Észak-Magyarország, 1967. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-19 / 116. szám

ESZAKMAGVARORSZAG Péntek, 1967. május 1”. Szombattól a Képcsarnokban: Könyv — művészet — otthon Könyv — művészet — ott­hon címmel figyelemre méltó kiállítás nyílik szombaton, május 20-án, déli 12 órakor a Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi István termében. A Képcsarnok Vállalat és a Könyvkiadók és Terjesztők Tájékoztató Központja a IV. miskolci filmfesztivál, vala­mint az ünnepi könyvhét al­kalmából mutatja be Miskol­con ezt a maga nemében új­szerű kiállítást. Anyagát elő­ször az elmúlt évi könyvhé­ten a budapesti Csók István Galériában láthatta a közön­ség, majd a szegedi ünnepi heteken. A harmadik találko­zás most lesz Miskolcon. A kiállítás célja annak megmu­tatása, hogy a korszerű, mo­dern otthonban, a mai kor igényeinek megfelelő búto­rok, dísztárgyak, művészi igé­nyű lakberendezések közepet­te milyen funkciója van a könyvnek az otthon kulturált­ságának teljessé tételében. 13. péntek. CAMPBELL FEL­ÜGYELŐ ÜTOLSO ESETE. Bér­letszünet. Este 7 órakor. 20, szombat. CAMPBELL FEL­ÜGYELŐ ÜTOLSO ESETE Bérletszünet Este 7 órakor 21. vasárnap CAMPBELL FEL­ÜGYELŐ UTOLSÓ ESETE. Bérletszünet. Délután 3 óra­kor. CAMPBELL FELÜGYELŐ UTOLSÖ ESETE. Bérletszünet. Este léi 8 órakor. A kiállítást Sárközi Andor, az Északmagyarország főszer­kesztője nyitja meg. Érdekességként említendő, hogy a Szőnyi István terem emeleti előterében változó anyagú tárlat lesz. Az első napokban, a filmfesztivál he­tében filmtörténeti, filmeszté­tikai munkákat, megfilmesí­tett irodalmi műveket mutat­nak be, a második héten pe­dig az ünnepi könyvhét új­donságai kerülnek itt a pol­cokra. Teljesen új dolog, hogy a könyvhét miskolci megnyi­tása is itt lesz, a Képcsarnok kiállítási termében; Garai Gábor Kossuth-díjas költő május 27-én, szombaton dél­előtt itt találkozik a helyi ol­vasókkal és dedikálja műveit. Elérte a 4590-at az ifjúsági szocialista brigádok száma A KISZ Központi Bizottsá­gánál a különböző területek elmúlt két és félévi eredmé­nyeinek összegezésekor meg­állapították, hogy az iparban dolgozó fiataloknak bőven lesz miről számot adniok az ifjúsá­gi szövetség közelgő kong­resszusának fórumán, Jóval több mint ezerrel gyarapodott 1964 óta és ma már meghaladja a 12 ezret az ifjúsági brigádok száma. A fiatalok munkacsoportjai kö­zül 7500 nevezett be a szocia­lista cim elnyeréséért kibon­takozott versenybe, s az el­múlt két és fél évben 4500 közösség tagjai teljesítették a feltételeket és érdemelték ki a legjobbakat megillető kitünte­tést. Az ifjú mérnökök, tech­nikusok, és közgazdászok kö­zül tavaly már csaknem nyolcezren pályázták meg a kiváló címet. Két évvel ko­rábban 6336-an vettek részt a vetélkedésben, és 1280-an ju­tottak el a célig. A legutóbbi értékelés alapján 2081 fiatal szakembert találtak kiváló­nak. A KISZ és a SZOT kö­zös pályázatára beküldött szakdolgozataik, tanulmányaik közül az idén 72 nyert dí­jat, s a legjobb 14 eljárás al­kalmazásával évente 57 millió forintot takaríthatnak meg a népgazdaságnak. A különböző szakmák ifjú művelői közül a KISZ legutóbbi kongresszusa óta több mint 33 ezren kapták meg eredményeikért a Szak­ma ifjú mestere jelvényt, to­vábbi 8—10 ezren pedig ok­levelet szereztek. ToÉMány, üti kalorni, «siipi A Táncsics Kiadó három új, érdekes kötele Hadüzenet a baleseteknek A A z elmúlt évben je­lentősen romlottak a baleseti mutatók az Edelényi Bányaüzemben. Az üzem vezetői időben felfi­gyeltek erre a kedvezőtlen jelenségre és alapos, min­denre kiterjedő vizsgálatot rendeltek el a balesetek okai­nak felkutatására. A vizsgá­lat tényei bebizonyították, hogy a legtöbb baleset a szabálytalan munkavégzés következménye. Az üzemi pártbizottság vb- ülésen foglalkozott az aknák biztonsági helyzetével és ha­tározatban szólította fel az üzemvezetőséget: dolgozzák ki a baleset-elhárítás hatha­tós módszereit. E határozat után az üzem főmérnöke, biztonsági mérnöke, a gépé­szeti csoporttal karöltve, az előírásokat figyelembe véve, összeállította azoknak a bal­eseti előadásoknak tematiká­ját, amelynek megszervezé­sével orvosolni kívánták ezt az égető problémát. Az előadások sok új vo­nást is tartalmaztak az ed­dig alkalmazott baleset-elhá­rítási oktatási formákkal szemben. Az előadássorozatot szigorú vizsgák követték, melyet nem asztalnál, tan­teremben, hanem a munka­helyen, lent a bányában bo­nyolítottak le. Ez a -módszer igen nagy munkát követelt 3 vizsgáztatóktól, de amint 33 eredmények bizonyítják! megérte a fáradságot. Egy-egy műszak alatt 20^“ 25 dolgozó adott számot tu­dásáról. Az elmondottakat 3 helyszínen, a gyakorlatba3 is ellenőrizte a vizsgabizott­ság, így az előírások szára3 mondatai eleven, élő gyakor­lattá változtak. A KISZ a szerzett ta­pasztalatokat felhasz­nálva, máris mozgó­sította tagjait, és hadat üzenj a baleseteknek. Felhívássá' fordult a fiatalokhoz: vállal­ják balesetmentes körö» szervezését, fejtsenek ki hat­hatósabb munkásvédelrí* propagandát, rendezzenek több munkásvédelmi vetél kedöt. (patak!) A Táncsics Kiadó, a szak- szervezetek könyvkiadója a közelmúltban három érdekes, egymástól jellegben messze eltérő kötetet adott közre. Barangolás a kémia biro­dalmában címmel jelent meg Sigmar Spauszus érdekes, nép­szerű tudományos kötete, amely az NDK-ban több ki­adást megért, és mind a ké­mia iránt intenzívebben ér­deklődőknek, mind pedig azoknak, akik napjaink min­den tudományos kérdése iránt A miskolci Nehézipari Mü- [ szaki Egyetem hallgatói rész- ] ben a rokonintézményekkel j fennálló barátsági szerződés, j részben a kialakult jó kapcso- ; lat alapján az idén már öt országban vesznek részt kül­földi csere termelési gyakor­laton. A három-négy hétig tartó nyári termelési gyakor­laton részvevők és oktatóik száma túlhaladja a száznyolc­vanat, ami lényegesen több az előző évieknél. A legtöbben, száztízen a Freibergi Bányá­szati és Kohászati Akadémia, a Magdeburgi Műszaki Főis­kola, valamint a Kaj*l Marx- stadti Műszaki Főiskbla ven­dégeként a Német Demokrati­kus Köztársaság bánya-, ko­hó-, illetve gépipari üzemeit, tudományos intézményeinek munkáját tanulmányozzák há­rom héten át. Több csoport bánya-, kohó- és gépészmér- nökhallgató utazik majd a nyári szünetben Lengyelor­szágba, a Szovjetunióba, s ez­úttal első ízben Jugoszláviába, Zágrábba is. A kohómérnökhallgalók el­ső, tizennégy diákból álló cso­portja már el is utazott Cseh­szlovákiába. A Kassai Műszaki Főiskolával fennálló együtt­működési szerződés alapján tartózkodnak három hétig a baráti államban, s egyebek között megismerkednek-az új Kelet-szlovákiai Kohászati Kombinát folyamatban levő munkájával. A kölcsönösség alapján, ugyanennyien jönnek majd a nyáron a baráti orszá­gokból termelési gyakorlatra Miskolcra, illetve hazánkba is. általánosságban érdeklődnek, I hasznos, jól tájékoztató ol­vasmányul szolgál. A szerző szeretné eloszlatni azt a tév­hitet, hogy a kémia olyan bo­nyolult tudomány, amelyben a hétköznapi ember nem iga­zodhat el kellő előtanulmá­nyok nélkül. A kötet mindkét részében, a szervetlen és a szerves kémiát tárgyalóban egyaránt, sok ötletes szemlél­tető ábrával illusztráltan, az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladva tárgyalja a ké­mia anyagait és jelenségeit. Holdfény Tahiti felett a cí­me Lucjan Wolanowski len­gyel riporter nagy érdeklő­désre számot tartó útleírásá­nak, amely a népszerű Úti­kalandok sorozatban jelent meg. A szerző nem keveseb­bet, mint hatvanháromezer kilométert utazott, hosszabb időt töltött a Csendes-óceán szigetvilágában, Francia-Oceá- nia szigetein. E szigetvilágról sok idillikus' elképzelés él szerte a világban. Gauguin ké­pei és a nyugati kommersz- filmck, régi utazók leírásai sokféle oldaláról mutatják meg ezt a távoli világot, amely napjainkban, a szuperszoni­kus repülők, az óriási utas- szállító gépek korában már nem is olyan távoli, s amely, felismerve az idegenforgalom­ban rejlő lehetőségeket is, egy semmi máshoz nem ha­sonlítható, sajátos arculatú, újfajta turistaparadicsom lett, a nagypénzű turisták paradi­csoma. Érdekes világ, ahol sajátos módon keveredik a szigetek népeinek régi erköl­cse, szerelmi és vallási élete, különös életmódja az idegen- forgalmi szempontok diktálta jegyekkel. S „ha már arra jár” a lengyel riporter, útba­ejti Hongkongot, a Brit Koro­na gyöngyét is. Érdekes, ol­vasmányos kötetét sok fény­képpel illusztrálja. Az útleírá­sok kedvelői bizonyára érdek­lődve fogadják. Munkáscllátási jogszabá­lyok gyűjteménye címmel ad­ta közre a kiadó azt a na­gyon hasznos és a vállalatok, szakszervezetek mindennapos gyakorlatában nélközhetetlen jogszabály-összeállítást, amely jó tájékoztatást nyújt az ér­vényes rendelkezések, törvé­nyek között, segít a dolgozók jogainak védelmében. A kötet főbb fejezetei az üzemi étkez­tetéssel, a társadalmi jellegű kereskedelmi ellenőrzéssel, a gyermekintézményekkel, a munkásszállásokkal, a szociá­lis helyiségekkel, a munkaru­ha-juttatással, az utazási ked­vezményekkel és a lakásügyi kérdésekkel kapcsolatos jog­szabályokat ismertetik, min­denkor felsorakoztatva az esetleges módosításokat és végrehajtási utasításokat is. A kötetet dr. Darvas László szerkesztette. Szakszervezeti bizottságok, munkaügyi dol­gozók számára igen hasznos útmutató. Szerencsen, a Hunyadi János Általános Iskolában 6—14 éves gyermekek szólaltatták meg Beethoven, Mozart, Csajkov­szkij, Bartók, Kodály és má­sok müveit, hegedűn, klariné­ton és zongorán. A hála és sze­retet jegyében ajánlották gyermekeink e kedves estét szüleiknek áldozatkész fárado­zásukért, a tanév végén. Ami­kor a. Buchenwaldi riadót, vagy Karai Barikádra című kórusművét hallottuk tőlük, úgy éreztük, méltóak kíván­nak lenni a három híres ta­vasz hőseihez, azok életéhez. Nagyon szép színfoltja volt a rendezvénynek a gyermekkó­rus és a férfi kamaraegyüttes közös szereplése. Sári Lászlóné levelező A Sátoraljaújhelyi Zeneiskola tanárai a napo ban hangversenyt rendeztej" Közreműködött a zeneiskola tanári kara, a Kossuth Laj0’ Művelődési Ház kamara-kórt' sa Csehi Ferenc vezénylete‘ vei és Hegymegi Ernő, rí**1 vendég. A nagy sikerű hav4‘ versenyen többek között zart, Beethoven, Corelli, Sehe' mann, Debussy és Bartók rí3' veket adott elő dr. MácZOV Gyuláné, Kiszely Erzsébet Csuka Andorné, Kovács úö,‘ bőmé, Ujj Viktor Gézátrí A zeneiskola nemcsak az tS' kólái zeneoktatásban teer' kenykedik nagy szorgalommá! hanem a város zenekedve" lakosságának is igyekszik rí3' radandó élményt nyújtani. Takács Imre Miskolci műsor a Pcíőíi-atlóu Pénteken, május 19-én este 19 óra tízkor Miskolc zenei életének hírnevét öregbítő hangverseny hangzik el a rá­dióban a Petőfi-adó hullám­hosszán. A Miskolci Szimfo­nikus Zenekar február 22-i, budapesti nagy sikerű zene- akadémiai koncertjéről annak idején a rádió hangfelvételt készített, és a teljes koncéig most sugározza. A műsori Kodály Nyári este című kod1 pozíciója, Mortari brácsává senyének magyarországi 'rí mutatása, valamint Schub3' VII. szimfóniája szerepel, a brácsaversenyben Lukács rí működik közre. A koncén* Mura Péter vezényli. Asszony a tutajon Zsófi néni kincsesládája Z sófi néni ma úgy néz ki, mint a többi, hatvan év fölötti falusi öregasszony. Hétköznap a vásott kötény alatt ráncbaszedett, fekete szoknya, fekete blúz, s ősz haját is fe­kete kendövei köti be. Háza, bizony szintén öreg. Az egy­kori szalmás, mestergerendás ház már megrokkant a rárakott évszázad alatt. A vályogfalak már nem bírták a rá­juk nehezedő tetőszerkezetet, s úgy meg- rokantak, hogy a ház végéből le is kellett csípni egy kicsit, a szalmát is kicserélni az időjárást jobban bíró, használt cserépre. Sokáig gondolkodott rajta Zsófi néni, hogy az átalakításhoz hogyan lásson hozzá. A kis kert meg- termi a legszükségesebbet, néhány csir­két is kikölt a kottás, pár tojás is akad, vagyis minden, ami elég egy magányo­san élő özvegyasszonynak. Mert tudni kell, hogy Zsófi néni már másodszor özvegy. Élete folyását gyűj­tés közben mesélte el nekem. Először fiatalon özvegyült meg. Szegényen ment férjhez, hiszen mindössze három, hold földet jussolt. „Jussolt” — így mondja, s nem örökölt, ahogy ma mondanák. A férjének sem volt egyebe a dolgos kezénél, s ebből éltek csendesen a kis­lányukkal. Egyszer csak ágynak esett, egyre gyengébb lett, rövidesen meghalt. Így halt meg a férje is, „sorvadásba esett”, elvitte a tüdőbaj. Zsófi néni megsiratta őket, ahogy illik, s dolgozott tovább egyedül. Nem is nagyon gondolt a férjhezmenésre, pedig maga mondja az ismert közmondást, hogy „minden malac, megtalálja a dörgölőfáját?, öt ismét egy hozzá hasonló szegénylegény vette el, együtt osztották meg a mun­kát, mert az akadt bőven. Az asszony­nak a földművelésben éppen úgy kellett segíteni, mint a tehenek, aprójószág el­látásáról gondoskodni. Telenként volt a fonás, szövés, hímzés, szóval mindig akadt valami. így telt el az élete, s második férje után is özvegy maradt nemrégiben. Ismét egyedül van, s bi­zony a " portán meglátszik a férfikéz hiányar Nincs már szükség a cséphada- róra, a dohány kötőtűre, de a régi használati tárgyakra sem. A régi cse­répedények árván függnek a kukorica­szárból készült kerítésen. Belül a ház­ban, a szokásos kép. A mestergerenda alatt asztal, vele szemben régi komód, fölötte tükör, az egyik sarokban karos lóca, a másikban láda, a sarokban ágy. A bútorok már rég elvesztették színü­ket. Ügy sötétültek, ahogy az egykori menyecskék. Először csak barna színt kaptak a rákent olajtól, majd a sok olaj megfeketedett s ma már alig le­hetne megmondani, milyen is volt egy ilyen bútor, mikor vagy 100 évvel ez­előtt az asztalos műhelyéből kikerült. Kívülről sötétek, jelentéktelenek, de belül sokszor kincseket rejtenek. Va­rázsszóra nyílnak ezek is, mint a nép­mesékben, de a varázsszót a gazdája szívéhez kell megtalálni. Zsófi néni sem nyitotta ki rögtön, hiá­ba kérleltem. Talán a tartalmát restell- te, féltette, hiszen benne nem divatos módi volt, hanem régi, elsiAiyedt világ elzárva. Mi minden van egy ilyen lá­dában, nehéz lenne elsorolni. Gondoz son, papírba csomagolva vannak régen, 60—70 évvel ezelőtt készített t vizeletek, textilek. Van itt vőfélyken sure, abrosz, törülköző. Az egyiken resztszemes hímzést látunk, a másij piros, szövött csíkokat, a harmadi csipke, vagy rojt szegélyezi. A legt ben benne van Zsófi néni leánykori ve, az Sz. Zs. monogramm. Mindegl röl tud valamit mondani Zsófi wrí mindegyik darabhoz valamilyen eríj,, fűződik. Egyik-másikat még az é<rí C5Í anyja készítette, aztán eltették, s nagy ünnepen vették elő, vagy még . kor sem. S most már a legtöbbre nH1 ^ szükség. Nincs már gazdája, a lobot)^ ujjú ingnek, a ráncbaszedett gatyán*,, s bizony a kerekes guzsalyt sem hOfj nálják már semmire. Egyik-ma- tárgytól szívesen válik meg Zsófi rrí, hiszen tudja, jó helyre kerül, a rí zeumba. De a szőttesekhez még raff^‘.i kodik. Néhanapján megszellőzteti á s őrzi, őrzi azokat, mint a kincseket. mkincsek azok, drága kincsek, BÁ magyar népművészet kint? * Ma még egy kopott, fekete 10% ba vannak zárva, de talán holnap ríj eljutnak oda, ahova valók, a múzotf,, ba. Mert a legtöbb ide jut, itt van a h lye. Őrzik még ezeket Zsófi néfly Marcsu nénik, vagy János bácsik, rí* saját kezük munkáját, s sokszor n-jt zen válnak meg tőlük, hiszen benn*,, van a saját, vagy szüleik fiatalsága• á asszonyoknak egy szép kendőről a j, gi fonóházak, a férfiaknak egy faraÚü mosósulyokról, vagy kapufélfáról a tanyázások jutnak eszükbe, az j nográfusok pedig a régi népi életforZ,\ legszebb darabjait találják meg, s 0 zik a következő nemzedék számára■ B. fi Han gverseny Szerencsen és Sátora fia ni ke! ven Ot országban vesznek részt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom