Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-29 / 100. szám

Szombat. 1967. április 29. ßSZAKMAGYAKORSZÄG Elüssem,» ünnepség a DIGÉP-ben Az összevonás ®J°: j roméves szorgalmas munka I után az I960, évi eredmények alapján kapta rneg a Diósgyő­ri Gépgyár az élüzem címet. Az ünnepséget tegnap, április j 28-án, pénteken délután a gyár feldíszített és zsúfolásig I megtelt kultúrtermében tar­tották meg. Varga Barnabás, a DIGÉP szakszervezeti bizott­ságának titkára megnyitójá­ban köszöntötte a gyár kivá­ló munkás- és műszaki gár­dáját, a megjelent kedves ven- ; dégeket, többek között Havasi ! Bélát, a Miskolc Városi Párt- j bizot tság első tik tárát. Kincses i Istvánt, a KGM miniszterhe- j lyettesét, Ocsenás Tibort, a ! Vas- és Fémipari Dolgozók | Szakszervezetének titkárát. | A megnyitó után Gácsi j Miklós, a gyár vezérigazgatója j ünnepi beszédében mindenek­előtt arról szólott, hogy az { elmúlt évben elért kimagasló j eredmények összefüggésben j vannak a párt IX. kongresz- j szusára indított munkaver- \ ténnyel, a dolgozók és veze- j tők között kialakult őszinte légkörrel, az „egynyelven való ! beszéddel”, a felsőbb szervek j sokoldalú segítségével. A fő figyel met a gazdálkodás ha­tékonyságának fokozására, a meglévő tartalékok feltárásá­exporttervet 19,5 százalékkal túlteljesítve, 31,4 százalékkal adlak több terméket, mint az előző évben. Megállapítható tehát, hogy a gyár a legalapvetőbb fel­adatait élüzem szinten telje­sítette. A munka eredményes­ségét igazolja az is, hogy 16 és fél napi nyereségrészesedést fizettek ki, amely a szolgá­lati idő figyelembevételével differenciáltan 14—21 nap kö­zötti munkabérnek felel meg. És ami külön érdem, a ter­melés felfutását teljes egészé­ben a termelékenységgel biz­tosítottak. Gácsi Miklós a jövőről szól­va elmondotta, hogy nagy gondot fordítottak az idei ter­vek teljesítésére. Az első ne­gyedévi feladatokat — így pél­dául exporttervüket 4,3, a pótalkatrész témáikét 10,9 százalékkal — túlteljesítették. A vállalat sok intézkedést tett a jövő évi tennivalókra való felkészülésre, a termé­kek korszerűsítésére, a piac­kutatásra. Tgy például a ká­belgép termelésük jövőre d- éri az 1964, évinek a három­szorosát. Jelentős rekonstruk­ciókat, korszerűsítéseket haj­tanak végre. Battériagyártó üzemrészt hoznak létre, amely 30—40 millió forintos export- termelést biztosít. ra, a termelés stabilitásának és ütemességének megterem­tésére, a korszerű és a célsze­rű létszám- és bérgazdálkodás kialakítására fordítottók. — Különös tekintettel fog­lalkoztunk az exporttervek teljesítésével és a piac bővíté­sével. Hatékonyabb műszaki fejlesztést és megfelelő álta­lános anyagi ösztönzést alkal­maztunk. Előre haladtunk az üzemi demokrácia kiszélesíté­sében, a gyáregységek és egyéb szervek önállóságának fokozásában. A vezérigazgató a további­akban elmondotta, hogy prog­ramot készítettek a szociál­politikai helyzet megjavításá­ra. a kulturált környezet és a tiszta üzemek megteremtésé­re. Az eredményekről szólva kijelentette, hogy a vállalat a legfontosabb tervmutatókat túlteljesítette. így például a befejezett termelésben az elő­ző évihez viszonyítva 3,4, a tervezetthez viszonyítva 1,6 százalékkal nagyobb ered­ményt értek el. Exportter- i vüket 8,8 százalékkal, a tőkés I Az cliizem címet dokumentáló oklevelet és zászlót Kincses István minisz­terhelyettes adta át. Kincses elvtárs elismeréssel szólott a gyár dolgozóinak és vezetői­nek az összevonással kapcso­latos sok-sok gondjáról, ezek sikeres végrehajtásáról. El­mondotta, hogy a DIGÉP-ben i új szellem alakult ki, amely a termelési eredményekben, a műszaki fejlesztés fellendülé­sében realizálódott. A gyárban egyre inkább vevőnek tekintik ! a megrendelőket és a vevő tisztelete együtt jár a szállító vállalat megbecsülésével, a magasabb, és jobb eredmé­nyekkel. Havasi Béla elvtárs, a megyei, valamint a városi pártbizottság nevében köszön­tötte a kollektívát, majd Ocse­nás Tibor elvtárs 13 szocialis­ta brigádnak nyújtotta át az arany fokozat kitüntetést. Az élüzem cím elnyerése alkal­mából közel ezer dolgozó kap­ta meg a Kiváló dolgozó ok­levelet és jelvényt, és sokan kaptak pénzjutalmat Virágzik a tulipán fa Szeretettel kiszeatjik pártunk kiültetett régi karait Az élvonal Imii A miskolci vasipari es Gyermekkocsigyártó Vállalat vezetői és dolgozói több évi, kitartó, szorgalmas munkájuk után eljutottak a megtisztelő élüzem cím elnyeréséhez. Csütörtökön délután benső­séges ünnepségen került sor az oklevél átadására. A vállalat dolgozói és a meghívott ven­dégek előtt Sipos Ferenc, a vállalat párttitkára mondott ünnepi beszédet, majd Fabók Zoltán, a HVDSZ főtitkára átnyújtotta az oklevelet Gállá Ferencnek, a vállalat igazga­tójának. Az elmúlt év munkája Ju­talmául a vállalat most má­sodszor kapta meg a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak és a városi tanács végre­hajtó bizottságának vándor­serlegét, amit Rózsa Kálmán, a vb elnökhelyettese adott át a vállalat vezetőségének. A miskolci Vasipari és Gyermekkocsi gyártó Válla­latnál több szocialista brigád alakult. A legjobb brigádok, Sipos Ferenc, Sándor Pál és Szedlák József munkacsapata szintén jutalomban részesült. A vállalat vezetőinek, Galló Ferenc igazgatónak, Bulla Zoltán főmérnöknek és Zolnai Aladár főkönyvelőnek Benyák Béla, a városi tanács ipari osztályának vezetője nyújtotta át a Kiváló dolgozó oklevelet és az azzal járó pénzjutalmat. József Attila, a nagy prole- tárköltő, aki szintén a mun­kásmozgalom veteránja lenne, s még nem is túlságosan idős, — írta Szocialisták című ver­sében, hogy „... erősek va- gyunk, rengeteg az elevenünk és a halottunk”. Lírai tömör­séggel cs drámai szenvedély- lyel így fogalmazta meg an­nak a harcnak történelmi ma- gasfeszülíségét, amelyet a magyar nép legjobbjai a marxizmus—lenin izmus zász­laja alatt, az élcsapat szere- j perc vállalkozó kommunista pártba tömörülve vívtak a társadalmi igazságért, a fel- I szabadulásért. Azért vagyunk I erősek, mert rengeteg az ele­venünk és a halottunk — mondta József Attila —, s ez­zel azt is megfogalmazta, hogy a munkásmozgalom legjobb­jainak harca a csendőr- és rendőrszuronyok árnyékában egyszerűen életveszélyes volt. Nem túlzás és nem frázis: a felszabadulás előtt a halált is vállalnia kellett annak, aki a párt soraiba lépett. A törté­nelem maga bizonyítja: nem­csak az elevenek voltak ren­getegen, hanem a mártírok, a mozgalom vértanúi is. Lcbu- koítak és kivégzettek ezreinek, tízezreinek vére jelzi azt a történelmi utat, amelyen a magyar munkásosztály forra­dalmi harca a felszabadulásig eljutott. Ennek a küzdelemnek élet­ben levő kiemelkedő harcosait köszöntjük ma, a nagy nem­zetközi munkásünnep előtt, amikor igyekszünk kifejezni irántuk érzett szeretetünket, I nagy megbecsülésünket, a bát- I raknak járó tisztelettel, de a tanítványok példakép-tisztelő hálájával is. I Sajnos, már nincsenek ren­getegen, mert jelentős részük még a mozgalmi harcokban hősi halált halt, vagy pribé­kek és hóhérok karmai közt, kínzókamrákban és internáló táborokban fejezték be törté­nelmi tartalmú, nagyszerű éle­tüket. Megyénk területén már csak kilencvcnhárman vannak, akik a felszabadulás előtti forradalmi mozgalomban sze­reztek kiemelkedő érdemeket, akik 1944 előtt vállalták a har­cot a párt zászlaja alatt. Kö­zülük 15 nő és példájuk azt is bizonyítja, hogy a magyar nők legjobbjai éppen olyan öntudatosak, bátrak voltak a felszabadulásért vívott küzde­lemben, mint a férfiak. Több­ségük munkás: kohász, vasas, bányász, de vannak köztük parasztok és értelmiségiek is, bizonyítva, példákkal erősítve meg a történelmet, miszerint a felszabadulás, a társadalmi haladás a munkásosztály mel­lett az egész magyar nép ügye volt. A Magyar Szoeialisía Mun­káspárt Központi Bizottsága 1966. július 38-án hozta meg azt a határozatát, melynek ér­telmében a munkásmozgalom kiválóságai érdemeiknek meg­felelően. minden eddiginél nagyobb megbecsülésben ré­szesülnek, szociális előnyöket is élveznek és 1967. május 1- rc megkapják a Szoeialisía Hazáért Érdemrend kitünte­tési. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendeleíc értelmében ezt a kitüntetést ma és holnap osztják ki szer­te az országban. Megyénk mozgalmi harcosainak kitün­tetési ünnepségére ma délelőtt 10 órakor kerül sor a Miskolc Városi Pártbizottság székhazá­ban. A kitüntetett harcosok kö­zött vannak olyanok, akik már 1914. 1917, 1918 és 3919 óta tagjai a pártnak, s még ma is a tőlük telhető aktivitással dolgoznak. Még többen van­nak olyanok, akik a húszas, harmincas években, vagy ép­pen a második világháború idején léptek be a pártba. Életük, sorsuk pontosan raj­zolja meg az elmúlt 50 cv történelmét, a nyomort és a harcot, a reményt és a fel- szabadulást, a küzdelem győz­tes beteljesedését. Szocialista hitük, harcos lelkűk ma is lángol. Ma, kitüntetésük alkalmából forró szívvel azt kívánjuk ne­kik, hogy éljenek köztünk még nagyon sokáig, kísérjék figyelemmel az ifjabb generá­ciók szocializmust építő mun­káját, harcát, örüljenek meg­hitt békében eredményeink­nek, mert ezekben nyer min­dennél ékesebb bizonyítást, hogy nagyszerű küzdelmük nem volt hiábavaló. Készülődés az ónodi napokra Tavasziak a szerencsi járásban A TAVASZI KALÁSZOSOK elvetése után a kapásnövé­nyeken a sor a szerencsi já­rás termelőszövetkezeteiben. Az esős időjárás, a felgyülem­lett belvizek, talajvizek hetek óta erősen hátráltatják a mezei munkákat. A szokottnál jobban elhúzódott az árpa, a zab, a mák, a borsó vetése, így aztán megkéstek a kapá­sokkal is. Amikor a mostani, kedvezőt­len időjárás miatt lehetőség nyílik rá, minden emberi és gépi erővel, a rendelkezésre álló fogatokkal künn dolgoz­nak a tsz-tagok a határban. Helyenként a táblákon belvíz, talajvíz nehezíti a munkát, ilyen esetben a művelhető parcellákon szántanak, vet­nek, hogy mennél több magot földbe tehessenek. Nagyon sürgőssé vált már a burgonya, a kukorica veté­se, a cukorrépával — ha kis­sé késve is —, de végeztek. A fő cukorrépatermesztő vi­déken, a Taktaközben és a já­rás más tájain összesen 2819 holdon termesztenek cukorré­pát, 128 holdon takarmányré­pát. Feltűnő, hogy burgonyát mindössze 458 holdra tervez­tek az egész járásban. Annál nagyobb a kukorica vetésterü­lete: összesen 10 ezer 727 hold. Napraforgó 1191, bab 320 holdon kerül földbe, eb­ből 170 holdat köztesként termesztenek. Örvendetes, hogy az egyik tsz lencsére is gondolt, bá csupán 15 hol­don is. A takarmánynövények kö­zül 2581. holdon vetettek felül yörösherét és 325 holdon lu­cernát, ezenkívül 853 holdon termesztenek tisztán lucernát, 1145 holdon silókukoricát és 807 holdon különféle, egynyári szálastakarmányokat, VAN MÉG TEHÁT bőven tennivaló a szerencsi járás te­rületén. Ki is használnak a termelőszövetkezetek minden kínálkozó alkalmat, még éj­szakai műszakban is szán­tanak, hogy a kedvezőtlen ta­vaszi indulás ellenére szor­galommal, nagy-nagy akarás­sal, tervszerű munkaszerve­zéssel mennél előbb utol­érjék önmagukat, behozzák a lemaradásukat,­A turisták érdekében Közismert, hogy hazánkban évről évre nagyobb a turista- forgalom. Borsod megyében tavaly nyolcszor több turista fordult meg, mint öt évvel ezelőtt. A külföldi vendégek zöme Csehszlovákiából, il­letve a szomszédos országok­ból érkezett, s mintegy 20 százalék a távolabbi államok­ból idelátogatók száma.. A Borsod Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának munkája tehát ugyancsak növekszik. Erről a munkáról hangzott el tájékoztató je­lentés a Miskolci Városi Ta­nács legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésén. Néhány tény a tavalyi eredmények közül. Miskolc-Tapolcán, az Iglói úton létrehoztak egy nyolcvan férőhelyes turista-átvonutó szállást, 16 szobával és hi­deg-melegvíz szolgáltatással. Ugyanitt elsőosztályú autó- camping nyílt, amelyben szintén van hideg-melegvíz, továbbá kocsimosóhely, büfé­pavilon, 15 darab háromférő­helyes hétvégi ház, 23 sátor — összesen 101 férőhely. Ugyancsak Tapolcán nyolc villában — 212 ággyal — ta­rista-átvonuló szállásokat is biztosítanak. A harmadik ötéves terv idején megyénkben több mint 21 millió forintot fordítanak idegenforgalmi beruházásokra. Ebből az összegből Miskolc 14 millió forintot kap. Ä nemzeti összefogás nagy eseményei át- meg átszövik hazánk történelmét. A gazdag sorból bőségesen jut Borsod- Abaúj-Zemplén megyének Is. Ezeknek ápolása, rendszerbe foglalása mindennapos köte­lessége művelődéspolitikusa­inknak, s mindazoknak, akik a hazafias nevelés eredmé­nyessége közben fogódzók után kutatnak. Az ónodi napok színesnek és gazdagnak ígérkező prog­ramsorozata is azt a célt szol­gálja, hogy megyénk ismert történelmi eseményét, a 260 évvel ezelőtt lezajlott ónodi országgyűlést s annak törté­nelmi konzekvenciáit mind jobban megismertesse a má­val, ifjúságunkkal. Az ónodi napok szervező bizottságában a Magyar Tör­ténelmi Társulat Borsod me­Ankét Tarcafon a szőlő tápanyayeflátásáről A Magyar Agrártudományi Egyesület Borsod megyei szer­vezetének kertészeti és szőlé­szeti társasága, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak és az állami gazdaságok megyei igazgatóságának köz­reműködésével a borsodi mű­szaki hetek alkalmából 1967. május 3-gn, szerdán délelőtt 9 óra 30 perces kezdettel an­kétet rendez a Tokaj-hegyal- jal Állami Gazdaság központ­jában, Tarcalon. Megnyitót és bevezető előadást tart Bállá Antal, az állami gazdaságok | megyei igazgatója, majd dr. j Eifert József tudományos ku­tató vitaindító előadására ke­rül sor A szőlő tápanyag­ellátásának korszerű megszer­vezése címmel. A vitaindító előadást Sándor Zoltánnak, az állami gazdaságok megyei fő­kertészének és Szabó Antal­nak, az Ültetvény tervező Vál­lalat megyei igazgatójának korreferátuma egészíti ki. Ez­után vita következik, ma jd a részvevők megtekintik a tar- eali szőlőültetvényeket. Az ankét célja: széleskörűen megvitatni és korszerű szak­mai javaslatokkal segíteni a tokaj-hegyaljai szőlő-, illetve ! bortermelés további fejlesztő- i séfcj I gyei csoportján kívül minden jelentősebb intézményt, tár­sadalmi szervezetet megtalá­lunk. A készülődés komoly­ságát jelzi e szervek tetitre- Icészsége és ötletgazdagsága. Az időszakot öt napra terve­zik; jnájus 28-án két kiállítás megnyitásával kezdődik a programsorozat. Az Önodi Napok és a Borsodi Napok című műemlék-kiállítás anya­ga már együtt áll. Ugyan­ezen a napon délután nagy­szabású ügyességi versenyre és különböző bemutatókra ke­rül sor. ahol az ifjúság a hon­védelmi sportokban tanúsított előmeneteléről is számot ad­hat. Ezek sorában nagyon érdekesnek ígérkezik a moto­rosverseny járási döntője. Önöd még az esti órákban is szórakoztatja az odaérkező közönséget, a falu lakóit; tűzi­játék, tábortűz és a gesztelyi 1 földművesszövetkezef; énekka­ra ad műsort az évszázados várromok tövében. Május 30-án Önöd Község Tanácsa ünnepi ülést, tart. Ezt követően a Megyei Művelődé­si Ház helytörténeti bizottsá­ga tanácskozik Arató Endre ismert történész vezetésével. Az esti órákban szellemi ve­télkedőre kerül sor; a verseny­zők a Rakóczi-szabadságharc történetét dolgozzák fel. A ve­télkedőt Rézműves János szakfelügyelő vezeti. Május 31-én Miskolcon, a megyei ta­nács dísztermében tudomá­nyos történelmi emlékülésre kerül sor. A bevezető előadást Köpeczy Béla tartja. Tinája: A nemzetközi helvzef és a Rákóczi-szabadságharc. Vár- konyi Ágnes az ónodi ország- gyűlés történelmünkben elfog­lalt szerepéről beszél. Többen tartanak korreferátumot. Ér­dekesnek ígérkezik Váradi- Sternberg János szovjet törté­nész hozzászólása, aki o Rá- kóczi-szabadságharc és Orosz­ország kapcsolatait elemzi. Korabeli történeti témákhoz szól hozzá Wellmann Imre, Román János, Soós Imre, Benda Kálmán, Gottreich László és Deák. Gábor. Utób­bi hozzászóló nagyon érdekes témakör megvilágítására vál­lalkozott: a Rákóczi-szabad­ságharc tanításának didaktikai kérdéseiről beszél. Nagyon érdekesnek ígérke­zik a június 1-1 történelmi sé­ta. A tudományos emlékülés részvevői meglátogatják a R;i- kóczi-emlékhelyekct, ellátogat­nak Felsővadászra. Sátoralja­újhelybe, Sárospatakra, To­kajba és Szerencsre. Az esti órákban ismét az ónodi műve­lődési ház varja az érdeklő­dőket, ahol Barabás Tibor író találkozik a község lakóival. Levetítik a Rákóczi hadnagya című filmet is. Az ónodi napokat minden esztendőben meg szeretnék rendezni. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a Történelmi Társulat Borsod megyei csoportja arra törek­szik, hogy az esztendőről esz­tendőre megrendezendő ónodi napok nemzeti hagyománya­ink legszebb pillanatait idéz­zék. Önöd község nagy várakon zással tekint az első ünnep­ségsorozat elé. Parkosítják a községei csinosítják a háza­dat. s a valóban úgy tekint a-/ ónodi napok elé, mint jelentős ünnep-elé. rárkány LásZlé'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom