Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-23 / 119. szám

Kedd, 1987. május 23. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Az 1919-es hősök tiszteletére: Emlékműavatás Fekőziolcán r Május 21-én, vasárnap kis­sé szeles, de ragyogó napsü­téses idő, rengeteg budapesti, miskolci és környékbeli ven­dég köszöntötte Felsőzsolca la­kosságát. A zászlódíszbe öltö­zött főutcán mintegy három­ezer ember igyekezett a sze­rencsi útelágazás felé, ahol a helybeli úttörők kezdeménye­zésére széles körű társadalmi összefogással elkészült és avatásra készen állt a 19-es Tanácsköztársaság védelmé­Ezt követően az avatóün­nepség elnöksége elfoglalta helyét az emlékmű talapza­tán, szavalat és énekszám kö­vetkezett, majd Horn Dezső, lépett a mikrofon elé, aki egyebek közt a következőket mondotta: — Űj emlékművet avatunk e szép májusi napon. A Ma­gyar Tanácsköztársaság vé­delmében hősi halált halt posl tás és vasutas vöröskatonák­nak, 1919 hőseinek állítunk maradandó emléket... vakkal vette át községük — és egyben megyénk — új díszét, ígéretet téve, hogy a hősök emlékművén sohasem hervad el a virág. Erről községünk úttörői gondoskodnak — mon­dotta —, akik védnökséget vállaltak az emlékmű gondo­zása fölött... A községi tanács vb-elnöké- nek szavai s egy kórusmű utáp a díszszázad tisztelgése, vala­mint a zenekar gyászindulójá­nak akkordjai mellett első­ként az egykori harcostársak 1919 emléke örökké cl! — hirdeti az új emlékmű ben hősi halált halt postás— vasutas vöröskatonák emlék­műve. Eljött az avatóünnepségre Horn D ■?ső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, 1919 hősi harcai népünk történelmének kimagasló je­lentőségű eseményei közé tar­toznak, amelyeket joggal te­kinthetünk az 1849 - 19-es ma­gyar szabadságharc íölytatá­hajtot'ták meg zászlajukat a hősök emléke előtt, és helyez­ték el koszorújukat az emlék­mű talapzatán. A párt, az ál­lami és tömegszervezetek ko­szorúi következtek ezután, Könyv - művészet - otthon Gondolatok egy kiállítás megnyitóján A mikor ránk zúduló ordas eszmék és a háború vihara tépte- cibálla emberségünket, — összebújtunk, és az otthon­ban az elrejtőzés lehetőségét, a melegítő fészket, a mene­déket kerestük. Radnóti megrázó sorai, döbbenetes veretű hexameterei a Hete­dik ecloga c. versében, — a pokol tornácáról küldött só­haj és zokogás az enyhet, megnyugvást, békességet su­gárzó hajlék után, amelyből kiverték, kiűztek a gyűlö­let, a téboly megszállottjai, a szép remények és a re­ményteljes szép elhamvasz- tói. „Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak Meqtörelett testünket az álom. a szép szabadító Oldja fel és a fogolytábor hazaindul ilyenkor. Rongyosan és kopaszon, horkolva remiinek a foglyok Szerbia vak tetejéről búvá otthoni tájra. Búvá otthoni táj! Ó, megvan-e még az az otthon? Bomba sem érte talán? Van, mint amikor bevonultunk? És aki jobbra nyöszörög, aki balra hever, hazatér-e? Mondd, van-e ott haza még. ahol értik e hexametert is?’’ A szögesdrótok mögül fáj­dalmas razglednicák szálltak a tisztaságot, a szépséget, a békességet jelentő, de akkor csillagködbe vesző otthon fe­lé. Aztán es is értelmét vesz­tette, mert az otthonok rom­ba dőltek. elhamvadtak, megsemmisültek, s a pernye, a puszta föld, a kuszaság látványa még a remény pis­lákoló fényeit is kioltotta. Ideig-óráig! Mert az em­ber se otthon, se remény, se tettvágy. se alkotás nélkül nem tud élni. Végre történelmünk forra­dalmi fordulásaként elkezd­hettük az emberhez méltó életet, az otthon és a haza építését, amelyek nem el­lentétesek többé egymással. össze simulnak, együtt, egymással és egymásban van csupán logikájuk, és érvé­nyesül bennük a céltudatos­ság, a harmónia, a szépség. Az otthon szépségét és va­rázsát többé nem a falakon túli élet riasztó vadsága és züllöttsége avatja a kínzó szomjúságot oltó oázissá, ha­nem tőle kapja energiáit, hi­szen az új társadalom épít­kezésében részes, a. felemelő távlatokat ismerő és realizá­ló ember nem búvóhelyei tákol magának, ahová behú- ' zódik, mint az állásfoglalás­tól a cethal gyomrába, mene­külő Jónás próféta, hanem tud, mert és akar otthont te­remteni. O tthoni, amelyben ho­nos, amelyben ho­nol, amelyet most már emberségének, szemé­lyiségének teljes kitárulko­zásával vehet birtokába, ahogyan a hazát is. Emberről szóltunk, s ez nálunk nem humanista álta­lánosítás, nem elvont foga­lom, hanem a sokaság, a mindenki. S az otthon alakí­tását ilyen méretekben és ilyen társadalmi összefüggé­sekben értjük. Ez azt is ma­gában foglalja, hogy ezrek és tízezrek parttalan szép­igényét, rendezetlen esztéti­kai fogékonyságát kell egész­séges formák közé terelni. Hol nyílhat erre több alka­lom, mint éppen az otthon­ban, amelyhez mindennapos életrendünkön belül erős ér­zelmi szálak ás hangulatok keresése is f űz. Nos, ehhez az otthont for­máló és gazdagító nemes tö­rekvéshez nyújt értékes se­gítséget a Képcsarnok Válla­lat s a Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Köz­pontjának megkapó, újszerű kiállítása. Nem csupán a kerámia, az ötvösművészet míves reme­keit, nemcsak szép festmé­nyeket, nem kizárólag halk, puha térítőkét, vagy gyöngéd asztalkákat láthatunk, ha­nem mindezt együttesben. Enteriőröket, a film nyelvén szólva: snitteket a modern otthonból, amelyben kellem, derű s választékosság páro­sul a célszerűséggel.. Mennyi változatosság, a rendező elvek és komponá­lás milyen sokszínűsége tár­sítja egymáshoz az alkotáso­kat mindig könnyed, művészi együttesekbe, amelyek nem hajlítják a kedélyt a tárgyak bénító rabszolgaságába, ha­nem ellenkezőleg: a képzelet szabad szárnyalását ösztön­zik, a kulturáltság szellem- indító hangulatát sugallják és vonzzák maguk köré. jp rdemes megfigyel­sz. ni, hogyan illeszke­dik e művészi együt­tes összetevői közé a könyv, amely mennyezetig magaso­dó polcok zsúfoltságából és szürkeségéből kilépve, finom formájával, grafikai megje­lenésével és elhelyezésének eleganciájával az otthon esz­tétikai alakítójává is válik. Gyöngíti, ez eredeti rendelte­tését? Aligha! Inkább erősí­ti! Csábító ereje az olvasás ölelő karjaiba zárja csodáié­it, s új híveket toboroz e le­gyűrhet,etlen szenvedélynek. Filmek és könyvek ünne­pének köszöntője is ez a ki­állítás. Ajánlás és meleg kézfogás a IV. miskolci film- fesztivál, majd a könyvhét részvevőivel, akik városunk­ban élve, vagy Miskolcra ér­kezve kitapinthatják itt a kultúra izgatott. eleven, gyors érverését, lüktetését. A kiállítás kellemes új vo­nással gazdagítja Miskolc szépülő művelődési arcula­tát. Köszönet érte megrende- zőinek és tehetséges, szak­avatott, igényes összeállítói­nak. Esztétikai buzgalmunk, méltató kedvünk vaskos kö­teteket hordott már össze irodalomról és művészetek­ről, a gyönyörűség forrásai­ról, amelyekből mindig szí­vesen és örömmel merítünk. Voltaképp mindmegannyi ugyanazt fogalmazza meg. amit egy középkori magyar kódexmásoló irt a lapszélre: Olvassák szeretettel, mert igön szép. Ezzel a kedves, meghitt ajánlással hívjuk fel a fi­gyelmet a Könyv — művé­szet — otthon c. kiállításra. Sárközi Andor Kedvez az időjárás a mezőgazdasági munkáknak Majoros Balázs, a megye! pártbizottság osztályvezetője, Tóth Gyula, a járási pártbi­zottság titkára és Szabó Ferenc felsőzsolcai párttitkár elhelyezik a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt koszorúját. dr. Zsuffa Szabolcs, a Postás Szakszervezet főtitkára és Ne­tties Sándor, a posta vezér- 5 gazga tó-helyettese. Ott vol- ítak — negyvennyolcán — az tegykori harcok élő részvevői, a Magyar Szocialista Munkás­párt, a Hazafias Népfront, 'valamennyi társadalmi és tö- Viegszervezet Borsod megyei, Miskolc járási és helyi képvi­selői, a posta és a MÁV Mis- Rolci Igazgatóságának számos vezetője és dolgozója, Felső- bäolca felnőtt lakosságának inagy része, mintegy nyolcszáz ti ttörő je és kisdobosa. Az emlékmű mellett felsora- ozott a munkásőrség és a arhatalmisták díszszázada, a MÁV Miskolci Igazgatóságé­inak fúvószenekara, valamint ti Bartók Béla Művelődési ‘Ház vegyeskórusa. Az emlék- ímű talapzatán díszőrség tisz­telgett, és délelőtt 10 órakor liarsanó kürtszó jelezte az tavatóün népség kezdetét. — Fogadás jobbról, tiszte­legj! — vezényelt a díszszá- tead parancsnoka, aki jelentést Jett a helyszínre érkező mi­niszterhelyettesnek. í: sának és 1945 történelmi előz­ményének ... Büszkék va­gyunk rá, hogy 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásával népünk elsőként követte a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom példáját és a magyar vöröshadsereg dicsőséges harca a nemzetközi reakció ellen közvetlenül is segítette az egész emberiség felszabadításának ügyét... Az első magyar proletárha­talmat, sajnos, a sokszoros túl­erő leverte, s a munkáshata­lom vérbefojtása után 1919 minden vívmányát megsem­misítették, sok-sok hívét bru­tálisan meggyilkolták... De 1919 emléke örökké él, mert az 1945 után végérvényesen győztes munkás-paraszt hata­lom 1919 minden elképzelését megvalósította. A hősök vére nem hullott hiába. Emléküket nagy szocialista vívmányaink, a hálás utókor tisztelete és ez az emlékmű is maradandóan őrzi... A miniszterhelyettes sza­vaira Lengyel István, a Felső­zsolcai Községi Tanács Vb-el- nöke válaszolt, aki hálás sza­majd a helybeli úttörők és kisdobosok hosszú sora, akik május minden nyíló virágából elhoztak egy-egy szálat a hő­sök lábai elé. A koszorúzás! , ünnepség után kisdobosokat és úttörőket avattak. A fiatalok nyaltába jelképesen a 19-es hősök har­costársai kötötték fel a kék és piros nyakkendőt. A feledhetetlen hangulatú emlékmű-avatóünnepség Mol­nár János veteránharcos kö­szöntő szavaival, az úttörők és a díszszázad tisztelgő el­vonulásával és az Internacio- nálé hangjaival ért véget. Tfr Vasárnap délután koszorú- zási ünnepség volt Geszt.alyen és Ongán is, az 1919-es hősök emlékművénél, illetőleg sírjá­nál. Ongán e napon tartották a nemrég épült művelődési ház névadó .ünnepségét. A község új művelődési háza Petrovics Ferencnek, a postás vörösz^szlóalj hősi halált halt .századparancsnokának nevét viseli. Csépányi Fajos Foto: Szabados György Május a mezőgazdaságban, főleg az időjárás miatt min­denkor döntő jelentőségű hó­nap. A munkákban a fősze­zon kezdete, a csúcsidőszak. Egyfelől: a vetéseket ilyen­korra már be kell fejezni, másfelől: teljes ütemben el­kezdődik a növényápolás. A megye három különböző adottságú — keleti, északi és déli — járásából érkezett leg­utóbbi jelentések is kedvező­ek. A szerencsi járásban a ve­tési munkákat befejezték. Itt azonban, főleg a tak- taközi és a Tisza menti terü­leteken még mindig 3500 hold a vizes, műve’hetetlen föld. Ezek hasznosítása egye­lőre reménytelen. Hasonló problémák vannak a Bodrog­közben is. A szerencsi járás termelőszövetkezeteiben min­denütt teljes ütemben halad a cukorrépa sarabolása és egyelése. Egyébként — a vizes területekkel ellentétben — ez a vidék kapta májusban a legkevesebb természetes csa­padékot. Éppen ezért: már májusban üzembe helyezték az összes öntöző berendezést, a tavaszi vetéseket ellátták mesterséges csapadékkal, hogy az elvetett magvak csírázását és kikelését meggyorsítsák. Ez az akció nagyon eredményes­nek bizonyult. Jelenleg a szerencsi járás dombos területein — elsősor­ban Monok, Megyaszó, Alsó- dobsza, Legyesbénye és Tisza- luc felső határában — legna­gyobb probléma a hörcsög-in­vázió leküzdése. A hörcsög­szaporulat az említett közsé­gek határaiban tetemes mére­tű és a károkozás máris nagy. — A mezőkövesdi járásban még szintén sok, 1800 hold a vizes, művelhetetlen terület. A vetést azonban ebben a já­rásban is befejezték. Az őszi gabonák második tavaszi fej­trágyázását 16 380 holdon vé­gezték el, 1380 holddal na­gyobb területen, mint aho­gyan tervezték. A cukorrépa sarabolását befejezték, sőt, az egyeseiési munkák is a befe­jezéshez közelednek. Minden­ütt napra készen haladnak a szőlők, gyümölcsösök és kerté­szeti növények ápolásával, gondozásával. Ebben a járásban mindenütt befejezték a lucerna első ka­szálását, sőt, a kiváló minő­ségű lucernaszéna betakarítása is jól halad. Eddig a termés 75 százalékát takarították be, aminek jelentős részét hideg­levegős készülékekkel szárítot­ták meg. A járás területén je­lentős a rétek területe is. A szénakaszálásra felkészültek és ezen a héten elkezdik. Az edelényi járás területén volt a legkedvezőbb az időjá­rás: kiadós esők és meleg na­pok. A cukorrépa növényápo­lási munkálatai ezen a vidé­ken is jól haladnak. A kerté­szeti brigádok palántákat ül- tetnek s a már kiültetett pa- ! lánták területét kapálják. Vi- I zes terület ebben a járásban I már nincs, a belvizek Komjáti j és Bódvasziins határában is | kiszáradtak. I Valamennyi járásban tovább szélesedik a termelőszövetke­zeti tagok munkaversenye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. Az edelényi já­rásban az átlagosnál is aktí­vabb a szocialista munkaver­seny. A járás valamennyi ter­melőszövetkezete bekapcsoló­dott a versenybe és nemcsak egymással, hanem az ipari és a más jellegű — erdészeti, gépjavító, állami gazdasági stb. — mezőgazdasági üze­mekkel is versenyeznek. A termelőszövetkezeti tagok zö­me egyénileg, vagy brigád- kollektívákban f elaj án 1 ásókat is tett az 50. évforduló tiszte­letére. Valamennyi felajánlás lényege: a termelési feladatok elvégzése, a tervek túlteljesí­tése és a szakmai-politikai ön­képzés. A szendrői gépállomás dol­gozói termelési értekezleten beszélték meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó meg­ünneplését, és elhatározták, hogy éves tervüket 110 szá­zalékra teljesítik. Az élüzem cím elnyerésével szeretnék köszönten! az 50. évfordulót. A mezőgazdaságban tehát nemcsak a májusi időjárás ki­elégítő, hanem a .munkakedv, a szorgalom, a politikai han­gulat és általában a közösségi szellem is. Mindezek követ­keztében a földek egyelőre mindenütt jó termést ígérnek.' (sz. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom