Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-23 / 119. szám
Kedd, 1987. május 23. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Az 1919-es hősök tiszteletére: Emlékműavatás Fekőziolcán r Május 21-én, vasárnap kissé szeles, de ragyogó napsütéses idő, rengeteg budapesti, miskolci és környékbeli vendég köszöntötte Felsőzsolca lakosságát. A zászlódíszbe öltözött főutcán mintegy háromezer ember igyekezett a szerencsi útelágazás felé, ahol a helybeli úttörők kezdeményezésére széles körű társadalmi összefogással elkészült és avatásra készen állt a 19-es Tanácsköztársaság védelméEzt követően az avatóünnepség elnöksége elfoglalta helyét az emlékmű talapzatán, szavalat és énekszám következett, majd Horn Dezső, lépett a mikrofon elé, aki egyebek közt a következőket mondotta: — Űj emlékművet avatunk e szép májusi napon. A Magyar Tanácsköztársaság védelmében hősi halált halt posl tás és vasutas vöröskatonáknak, 1919 hőseinek állítunk maradandó emléket... vakkal vette át községük — és egyben megyénk — új díszét, ígéretet téve, hogy a hősök emlékművén sohasem hervad el a virág. Erről községünk úttörői gondoskodnak — mondotta —, akik védnökséget vállaltak az emlékmű gondozása fölött... A községi tanács vb-elnöké- nek szavai s egy kórusmű utáp a díszszázad tisztelgése, valamint a zenekar gyászindulójának akkordjai mellett elsőként az egykori harcostársak 1919 emléke örökké cl! — hirdeti az új emlékmű ben hősi halált halt postás— vasutas vöröskatonák emlékműve. Eljött az avatóünnepségre Horn D ■?ső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, 1919 hősi harcai népünk történelmének kimagasló jelentőségű eseményei közé tartoznak, amelyeket joggal tekinthetünk az 1849 - 19-es magyar szabadságharc íölytatáhajtot'ták meg zászlajukat a hősök emléke előtt, és helyezték el koszorújukat az emlékmű talapzatán. A párt, az állami és tömegszervezetek koszorúi következtek ezután, Könyv - művészet - otthon Gondolatok egy kiállítás megnyitóján A mikor ránk zúduló ordas eszmék és a háború vihara tépte- cibálla emberségünket, — összebújtunk, és az otthonban az elrejtőzés lehetőségét, a melegítő fészket, a menedéket kerestük. Radnóti megrázó sorai, döbbenetes veretű hexameterei a Hetedik ecloga c. versében, — a pokol tornácáról küldött sóhaj és zokogás az enyhet, megnyugvást, békességet sugárzó hajlék után, amelyből kiverték, kiűztek a gyűlölet, a téboly megszállottjai, a szép remények és a reményteljes szép elhamvasz- tói. „Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak Meqtörelett testünket az álom. a szép szabadító Oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor. Rongyosan és kopaszon, horkolva remiinek a foglyok Szerbia vak tetejéről búvá otthoni tájra. Búvá otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon? Bomba sem érte talán? Van, mint amikor bevonultunk? És aki jobbra nyöszörög, aki balra hever, hazatér-e? Mondd, van-e ott haza még. ahol értik e hexametert is?’’ A szögesdrótok mögül fájdalmas razglednicák szálltak a tisztaságot, a szépséget, a békességet jelentő, de akkor csillagködbe vesző otthon felé. Aztán es is értelmét vesztette, mert az otthonok romba dőltek. elhamvadtak, megsemmisültek, s a pernye, a puszta föld, a kuszaság látványa még a remény pislákoló fényeit is kioltotta. Ideig-óráig! Mert az ember se otthon, se remény, se tettvágy. se alkotás nélkül nem tud élni. Végre történelmünk forradalmi fordulásaként elkezdhettük az emberhez méltó életet, az otthon és a haza építését, amelyek nem ellentétesek többé egymással. össze simulnak, együtt, egymással és egymásban van csupán logikájuk, és érvényesül bennük a céltudatosság, a harmónia, a szépség. Az otthon szépségét és varázsát többé nem a falakon túli élet riasztó vadsága és züllöttsége avatja a kínzó szomjúságot oltó oázissá, hanem tőle kapja energiáit, hiszen az új társadalom építkezésében részes, a. felemelő távlatokat ismerő és realizáló ember nem búvóhelyei tákol magának, ahová behú- ' zódik, mint az állásfoglalástól a cethal gyomrába, menekülő Jónás próféta, hanem tud, mert és akar otthont teremteni. O tthoni, amelyben honos, amelyben honol, amelyet most már emberségének, személyiségének teljes kitárulkozásával vehet birtokába, ahogyan a hazát is. Emberről szóltunk, s ez nálunk nem humanista általánosítás, nem elvont fogalom, hanem a sokaság, a mindenki. S az otthon alakítását ilyen méretekben és ilyen társadalmi összefüggésekben értjük. Ez azt is magában foglalja, hogy ezrek és tízezrek parttalan szépigényét, rendezetlen esztétikai fogékonyságát kell egészséges formák közé terelni. Hol nyílhat erre több alkalom, mint éppen az otthonban, amelyhez mindennapos életrendünkön belül erős érzelmi szálak ás hangulatok keresése is f űz. Nos, ehhez az otthont formáló és gazdagító nemes törekvéshez nyújt értékes segítséget a Képcsarnok Vállalat s a Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Központjának megkapó, újszerű kiállítása. Nem csupán a kerámia, az ötvösművészet míves remekeit, nemcsak szép festményeket, nem kizárólag halk, puha térítőkét, vagy gyöngéd asztalkákat láthatunk, hanem mindezt együttesben. Enteriőröket, a film nyelvén szólva: snitteket a modern otthonból, amelyben kellem, derű s választékosság párosul a célszerűséggel.. Mennyi változatosság, a rendező elvek és komponálás milyen sokszínűsége társítja egymáshoz az alkotásokat mindig könnyed, művészi együttesekbe, amelyek nem hajlítják a kedélyt a tárgyak bénító rabszolgaságába, hanem ellenkezőleg: a képzelet szabad szárnyalását ösztönzik, a kulturáltság szellem- indító hangulatát sugallják és vonzzák maguk köré. jp rdemes megfigyelsz. ni, hogyan illeszkedik e művészi együttes összetevői közé a könyv, amely mennyezetig magasodó polcok zsúfoltságából és szürkeségéből kilépve, finom formájával, grafikai megjelenésével és elhelyezésének eleganciájával az otthon esztétikai alakítójává is válik. Gyöngíti, ez eredeti rendeltetését? Aligha! Inkább erősíti! Csábító ereje az olvasás ölelő karjaiba zárja csodáiéit, s új híveket toboroz e legyűrhet,etlen szenvedélynek. Filmek és könyvek ünnepének köszöntője is ez a kiállítás. Ajánlás és meleg kézfogás a IV. miskolci film- fesztivál, majd a könyvhét részvevőivel, akik városunkban élve, vagy Miskolcra érkezve kitapinthatják itt a kultúra izgatott. eleven, gyors érverését, lüktetését. A kiállítás kellemes új vonással gazdagítja Miskolc szépülő művelődési arculatát. Köszönet érte megrende- zőinek és tehetséges, szakavatott, igényes összeállítóinak. Esztétikai buzgalmunk, méltató kedvünk vaskos köteteket hordott már össze irodalomról és művészetekről, a gyönyörűség forrásairól, amelyekből mindig szívesen és örömmel merítünk. Voltaképp mindmegannyi ugyanazt fogalmazza meg. amit egy középkori magyar kódexmásoló irt a lapszélre: Olvassák szeretettel, mert igön szép. Ezzel a kedves, meghitt ajánlással hívjuk fel a figyelmet a Könyv — művészet — otthon c. kiállításra. Sárközi Andor Kedvez az időjárás a mezőgazdasági munkáknak Majoros Balázs, a megye! pártbizottság osztályvezetője, Tóth Gyula, a járási pártbizottság titkára és Szabó Ferenc felsőzsolcai párttitkár elhelyezik a Magyar Szocialista Munkáspárt koszorúját. dr. Zsuffa Szabolcs, a Postás Szakszervezet főtitkára és Netties Sándor, a posta vezér- 5 gazga tó-helyettese. Ott vol- ítak — negyvennyolcán — az tegykori harcok élő részvevői, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Hazafias Népfront, 'valamennyi társadalmi és tö- Viegszervezet Borsod megyei, Miskolc járási és helyi képviselői, a posta és a MÁV Mis- Rolci Igazgatóságának számos vezetője és dolgozója, Felső- bäolca felnőtt lakosságának inagy része, mintegy nyolcszáz ti ttörő je és kisdobosa. Az emlékmű mellett felsora- ozott a munkásőrség és a arhatalmisták díszszázada, a MÁV Miskolci Igazgatóságéinak fúvószenekara, valamint ti Bartók Béla Művelődési ‘Ház vegyeskórusa. Az emlék- ímű talapzatán díszőrség tisztelgett, és délelőtt 10 órakor liarsanó kürtszó jelezte az tavatóün népség kezdetét. — Fogadás jobbról, tisztelegj! — vezényelt a díszszá- tead parancsnoka, aki jelentést Jett a helyszínre érkező miniszterhelyettesnek. í: sának és 1945 történelmi előzményének ... Büszkék vagyunk rá, hogy 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásával népünk elsőként követte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját és a magyar vöröshadsereg dicsőséges harca a nemzetközi reakció ellen közvetlenül is segítette az egész emberiség felszabadításának ügyét... Az első magyar proletárhatalmat, sajnos, a sokszoros túlerő leverte, s a munkáshatalom vérbefojtása után 1919 minden vívmányát megsemmisítették, sok-sok hívét brutálisan meggyilkolták... De 1919 emléke örökké él, mert az 1945 után végérvényesen győztes munkás-paraszt hatalom 1919 minden elképzelését megvalósította. A hősök vére nem hullott hiába. Emléküket nagy szocialista vívmányaink, a hálás utókor tisztelete és ez az emlékmű is maradandóan őrzi... A miniszterhelyettes szavaira Lengyel István, a Felsőzsolcai Községi Tanács Vb-el- nöke válaszolt, aki hálás szamajd a helybeli úttörők és kisdobosok hosszú sora, akik május minden nyíló virágából elhoztak egy-egy szálat a hősök lábai elé. A koszorúzás! , ünnepség után kisdobosokat és úttörőket avattak. A fiatalok nyaltába jelképesen a 19-es hősök harcostársai kötötték fel a kék és piros nyakkendőt. A feledhetetlen hangulatú emlékmű-avatóünnepség Molnár János veteránharcos köszöntő szavaival, az úttörők és a díszszázad tisztelgő elvonulásával és az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Tfr Vasárnap délután koszorú- zási ünnepség volt Geszt.alyen és Ongán is, az 1919-es hősök emlékművénél, illetőleg sírjánál. Ongán e napon tartották a nemrég épült művelődési ház névadó .ünnepségét. A község új művelődési háza Petrovics Ferencnek, a postás vörösz^szlóalj hősi halált halt .századparancsnokának nevét viseli. Csépányi Fajos Foto: Szabados György Május a mezőgazdaságban, főleg az időjárás miatt mindenkor döntő jelentőségű hónap. A munkákban a főszezon kezdete, a csúcsidőszak. Egyfelől: a vetéseket ilyenkorra már be kell fejezni, másfelől: teljes ütemben elkezdődik a növényápolás. A megye három különböző adottságú — keleti, északi és déli — járásából érkezett legutóbbi jelentések is kedvezőek. A szerencsi járásban a vetési munkákat befejezték. Itt azonban, főleg a tak- taközi és a Tisza menti területeken még mindig 3500 hold a vizes, műve’hetetlen föld. Ezek hasznosítása egyelőre reménytelen. Hasonló problémák vannak a Bodrogközben is. A szerencsi járás termelőszövetkezeteiben mindenütt teljes ütemben halad a cukorrépa sarabolása és egyelése. Egyébként — a vizes területekkel ellentétben — ez a vidék kapta májusban a legkevesebb természetes csapadékot. Éppen ezért: már májusban üzembe helyezték az összes öntöző berendezést, a tavaszi vetéseket ellátták mesterséges csapadékkal, hogy az elvetett magvak csírázását és kikelését meggyorsítsák. Ez az akció nagyon eredményesnek bizonyult. Jelenleg a szerencsi járás dombos területein — elsősorban Monok, Megyaszó, Alsó- dobsza, Legyesbénye és Tisza- luc felső határában — legnagyobb probléma a hörcsög-invázió leküzdése. A hörcsögszaporulat az említett községek határaiban tetemes méretű és a károkozás máris nagy. — A mezőkövesdi járásban még szintén sok, 1800 hold a vizes, művelhetetlen terület. A vetést azonban ebben a járásban is befejezték. Az őszi gabonák második tavaszi fejtrágyázását 16 380 holdon végezték el, 1380 holddal nagyobb területen, mint ahogyan tervezték. A cukorrépa sarabolását befejezték, sőt, az egyeseiési munkák is a befejezéshez közelednek. Mindenütt napra készen haladnak a szőlők, gyümölcsösök és kertészeti növények ápolásával, gondozásával. Ebben a járásban mindenütt befejezték a lucerna első kaszálását, sőt, a kiváló minőségű lucernaszéna betakarítása is jól halad. Eddig a termés 75 százalékát takarították be, aminek jelentős részét hideglevegős készülékekkel szárították meg. A járás területén jelentős a rétek területe is. A szénakaszálásra felkészültek és ezen a héten elkezdik. Az edelényi járás területén volt a legkedvezőbb az időjárás: kiadós esők és meleg napok. A cukorrépa növényápolási munkálatai ezen a vidéken is jól haladnak. A kertészeti brigádok palántákat ül- tetnek s a már kiültetett pa- ! lánták területét kapálják. Vi- I zes terület ebben a járásban I már nincs, a belvizek Komjáti j és Bódvasziins határában is | kiszáradtak. I Valamennyi járásban tovább szélesedik a termelőszövetkezeti tagok munkaversenye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. Az edelényi járásban az átlagosnál is aktívabb a szocialista munkaverseny. A járás valamennyi termelőszövetkezete bekapcsolódott a versenybe és nemcsak egymással, hanem az ipari és a más jellegű — erdészeti, gépjavító, állami gazdasági stb. — mezőgazdasági üzemekkel is versenyeznek. A termelőszövetkezeti tagok zöme egyénileg, vagy brigád- kollektívákban f elaj án 1 ásókat is tett az 50. évforduló tiszteletére. Valamennyi felajánlás lényege: a termelési feladatok elvégzése, a tervek túlteljesítése és a szakmai-politikai önképzés. A szendrői gépállomás dolgozói termelési értekezleten beszélték meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplését, és elhatározták, hogy éves tervüket 110 százalékra teljesítik. Az élüzem cím elnyerésével szeretnék köszönten! az 50. évfordulót. A mezőgazdaságban tehát nemcsak a májusi időjárás kielégítő, hanem a .munkakedv, a szorgalom, a politikai hangulat és általában a közösségi szellem is. Mindezek következtében a földek egyelőre mindenütt jó termést ígérnek.' (sz. j.)
