Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-18 / 90. szám

Kedd, 1967. április 18. ESZ A R M A G T A KOKSZ A G 3 Az SZMT küldöttértekezletének vitájából «M» Ötezer matyó hímzésminta A mezőkövesdi Matyó Nép­művészeti és Háziipari Szö­vetkezet esztendőkkel ezelőtt megkezdte a lassan már fele­désbe merülő matyó hímzés- minták összegyűjtését. Éhek során egész kis archívumot állítottak össze a matyó for­makincs különböző elemeiből. A több évtizedes, már a lom­tárból előkerült surcokról, té­rítőkről, régi fejkendökről, párna- és lepedővégekről má­soltak le az egykori mintá­kat. A gyűjtemény legértéke­sebb darabjai közé tartozik néhai Kis Jankó Bori néni­nek. a népművészet mesteré­nek számos rajza, amelyek több mint száz, különböző mintájú matyóvirágot örökí­tenek meg. A gyűjteményben ma már mintegy ötezer kü­lönböző matyó hímzés- és bőrdíszműves minta található. iUasszámfáfás lesz májusiján Miskolcon Több száz diák „szállja’1 meg május 11-én és 12-én a miskolci villamosokat és autó­buszokat. A kérdőívekkel „fel­szerelt” lelkes fiatalok — a3 UVATERV szervezésében és megbízásából — nagyon is hétköznapi ügyekről „faggat­ják” majd az utasokat: hová utaznak, mi az útirány, az úlicélt átszállással, vágj' anél­kül tudják-e megközelíteni. Az utasszámlálás, a közvélemény­kutatás, a forgalom, az igé­nyek felmérése alapján szán­dékoznak majd a közlekedési gondokon javítani, legalábbis a lehetséges határon belül. Kí­váncsian várjuk az ifjúság „bevetését”, a tapasztalatotok még inkább az intézkedéseket? jelentősé n tnnáoslcozás volt Ankét a íc!eslc«es «épeit és készletek hasznosításáról nagy segítséget nyújtott me­gyénk nagyüzemeinek és vál­lalatainak feleslegessé vált készleteik és gépeik haszno­sításához. A MAGÉV sok millió forint értékű gépet vásárolt fel megyénkben. A mostani ankéton részt vesznek a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Beruházási Bank és a tanácsi szervek képviselői, valamint a MA­GÉV szakelőadói. akik a helyszínen válaszolnak a vál­lalatok által felvetett prob­lémákra. és segítenek meg­oldást keresni. Az elmúlt hónapokban új rendeletek szabályozták a i használaton kívüli állóeszkö- j: zök és készletek értékesítő- ; sót és selejtezésót. A Műsza­ki Anyag és Gépkereskedel­mi Vállalat, amely már több mint egy évtizede nyújt se- j gítséget a felesleges készle- 1 tek, használaton kívüli gé- j pék értékesítéséhez, az új í rendelelekkel kapcsolatban j április 19-én. szerdán déle- ! lőtt 9 órai kezdettel anké- j tot rendez a miskolci Béke j filmszínházban. Egy évvel ezelőtt már rendeztek ha- ; sonló ankétot, amely igen ! Április 17-töl 22-ig Üzenje észsépiyi lie1 Viskókon : csupán a részjegyek értéke 162 ezer forint. A betétállo- . mány már jóval a 3,5 millió forint felett jár. Több, mini havmine gépkocsi-nyeremény- i betétkönyvet, is számon tar- j tanak. Az elmúlt évben 1.6 i millió forint értékben adtak | különböző kölcsönöket a tag-* I ságnak. Riesen csaknem tíz éve működik már a takarékszö­vetkezet. Alig több, mint száz taggal kezdte meg működé­sét annak idején a kis falusi bank, s az első évben még a százezer forintot sem halad­ta meg a betétek összege. Ma már több mint 1600 tagja van a takarékszövetkezetnek, s Három es félmillió a riesei takarékszövetkezetben fél millió forint volt. teljcS mértékben a városból, él. És telepítettek már tíz hold sza­mócát, meg húsz hold fekete ribizlit — szintén a város jd étvágyára és természetesen pénztárcájára számítva. A szamóca az idén terem elő­ször ... F ranczuz István már nem fel a város kö­zelségétől. Kihasznál­ják a város adta előnyöket. Például most savanyító üze­met építenek. A városi nagy­üzemi konyháktól moslékot vásárolnak, és azzal hizlalják a sertéseket. A termelt takar­mányt a szarvasmarha-te­nyésztésben és a baromfifar-' inon hasznosítják. Egyik ba-' romfigondozójuk, Kiss László- né, a szocialista versenyt is megnyerte, a járás legjobb baromfigondozója lett. A Sza­badságharcos meg a járás legjobb termelőszövetkezete. És Franczuz István elnök két­szer nyerte el a Kiváló ter­melőszövetkezeti tag kitünte­tést, meg 1965-ben megkapta a Munkaérdemrend bronz fo­kozatát. De elnyerte a megye termelőszövetkezeti képvise­lőinek bizalmát is: kongresz- szusi küldötté választották.' Hűséges paraszti lelke nem szeretett érdemtelenül. Jutái-' ma még, miként mondotta, a* is, hogy fia, aki tavaly vé­gezte el a mezőgazdasági aka­démiát. szintén hű maradt a szülőfaluhoz, visszatért Felsö- zsolcára, gazdálkodni.' Szcndrti Jómét j jutunk lassan az első orszá­gos kongresszusunkhoz... A felsőzsolcai Szabadság- harcos Termelőszövetkezet, te­rülete 2200 hold. Ebből 1560 hold a szántó. A szövetkezet­nek a nyugdíjasokkal együtt 224 tagja van. Közülük 156 dolgozik. A nők taglétszáma, a nyugdíjasokkal együtt 130. Ebből száz dolgozik rendsze­resen. Ez is jelzi, hogy na­gyon közel a város, a „gye­pű” mindössze két kilométer, és erősen csábítanak a gyá­rak. Ennek ellenére a felső­zsolcai termelőszövetkezet fej­lődése egyenes ívű. Nézzük csak a munkaegység értéké­nek emelkedését: 1961-ben 18 forint, 1962-ben és 1963-ban 29 forint, 1964-ben 34, 1965- ben 35 forint. És 1966-ban 40 forint. És még sohasem volt mérleghiányuk. Az egy tagra jutó közösből származó jöve­delem a részes művelésből származó termények nélkül 1936-ban már 15 600 forint volt. És a dolgozó tagok két­harmada nő... — Kitűnő szorgalmú asz- szonyok és lányok — méltat­ta- őket elnökük. — Mindent megcsinálnak, és olyan fe­gyelmet tartanak, hogy az el­len nem lehet kifogásunk. Nem túlzás: ipari pontosságú fegyelemmel dolgozunk. S talán ez se véletlen, mert előnyei is vannak a város­nak, de mennyi. Például: , nagyszerű a piaci, az értéke­sítési lehetőség. Csak „besza­golnak" a piacra, s ha jók az árak, háromszor-négyszer is fordulnak egy délelőtt. A ker­tészet például, amelynek be­vétele 1966-ban csaknem más­fcodott, hogy i960, december 30-án (pontosan emlékszik a dátumra) 16 katasztrális hold jó földdel lépett be a terme­lőszövetkezetbe. 1961. január 10-én választották meg el­nöknek. Azután, ahogyan ó fogalmazta, „elindult az új élet szekere”, és meglehetősen nehezen haladt. Döcögött in­kább, de ... egy kicsit min­dig előbbre. És ez a lényeg. Hogy a képletességnél ma­radjunk: Franczuz István ke­ményen fogta a gyeplőt, és nem engedett az egyenes irányból. — Bár — emlékezik most —, volt idő, amikor le akar­tam szállni a bakról... Le akartam mondani... Ki akar­tam lépni a szövetkezetből... Az első két évben ... Nagyon idegesített minden ... Hiába, nem értettem még akkor a dolgokhoz... Örökösen a le­mondás gondolata forgott a fejemben. Meg egy másik gondolat: csak nem hátrálsz meg, István ... így aztán ki­tartottam... De úgy vélem, hogy nincs a mi országunk­ban olyan tsz-elnök, aki ne akart volna néhányszor le­mondani, megfutamodni, kü­lönösen a kezdeti időkben .,. Sőt, nagyon sokan le is mond­tak, vágj’ leváltották őket, de az új élet, a szövetkezeti gaz­dálkodás szekere haladt to­vább mindenütt, és lám, ei­ne, hiszen alig két kilomé­ter. A város széléről, a Sajó hídjáról látszanak a földek, meg a falu házai, és fordít­va, Felsőzsolcára behallatszik a gyárak műszakváltó sziréna­zúgása és odáig kondulnak a miskolci harangok, csendes estében rájuk ragyog a város fénytobzódása, ahogy ők mondják: rájuk vetődik a vá­ros árnyéka (jó és rossz ér­telemben egyaránt). A föld­művelés, a gazdálkodás nagy­jából itt is olyan, mint másutt. Mégis, a miskolci já­rás immár legjobb termelő- szövetkezete gazdálkodik a város árnyékában. Az elnök, Franczuz Pista bácsi sorsa, élete itt íogam- zott és ide gyökerezett. Már a dédapja is felsőzsolcai volt, és ő sohase akart innen el­menni. Akkor se, amikor sze­gény volt és mások mentek, mert jobb, biztosabb megél­hetést. kínált a város, és ak­kor se, amikor mások meg­fontolatlan ösztönösséggel a szövetkezet, a nagyüzemi gaz­dálkodás elől menekültek. Franczuz István maradt. Mert ő igazi, a földekben kitéphe- tetlenül gyökerező paraszt. Korszerű, természetesen, kü­lönben nem lehetne tsz-elnök. Apjától valaha mindössze két hold földet örökölt. Egy holdat hozott a felesége. De ő úgy dolgozott és úgy gazdál­|7*t>ben a m? néptőmörf­tő és gyárakat virágzó huszadik századunk­ban felnőni és leélni csaknem hat évtizedet úgy, hogy az ember egyszerre hallja nap, mint nap a gyárak kürtölését, a város monoton zsongását, meg a szökkenő pacsirta nap­fényhúrokon zengő tiszta éne­két — és parasztnak marad­ni a fogalom változó és mindig korszerű értelmében, úgy vélem, nem jelentékte­len emberi teljesítmény, ön­magában is izgalmas, meg tiszteletre méltó élet. Vannak, persze hogy vannak ilyen em­berek, hiszen ha nem volná­nak, a városok határa és a városokat ölelő földek műve­letlenül maradnának. Ilyen kitartó hűségű, elcsá- bíthatatlan földművelő ember Franczuz István bácsi is, a felsőzsolcai Szabadságharcos Termelőszövetkezet ezerfigyel­mű elnöke. Hajában mintha a napfény ezüstje és a gyárak koncentrált füstüledéke keve­redne: egyszerre dei’es és kormos. Ez, persze, äz élettől ilyen, az elzúdult évtizedek festették át valahai legény­büszkeségét, hiszen már 57 éves. És hetedik esztendeje termelőszövetkezeti elnök ... B ár az a terület, amely Felsözsolcát Miskolc- tól elválasztja, ma I már „gyepűnek” is tevés ien­A tsz-kongressxus küldötte Hetedik éve elnök ] számát: az YA 97—15 számú autó szállította a szenet. Megkerestük ennek vezető- j jét is. A gépkocsivezető szer | ránt az adott helyzetben má- ; sutt nem volt lehetősége a szén lerakására. Ennek elle­nére vállalatunk most újabb rendelkezést ad • ki, amely­ben valamenyi gépkocsiveze­tő figyelmét felhívjuk a még gondosabb munkára. Szállí­tóink ígérik, hogy a jövőben nem szórják a szenet a sár­ba, és a maguk részéről min- I dent megtesznek a lakosság javára. A 3. számú AKÖV illeté­keseinek gj’ors reagálása, az ilyen „piti ügyekkel” is tö­rődése feltétlenül elismerést érdemel és példa rá: hogj’an kell a lakosság apró panasza­ival is foglalkozni. .▲AAAAAA & A AA AAAA AAAAAAAj panasza is és a vállalat ve­zetősége nagyon lelkiismere­tesen törődik minden panasz megszün tetésé vei. Nagy Miklós, a szállítmá­nyozási csoport vezetője fel­kereste szerkesztőségünket, és elmondotta: gépkocsiveze­tőik oktatásán rendszeresen beszélnek az ilyen témákról és kérik őket. hogy minél jobban, figyelmesebben dol­gozzanak. Subovics Sándor panaszával kapcsolatban kö­zölte: — A helyszínen beszéltünk a panaszos feleségével, aki I átvette a szenek Subovicsné elmondotta, hogy az esős idő | miatt a szén egy részét az autó kerekei benyomták a sárba. Egyébként férje téve­sen írta fel a gépkocsi rend­Lapunk április 8-i számá­ban jegyzet jelent meg Mi­ért éppen a sárba? címmel. Jegyzetünkben Subovics Sán­dor miskolci lakos panaszát tolmácsoltuk, amely szerint az YB 53—10 rendszámú te­herautó vezetője a sárba szórta le a szenet, pedig egy kis figyelmességgel megaka­dályozhatta volna a szén­vásárló bosszúságát. „Vajon eljut-e majd a szállítókhoz is az ilyen pa­nasz? Vagy az illetékesek elhárítják azzal, hogy apró­ság, nincs idejük ilyen ..piti üggyel” foglalkozni .■:.?” — kérdeztük lapunkban. Most örömmel közölhet­jük: a szállítókhoz, a 3. szá­mú AKÖV illetékeseihez el­jut a lakosságnak ilyen apró A 8. sz, AKÖV intézkedett .Nem szériák a szenet a sárba i’áros üzemeiben különféle rendezvényekre kerül sor. I Több helyütt elsősegélynyújtó i is továbbképző tanfolyamokat j ás egészségügyi felvilágosító ; előadásokat szerveznek. Ellen­őrzik például az üzemi ét- I -ceztetést, az ipari- és ivóvíz | aiztosítását, a szennyvízleve- 'elést, a szemételtávolítást, a íulladékgyűjtést. Felmérik az ! dőszakos orvosi vizsgálatok- í tál kapcsolatos további ten- ! livalókat, a tisztasági felada- íokat. Az alkoholizmus elleni ! küzdelem jegj’ében egyes izemekben munkakezdéskor szondavizsgálatokra kerül sor, majd megbeszélik az alko­holisták gondozásának prob­lémáit. A rehabilitációs bi­zottságok megvizsgálják a :sökkent munkaképességűek számára fenntartott munkahe­lyeket, a tbc-ben, vagy fog­lalkozási betegségben szenve­dők és az üzemi sérültek helj’zetét. A héten sor kerül továbbá nagyszabású véradó­napokra, öregek találkozójára, orvos-műszaki összejövetelek­re és filmvetítésekkel illuszt­rált előadásokra is. A Vöröskereszt Miskolc vá- ! ' rosi szervezete és az Üzem- i orvosi Tudományos Társaság ! ’ észak-magyarországi tagozata j i — több társadalmi szerv be- i vonásával — április 17-től 22-ig ; i üzemegészségügyi hetet rendez [ i Miskolcon, a város üzemeiben. 1 A rendezvény célja, hogy 1 szorgalmazza az üzemegész- : ségügyi helyzet további javu- 1 lását. i E céloknak megfelelően a 1 1 a fizikai dolgozók gyermekei­nek tanulmányi előmenetelét. Eddig is találkoztunk isko­láinkban minden szinten a törődés, a foglalkozás külön­böző formáival (korrepetálás, tanulópárok szervezése, cso­portos foglalkozás, szakköri munka, stb.), de mindez ke­vés. Mélyi'eható anyagi, szer­vezési és pedagógiai lépések­re van szükség — mondotta. * A küldöttértekezlet rutájá­ban felszólalók az eddig is­merteitekhez hasonlóan igen sokrétű problémákkal foglal­koztak nagy felelősségérzettel, s számos észrevétel, javaslat hangzott el. Valamennyi fel­szólalás részletes ismeri ötösé­re nincs lehetőségünk, de az eddigiekből is kitűnik, hogy az SZMT küldöttértekezleté­nek részvevői felkészülten, a dolgozók legnagyobb rétegét érintő problémákat ismerve vettek részt, a tanácskozáson, amely újabb, nagy jelentősé­gű állomás volt megyénk szervezett munkásainak életé­ben, és a tanácskozás szelle­me, munkája hozzájárul, hogy e problémáinkat fokról fokra megszüntessük. O. M. zetéről, iskolarendszerünk szerkezeti változásairól be­szélt figyelmet keltő felszó­lalásában. Foglalkozott az óvo­dai férőhelyek, az általános iskolai tantermek számával, a szakmunkásképző Iskolák helyzetével. Elmondotta: szá­mottevő eredménj’eink elle­nére a kulturális ellátottság­ban elmaradtunk a többi me­gyékhez képest. Boncolgatta ennek okait, majd arról be­szélt, hogy megyei bizottsá­guk fontos kérdésként kezel­te és ma is fontos feladatá­nak tartja a hátrányos hely­zetben lévő tanulók tanulmá­nyi megsegítését. A szárma­zási kategóriák eltörlése öta megnövekedett a pedagógu­sok szerepe és felelőssége. A származási kategóriák fenn­tartásának szükségtelenségét igazolják a felvételi arany- szamok a középiskolákban és az egyetemeken is, de a fizi­kai dolgozók gyermekei nem azonos eséllyel és felkészülési lehetőséggel indulnak felvé­telre a más rétegek gyerme­keivel. Ezért kéréssel fordul­tunk nevelőinkhez, hogy ne­velési módszereik korszerűsí­tésével, a tanulók körülmé­nyeinek ismeretében segítsék ’ A Szakszervezetek Megyei ^Tanácsa küldöttértekezletének beszámolója terjedelmes he­llyel szentelt a társadalombiz­tosítási tevékenység alakuló­éinak, azon belül is az egész­ségügyi ellátásnak, kitért a különböző kormányintézkedé­sekre, valamint azok hatásá­ra. Többek között azt olvas­hatjuk az írásos beszámoló­ból. hogy megyénkben az ala­csony összegű, saját jogú és özvegyi nyugdíjak felemelése 8220 nyugdíjasra terjedt ki évi 7 millió, a családi pótlék emelése pedig 47 548 családot érintett évi 72 millió forint összegben. Kormányintézkedés gondoskodik a dolgozó kis­gyermekes anyákról, a mező- ga zd asági termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszere pe­dig megközelíti a bérből élők nyugdíjrendszerét Javult as egészségű'gyi propaganda A küldöttértekezlet részve­vői közül is többen foglalkoz­tak e kormányintézkedések­kel, a társadalombiztosítás szakszervezeti irányításával, az egészségügyi ellátással, az üdültetéssel, stb. Dr. Kardos Kálmán, a tbc-kórház igazga­tója az orvosok munkájával foglalkozva elmondotta, hogy zömmel egészségügyi dolgo­zóink is becsülettel állnak helyt minden területen. Fi­gyelemmel kísérik területük általános és egészségügyi fej­lődését, s az eredményeket nemcsak pozitívan értékelik, hanem hatásosan közremű­ködnek a feladatok megvaló­sításában is. Az orvosok és egészségügyi dolgozók saját képzésükön kívül nagy szám­ban vesznek részt az egész­ségügyi felvilágosítás mun-. kajában. Igen sok egészség- ügyi előadást tartanak, filme­ket vetítenek, részt vesznek a különböző kiadványok elké­szítésében és közös munkájuk nyomán megyeszerte örvende­tesen javult az egészségügj’i propaganda. Felszólalásának Végén dr. Kardos Kálmán az egészségügyi dolgozók sok problémája közül a legáltalá- «»osabbat említette meg. Az egészségügy nyugdíjasai azt kérik, hogy munkavállalási keretüket évi átalányban szabják meg, és kaphassanak több vasúti jegyet gyermeke­ik, rokonaik meglátogatására. j A miskolci utalt állapotáról Korábbi beszámolónkban ? már ismertettük Balikó Jói ssejnek, az LKM dolgozója-< nak hozzászólását, aki a< miskolci közlekedést bírálta.! •»logos észrevételeihez más ol-} dalról csatlakozott Köpffner* •Lajosáé, a Miskolci Közleke-2 dési Vállalat dolgozója, aki a« forgalmi útvonalak rossz ál-2 üapotát kifogásolta. Naponta« 15—20 autóbusz kap rugótö-} nést, ami tetemes kárt okoz a« vállalatnak és a népgazda-1 rágnak Elmondotta, hogy na-} gyón sok útvonal szinte sakk.« táblaszerücn tele van gödrök-5 kel, a gépkocsivezetők ki sej tadják kerülni. Viszont azt} kém tehetik meg, hogy csak« Hz engedélyezett számú utast} Szállítsák, mert minden kocsi} ízsűioltan közlekedik. } A jó útvonalak is sárosak,} jOSszkosak. A teherszállító jár-« művek a különböző építkező-} Sebről ráhordják a sarat a« főútvonalakra, és az ott? porrá válva, egészségügyi« fczempontpól is káros. Feltét-1 lenül fontos, hogy a városi« 'tanács hathatós intézkedése-} két. hozzon az utak megjavít-} Itatására, illetve rendszeres} tisztántartására, mert. ez nem-} Csak forgalmi, hanem egész-4 fcégügyi probléma is. 2 A pedagógusok < megnövekedett < feladatairól } Kiss Béla, a Pedagógiád Szakszeri ezet megyei bizott-j Ságénak titkára az oktatás-J ügyi intézmények eliátottsá-j gáról, a fizikai dolgozók gyér-} meteinek iskoláztatási hely-}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom