Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-20 / 117. szám

ESZAKMAGIAßORSZAC Szombat, !!>G7* május 2(t *wm ES 223 Az egri püspök a megyei tanács vb-elnökénél Or. Brezanóczy Pál egri püs­pök látogatást tett dr. Papp ajosuál, a megyei tanács vb- t illőkénél. A megbeszélésen jelen volt Varga Cáborné vb- elnökhelyettes, Palonkay Imre. egyházügyi tanácsos és dr. Száva János kanonok, a Bor­sod megyei papi békebizottság elnöke. Dr. Papp Lajos köszönetét mondott azért az együttérző magatartásért, amelyet a kato­likus papok a választás idő­szakában és ezt követően belpolitikai életünk különbö­ző kérdéseiben tanúsítottak. Arra kérte a katolikus egyház észak-magyarországi tisztség- viselőjét, hogy a jövőben még jobban keressék azokat a kö­Brown c^halaszfoffa moszkvai utazását Az angol külügyminiszté­rium szóvivője pénteken reg­gel, egy órával Brown angol külügyminiszter Moszkvába indulása előtt váratlanul be­jelentette, hogy a közel-kele­ti fejlemények miatt az an­gol politikus elhalasztotta utazását. A szóvivő nyomban hozzáfűzte, hogy egyelőre csak egy-két napos halasztásról van szó, s időközben Brown eldönti, hogy a fejlemények lehetővé teszik-e útját. zös utakat, amelyeken halad­va, konstruktív módon szol­gálhatják a magyar nép érde­keit. Válaszbeszédében dr. Breza- nóczy Pál arról biztosította a megyei tanács vb-elnökét, hogy á katolikus papság béke­óhaja tovább erősödik, s az ál­lam és az egyház közötti együttműködés a jövőben még szorosabbá válik. Gie&osst súlyos kínvallatásnak vetették alá A Pravda római tudósítója olyan értesülésekhez jutott, hogy Manolisz Glezosz rend­kívül súlyos veszélyben van. A szovjet újságíi'ó pénteken görögországi menekültekkel találkozott, akik szomorú hírt közöltek: megbízható forrá­sokra hivatkozva elmondták, hogy Manolisz Glezoszt és Leonidasz Kirkoszt napok óta a Iegbarbárabb módon kínoz­zák, hogy „beismeréseket” csi­karjanak ki tőlük. A kínvalla­tás következtében Glezosz sú­lyosan megbetegedett. A tudósító megjegyezte, hogy nem nevezheti meg a menekülteket, mert meglehe­tősen ismert emberek nem­csak Görögországban, hanem világszerte. K E N Y E R frilmjegyxet A nevük azonos Régen látott filmalkotóval és filmművésszel találkoztunk A nevük azonos című új szovjet film vetítésekor. Danyil Hrab- rovickij, akire a magyar kö­zönség elsősorban mint a Tiszta égbolt társalkotójára, forgatókönyv-írójára emlék­szik vissza, írta és rendezte a most bemutatott művet. Egyik főszerepében, Borogyin űrha­jós alakjában pedig Oleg Sztri- zsenov alakítását láthatjuk. Űrá talán emlékeztetni sem kell a mozilálogatókat, hiszen A negyvenegyedik. A kapitány lánya, a Fehér éjszakák, az Optimista tragédia, és sok más , .. . , ... híres film férfi főszereplőiére, százezrek es milliók emlékez­nek. A nevük azonos című új alkotás tulajdonképpen két párhuzamos történet. Egy idős tudós, aki a háború alatt tá­bornoki rangban szolgált, mi­közben egy Borogyin nevű szovjet űrhajós útbaigazításá­nál működik közre, és izga­lommal várja, hogy az telje­sítse feladatát, minduntalan visszagondol a második világ­háború időszakára, amikor egy másik, ezzel azonos korú Boro- gyinnal találkozott. A második világháború Bo- rogyinja igen érdekes ember. Viszonylag fiatal kora ellené­re őrmester, sok-sok száz és ezer kilométert megtett már a fronton, többször sebesült, végül egy nemes szándéktól vezetett., de csak saját e'.ha- tarozásra, mintegy hősködés­ből végrehajtott nagy tett után Jugossláv barátsági est Misholeon és Sátoraljaújhelyen Gyula, fővárosi újságíró. Má­jus' 17-én a diósgyőri Ady Endre Művelődési Otthonban a Jugoszláv Kulturális Kap­csolatok Intézetének és a TIT-nek közös rendezésében került sor az első előadásra, amelyen az irodalmi színpad két tagja versekkel illusztrál­ta a vetítettképes műsort. Május 18-án Sátoraljaújhe­lyen tartott előadást Jugo­szláviáról Péntek Gyula. Mindkét előadás ügyes, for­dulatokban gazdagon ismer­tette Jugoszlávia élétét, a táj szépségéit, az ott élők világát. Külön elismeréssel kell meg­emlékeznünk az Oscar-díjas jugoszláv rendezőnek, Dusán Vukoticsnak, a jugoszláv Walt Disney-nek ügyes rajz­filmjeiről, amelyek jól alkal­mazott politikai mondanivalót tárnak elénk mulatságos, raj­zos jelenetek során. Belgrádi és egyéb táifilmek egészítet­ték ki az előadást. életét áldozia. Borogyin őr­mester történetét át- meg át­szövi a finom líra, különösen a tábori színház fiatal nőtagjá­val kötött házasságát, sebe­sülése- utáni szabadságénak sok gonddal teli, mégis derűs napjait, ugyanakkor szinte minden kockán jelen van a vé­res háború komorsága, holott csataképet viszonylag keveset látunk. A másik Borogyin, akit két évtized után ismerünk meg, a legkorszerűbb technika egyik úttörőjeként, kevéssé mutatko­zik meg teljes emberi mivol­tában. A történetnek ez a szála sokkal inkább azt mu­tatja be, miként kíséri a baj­társak, tudósok és az egész szovjet nép féltő aggódása az űrhajóst. Ez a Borogyin győ­zelmesen tér vissza a földre, s míg névrokonát utoljára sete- sülten látjuk egy mocsárba be­lehullani, tőle a Vörös téri díszünnepségen vehetünk bú­csút. A filmet át- meg átszövik a párhuzamos megoldások. Nem harsogó jelzések, hanem fi­nom utalások arra, hogy íme, hasonló korú emberek sorsá­ban mennyire adódnak azo­nos motívumok, de milyen más minden a teremtő, alkotó bé­kében, mint a pusztító háború­ban. Tulajdonképpen ez a film alapvető mondanivalója, s ha helyenként, különösen a film vége feló némi vontatott- ságot is érzünk, ez a film min­denképpen a szép emlékeink közé sorolható. v (benedek) A májusi békehónap jó al­kalom a hépek barátságának elmélyítésére, és ezt szolgál­ják a szomszédaink jobb megismerését célzó rendezvé­nyek megyénkben is. Miköz­ben a bolgár kulturális hét még tart, bolgár vendégeink Miskolcon és a megyében is­merkednek a borsodiakkal, egy másik szomszédunk éle­tét ismertette két vetített­képes előadásban Péntek A halottak száma ismeretlen Légiháborű Hanoi felett Pénteken a hadüzenet nél­küli légiháború eddigi legsú­lyosabb napját élte át a VDK fővárosának lakossága. Há­romszor szólaltak meg HaT noiban a légvédelmi szirénák: A lakosság úgyszólván az egész napját az óvóhelyen töltötte. Az amerikaiak két nagyszabású bombatámadást hajtottak végre. A támadás harmadik hulláma nem érte el Hanoit. A támadók elke­seredett ellenállásba ütköztek és hat repülőgépet veszítet­tek. A kora délutáni órákban a Hanoi elleni légitámadások történetében először, az ame­rikai légikalózok mélyrepü­lésben támadták a város bel­ső kerületeit. Többször is le­csaptak a Vörös folyó és a diplomáciai negyed között elterülő, zömében munkások lakta városrészre. Az ötszáz- kilós rombolóbombák nyomán a lakóházak, mint a kártya­várak omlottak össze. Amikor ezt a tudósítást írom, a mentőosztagok a sötétben még embereket keresnek a romok között. A halottak és sebesültek számáról még nincs hivatalos jelentés. Gépkocsit uyeríck 1 INTER ISTVÁN ElCRIOfiflj SS MODIUI Dokumeníuuiregény igényesebb könyvbarát Is olcára tegye értékei közé. Á sorozat sok száz darabjá­ban belül eddig is mindig értéket találtunk. A szerény külsőt, a csaknem szegényes kiállítást most a vonzóbb forma váltotta fel, s így a megfelelő tartalom hczzáll- löbb formával párosult. Mindez változatlan áron, úgyszólván egy kiló kenyér áráért, hiszen a sorozat egyes kötetei három, vagy négy forintba kerülnek. Szocialista kultúrpoliti­kánk ékesen bizonyító pél­dája ez az olcsó áron, nagy tömegben nyújtott irodalmi érték. A szellem táplálékát, a szellem kenyerét minden­ki megvá árolhatja magá­nak. A szűkös zsebpénzű ríják, a kiskeresetű fia'al de’gozó is, és talán nincs olyan foglalkozási kategória, amely e könyvsorozatnak árát ne tudná megfizetni, !;a. akarja. Kormányzatunk könyvár noli fikája, lehetővé teszi értékes műveknek ilyen áron való beszerzését, hogy a testi tápláléka mellé a szellem kenyerét is min­denki megvásárolhassa ma­gának. örömmel kö-zönljük az ü‘já~züIeteU Olcsó Könyv­tár sorozatot. (bm) A napokban egy országos sajtó !á jékozta' ón hangzott el, mint arról be is számol­tunk, hogy a Szépirodalmi Könyvkiadó szinte egy kilő kenyér áráért nyújtja az ér­deklődő olvasóknak a ma­gyar és a világirodalom leg­értékesebb darabjait, első­sorban a kla.sszi.ku:, örök értékű alkotásokat. A kiadó népsz'rű Olcsó Könyvtár sorozata eddig sóit száz mü­vet juttatott el olyanokhoz is, ak it (akin még idegen­kedtek a tekinté yesebb kül­sejű, jobb kiállítású köny­vektől, de a könny n zseb­ben liordható, viszonylag igénytelen külsejű, sárga fe­delű könyvek nagyon ha­mar népszerűvé váltak. Az idei könyvhétre meg­jelent. az újjászületett Olcsó Könyvtár első kötete. Arany János Toldi trilógiáját ve­heti kezébe az olvasó, ame­lyet a kiadó 59 0(10 példány­ban bocsátott ki. A 384 olda­las kötet jobb, könnyebben olvasható szedéssel, Bóka László utószavával, címolda­lán K's; János miivé zi raj. zával, hátsó borítóján pe­dig a To'di keletkézé ének rövid ismertetésével, érlf-ke- Iésé-d nemcsak zsebben hordhá'ó olvasmány Immár, ’ ane n külső kiállítása arra is érdemessé teszi, hegy az A gépkocsi nyereménybelét- könyvek 24. sorsolását csütör­tökön a zalaegerszegi megyei művelődési házban rendezte meg az Országos Takarék- pénztár. A sorsoláson a ja­nuár 31-ig váltott és május 1-én még érvényben volt nye­reménybetétkönyvek vettek részt. ötezer forint összegű betét­könyvek: 4. sorozat 503 681 sz.: Skoda. 4. sorozat 513 100 sz.: Wart­burg Limousine, 353. 4. sorozat 515 488 sz,: Wart­burg De Luxe, 353. 4. sorozat 515 494 sz. Zasta- va, 750. 4. sorozat 515 584 sz.: Tra­bant Limousine, 601. 1 4. sorozat 520 176 sz.: Wart­burg De Luxe, 353. 4. sorozat 522 275 sz.: Tra­bant Limousine, 601. 4. sorozat 524 826 sz.: Tra- ■ barit Limousine, 601. , 4. sorozat 527 593 sz,: ZaS- ;tava, 750. | 4. sorozat 529539 sz.: Tra­bant Limousine, 601. | 4. sorozat 530 194 sz.: Tra­bant Limousine, 601. ► • Tízezer forint összegű betét- I könyvek: ; 4. sorozat 001 422 sz.: Moszk­vics, 408. ! 4. sorozat 002 268 sz.: Wart* 'burg Limousine, 353. 4. sorozat 004 412 sz.: Moszk' vies 408. 4. sorozat 006 752 sz.: Tra­bant Limousine, 601. 4. sorozat 008 237 sz.: Tr»’ bant Limousine, 601, vetelték miniszterelnöknek,! Horthy tiltakozott ellene. S' amikor a németek elálltak! Imrédy személyétől, szó nél-. kül beleegyezett egy másik,; teljesen németbarát kormány, kinevezésébe — amely egy-' formán elfogadható Horthy-! nak, illetőleg a németeknek.' A birodalmi megbízott még! mindig reménykedett benne,' hogy elkerülheti Szálasi Ua-; lalomra juttatását. S nem el-! sősorban azért, mert utálta' és megvetette ezt az alakot! — ilyen kicsiségekre nem' adott működése során —, ha-] nem azért, mert a nyilasok- győzelemre segítése Magyar-; országon Winkelmann és Höttl győzelme is lenne őfe-‘ lelte. Veesenmayer már indult' volna, de Szálasi egy papír-; köteget húzott elő az asztal lábához helyezett aklatáská-; jából. ! Birodalmi megbízott úrj legyen szabad tisztelettel tá­jékoztatnom önt arról, hogy míg önök a vezérrel tárgyal­tak, éjt nappallá tévő lázas tevékenységet folytattam az új magyarországi rend előké­szítése érdekében — mondta. — Talán szabadna tájékoztat­nom, milyen eredményekre jutottam ... r á tnyújtotta a paksamé- tát Veesenmayernek. Minden okmány, irat két nyelven készült: magya­rul és németül. Veesenmayer sóhajtva vette át, de egy­szerűen nem volt ereje, hogy elhárítsa a nyilasvezért. Fá­radt volt, nagyon fáradt, alig' várta, hogy ágyba kerüljön, £■ egyhuzamban legalább hu-i szonnégy órát alhasson, (Folytatjuk^ ! mértékben elfoglalták-e már a kijelölt körleteket, felké­szültek-e a terv végrehajtá­sára, azt ő nem tudja, az nem rá tartozik. De hogy a magyar hadsereg, rendőrség és csendőrség nem fog szem­befordulni a németekkel, s a nyilasok oldalára áll, ebben biztos. Ugyancsak felkészítet­ték a pártszolgálatot a leg­fontosabb pesti objektumok megszállására. Ha a hatalom- átadás alkotmányos formák között megy végbe, akkor nagyon jó hatást kelt, ha a fegyveres erőt nemcsak a németek adják, hanem a leg­forgalmasabb pontokon fel­fegyverkezett nyilasokat is láthat majd a közönség. Mindez lehetőséget ad rá, hogy a niagyarországi belpo­litikai fordulatot a magyar belső erők küzdelmével in­dokolhassák. Szálasi meg is kérdezte a német urakat, vajon mikor kezdődhet el az akció? — Akár már a héten, csü­törtökön ... Hajnalban ... Ezek szerint Szálasinak már csak hármat kellett, volna aludnia a hatalomra jutásig, amelyet úgy várt, mint a gye­rekek a karácsonyt. Veesen­mayer azonban közbevágott: — Az még sok mindentől függ. Mindenesetre Szálasi úr megnyugodhat, a Führer döntése, amint mondottam, végleges és megmásíthatat­lan, az időpont megválasztá­sában vannak még bizonyta­lansági tényezők ... A valóságban arra gondolt: talán amikor Szálasi val meg­fenyegeti Horthyt, sikerül rá­vennie, hogy ismét megfelelő megoldást kínáljon. így volt ez közvetlenül a megszállás után is, amikor Imrédyt kő­hadműveleti. terület, az ilyes- faj ta erőlekötés ... Szálasi nem szívesen en­gedte volna át a németeknek Horthyt. Micsoda elégtétel lenne számára, hogy az az ember, akinél: megsértéséért börtönbe került, most az ö foglya lehetne, kénye-kedvé- re kiszolgáltatva. — Én nem látom ilyen sú­lyosnak a kérdést! — mond­ta. Winkelmann egy határo­zott kézmozdulattal elvágta a további vitát: — A magyarországi hely­zetért mi vagyunk felelősek! — jelentette ki. — Ügy tu­dom, Szálasi úr, ezzel ön egyetért? — Hogyne! Természetesen! — sietett engedelmességéről biztosítani az SS-tábornokot Szálasi. a nyilasvezető nagy örö­mére Kovarcz és Krumholz néhány szóval beszámoltak róla, mi­ként. állnak a hatalomátvétel előkészületei. Krumholz sze­rint, akar másnap is meg­kezdhető az akció. Legalább­is, ami a nyilasok felkészülé­sét illeti. Hogy az akció vég­hezviteléhez szükséges né­met katonai egységek telj« bírjuk távozásra, az ország­ból is el kell távolítani..,. — Németországi védőőrizet? — kérdezte Szálasi. — Olyasféle — válaszolta az SS-tábornok. — Hogy mi­lyen körülmények között, az a távozás módjától függ. Szépszerével, vagy erőszako­san. Ehhez mérten fogunk mi is eljárni... — Ha a kormányzót Né­metországba vinnék — vetet­te közbe Szálasi —, ezzel fe­leslegesen mártírt csinálnának belőle... Winkelmannak azonban nem volt érzéke az ilyen megfontolásokhoz. — Mártír, nem mártír, Európa élet-halál harcát vív­ja... — A kormányzó letartózta­tását én is szükségesnek tar­tom — mondta Szálasi, ne­hogy félreértsék. — De úgy gondolom, hogy nem szüksé­ges őt kivinni az országból Itt ts üíyelhetünjT rá, hogy ne érintkezhessek a külvilág­gal... — Ez túlságosan nagy biz­tonsági rendszabályokat köve­telne — érvelt Winkelmann. — És nagy erőket kötne le. Most, hogy Magyarország már 34: W inkelmann lassan át vette a tárgyalás ve­zetését. — Véleményem szerint i kormányzót — lemondásé után — okvetlenül és "feltét­lenül el kell távolítani Ma­gyarországról. —■ Ez részletkérdés! — igyekezett Veesenmayer ki­térni a probléma megtárgya­lása elől. — Szerintem nem az — mondta Szálasi, azonnal Win­kelmann mellé- áljva, hiszer Winkelmann már régen c mellé állt. — Ha a kormány­zó... Winkelmann most már nerr hagyta, hogy hallgatásra kényszerítsék. — Ha a kormányzó — mondta — Magyarországor marad, újéibb klikk fog ki­alakulni körülötte, s ez újra csak nyugtalanságot idéz elő Az a felfogásom, s ezt mái régen hangsúlyoztam mind­eddig eredménytelenül, de a? események menete engen- igazolt, Horthy mindaddig nem nyugszik, amíg teljeser meg nem akadályozzuk cse­lekvési lehetőségeiben ... Akai szépszerével, akár erőszakka!

Next

/
Oldalképek
Tartalom