartják a fiatalok politikai nevelését, szakmai fejlesztését, az ifjúkommunista jellemvonások kialakítását is. Napjában tapasztalhatjuk, mily’ gyümölcsöző az idősebbek és a fiatalok együttműködése, kölcsönös segítsége, megbecsülése. Ifjúmunkásaink sokat tanulnak a gazdag szakmai- és munkásmozgalmi tapasztalatokkal rendelkező idősebbektől. K S SZ- m fi i j ha as ishalában Külön fejezetben, átfogó képet alkotott a beszámoló a tanulóifjúságról. Érthető ez, hiszen a 14—18 évesek tábora Miskolcon meghaladja a tizenhatezret. Nagy részük középiskolába jár, a többiek pedig szakmunkásképző intézetekben gyarapítják ismereteiket. A középiskolások a küldött- értekezleten is hallatták szavukat. Temesi József, a Kilián Gimnázium tanulója többek között arról beszélt, hogy a középiskolai KISZ-élet néhány megnyilvánulása, elsősorban a tanulmányi munka segítése, a szabad, idő célszerű, okos kihasználása, az életre való nevelés. a pályaválasztás megkönnyítése mily’ sokat fejlődött. Mindez egy kicsit bizonyította a beszámolónak azt a részét, amely megfogalmazta, hogy társadalmunkban a diákifjúság helyzete, perspektívája alapvetően kedvező, nyugodt körülmények között készülhet az életre. A felnőtté válás folyamata azonban tartalmaz ellentmondásokat. Életkori sajátosságaik is különbözőek, éppúgy, mint az őket érő hatások. Tizenhat éves korig többnyire a szülő és az iskola befolyása tapasztalható, később azonban már érvényesül a munkahely, a KISZ, a társadalom formáló szerepe is. Sok esetben erre a korra esik a pályaválasztás. Ilyenkor nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés a világnézeti, társadalmi, politikai kérdések iránt. Néha sajátos helyzet alakul ki a családi- és az iskolai környezetben. Ennek oka talán az, hogy a tanuló már nem gyermek, és még nem felnőtt. Éppen ezért e korosztály, vagy ha úgy tekintjük — réteg — megítélésénél fontos kérdés fejlődésük sajátos forrásának a megtalálása. A KISZ Központi Bizottságának állásfoglalása jut ilyenkor’ az ember eszébe: a tanuló- ifjúság a. társadalom része, eszmei, politilcai fejlődését, erkölcsi arculatát azok az objektív társadalmi folyamatok, nevelési ráhatások határozzák meg, amelyek a szocialista építőmunka közepette a társadalomra hatnak. Nos, ha ennek tűimében nézzük Miskolc diákifjúságát, azt mondhatjuk, hogy gondolkodás módjuk, érzelmeik, tetteik hűen tükrözik a kort, a környezetet. amelyben élvek. E megítélésnél rangos helyet kap a kötelességek teljesítése, a felelősségérzet, a készülődés az életre. Mindezt szem előtt tartva, a küldöttértekezlet szinte tételesen meghatározta azokat a feladatokat, amelyek megszabják a tanulóifjúság nevelését, az iskolai KISZ-élet javítását. Gondolunk itt a helyes életcél kialakítására, a párt politikájának megértésére és magyarázására, a társadalmi célkitűzések megvalósítására, az iskolai KISZ-szervezetek érdekvédelmi tevékenységére, a tanulók hazafias és internacionalista nevelésére, a vezetés és irányítás megfelelő módszereinek kialakítására, és a KISZ-taggá nevelésre egyaránt. í ti datform ál ás és nevelés Amikor Kovács Sándor, a KISZ Borsod Megyei Bizottságának első titkára üdvözölte a küldöttértekezletet, már tizenöt hozzászólás hangzott el. így hát érthető, hogy Jussé a felsőbb vezetők nézőpontjából is vizsgálta a küldöttértekezletet. és akaratlanul is összefoglalta mindazt, ami a tudatformálásban, a nevelésben, megoldásra vár. Egybevetette a mai tettek és a forradalmi romantika kapcsolatát, miközben vázolta art Is, hogy az új körülmények között a KISZ-nek és a választott testületeknek mennyire felelősségteljes fel- adatokat kell megoldaniuk. S ez semmiképp sem tekinthető rutinmunkának, sokkal inkább őszinte, szívből fakadó, nagyszerű forradalmi tettelvnek. E forradalmi tettekre nagy szükség van a termelőmunkában éppúgy, mint a város szépítésében, az ifjúság lenniakará- sának jól értelmezett irányításában — erről egyébként az idősebb barát nézőpontjából Szuchy Róbert, a városi népfronttá zotfsá-g titkára villantott fel képeket —, szükség van a mindennapi munkában. A tudatformálás, a nevelés, az ifjúság erkölcsi-politikai arculatának kialakítása elképzelhetetlen a KISZ irányítása nélkül. E tevékenységben nagy feladatok várnak a most megválasztott vezető testületekre is. E testület élére került a titkos választás után Németh Antal és a Miskolc városi végrehajtó bizottság. Feladatuk adott, hiszen a beszámoló és a vita során született határozat _ megvalósítására kell gyürkőzniük, mozgósítaniuk városunk ifjúságát. Paiiloviís Ágoston Kötélpályát terveznek sí Bükiihe Neve: Borsodi Ércelökészítö Mű. Gondviselő: Lenin Kohászati Művek. Nevelőszülők: KGMT1, illetve a 31-es Állami Építőipari, a Vaskohászati és Kemen- ceépítő Vállalat, valamint a VILAT1. Születési helye: Miskolc — Ez — közli Sípos Sándor —. féléves előnyt jelent. Az építők most vannak a „finis"-ben. A 31-es,az elegy- átlagosílót „nyomja”, a BMV a vagonfogadót építi. A beruházók bizakodnak, hogy az utóbbinál is tudják fokozni az ütemet. A főszerepet a szerelőipari vállalatok vették át. Ez egyik-másik hazai üzemünkről. Van berendezés, amelyet a jövő év első negyedében már be is kellene építeni, de csak egy évvel későbbre ígérik. Reméljük, hogy a KISZ segítsége ebben is eredményt hoz és így például a Ganz- MÁVAG miatt nem fog késni a mű indulása. A másik: az építőit ez évben végeznek és elvonulnak, azaz ... Négy szalagból most csak kettőt építenek meg, s a másik kettőt a következő ötéves tervben. Az ésszerűség azt kívánja, hogy a szükséges feltételt meg kell teremteni a folyamatos munkához. Ugyanis az el- és a későbbi visszavonulás felületes számítás szerint is „csak” 30—50 millió forintot vesz igénybe. Jó lenne ezt a harminc-ötvenmilliót megmenteni! Reméljük, hogy az illetékesek találnak módot a folyamatos munkára. Csorba Barna Foto: Szabados György Aki járt már külföldi hegyes vidékeken, láthatta, hogy sokhelyütt remek kötélpályák kapcsolnak össze egy-egy völgyet egy-egy fennsíkkal. A Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatalnál is már évekkel ezelőtt felvetődött a gondolat: bizonyára népszerű lenne egy olyan kötélpálya, amely a lillafüredi völgyet kötné össze a Bükk-fennsík- kal. A Lenin Kohászati Műveknél már 1903-ban elkészült egy ilyen kötélpálya vázlatterve — társadalmi munkában. Az illetékesek erről többször tanácskoztak és különféle szervek, vállalatok, intézmények értékes felajánlásokat is teltek a beruházás segítésére. Miskolc Városi Tanácsának közelmúltbeli végrehajtó bizottsági ülésén ismét szóba került ez a téma. A mérlegelések szerint gazdaságos len- i ne egy úgynevezett kosaras ' kötélpályát létesíteni az emlí- j tett helyen, mert a turisták j azt az év minden szakában j használnák. Az Idegenforgal- I mi Hivatal ezért szeretné — j az illetékes szervekkel történő | további tárgyalásokon — a J kötélpálya létrehozásának elö- I feltételeit megteremteni. elővárosa, Sajókeresztúr határa. Foglalkozása: érc-összesűrítés és -tömörítés. Erről valami többet? Tóth András, a mű főmérnöke ezt mondja: — Az ide érkező ércet keverjük, összesütjük és darabo- sítjuk. Ez olyan fizikai és kémiai változást idéz elő az ércben, amely előnyösen kihat a nyersvasgyártásra. így a kohókban kevesebb salak képződik, 20 százalékkal kevesebb kokszot kell az olvasztásnál felhasználni, s ugyanakkor 20 százalékkal növekszik a nyersvas termelés. Ezzel valójában olyan eredményt érünk el. mintha Borsodban egy újabb kohót építenének és üzemeltetnének. Előnye jelentkezik a szállításban is. Kevesebb kokszot kell Diósgyőrbe és Ózdra vinni. Van olyan elképzelés, miszerint a műig kiépítik a villamos felsővezetéket és Záhonyból mozdonyváltás nélkül érkezhetnek ide az érccel megrakott szerelvények. A mű építését 1963-ban kezdték. Hosszú éveken át keveset hallottunk és keveset láttunk az építésből. Ez korántsem jelenti azt, hogy az itt dolgozók keveset tettek. Ellenkezőleg. A Borsodi Érceiő- készítö Mű az olyan ritka beruházások közé tartozik, ahol a magas színvonalú szervezés, jő előkészítés, a vállalatok jó együttműködésének kihatásaként szinte zökkenőmentesen haladnak az építéssel, a szereléssel. Bár ez korántsem jelenti azt, hogy minden „magától” megy. A gondokról és a láthatatlan erőfeszítésről Sípos Sándor, az új mü vezetője, illetve a beruházó megbízottja tudna sókat beszélni. A vállalatok jó hozzáállásán túl igen nagy segítséget ad a KISZ-védnökség. Ez megmutatkozik az építésben, s a segítség benyúlik a berendezéseket gyártó üzemekbe. Ma már bőven van látványosság is. Az országúiról is látható például az íves. parabolikus alkotás. (Képünkön az egyik ív kész, a másik zsaluban van, s építők dolgoznak rajta.) Ebben remekel a 31- es. A kétszer 186 méteres mammulcsarnok minden ivéhez külön-külön kellene elkészíteni a zsaluzást. Remek megoldást alkalmaznak, síneken mozgó hídra szerelték a zsalut, s az ív elkészítése után arrébb tolják, és kezdik a kővetkezőt. “S2MP Miskolc Városi’ Bi- w, ^ágának titkára meleg sza- akkal beszélt azokról a nagy- , ü tettekről, amelyek Mis- ifjúságának két és fél tend ős munkáját jellemez- n j' P is hangsúlyozta, hogy j? ifjúság mennyire fontos j..'sndalrni és politikai lénye- , Miskolcon. Elismeréssel be- t a IX. kongresszusra indí- verseny eredményességé- V-,’ ^ az ifi •'•«ág sajátosságaiig, egybeeső termelési moz- töiakrél. A borsodi radar — Egy mázsa burgonyám van Megyaszón. Mennyiért szállítanák be Miskolcra? — Egy pillanat. Igen, harminc kilométeren alul van. A szállítási költség f) forint. Háztól? Igen, a háztól 9, a házig ismét 9, összesen 27 forint Igen, természetesen öt mázsánál már kisebb az egy mázsára eső fuvarköltség. Ez a párbeszéd nem egy kis vállalkozóval, hanem a 3. sz. AKÖV illetékesével zajlott le. Kétségtelen, az első pillanatban meghökkentő. A nagy szállítási vállalat nagy tételekben, millió és millió tonna árut szállít. Miért foglalkozik mégis az én mázsa krumplimmal. a konyhaszekrényemmel, hordómmal és hasonló „apró” dolgokkal? — Június 1 -töl — tájékoztat Zsugyei Ernő, az ÄKÖV osztályvezetője — a MÁV— AKÖV darabárus fuvarozás új rendszerében (a boldvai vonal kivételével) a vasútra, illetve a vasútról történő fuvarozást a megye egész területén az AKÖV végzi. Az új fuvarozási rendszer szerint a megyében mindössze 11 helyen, a Miskolc Gömöri, a mezőkövesdi, a kazincbarcikai. a putnoki, oz ózdi, a forró-encsi, az abaújszántói, a szerencsi, a sárospataki, a sátoraljaújhelyi és a tokaji vasútállomásokon vesznek fel az AKÖV körzeti irodák révén dara ben is küldeményeket. Ezen túlmenően a feladások megkönnyítése végett 16 állomáson darabáras képviseletet hoznak létre. Az esetenként jelentkező kisebb küldeményeket itt is felveszik, illetve továbbítják. Es hogyan működnek a darabárus j álatok? A megye összes közúttal rendelkező helységében június 1 -töl menetrendszerűen közlekednek az említett járművek. A helységekben a kocsik lerakják, illetve házhoz viszik az ide címzett árut. Ugyanakkor a -kocsikra rakják az összegyűjtött terheket, illetve a helyi megbízottnál való bejelentés alapján a házhoz, az üzemhez mennek érte. A küldeményt a járat a legközelebbi körzeti vasúti állomásra fuvarozza, majd egy másik járat pedig — esetleg az ország túlsó végében is — a címzett lakájára szállítja. Amennyiben a címzett valami ok. például a rossz út miatt tehergépkocsival nem közelíthető meg, a terhet a lakáshoz legközelebbi darabárus képviseletnél rakják le. Úgy véljük, hogy megyénkben az utóbbira ritkán lesz szükség. Az új szolgáltatásnak igen sok előnye van. A legfontosabb mindenekelőtt az. hogy megkíméli a szállíttatni szándékozót a rakodás, a fuvarozás gondjaitól. Megkíméli az árut a sok le- és felpakolástól. A szolgáltatás igen kedvező, hiszen, mint a véletlenül kiragadott megyaszói példa is mutatja: a szolgáltatást kedvező, a MÁV-nál használatos fuvaréi iért továbbítják. És olyan helyről is, ahol a vasút végtelenül messze van. az alkalmi jármű igénybevétele rengeteg fáradságba, és sokszorta nagyobb összegbe kerülne. Június 1-töl as egész megyében: Háziéi házig szállít az AKÖV darabáru járata évben négy és fél ezer tonna súlyú berendezést kell beépíteniük, Ez pusztán a súlyról ítélve is nagy feladat. Ügy vélekednek, a Ganz-MÁVAG a darabosítmány hűtő- és vagonfogadó állomás építésében remekel, annál is inkább, mivel a berendezés gyártását is a MÁVAG készítette. Jól halad a Gyár- és Gépszerelő Vállalat a darabosító gépek szerelésében. És ... folytathatnánk az érdemek sorolását, de inkább két gondról kell beszélnünk. Az a sajátos helyzet alakult ld, hogy az importgépek várhatóan időben érkeznek meg, de nem lehet ezt elmondani Épül az elegyátlasrosííó csarnok.
