Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-07 / 81. szám
Péntek, 1067. április 7. ESZAKMAGYAROKSZAG 3 Byoieséorészessífés a vegyiparban r Az időn fizetik ki az eddigi legnagyobb nyereségrészesedést a Vegyipari Tröszt vállalatainál: átlagosan 24,5 munkanapnak megfelelő összeget, együttvéve 59,2 millió forintot. Tavaly a nyereségrészesedés összesen 47,5 millió forintot tett ki. A kiemelkedő eredményben része volt annak, hogy a múlt esztendő volt az első, amikor a vállalatok anyagilag is érdekeltek lettek az exporlkötele- zettségek teljesítésében, s ez a kiviteli terv 140 százalékos teljesítését eredményezte. Lényegesen nőtt a vegyiparban a termelékenység is: a termelés növekedésének 82 százalékát alapozta meg. Csupán ez a tény 40 millió forintos megtakarítást hozott. Mindent összeszámítva, a tröszt vállalatai 366 millió forint többletnyereséggel zárták az évet, nettó tiszta jövedelmük pedig elérte az egymilli- árd forintot- Különösen jelentős, hogy a jövedelem nagyobb mértékben — 22 százalékkal — nőtt, mint a termelés, amelynek növekedése 16 százalék volt. A Magyarországon termelt, nagy biológiai értékű és jó csiraképességű vetőmagvak évtizedek óta öregbítik mező- gazdaságunk jó hírét a nagyvilágban. Az Országos Vető- magtermeltető Vállalat jelenleg — az AGRIMPEX-en keresztül — 90 külföldi vállalattal tart kapcsolatot, s ezek közül tavaly 34 nyugati és kelet-európai megrendelőnek Heves, valamint Borsod megye tsz-ei, állami gazdaságai termeltek vetőmagot. Milliméterre mérik A külföldi megrendelők igényesek. Nagy keletje van az észak-magyarországi területen termelt étkezési borsónak, de kikötik, hogy a szemek hány milliméter nagyságúak legyenek. Megfelelünk-e a követélményeknek? Erre talán néhány számadat is megadja a választ,; a Gebrüder Shus holland cég tíz éve 200—300 holdon, a Hurst angol cég pedig 15 éve folyamatosan 600 holdon termeltet fajta borsót. Ezenkívül a Szovjetuniónak, Jugoszláviának, Svájcnak, Olaszországnak és az NSZK-nak termelHáztartási újdonságok Elektroni k us számítógép az LKM-ben Az első elektronikus számítógépet Budapesten láttam. Korunk egyik csodája annyira érdekelt, hogy a hasonlóképpen vállalkozó kedvű fotoi-i- porterrel egyetemben egy kegyetlenül hideg téli napon és fűtetlen vonaton több száz kilométert utaztunk érte. A Lenin Kohászati Művek kibernetikusai hetenként kétszer teszik meg ezt az utat. Egyszer nappal, máskor éjjel „táplálják” a számítógépet, és segítségével olyan tudományos jellegű számításokat végeznek el, amelyekre manuális erővel még vállalkozni is képtelenség. Bevallom, külsejét tekintve h számítógép kis csalódást okozott. Nincsenek látványos berendezései, sejtelmesen villogó fényei. Az egész nagyon hasonlít a hűtőpulthoz, a gép- távirónál ismeretes, írógéphez hasonló berendezésekhez. Teljesítménye azonban elámító. Az LKM-ben is működő Hóiéért gép óránkint 9 ezer lyukkártyát dolgoz fel. Ez valaha *zenzációnak számított, de az elektronikus számítógéphez viszonyítva elenyésző. Egy átla- Cös számítógép óránként 36 ozer sorból álló kimutatást képes elkészíteni, amely 600 oldalas táblázatnak felel meg. Azt jelenti, hogy nemcsak az előírt bonyolult számítási feladatokat oldja meg, hanem szöveget is ír. És mindezt rö- '*id lyukszalagok, illetve mágneses filmszalag segítségével. % ami külön érdekesség: a filmszalagon a gép maga ke- i'esi kj a szükséges adatokat. Pesten jártunkkor Orosz Jenő, a gyár kibernetikai osztályának vezetője még ezt mondta. — Remélem, hogy az elkövetkező években már nekünk h Jesz ilyen számítógépünk. Ez az óhai most a megválókká® előtt áll. O . A I,enin Kohászati Müvek Kívülről nézve nem változott tál sokat. Legalább is a látképet tekintve nem. Az Iparban yegbemenő tudományos-tech- hikai forradalom azonban itt s új dolgokat produkál. A irtertinász ma már a műszer- * lilikében és nagyon érzékeny műszerek segítségével ellenőrizheti és szabályozhatja a kemence működését. Aki soha életébe nem látta a blokksort, üz is el tudja képzelni, milyen robusztus berendezésekre van kzükség, ahol az 5—6 tonnás hcéltuskókat hengerelik. És e hatalmas erejű gépsorokat parányi tranzisztorok segítségével irányítják. Néhány évvel ezelőtt a tv ritkaságszámba blent, s ma itt, többek között “ hengerészek munkáját segí- l';,A gyárban gyakoriak a rá- Wóizotópos vizsgálatok. Azt ellenőrzik, nem „beteg-e” az acél, és ha igen, hol a betegség forrása. A fejlődés kapcsolódásaként most új elképzelésekről adhatunk hírt: — A közeli hónapokban — közük a gyárban — a mi üzemünkben is megkezdi munkáját az elektronikus számítógép. © A gyárban nem valami újkori divat, hanem nagyon is meggondolt gazdasági okokból vásárolnak, s a közeljövőben üzembe helyeznek egy elektronikus számítógépet. A gyár nagyarányú belső fejlődése, a termelés növekedése, gyártmányféleségeinek sokasága, a rengeteg gépi erő és berendezés, sok ezer ember munkája, az igények és a termelés összehangolása nagyvonalú és korszerű gyárvezetést kíván. A korszerű vállalatve zetés a mindennapi feladatok ellátásában is maximális követelményt támaszt a matematikai módszerek és a számítási berendezéseket illetően. — Számítunk arra is — mondja dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója —, hogy az új mechanizmusban egy-egy gyártmány készítésekor egy- egy megrendelés esetén gyorsan kell dönteni. Ehhez megalapozott és gyors információra van szükségünk. Ezt, a gyár nagyságát és a mai követelményeket tekintve manuális munkával már nem lehet megszervezni, éppen ezért van szükségünk az elektronikus számítógépre. A gyár az új berendezéssel voltaképpen kettős feladatot akar megoldani. A gép segítségével folytatják a már korábban megkezdett tudományos jellegű, a belső tartalékokat, iehetőségeket feltáró számításokat, illetve új vizsgálatokat is kezdenek. Másrészt a gép átveszi a ma már korszerűtlenné vált Holerit-berendezés munkáját, a különféle, naponta, havonta, negyedévenként szükséges statisztikai és egyéb kimutatások elkészítését. Erre kiválóan alkalmas, hiszen mint már említettük, óránként 600 oldalas táblázatot képes készíteni, a legbonyolultabb meny- nyiségi és minőségi adatokból villámgyors következtetéseket von le. A számítógép, nagy teljesítményét tekintve, nagyban segítheti a DIGÉP, valamint a December 4 Drótművek munkáját is. — A DIGÉP-pel, valamint a December 4 Drótművekkel — mondja Orosz Jenő — olyan kooperációra törekszünk, mi • szerint segítjük a kél gyárnak a korszerű adatfeldolgozásra való átállását is. Az LKM-ben az űj gép bizonyos mérvű átszervezést láván. Nyilvánvalóan megkívánja a kibernetikai osztály létszámának növelését, új munkaerők beállítását, illetve ide való átcsoportosítását, ezek kiképzését, ezen. túlmenően a gyár egész adatszolgáltatásának a számítógép lehetőségeihez való hangolását. Ezért programozó tanfolyamot szerveznek, amelybe a Lenin Kohászati Művek több dolgozóján kívül az említett másik két gyár néhány dolgozóját is bevonják. Nem kétséges, hogy az elektronikus számítógép alapos megismerése, a korszere és gyors információ kialakítása bizonyos időt vesz igénybe. Ebben is „felfutásra” van szükség. Az sem vitás, hogy az elektronikus számítógép ma még egy sor gondot okoz a kibernetikai osztálynak és a gyárvezetésnek egyaránt, de örvendetes, a fejlődés gondjai ezek. Olyanok, amelyekre 1945 elején a gyár helyreállítását j kezdő dolgozók még gondolni se mertek. Csorba Barna A Villamos Berendezés cs Készülék Művek gyártmány- fejlesztési intézetének legújabb készítménye a hőfokszabályozóval, keveröc-sapteleppel ellátott 10 literes melegvíz-tároló. Az új készítmény sorozatgyártására a harmadik negyedévben kerül sor. Hatnyelvű íájékoztatá a borsodi MtigMaiomrol Megyénk egyik legismertebb idegenforgalmi nevezetességéről, az Aggtelek és Jósva fő környéki barlangbirodalomról adott ki hatnyelvű prospektust a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivatal. A világhíré Baradla cseppköbarlangról magyar, német, angol, cseh, lengyel és eszperantó nyelven j kiadott, színes fotókkal ellá- i tott tájékoztató, igen jó szol- í gátatokat tesz megyénk ide- I genforgalmának. A nagy pél- I dányszámban megjelent nyomdatechnikai szempontból is | színvonalas kiadvány a csepp- I kőbirodalom ismertetésén ki] vül gyakorlati útmutató szö-> í vegrészt is tartalmaz a bel- és I külföldi közönség tájékozta tilsára. A színes prospektus külön melléklete egy szép felvétel az aggteleid barlang hangversenyterméről, amelyen a barlangi hangversenyek „menetrendjét” is közlik. Az idei idegenforgalmi évadban május 21-én, délelőtt 11 órai kezdettel kerül sor az első földalatti hangversenyre. Az évadnyitó hangversenyen a Miskolci Szimfonikus Zenekar Beethoven Coriolanus nyitányát és az V. Szimfóniát fogja előadni. Csendes, de mindig töprengő emberként emlegetik az ózdi járásban Ribárszki Pált. Mesélik, hogy valóságos „hobbyja” a számolás. Mások úgy emlegetik, hogy olyan a feje, mint egy adat- feldolgozó automata, s mindig közgazdasági relációkban gondolkodik. Én úgy nevezném, hogy korszerű ember. A közgazdasági gondolkodás manapság nemcsak érdem, hanem kimondottan szükséglet, a korszerűség hordozója. Ribárszki Pál a Sajópüs- pöki és Bánréve határában gazdálkodó Sajóvölgye Termelőszövetkezet elnöke immár négy esztendeje. A gazdaság területe mindössze 1400 hold, s ennek fele a völgyben, másik fele a hegyoldalakon terül el. Nem könnyű i itt gazdálkodni. Ráadásul férfiak nélkül, zömében asz- szonyokkal és lányokkal, hiszen a dolgozó tagoknak 70 százaléka nö. Ribárszki Pál gazdálkodási koncepciója éppen ebből a tényből indul ki. Elnökségének első percétől arra törekedett, hogy a nehéz, úgynevezett „férfias” munkákat gépesítse. Például: kialakított egy olyan magtárt, ahol minden automata, néhány asszony könnyedén mozgathatja a terményt a gépekkel. Csak gombokat és kapcsolókat keidnek. A szántóterület felén viszont kapásokat termelnek, 1 elsősorban igen jól jövedelA fsz-kongrcsszns küldötte; Egy töprengi* elnök mező vetőburgonyát. A holdanként! termésátlag három év óta 150 mázsa fölött van, sőt, 1966-ban 175 mázsa volt. A cukorrépát is szívesen termelik az asszonyok — három év átlagában jóval 200 mázsa fölött alakult a holdanként! állaguk, vagy még pontosabban: 1964-ben 202, 1965-ben 173 és 1906-ban 262 mázsa cukorrépát termeltek holdanként. Búzából 1966- ban 18 mázsa átlagtermést takarítottak be. Tudni kell azonban azt Is, hogy átlagosan négy mázsa vegyes műtrágyát használtak fel holdanként. Ribárszki Pál Nógrád megyében, Szirákon született, 1929-ben. Apja termelőszövetkezeti tag. Ahogy mondani szokás: a földekről indult és ott is maradt. Persze: tanult, Felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzett. 1964-ig a Putnoki Mezőgazdasági Technikmn tangazdaságának növénytermesztési agronómusa volt. Sajópüspö- kiben már akkor is nagyon jól ismerték, mert mindig szívesen segített a termelőszövetkezetnek, amely az első években eléggé gyenge eredj menyekkel gazdálkodott. Nézzük csak a tételeket. 1963-ban 25 forintot, fizettek egy munkaegységre. Az egy tagra jutó jövedelem 8300 forint volt. Többet akart a sajópüspöki szövetkezet, tagsága. De ebhez szakember kellett. Meghívták Ribársz- kit... azaz: nem is egészen igv történt. — Én véletlenül lettem elnök — mondta Ribárszki Pál. — Eszembe se jutott, hogy termelőszövetkezetbe menjek. 1963 áprilisának elején csengett a telefon. A járási tanács vb-clnökhelyetteso ni volt. Azt mondja a telefonba: Pali, nincs kedved termelőszövetkezetbe menni? Kellene nekünk elnök is. meg agronómus is ... Nevettem és azt feleltem, hogy mindig erről álmodoztam Persze, viccesen ... Hanem egy óra múlva beállít hozzám az elnökhelyettes, és az asztalomra teszi a megbízó levelet. .. Tessék — mondta. — Már az igazgatód is aláírta. Indulj azonnal a sajó- püspöki termelőszövetkezet - be. ahol a tagság vár mert meg akar választani elnöknek ... — Ke butáskodj — mondtam Lőrincz elv társnak —, hiszen nászúira készülök ... Ugyanis akkor volt az esküvőm. — Annyi baj legyen — mondta nevelve Lőrincz elvtárs. — Menj csak nyugodtan nászútra, érezd jól magad, megválasztanak téged elnöknek nászút közben is. — De én nem akarok termelőszövetkezeibe menni. — Dehogy nem ... Az isten is tsz-elnöknek teremteti. Hát igy kezdődött Ribárszki Pál termelőszövetkezeti pálya futása. Elment nászúira, de Sajópüspökiben megválasztották elnöknek. Egy évig csat; másodállásban vállalta, s közben megszerette a termelőszövetkezetet. 1964-ben végleg szakított a tangazdasággal és csak elnök lett. 1965 januárjában a sajopas- püki és a bánrévei termelőszövetkezet egyesült. De a gazdálkodás eredményivé már felfelé lendült. 1965-ben, az egyesült gazdaság 46 fői-intőt. és 40 fillért fizet; !t egy munkaegységre. 1966-ban 50 forintot. Az egy tagra jutó átlagjövedelem négy év alatt megduplázódott. Az elmúlt. évi munka eredményeként már 16 600 forint volt;. És most, a megyei tanácskozáson Ribárszki Pált, aki vetetlenül lett termelőszövetkezeti elnök, az ors--"’ns kongnom rs küldöttének választották meg. Szendrci József tsz-ekkel és állami gazdaságokkal. Megyénk mezőgazda- sági szakemberei már személyesen is jól ismerik Reinhard Closs elvtársat, aki évek óta künn, a földeken szemléli meg a szerződött, növények fajtatisztaságát, s mindig elégedetten távozik megyénkből. Az elmúlt évben az. NDK- beli Funke vállalat. 8 mező- gazdasági üzem szakembereit jutalmazta meg személyenként is, s a nyolcból 6 üzem Észak-Magyarországon van. Alku mazkodni kell A magtermeltető vállalat dolgozóinak jó üzletembereknek is kell lenniük, nemcsak jó szakembereknek. A nyugati, kapitalista cégek néha különleges igényekkel lépnek fel. Például kikötik, hogy amelyik tsz-ben vagy állami gazdaságban ők termeltetnek, ott más kapitalista céggel ne kössenek szerződést. Ez hozzátartozik a nyugati gazdasági versenyhez. Vannak olyan külföldi vállalatok, amelyek csak hazánk éghajlati viszonyait, talajának kiváló adottságait akarják használni. Ilyen célból anyamagot hoznak be, hogy nálunk szaporítsák. Ilyen kapcsolataink vannak Svájccal, Svédországgal, mert megyénk száraz, hideg, hosszú tele olyan edzést ad magvaiknak, amelyek ezúton az ottani párás éphajlat alatt kiugró termést biztosítanak. 55 millió forint liaszon Jó hírünk nemcsak büszke elégedettséget, hanem jelentős anyagi hasznot is jelent. A vállalat észak-magyarországi alközpontjához tartozó tsz- ek és állami gazdaságok az elmúlt gazdasági évben 55 millió forint haszonra tettek szert a külföld részére termelt vetőmagvakból. A haszon azonban az agrotechnikai fejlődésben is lemérhető. A különböző vállalatok végig figyelemmel kísérik a termelést, s azt is kikötik, milyen módszereket alkalmazzanak. így hozták be hazánkba a sevtox gyomtalanító vegyszert, amely eddig ismeretlen volt. Ha ezzel a szerrel időben gyomtalanitanak, 2—3 mázsával nagyobb termést érnek el. A jó kereskedelmi kapcsolatok tehát hozzásegítik a szakembereket, hogy kötelezően lépést tartsanak az agrotechnika fejlődésével, szem j előtt tartsák az egész világon j folyó nemesítési munkákat, i mert csak így lehetünk ver- j senyképesek a külföldi pia- j con, csak így őrizhetjük meg j és fokozhatjuk hírünket a nagyvilágon. ^ ^ | nek még borsói megyénk mezőgazdasági üzemeiben. Közismert, hogy a magyar hagyma kiváló. A Szovjetunióban is kedvelt a makói fajta, ezért az idén, a KCST-n keresztül 400 holdon termeltet vetőmagot, A hagymamag- termélés nagyon jövedelmező, kár, hogy ezt megyénk termelőszövetkezetei még nem nagyon veszik tudomásul. Egyedül a ricsei tsz szerződött 10 holdra. Egy mázsa hagymamag 7000 forint, s egy holdon három, három és fél mázsa is megterem. Reméljük, más területek is bekapcsolódnak majd, hiszen a szakemberek véleménye szerint Szentistván, Négyes vidéke is nagyon alkalmas lenne erre a célra. Az NDK nagyon eüégedeli A szocialista államok közül főleg az NDK-nak vannak nálunk kiterjedt érdekeltségei. Előszeretettel termeltetnek Borsodban is kukoricát és votes herét. Ez évben 5000 hold álló és 5000 hold újvetésű íterös herére kötöttek szerző- lést az észak-magyarországi Borsodi in a liánon