Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-07 / 81. szám

Péntek, 1067. április 7. ESZAKMAGYAROKSZAG 3 Byoieséorészessífés a vegyiparban r Az időn fizetik ki az eddigi legnagyobb nyereségrészese­dést a Vegyipari Tröszt válla­latainál: átlagosan 24,5 mun­kanapnak megfelelő összeget, együttvéve 59,2 millió forin­tot. Tavaly a nyereségrésze­sedés összesen 47,5 millió fo­rintot tett ki. A kiemelkedő eredményben része volt annak, hogy a múlt esztendő volt az első, amikor a vállalatok anyagilag is érde­keltek lettek az exporlkötele- zettségek teljesítésében, s ez a kiviteli terv 140 százalékos teljesítését eredményezte. Lé­nyegesen nőtt a vegyiparban a termelékenység is: a termelés növekedésének 82 százalékát alapozta meg. Csupán ez a tény 40 millió forintos megta­karítást hozott. Mindent összeszámítva, a tröszt vállalatai 366 millió fo­rint többletnyereséggel zárták az évet, nettó tiszta jövedel­mük pedig elérte az egymilli- árd forintot- Különösen jelentős, hogy a jövedelem nagyobb mértékben — 22 szá­zalékkal — nőtt, mint a ter­melés, amelynek növekedése 16 százalék volt. A Magyarországon termelt, nagy biológiai értékű és jó csiraképességű vetőmagvak évtizedek óta öregbítik mező- gazdaságunk jó hírét a nagy­világban. Az Országos Vető- magtermeltető Vállalat jelen­leg — az AGRIMPEX-en ke­resztül — 90 külföldi válla­lattal tart kapcsolatot, s ezek közül tavaly 34 nyugati és kelet-európai megrendelőnek Heves, valamint Borsod me­gye tsz-ei, állami gazdaságai termeltek vetőmagot. Milliméterre mérik A külföldi megrendelők igényesek. Nagy keletje van az észak-magyarországi terü­leten termelt étkezési borsó­nak, de kikötik, hogy a sze­mek hány milliméter nagysá­gúak legyenek. Megfelelünk-e a követélmé­nyeknek? Erre talán néhány számadat is megadja a választ,; a Gebrüder Shus holland cég tíz éve 200—300 holdon, a Hurst angol cég pedig 15 éve folyamatosan 600 holdon ter­meltet fajta borsót. Ezenkívül a Szovjetuniónak, Jugoszlávi­ának, Svájcnak, Olaszország­nak és az NSZK-nak termel­Háztartási újdonságok Elektroni k us számítógép az LKM-ben Az első elektronikus számí­tógépet Budapesten láttam. Korunk egyik csodája annyira érdekelt, hogy a hasonlókép­pen vállalkozó kedvű fotoi-i- porterrel egyetemben egy ke­gyetlenül hideg téli napon és fűtetlen vonaton több száz ki­lométert utaztunk érte. A Le­nin Kohászati Művek kiberne­tikusai hetenként kétszer te­szik meg ezt az utat. Egyszer nappal, máskor éjjel „táplál­ják” a számítógépet, és segít­ségével olyan tudományos jel­legű számításokat végeznek el, amelyekre manuális erővel még vállalkozni is képtelenség. Bevallom, külsejét tekintve h számítógép kis csalódást okozott. Nincsenek látványos berendezései, sejtelmesen vil­logó fényei. Az egész nagyon hasonlít a hűtőpulthoz, a gép- távirónál ismeretes, írógéphez hasonló berendezésekhez. Tel­jesítménye azonban elámító. Az LKM-ben is működő Hóié­ért gép óránkint 9 ezer lyuk­kártyát dolgoz fel. Ez valaha *zenzációnak számított, de az elektronikus számítógéphez vi­szonyítva elenyésző. Egy átla- Cös számítógép óránként 36 ozer sorból álló kimutatást ké­pes elkészíteni, amely 600 ol­dalas táblázatnak felel meg. Azt jelenti, hogy nemcsak az előírt bonyolult számítási fel­adatokat oldja meg, hanem szöveget is ír. És mindezt rö- '*id lyukszalagok, illetve mág­neses filmszalag segítségével. % ami külön érdekesség: a filmszalagon a gép maga ke- i'esi kj a szükséges adatokat. Pesten jártunkkor Orosz Je­nő, a gyár kibernetikai osztá­lyának vezetője még ezt mond­ta. — Remélem, hogy az elkö­vetkező években már nekünk h Jesz ilyen számítógépünk. Ez az óhai most a megváló­kká® előtt áll. O . A I,enin Kohászati Müvek Kívülről nézve nem változott tál sokat. Legalább is a látké­pet tekintve nem. Az Iparban yegbemenő tudományos-tech- hikai forradalom azonban itt s új dolgokat produkál. A irtertinász ma már a műszer- * lilikében és nagyon érzékeny műszerek segítségével ellen­őrizheti és szabályozhatja a kemence működését. Aki soha életébe nem látta a blokksort, üz is el tudja képzelni, milyen robusztus berendezésekre van kzükség, ahol az 5—6 tonnás hcéltuskókat hengerelik. És e hatalmas erejű gépsorokat pa­rányi tranzisztorok segítségé­vel irányítják. Néhány évvel ezelőtt a tv ritkaságszámba blent, s ma itt, többek között “ hengerészek munkáját segí- l';,A gyárban gyakoriak a rá- Wóizotópos vizsgálatok. Azt ellenőrzik, nem „beteg-e” az acél, és ha igen, hol a beteg­ség forrása. A fejlődés kapcsolódásaként most új elképzelésekről adha­tunk hírt: — A közeli hónapokban — közük a gyárban — a mi üze­münkben is megkezdi munká­ját az elektronikus számítógép. © A gyárban nem valami új­kori divat, hanem nagyon is meggondolt gazdasági okok­ból vásárolnak, s a közeljövő­ben üzembe helyeznek egy elektronikus számítógépet. A gyár nagyarányú belső fejlő­dése, a termelés növekedése, gyártmányféleségeinek soka­sága, a rengeteg gépi erő és berendezés, sok ezer ember munkája, az igények és a ter­melés összehangolása nagyvo­nalú és korszerű gyárvezetést kíván. A korszerű vállalatve zetés a mindennapi feladatok ellátásában is maximális köve­telményt támaszt a matemati­kai módszerek és a számítási berendezéseket illetően. — Számítunk arra is — mondja dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója —, hogy az új mechanizmusban egy-egy gyártmány készítésekor egy- egy megrendelés esetén gyor­san kell dönteni. Ehhez meg­alapozott és gyors információ­ra van szükségünk. Ezt, a gyár nagyságát és a mai követelmé­nyeket tekintve manuális munkával már nem lehet meg­szervezni, éppen ezért van szük­ségünk az elektronikus számí­tógépre. A gyár az új berendezéssel voltaképpen kettős feladatot akar megoldani. A gép segítsé­gével folytatják a már koráb­ban megkezdett tudományos jellegű, a belső tartalékokat, iehetőségeket feltáró számítá­sokat, illetve új vizsgálatokat is kezdenek. Másrészt a gép átveszi a ma már korszerűt­lenné vált Holerit-berendezés munkáját, a különféle, napon­ta, havonta, negyedévenként szükséges statisztikai és egyéb kimutatások elkészítését. Erre kiválóan alkalmas, hiszen mint már említettük, óránként 600 oldalas táblázatot képes készí­teni, a legbonyolultabb meny- nyiségi és minőségi adatokból villámgyors következtetéseket von le. A számítógép, nagy teljesít­ményét tekintve, nagyban se­gítheti a DIGÉP, valamint a December 4 Drótművek mun­káját is. — A DIGÉP-pel, valamint a December 4 Drótművekkel — mondja Orosz Jenő — olyan kooperációra törekszünk, mi • szerint segítjük a kél gyárnak a korszerű adatfeldolgozásra való átállását is. Az LKM-ben az űj gép bi­zonyos mérvű átszervezést lá­ván. Nyilvánvalóan megkíván­ja a kibernetikai osztály lét­számának növelését, új mun­kaerők beállítását, illetve ide való átcsoportosítását, ezek ki­képzését, ezen. túlmenően a gyár egész adatszolgáltatásának a számítógép lehetőségeihez való hangolását. Ezért progra­mozó tanfolyamot szerveznek, amelybe a Lenin Kohászati Művek több dolgozóján kívül az említett másik két gyár né­hány dolgozóját is bevonják. Nem kétséges, hogy az elekt­ronikus számítógép alapos megismerése, a korszere és gyors információ kialakítása bizonyos időt vesz igénybe. Eb­ben is „felfutásra” van szük­ség. Az sem vitás, hogy az elektronikus számítógép ma még egy sor gondot okoz a kibernetikai osztálynak és a gyárvezetésnek egyaránt, de örvendetes, a fejlődés gondjai ezek. Olyanok, amelyekre 1945 elején a gyár helyreállítását j kezdő dolgozók még gondolni se mertek. Csorba Barna A Villamos Berendezés cs Készülék Művek gyártmány- fejlesztési intézetének legújabb készítménye a hőfok­szabályozóval, keveröc-sapteleppel ellátott 10 literes me­legvíz-tároló. Az új készítmény sorozatgyártására a har­madik negyedévben kerül sor. Hatnyelvű íájékoztatá a borsodi MtigMaiomrol Megyénk egyik legismertebb idegenforgalmi nevezetességé­ről, az Aggtelek és Jósva fő környéki barlangbirodalomról adott ki hatnyelvű prospek­tust a Borsod megyei Idegen­forgalmi Hivatal. A világhíré Baradla cseppköbarlangról magyar, német, angol, cseh, lengyel és eszperantó nyelven j kiadott, színes fotókkal ellá- i tott tájékoztató, igen jó szol- í gátatokat tesz megyénk ide- I genforgalmának. A nagy pél- I dányszámban megjelent nyom­datechnikai szempontból is | színvonalas kiadvány a csepp- I kőbirodalom ismertetésén ki­] vül gyakorlati útmutató szö-> í vegrészt is tartalmaz a bel- és I külföldi közönség tájékozta til­sára. A színes prospektus külön melléklete egy szép felvétel az aggteleid barlang hangver­senyterméről, amelyen a bar­langi hangversenyek „menet­rendjét” is közlik. Az idei ide­genforgalmi évadban május 21-én, délelőtt 11 órai kezdet­tel kerül sor az első földalatti hangversenyre. Az évadnyitó hangversenyen a Miskolci Szimfonikus Zenekar Beetho­ven Coriolanus nyitányát és az V. Szimfóniát fogja előadni. Csendes, de mindig töp­rengő emberként emlegetik az ózdi járásban Ribárszki Pált. Mesélik, hogy valósá­gos „hobbyja” a számolás. Mások úgy emlegetik, hogy olyan a feje, mint egy adat- feldolgozó automata, s min­dig közgazdasági relációkban gondolkodik. Én úgy nevez­ném, hogy korszerű ember. A közgazdasági gondolkodás manapság nemcsak érdem, hanem kimondottan szükség­let, a korszerűség hordozója. Ribárszki Pál a Sajópüs- pöki és Bánréve határában gazdálkodó Sajóvölgye Ter­melőszövetkezet elnöke im­már négy esztendeje. A gaz­daság területe mindössze 1400 hold, s ennek fele a völgy­ben, másik fele a hegyolda­lakon terül el. Nem könnyű i itt gazdálkodni. Ráadásul férfiak nélkül, zömében asz- szonyokkal és lányokkal, hi­szen a dolgozó tagoknak 70 százaléka nö. Ribárszki Pál gazdálkodási koncepciója ép­pen ebből a tényből indul ki. Elnökségének első percé­től arra törekedett, hogy a nehéz, úgynevezett „férfias” munkákat gépesítse. Például: kialakított egy olyan magtárt, ahol minden automata, néhány asszony könnyedén mozgathatja a terményt a gépekkel. Csak gombokat és kapcsolókat ke­idnek. A szántóterület felén viszont kapásokat termelnek, 1 elsősorban igen jól jövedel­A fsz-kongrcsszns küldötte; Egy töprengi* elnök mező vetőburgonyát. A hol­danként! termésátlag három év óta 150 mázsa fölött van, sőt, 1966-ban 175 mázsa volt. A cukorrépát is szívesen ter­melik az asszonyok — há­rom év átlagában jóval 200 mázsa fölött alakult a hol­danként! állaguk, vagy még pontosabban: 1964-ben 202, 1965-ben 173 és 1906-ban 262 mázsa cukorrépát termeltek holdanként. Búzából 1966- ban 18 mázsa átlagtermést takarítottak be. Tudni kell azonban azt Is, hogy átlago­san négy mázsa vegyes mű­trágyát használtak fel hol­danként. Ribárszki Pál Nógrád me­gyében, Szirákon született, 1929-ben. Apja termelőszö­vetkezeti tag. Ahogy mondani szokás: a földekről indult és ott is maradt. Persze: ta­nult, Felsőfokú mezőgazda­sági technikumot végzett. 1964-ig a Putnoki Mezőgaz­dasági Technikmn tangazda­ságának növénytermesztési agronómusa volt. Sajópüspö- kiben már akkor is nagyon jól ismerték, mert mindig szívesen segített a termelő­szövetkezetnek, amely az első években eléggé gyenge eredj menyekkel gazdálkodott. Nézzük csak a tételeket. 1963-ban 25 forintot, fizettek egy munkaegységre. Az egy tagra jutó jövedelem 8300 forint volt. Többet akart a sajópüspöki szövetkezet, tag­sága. De ebhez szakember kellett. Meghívták Ribársz- kit... azaz: nem is egészen igv történt. — Én véletlenül lettem el­nök — mondta Ribárszki Pál. — Eszembe se jutott, hogy termelőszövetkezetbe menjek. 1963 áprilisának elején csen­gett a telefon. A járási ta­nács vb-clnökhelyetteso ni volt. Azt mondja a telefon­ba: Pali, nincs kedved ter­melőszövetkezetbe menni? Kellene nekünk elnök is. meg agronómus is ... Nevet­tem és azt feleltem, hogy mindig erről álmodoztam Persze, viccesen ... Hanem egy óra múlva beállít hoz­zám az elnökhelyettes, és az asztalomra teszi a megbízó levelet. .. Tessék — mondta. — Már az igazgatód is alá­írta. Indulj azonnal a sajó- püspöki termelőszövetkezet - be. ahol a tagság vár mert meg akar választani elnök­nek ... — Ke butáskodj — mond­tam Lőrincz elv társnak —, hiszen nászúira készülök ... Ugyanis akkor volt az eskü­vőm. — Annyi baj legyen — mondta nevelve Lőrincz elv­társ. — Menj csak nyugod­tan nászútra, érezd jól ma­gad, megválasztanak téged elnöknek nászút közben is. — De én nem akarok ter­melőszövetkezeibe menni. — Dehogy nem ... Az isten is tsz-elnöknek teremteti. Hát igy kezdődött Ribársz­ki Pál termelőszövetkezeti pálya futása. Elment nászúira, de Sajópüspökiben megvá­lasztották elnöknek. Egy évig csat; másodállásban vállalta, s közben megszerette a ter­melőszövetkezetet. 1964-ben végleg szakított a tangazda­sággal és csak elnök lett. 1965 januárjában a sajopas- püki és a bánrévei termelő­szövetkezet egyesült. De a gazdálkodás eredményivé már felfelé lendült. 1965-ben, az egyesült gazdaság 46 fő­i-intőt. és 40 fillért fizet; !t egy munkaegységre. 1966-ban 50 forintot. Az egy tagra ju­tó átlagjövedelem négy év alatt megduplázódott. Az el­múlt. évi munka eredménye­ként már 16 600 forint volt;. És most, a megyei tanácsko­záson Ribárszki Pált, aki ve­tetlenül lett termelőszövet­kezeti elnök, az ors--"’ns kongnom rs küldöttének vá­lasztották meg. Szendrci József tsz-ekkel és állami gazdasá­gokkal. Megyénk mezőgazda- sági szakemberei már szemé­lyesen is jól ismerik Rein­hard Closs elvtársat, aki évek óta künn, a földeken szem­léli meg a szerződött, növé­nyek fajtatisztaságát, s min­dig elégedetten távozik me­gyénkből. Az elmúlt évben az. NDK- beli Funke vállalat. 8 mező- gazdasági üzem szakembereit jutalmazta meg személyen­ként is, s a nyolcból 6 üzem Észak-Magyarországon van. Alku mazkodni kell A magtermeltető vállalat dolgozóinak jó üzletemberek­nek is kell lenniük, nemcsak jó szakembereknek. A nyugati, kapitalista cégek néha kü­lönleges igényekkel lépnek fel. Például kikötik, hogy amelyik tsz-ben vagy állami gazdaságban ők termeltetnek, ott más kapitalista céggel ne kössenek szerződést. Ez hoz­zátartozik a nyugati gazdasá­gi versenyhez. Vannak olyan külföldi vál­lalatok, amelyek csak hazánk éghajlati viszonyait, talajának kiváló adottságait akarják használni. Ilyen célból anya­magot hoznak be, hogy ná­lunk szaporítsák. Ilyen kap­csolataink vannak Svájccal, Svédországgal, mert megyénk száraz, hideg, hosszú tele olyan edzést ad magvaiknak, amelyek ezúton az ottani pá­rás éphajlat alatt kiugró ter­mést biztosítanak. 55 millió forint liaszon Jó hírünk nemcsak büszke elégedettséget, hanem jelen­tős anyagi hasznot is jelent. A vállalat észak-magyarorszá­gi alközpontjához tartozó tsz- ek és állami gazdaságok az elmúlt gazdasági évben 55 millió forint haszonra tettek szert a külföld részére termelt vetőmagvakból. A haszon azonban az ag­rotechnikai fejlődésben is le­mérhető. A különböző válla­latok végig figyelemmel kísérik a termelést, s azt is kikötik, milyen módszereket alkalmaz­zanak. így hozták be hazánk­ba a sevtox gyomtalanító vegyszert, amely eddig isme­retlen volt. Ha ezzel a szerrel időben gyomtalanitanak, 2—3 mázsával nagyobb termést ér­nek el. A jó kereskedelmi kapcso­latok tehát hozzásegítik a szakembereket, hogy kötele­zően lépést tartsanak az agro­technika fejlődésével, szem j előtt tartsák az egész világon j folyó nemesítési munkákat, i mert csak így lehetünk ver- j senyképesek a külföldi pia- j con, csak így őrizhetjük meg j és fokozhatjuk hírünket a nagyvilágon. ^ ^ | nek még borsói megyénk me­zőgazdasági üzemeiben. Közismert, hogy a magyar hagyma kiváló. A Szovjetuni­óban is kedvelt a makói fajta, ezért az idén, a KCST-n ke­resztül 400 holdon termeltet vetőmagot, A hagymamag- termélés nagyon jövedelmező, kár, hogy ezt megyénk terme­lőszövetkezetei még nem na­gyon veszik tudomásul. Egye­dül a ricsei tsz szerződött 10 holdra. Egy mázsa hagyma­mag 7000 forint, s egy holdon három, három és fél mázsa is megterem. Reméljük, más területek is bekapcsolódnak majd, hiszen a szakemberek véleménye sze­rint Szentistván, Négyes vidé­ke is nagyon alkalmas lenne erre a célra. Az NDK nagyon eüégedeli A szocialista államok közül főleg az NDK-nak vannak ná­lunk kiterjedt érdekeltségei. Előszeretettel termeltetnek Borsodban is kukoricát és vo­tes herét. Ez évben 5000 hold álló és 5000 hold újvetésű íterös herére kötöttek szerző- lést az észak-magyarországi Borsodi in a liánon

Next

/
Oldalképek
Tartalom