Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-02 / 78. szám

' ▼wsArnap, I9OT. ftprfüs 2. ßSäSAKMAGYARORSZÄG 3 I7an jó fegyverünk Évezredek óta nincs egyet­len év, hónap, de talán nap sem, amikor ne szólnának a fegyverek a világ valamelyik térségében. Bizonyára eljön majd a nap, amikor vége sza­kad ennek a folyamatnak, s örökre elhallgatnak a fegyve­rek. Ez a nap történelmileg talán nincs is nagyon mesz- sze, hiszen a szocializmus öt­ven évvel ezelőtt megnyílt útja az örök békéhez is el­vezeti az emberiséget — hét­köznapi mértékkel mérve azonban nagyon is a távoli jövőbe tűnik. A háború erői még nagyok. Az imperialista háborús fenyegetés nem szűnt meg és nem is csökkent. Ez határozott védelmi intézke­désekre készteti a szocialista tábor országait. Ezért hang­súlyozta pártunk IX. kong- tcsszusa, hogy „o szocialista egyetlen sáv sem, amelyen — akár a legkisebb repülőgép is — észrevétlenül átrepülhetné országhatárunkat. Az elektro­nikus riasztó és irányító lánc minden légieszköz közeledtét azonnal jelzi, s szükség esetén máris az ég felé merednek a „földről” — levegőbe” osztá­lyú légvédelmi rakéták, star­tolnak a szuperszonikus elfo- gó-vadászrepülőgépek. Ezek­nek a rakétáknak a találati valószínűsége közel száz szá­zalékos és elhárítási tetőpont magassága a húsz évvel ez­előtti 8—10 km-nek közel há­romszorosára emelkedett. Va­dászrepülőgépeink olyan rá­diólokációs felderítő- és célzó­berendezésekkel rendelkez­nek, amelyek a legnehezebb körülmények között is lehe­tővé teszik a légiharc sikeres megvívását. A repülőgépek Harcba indul a harckocsi-desszant. ha:n védelme mindennél előbbre való”, ezért fordítjuk szellemi és anyagi erőink egy részét honvédelmünk erősí té­tére. Néphadseregünk vezetése ■jól sáfárkodott a népünk ál­tal rendelkezésre bocsátott erőkkel és eszközökkel. Bát­ran állíthatjuk, hogy a ma­gyar történelemben először 1— minden tekintetben korsze­rű, ütőképes hadsereget ho­lott létre. Ellenségeink arra számíta­nak, hogy egy háború első­sorban a levegőből mért csa­lásokkal kezdődne el. E cél­ból újabb és újabb támadó légieszközöket hoznak létre. Ez határozta meg számunk­ra, hogy mindenekelőtt lég­terünk védelmére összponto­sítsuk figyelmünket. Ennek első lépése a hézagmentes fel­derítés megteremtése volt. Ma már éjjel-nappal a radar­hullámok nyalábjai pásztáz­lak hazánk légterét, s nincs legfontosabb fegyverzete ma már a rakétalövedék. A raké­ták és repülőgépek — együtt­működve az alacsonyan tá­madó eszközök megsemmisíté­sére szolgáló gépágyúkkal — képesek olyan áthatolhatat­lan tűzl'üggönyt vonni a ha­tárövezet elé — a Varsói Szer­ződés légvédelmi rendszerén belül —, amely nagymérték­ben csökkenti a légi agresz- szorok esélyeit. Ha igaz volt hosszú ideig, hogy a „tüzérség a háború is­tene", akkor ma azt mondhat­juk, hogy a háború istene a rakéta. Az mindenesetre igaz, hogy szárazföldi csapataink fő tűzerejét a harcászati és hadműveleti rakétafegyverek képezik, amelyek hagyomá­nyos és atomtöltpttel egyaránt felszerelhetők. Ezek hatótá­volsága messze felülmúlja a hagyományos tüzérség 10—20 •kilométeres lőtávolságát. s lö­vedékeik hatása összehasonlít­hatatlanul nagyobb. Prog­ramvezérlésük nagy találati biztonságot, lánctalpas, önjá­ró alvázra szerelésük pedig gyors mozgékonyságot bizto­sít számukra. Ha ma belépünk egy lakta­nyába, az első, amely a sze­münkbe ötlik, • a különböző rendeltetésű gép-, illetve harcjárművek sokasága. El­tűntek a gyalog masírozó szá­zadok, a lovardákból gépko­csiszínek lettek. A laktanyá­nak ez a képe a korszerű harc­mező képére is utal. A szá­zadok, zászlóalják már nem gyalog, hanem páncélozott harcjárműveken lendülnek tá­madásba. Gyalogos szurony­rohamra ritkán kerül sor. A korszerű harceljárásnak felel meg hadseregünk szá­razföldi csapatainak fegyver­zete és felszerelése. E csapa­tok gerincét a harckocsi-csa­patok alkotják. A harckocsik­nak a lövcszcsapatokhoz vi­szonyított aránya ma már el­érte az általában optimális­nak tartott arányt, minőségi­leg pedig a legkorszerűbbek közé tartoznak. Tűzerejűk nagy, automatikus stabilizá- torral ellátott lövegűk me­net közben is biztosítja a célzott tüzet. Páncélozott harcjárművek­kel is egyre nagyobb számban rendelkezik hadseregünk. A gyalogosból lövész, majd gép­kocsizó lövész lett, és a fej­lődés folyamata előbb-utóbb „páncélos lövésszé” formálja. Nemcsak a nagyhatású fegy­verek, harckocsik és páncélo­zott harcjármüvek széles kö­rű elterjedése jellemzi száraz­földi csapataink fejlődését. Más lett a lövészkatona fegy­verzete is. Az ismétlőpuskák helyett automata fegyvereket kapott. Nagyot fejlődött a páncélelhárítás is. A nagy tűz­erejű csöves páncéltörő tüzér­ség mellett csapataink ren­delkeznek az új típusú pán­céltörő eszközök legkülönbö­zőbb változataival, mint pél­dául páncélrobbantó kézigrá­náttal, páncéltörő rakétave­tővel. Ezek, kis súlyuk elle­nére, valamennyi típusú harc­kocsi páncélzatának átrobban- tására alkalmasak. A legha­tásosabb és a legnagyobb lő- távolságú azonban a „látó rakéta”, amely a vezetékes távirányítás és a rakétahajtás párosításából alakult ki. A gépkocsira szexeit kilövő áll­ványról működő páncéltörő­rakétát kezelője repülés köz­ben irányítja, szinte pórázon vezeti a célra. S aki a hadsereget ismeri, azt is tudja, hogy ezek fegyverek jó kezekben van­nak. Hivatásos és nem hiva­tásos katonák, fiatalságunk zöme tudja, miért kapta ke­zébe e fegyvereket. Az a szi­lárd elhatározottság vezeti őket. hogy megvédik szocia­lista vívmányainkat, népünk békéjét. Tudják azt is, hogy ez nem egyedül rájuk vár. Kiss Jenő alezredes Ólban az irányított páncéltörő rakéta. Megalakult Miskolc Város Tanácsa Tizenhárom tagú végrehajtó bizottságot választottak Miskolc Város Tanácsának alakuló ülését tegnap, április elsején ünnepélyes külsőségek között tartották meg a városi tanácsháza nagytermében. A tanácskozást Urbancsok Mi­hály, a Hazafias Népfront Vá­és Tok Miklóst, titkárául pe­dig dr. Tó'ih Istvánt válasz­totta meg. A döntést a tanács jóváhagyta. A végrehajtó bizottság ne­vében dr. Fekete László mon­dott köszönetét a bizalomért. A megyei tanács és végre* hajtó bizottságának üdvözle­tét és jókívánságait dr. Papp Lajos tolmácsolta, hangsú­lyozva a két tanács együttmű­ködésének szükségességét. Fel­Az alakuló tanácsülés részvevőinek egy csoportja. rosi Bizottságának elnöke nyi­totta meg. Az alakuló testület Szuchy Róbertét, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának titkárát fogadta el a tanácsko­zást levezető elnökül. Előter­jesztésére az elnökségben fog­lalt helyet dr. Bodnár Ferenc. az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára, Miskolc ország- gyűlési képviselője, Csollák Gábor, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának kép­viselője, dr. Papp Lajos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, Gácsi Miklós, Kammcl Lajosné és dr. Sályi István országgyűlési képvise­lők, valamint Garami Ottó, a városi választási elnökség el­nöke, és dr. Fekete László, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. Szuchy Róbert üdvözlő sza­vai után Garami Ottó terjesz­tette elő a választási elnökség beszámolóját. Miskolcon már­cius 19-én 6 országgyűlési kép­viselőt, 120 városi, és a három kerületben 258 kerületi ta­nácstagot választottak. A je­lölő gyűléseken egyöntetű helyesléssel találkozott a párt politikája. A dolgozók a vá­lasztások napján e politika folytatására és támogatására adták szavazatukat. „Bizako­dással és derűlátással töltheti cl a tanács valamennyi tagját az a tudat, hogy a feladatok megoldásában számíthatnak a város lakosságának alkotó közreműködésére” — fejezte be tájékoztatóját a választási elnökség elnöke. A tanácsülés következő napirendi pontjának értelmé­ben Endrédi József a mandá­tumvizsgáló bizottság jelenté­sét terjesztette elő. A tanács mind a 120 városi tanácstag mandátumát törvényesnek mondotta ki. Az alakuló ülés elnöke ez­után az ide vonatkozó tör­vényerejű rendelet ismerteté­sét követően tizenhárom tagú végrehajtó bizottság megvá- asztására tett javaslatot. A tanács egyöntetűen megsza­vazta a végrehajtó bizottság .étszámát., majd az előterjesz­tés után a bizottság tagjainak személyéről döntött. Miskolc Vlegyei Jogú Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tag- íaiul a következőket válasz- :ották: Csabai Kálmán, dr. Fekete László, Harmos Ká­roly. Kalló István. Kerepes* Ferenc, Rózsa Kálmán, SzttI niszló Bálint. Szuchy r ’ dr. Terplán Zénó, Tok Rl‘JÍ °s> dr. Tóth István, Varga Janos- né és Varga Zoltán. . A végrehajtó biz°t!sn*’ r<?vl<: cülön-tanácskozás u ari e nő­kéül ismét dr.rcketc Lászlót. lelyetteseiül Eó'.sa, Kálmánt „Engedjék meg, hogy az újon­nan választott végrehajtó bi­zottság nevében az első kö­szöntés városunk dolgozóit illesse, akik a közelmúltban lezajlott jelölő gyűléseken a most itt ülésező államhatalmi testület tagjaira tettek javas­latot, mint olyanokra, akik al­kalmasak lesznek e város ál­lami feladatainak ellátására.” Dr. Fekete László körvona­lazta a városépítés program­ját, hangsúlyozva, hogy a har­madik ötéves tervben nyolc és ' félmilliárd értékű beruházás ölt testet Miskolcon. A megyei és a városi párt- bizottság végrehajtó bizottsá­gának nevében Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára, országgyűlési képvise­szólalt az ülésen Urbancsok Mihály, Gácsi Miklós és Kop- csó László is, mindhármán gyümölcsöző munkát és jó egészséget kívánva a város életét irányító helyi államha­talmi testületnek. Ezután került sor a tanács mellett működő tíz állandó bizottság elnökének, titkárá­nak és tagjainak megválasztá­sára. A pénzügyi állandó bi­zottság elnöke Endrédi József, a tervé Szegeczki András, az igazgatási és jogié dr. Faragó Endre, az iparié Piukovics József, a kereskedelmié Sugár Andor, a mezőgazdaságié Csek Gyula, az építési és közleke­désié Deák Béla, a művelődés- ügyié Szolga István, az egész­ségügyié dr. Dufek Rudolf és a munkaügyi állandó bizottságé Béres István lett. Valamennyi Dr. Fekete T,ászlő elvtárs. a városi tanács vb elnöke városépítés programjáról beszél. lo öntötte a megalakult tanácsot es végrehajtó bizott­ságát. Többek között a követ­kezőket mondotta: — Ügy kell dolgoznia a ‘ánácsnak, hogy munkájával. a választópolgárokkal történi szoros együttműködfij1 el, r, párt politikájának ’’ ^ a vál­tásával újból és újból kiérde­melje a március 19~én kapott bizalmat. állandó bizottság héttagú, ki- , . e a mezőgazdasági állandó D1*°ttságot, amelynek öt tagja van. Az ülés befejezéseként a tanács a kerületi tanácsok már megválasztott végrehajtó bi­ot tságait hagyta jóvá. A megalakult Miskolc Vá- vasi Tanács első tilese Szuchy Róbert zárszavával ért vé$ey

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom