Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-04 / 103. szám

Páízay Pál portréja. *©©©©©©©©©€ Scrtésícuyésztési tanácskozás A Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szer­vezete állattenyésztők társasá­gának megyei szakosztálya és az egyesület szerencsi járási csoportja 1967. május 9-én, kedden délelőtt 10 órai kez­dettel a taktaharkányi Hala­dás Termelőszövetkezetben ta­nácskozást rendez a nagyüze­mi sertéstenyésztés és a gaz­daságos sertéshizlalás meg­szervezésének időszerű fel­adatairól. Vitaindító elő­adást tart Csörgő István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának • főál lat tenyésztő­je. Előadás után a tanácsko­zás részvevői megtekintik a termelőszövetkezet, sertéste­nyésztő telepét. Sí Időjárás Várható időjárás ma estig: időnként megnövekvő felhő­zet esőkkel, többfelé záporeső­vel, zivatarral. Mérsékelt, változó irányú szél. A hőmér­séklet alakulásában lényeges I változás nem lesz. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet 20 fok körül. pel úgy tudja bemutatni tár­sait és kortársait, a magyar képzőművészeti élet nagy alakjait, hogy ez a pillanat többet mond a modellről, mint egy sok oldalas jellem­zés. Mintegy egyetlen — ta­lán véletlen — pillanatban csillantja fel, tükrözteti az egész embert. Ismerős arcok sorakoznak előttünk az üveglapok alatt. Modelljeiket nagyrészt ismer­jük személyesen is, láttuk őket személyesen, vagy film­híradóban, láttuk más képe­ken folyóiratokban. Itt van­nak a nagy öregek és itt van­nak a fiatalok. Itt van Czóbel Béla, Pór Bertalan, Hermann Az Aggtelek környéki bar­langbirodalom, a világhírű földalatti cseppkőország nem­csak a kirándulók, hanem a tudósok, elsősorban az ősrégé-, szék számára is tartogat még-fi sok érdekességet. Az itteni;* barlangok menedéket nyújtót-* tak az őskor emberének és az* akkori állatvilágnak is. Annál:* idején, amikor a nagyközönség* számára feltárták ezt a* vezik, s ott helyezik majd el konzerválásuk után az érde­kes ősrégészeti leleteket. Cipót, Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Ferenczy Béni, Doma- novszky Endre, Ek Sándor szintúgy, mint a fiatalok kö­zül Feledy Gyula, Lukovszky László, Kass János, Lenkey Zoltán, Vali József, Csohány Kálmán, hogy csak néhányat említsünk. Ismerős emberek és e képeken mégis mások, mert érezzük mögöttük Kof- fán Károly mondanivalóját: ilyennek látom és ilyennek szeretném láttatni. Koffán képei őszinték, itt-ott kicsit kíméletlenek is, máshol gro­teszk vonások dominálnak, de ebből a sajátos láttatásból mindenkor az ábrázolt mű­vész egyénisége bontakozik ki, vagy legalábbis a rá leg­jellemzőbb jegyek asszociálód- nak bennük, A nagyközönség a művé­szekkel általában a tárlatokon, azok megnyitásán, vagy egy- egy más. hivatalos alkalom­mal találkozik. Ezen a tárla­ton, ezekből a nagyszerű fényképekből az alkotó, a gondolatokkal küzdő, a terem­tő erejű embert ismerheti meg közelebbről, mintha ép­pen mellette is állna egy ün­nepi aktus közben. Koffán Károly nem él a fototechnika kínálta lehe­tőségekkel, nem technikai mankókkal jeleníti meg mo­delljeit úgy, amint láthatjuk a képeken, hanem a képző­művészek jó személyi ismere­te, a velük kiépített, tisztele­ten alapuló kölcsönös barát­ság révén jut az ábrázolt pillanatokhoz. E tisztes tárlaton ugyan nincs semmiféle rangsorolás, maga Koffán Károly is tilta­kozik e gondolat ellen, s nern is férhet mindenki egy kiállí­tás anyagába, ebbe az arc- képcsarnokba bekerülni, mégis, úgy érezzük, nagy tisz­tesség. , Szívesen láttuk itt a miskolciak szép sorát is. Ugyanakkor elgondolkozunk: vajon miért hiányoznak képző- művészetünk nőnemű képvise­lőinek portréi? Az ő esetük­ben talán túlzottan tisztelet­ben tartotta Koffán Károly a művészeknél szokatlan női hiúságot, vagy netán valami­féle értékelés rejlik mellőzé­sükben? Hisszük, hogy nem. Érdemes végignézni Koffán Károly kiállítását, amely ki­tűnő példája annak, hogy a fotoművészettel többet is le­het tenni a pillanat rögzítésé­nél, többet lehet láttatni vele a rögzített képen látható for­máknál, a formák kapcsolatá­val érzékeltetett mondanivaló­nál is: a művész-ember egyé­niségét, karakterét, emberi vonásait emberközelbe hozni. Benedek Miklós Milliós üzletkötései* Tokajban Megyénk íöldművesszövet- kezetei számos új kezdemé­nyezéssel igyekeznek nagyobb árualapot, bőségesebb válasz­tékot teremteni a falusi vásár­lók részére. Mind több eset­ben élnek azzal a lehetőség­gel, hogy közvetlenül rendel­jenek különböző iparcikkeket a helyiipartól, elsősorban a ktsz-ektől. A napokban igen érdekes, kétnapos árubemutatóra ke­rült sor Tokajban. Ezen a me­gye földművesszövetkezeti szakemberei és boltvezetői ré­szére mutatták be több kis­ipari termelőszövetkezet cipő- és konfekció készítményeit. A bemutatott árukból több mil­lió forint értékben rendeltek újdonságokat a borsodi falusi boltok részére. Nagy sikere volt az üzletkötéseket követő nyilvános divatbemutatónak, amelyen a négy legszebbnek bizonyult női ruhát kisorsol­ták. eseppkőbirodulmat, sok helyen* bukkantak rá az ősember tűz-* helyének maradványaira, cö-* löpépítményeire, a bükki kul-* túra néven ismeri: cserép-^ edény-töredékekre, valamint* a barlangi medve és más, ős-* éllatok csontjaira. *-)C Az idén. a nemzetközi ide-* genforgalmi évre készülődve* különböző munkákat végeztek! a barlangban és környékén. E*-V munkák során az őskori bar-* langi élet újabb „bizonyítékai”£ kerültek napfényre. * Az egyik legérdekesebb le-* ietre az egyik hatalmas bar-* Iám: üregben, az . úgynevezett* hangversenyteremben bukkan-* tak rá. Egy nagyobb cseppkő-* oszlopot, kellelt eltávolítani az* útból. Az oszlop szétrobban-* tása után meglepődve tapasz-* talták, hogy a cseppkőoszlop-* ba ágyazva egy barlangi* medve csigolyacsontjai látható.^ A színpad helyén is több Iá-* dányi medvecsontot találtak.* A cseppkő valósággal konzer-* válta ezeket az őskori marad-* yányokat. * A barlang bejáratánál, byolc méter mélységben, egy épület alapozása során még érdekesebb lelet, egy teljesen ép mammut állkapocs került felő. Aggteleken különben bar- feigműzeum létesítését ter­jusi reggelen ott díszelgett a. kerítéshez kötözve a. felpánt­likázott májusfa. Nem volt ugyan se nagy, se túlságosan cifrázott, látszott rajta., hogy gyakorlatlan kéz, vagy kezek állították oda, ám ez mit sem von le a lényegből: ott volt, szél fújta rajta a pántlikát, egy fehéret és egy pirosat. — Nézd csak, anya — ki­áltott Rozika, amikor reggel Rozika rémségesen csaló­dott. Mondhatjuk úgy is, hogy egy egész világ omlott össze benne. Még az a sze­rencse, hogy e hatalmas vi­lágnak csak ici-pici részét ismeri, s van rá reménye, hogy amikorra jobban birto­kolja a. megismerést, vala­hogy csak kiheveri csalódá­sát. Egyelőre azonban vigasz­talhatatlan ... Félrevonult a ház egyik zugába, és piron­kodó arcát tenyerébe rejtet­te. No, hiszen érthető e bá­nat. Ekkora szégyent alig- alig képes elviselni egy ser­dülő lányka. Különösen, hogy úgy véli magáról, nem illik már hoz­zá a csitri-copf, s tűsarkú cipellőben kecsesebb . formá­jú volna karcsú bokája. Igaz, ami igaz — Rozika szemre- való hölgy. Pontosabban még csak hölgyike. Haja szőke, akár a kaszára váró gabona­tábla, ég-kék szemében a vi­dámság pacsirtája röpköd, keze-lába ugyan még kama- szosan kalimpáló, jó össz­hangban copfjával, amely ling-leng jobbra és balra, ha két évvel ifjabb öccse utána kapadoz a gyakori összekoc­canások alkalmával. Az öcsi, az a gézengúz Ferkó. Ne is kerüljön a szeme elé egyha­mar! De megkeserüli még, bizisten, megkeserüli! ö az oka mindennek! Szóval ott tartottunk, hogy Rozika, máris szemrevaló, helyre kislány, afféle szép­ség-ígéret. Miért is csodálkoz­nánk rajta, hogy az első má­Mú ju kilépve a házból, meglátta a fát —, nézd csak, májusfa! Kívül pirult, belül örült Rozika. Es erősen töprengett, ismerős és ismeretlen hódo­lói közül melyik állíthatta a fát? Sorra vette a fiúkat. A szomszédék Gézája? Aligha. Két hete nem beszélnek, de attól különben se telne ki ilyen figyelmesség ... Talán a Hajdics Sanyi? Á, az még olyan gyerekes srác, hogy in­kább csúzlit farag a fából, mintsem ide állítaná ■ ■. Eset­leg a Tibi volt, aki két utcá­val odább lakik? De hiszen az a Perje Katinak csapja a szelet... no, igen... észre­vette Rozika, hogy lesegeti öt is... Sehogysem találta el. ki légyen volt a májusfával való hódoló. Mindegy. Majd kiderül. Ha ma nem, majd holnap, vagy azután. Egy biztos: amíg meg nem tudja, kitől Icapta a fát, kedves lesz mindegyikhez, kicsinosítja magát, hadd tetsszen még jobban. Mert aki májusfái kap, bizony, adjon magára! Például úgy, hogy ha már egyszer szalagot kell viselnie, hát legyen az hófehér és frissen vasalt. Hol is a fehér szalag, hadd kösse át vele copfját, úgy megy barátnőjé­hez, végtére is el kell újsá­golnia a nagy esetet. Ám a szalag nincs. „Hova tetted, anya?” „A heb'éré.” „Nincs ott!” „Ugyan, hová lehetett? Ferkó, te se láttad?” S akkor Ferkó sunyítani kezd, ami nála a rosszat-tevés csalha­tatlan jele. Sunyit és iszkol kifelé, az ajtóból kiáltja visz- sza: ott van a májusfán. Mi­csoda?! Rozikában láncot vet a felismerés, uccu neki Fer­kó fülének, hadd következ­zék a számonkérés. — Hát te voltál!? — mond­ja Rozilca majdnem pitye­ré gve. — Hát aztán. Valamikor csak el kell kezdeni a ... a gyakorlást... — Te szemtelen! — Vagy! Tán még meg is ölnél azért a nyavalyás sza­lagért ... Rozika szipog. A szalag, bánja is ő a szalagot. Oda­adná mindahányat Ferkónak, ha azt a májusfát... szóval azt a ... De mit is magya­rázza? Ki értené meg az ő nagy bánatát? Ekkora csaló­dást. jaj, hogy is lehet ezt el­viselni ... (csal a) 1967. május 4, csütörtök A nap kelte 4.23, nyugta 48.59 órakor. A hold kelte 2.59, nyugta 13.41 órakor. Névnap: Flórián. 130 éve. 1837. május 4-ének éjjelén Eötvös Ignác királyi ügyész 48 szuronyos katoná­val körülvette Kossuth La­jos szállását a budai Zugliget- ben. Rajtaütöttek és elfogták. Az volt a vád ellene, hogy a rendek pozsonyi gyűléseinek eseményeiről Országgyűlési Tudósítások, majd. ennek be­tiltása. után Törvényhatósági Tudósítások című értesítőkben ellenzéki szellemben nyújtott tájékoztatást. Mivel a. hatósá­gok a nyomdai előállítást megakadályozták, leikés jurá­tusok kézírással másolták a tájékoztató minden egyes pél­dányát. Az előjogokat féltő főurak rávették a minden for­radalmi irányzattól rettegő Metternich osztrák kancellárt, hogy „lázitás” címén adjon ki elfogató parancsot az egyre népszerűbbé váló Kossuth el­len. A hónapokig tartó vizs­gálati fogság után a királyi tábla három évre ítélte. A büntetés időtartamát a hét­személyes tábla udvarhű urai négy esztendőre emelték. Fogságát a budavári József kaszárnya börtönében töltötte. A börtönének megpróbáltatá­sai. harcosabbá edzettek Kos­suthot. Magányában megta­nulta az angol, nyelvet, erede­tiben tanulmányozta a jeles angol közgazdászok munkáit. Az épület helyén, amelyben Kossuthot elfogták, 1913 óta emlékmű áll, Kossuth első bu­dapesti szobra. A mellszobor alatt bronz dombormű örökí­ti meg az elfogatás pillanatát. — MISKOLC CÍMEKÉT áb­rázoló jelvényeket készíttetett a Borsod Megyei Idegenfor­galmi Hivatal. A napokban elkészült jelvényekkel a vá­rosba látogató külföldieknek és turistáknak kedveskednek. — VÁLTOZÁS a tv május 4-i, csütörtöki műsorában. 19.00: Kapcsoljuk... helyett: 19.00: Beszélgetés Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Politikai Bizottságának tájával, a KB titkárával az európai kommu­nista- és munkáspártok Kar­lovy Vary-i értekezletéről. — TÁNCZENEKAÉOK já­rási találkozóját rendezik meg a sajópetri művelődési ott­honban május 7-én 17 órai kezdettel, a miskolci járási KISZ-bizottság szervezésében. — TÖRZSGÁRDA-brigádok. A Diósgyőri Gépgyárban sok olyan brigád dolgozik, ame­lyik öt éve, vagy még régeb­ben alakult. 37 ezüst, 192 bronz és 332 zöldkoszorús jel­vénnyel kitüntetett brigádot tartanak számon. — FIATAL MEZŐGAZDÁ­SZOK fórumára kerül sor május 4-én délelőtt 9 órától a Hernádnémeti Általános Iskolában. A korszerű mező­gazdaság kialakításáról és jö­vőjéről dr. Sipos Gábor kandi­dátus, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tanszékvezető tanára tart előadást; Szaüíinérnökli épzés — megfelelő számú jelentkezés eseten A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem felvételt hirdet a bánya­mérnök! kar ásványéi ökészítési szakmérnöki szakára, a kohómér­nöki kar hőkezelő szakmérnöki szakára. A szakmérnökképzés, megfelelő számú jelentkezés esetén, 1968 februárjában kezdődik. A tovább­képzésre a szak képzési irányá­nak megfelelő egyetemi oklevél­lel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező mérnökök jelentkezhetnek. Feltételesen olyan, az előírt szakos végzettség­től eltérő egyetemi végzettséggel rendelkezők is felvehetők, akiknek legalább kétéves mérnöki gyakor­latuk van. Ezek felvétele a dékán által előirt különbözeti vizsgák si­keres letétele esetén lesz végle­ges. Az oktatás 4 fel íves, levelező for­mában. Felvételi vizsga nincs. A hallgatók az államvizsga letétele után szakmérnöki, oklevelet nyer­nek. A felvételt a Tü. 821. sz. űrlapon kell kérni (beszerezhető a nyom­tatványboltokban), s az ott fel­tüntetett javaslatokkal eLlátv^. be­nyújtani. önéletrajzot, oklevelet, vagy hiteles másolatát, orvosi iga­zolást mellékelni kell. A felvételi kérelmet a munkáltatónál kell be­nyújtani. amely azt véleményezés után 1967. szeptember iö-ig eljut’ tatja az egyetemnek, — ItőCZEY FERENC zon­goraművész május 11-én, csü­törtökön este fél 8 órai kez­dettel tartja koncertjét Mis­kolcon, a Zeneművészeti Szak­iskola Bartók-termében. — KEDVES VENDÉGE volt május 2-án a miskolci Molnár Béla Ütlörőháznak. Stefan Abeli ugandai fiatalember — aki a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen tanul — látogatta meg a pajtásokat A gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatták Sefan Abeli elő­adását hazája történelméről, népe életéről. Az előadás után az úttörők kultúrműsor­ral kedveskedtek a vendég­nek. — A CSALÁDI és a társa­dalmi ünnepek rendezéséről lesz ankét a Megyei. Művelő­dési Házban május 9-én, dél­előtt 9 órától. As ankéton Gecse Gusztáv, az Akadémia Kiadó munlcatársa tart elő­adást. — ÉRTESÍTJÜK a Bulgár­földön alakítandó lakásszövet­kezet tagjelöltjeit, hogy má­jus hó 6-án 14,30 órára meg­hirdetett alakuló közgyűlést: — a közbejött akadályok mi­att — május hó 20-án, 14,30 órakor tartjuk. — Lakásszö­vetkezeti Szervező Bizottság. — AZ ÁLLAMI BÁBSZÍN­HÁZ vendégszereplése Borsod megyében: 1967. május 4-én, csütörtökön délelőtt fél 11 és délután 2 órakor Szerencs, Cukorgyári M. H., délután 5 órakor Mád, Műv. Ház. 5-én, pénteken délelőtt fél 11 és délután 2 órakor Sajószentpé- ter, Kossuth mozi, délután 5 órakor Alberttelep, Bányász Műv. Ház. 6-án, szombat dél­előtt fél 11 órakor Tokaj, Petőfi mozi, délután 3 órakor Tiszaszederkéhy (ült. isk. tor­naterme). ÉSZAKMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapjá Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tőr £. Telefonszámok: Titkárság: 16-886. Kultúrrovat: 16-007. Ipari rovat: 16-035. párt- rovat: 16-078. Mezőgazdasági rovati 33-687. Sportrovat: 16-048. Bel­politikai rovat, panasz ágyék; 16-046. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat Miskolc, Kossuth u. 11. Felelős kiadó: Bíró Péter Telefon: 36-131 Hirdetésfelvétel: Széchenyi u. 15-17.' Telefon: 16-213 Terjeszti n Magyar Posta.' Előfizetési dil egy hónapra 12 M Előfizethető a helyt posta­hivataloknál és a kézbesítőknél. ____________Index: 23 053. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelőst vezető; Méry OyőtgM gényes kis kiállító helyiség, hogy olyan emberközelségbe hozza a látogatóhoz a festőt, a szobrászt, a grafikust, ami­lyenben csak a közvetlen jó­barát láthatja munka közben, vagy a pihenés pillanataiban. Nein a fényképező lencse előtt ünnepélyeskedő, vagy mester­kélten hanyag pózba mere­vült. művészekkel találkozunk e képeken, hanem az alkotó ember művészi eszközökkel rögzített jellegzetes pillanatai­val. Koffán Károly, a nagyszerű fotoportrék alkotója eredeti­leg grafikusművész, koráb­ban a Képzőművészeti Főis­kolán is tanított, a fiatalabb művésznemzedéknek nagyrészt mestere. Érdeklődésével az utóbbi években a fotóművészet felé fordult. Társak és kor- társak — hirdeti a kiállítás címe, s tartalma valóban az, amit a cím ígér. Koffán fotó­művészete abban rejlik, hogy cgy-egy elkapott píllanatkép­Százhuszonhét művészfotó Hálható a miskolci kiállítási teremben, képzőművészeti életünk százhuszonhét repre­zentáns alakjának nagymére­tű, magas művészi igénnyel készült fényképe. Mintegy képzőművészeti életünk arc- képcsarnokává bővült a sze­Koffán Károly képei között IMvecsoal s cseppkeoszloßban és iiiiiil „áprósígik“

Next

/
Oldalképek
Tartalom