Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-25 / 96. szám

Ifiífía zenei esemény frMoicon ’ Az Ifjú Zenebarátok ma- [ gyarországi szervezete, a Jeu- í nesses Musicales tagjaként szerdán neves fiatal művésze- j két lát vendégül Miskolcon, j Siegmund Nimsgern a Né- mét Szövetségi Köztársaság i nemzetközileg is ismert, _Men- delssohn-dijas fiatal müvtlsza ] rftkán—tedtRató művelik el lép pódiumra városunkban. Műso­rán Fortner négy Hölderlin dala, Schumann három dala, Mahler: Készletek a Des Kna­ben Wunderhorn-ból, Debussy: Villon három balladája, Ra­vel: Don Quijote és Dulcineá- ja és Wolf négy Mőrike versre írt dala szerepel. A hangverseny különösen az Ifjú Zenebarátok Körében tart számot nagy érdeklődés­re. Siegmund Nimsgern bari­tonistát honfitársa. Cbxislophuf Kjén _kísérj zongorán. A Magyar Zeneművészek Szövetségének közreműködé-1 sével a Miskolci Zeneművé­szeti Szakiskola rendezi a két j fiatal művész hangversenyét, j amelyre április SiLún. szerdán este fél 8 ~>rakof keTüi sor a szakiskola _RaHók-tf*rméhini Csilla és a tulipánok Időjárás A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora íA <netere? :iűj lő in ft osszon 18.—19 “»ráíg.) Megyei köri;ép. Az. első negyedév tapasztalatai. A Diósgyőri Gépgyárban. Füvószene. Az élet nyomában. A kis pádon . . . Nyugdíjasok . étéből. j operett mel diák. j Levelek, válaszok. Várható Időjárás ma estljr: változóan felhős, az évszakhoz képest hideg idő. Szórványosan előforduló esővel, kisebb ha­vazással. Élénk, helyenként erős északi szél. Hideg éjsza­ka. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 7—13 fok kö­zölt. A Miskolci Kertészeti Vállalat nagy sikerű tulipán be­mutatót tartott az S2MT székházénak klubtermében. A látogatókat a különböző tulipánfajták színorgiája káp­ráztatta el. Képünkön: a kiállítás egyik legfiatalabb csodálója. Foto: Szabados György A 175 éves Marseillaise 170?. április 24-én Stras­bourg polgármester vacsorá­ján jelen volt az egyik utász- század parancsnoka, Claude Joseph Rouget de L’Isle mérnök-kapitány is, s hall­gatta a forradalmi eszméjét üdvözlő lelkes pohárköszön­tőket. Késő este a polgár- mester egy sarokba vonta Rouget de L’Isle kapitányt, s ismerve költői és zeneszerzői hajlamait., arra kérte, Írjon egy lelkesítő dalt. mellyel fegyverbe szólíthatják a né­pet a zsarnokok ellen, a sza­badságért. Már beköszöntött április 25-ének első órája, mikor a kapitány elbúcsúzott a házi­gazdától, s hazatért a Grand Rue 126. alatti szállására. Né­hány perc múlva izgatottan vette papírra az első sorokat. Nemsokára készen állt az egész vers. Kopott hegedűt emelt le a szekrény tetejé­ről, s égő szenvedélyességgel jegyezhette a hangjegyeket. A dal hajnalra elkészült. JPcIriss utcáin Július folyamán Párizsba érkeztek a vidéki önkéntesek fegyveres alakulatai — az úgynevezett föderáltak. A Marseille-)' önkéntesek 1792. július 30-án Párizsba való bevonulásukkor Rouget de LTsle forradalmi dalát éne­kelték. Az induló, melyet a Marséi lle-i önkéntesekről. Maiseillaise-nek neveztek el, a Tuilleriákat ostromló csa­patok csatadala lett, két év­tizeddel később a szocialis­ták himnusza és ma a Fran­cia Köztársaság nemzeti him­nusza. A Marseillaise hazánkban A Marseillaise-t a híres francia zeneköltő, Berlioz írta át nagyzenekarra és ket­tős karra. A szólamok szo­kásos megjelölése: szoprán, alt, tenor, basszus stb. he­lyett ezt írta a partitúrába: j,Mindenki, akinek hág ja, Szíve és ereiben vér van!” A Marseillaise első magyar fordítója Verseghy Ferenc Volt, Martinovics forradalmi mozgalmának egyik részvevő­je, aki Marsziliai ének cím­mel fordította le az indulót. A magyar munkások min­den alkalmat megragadtak, hogy énekeljék a forradalmi indulót. Amikor például 1871- ben a budapesti munkások kalap útikon gyászszalaggal vonultak végig Budapest ut­cáin, hogy tüntessenek a le­vert Párizsi Kommün esz­méinek halhatatlansága mel­lett, ajkukról zengett — * proletár nemzetköziséget hir­detve — a Marseillaise. fmmortale Rouget de L’Isle 1836-ban, 76 éves korában hunyt el. Élete utolsó szakasza csupa szenvedés, nyomorgás volt. Megjárta az adósok börtönét. Elfelejtett, keserű öreg em­berré vált. A haldokló ágyát zokogó öregek vették körül. Férfiak, akik vele együtt in­dultak 1792-ben Párizs váro­sa ellen, hogy romba döntsék a királyságot. s akik nem lettek hűtlenek a Marseillaise dalosához. Utolsó szavai így hangzottak: „A világot meg­tanítottam énekelni, ám most meghalok .. Sírjára a nemzeti gárda katonái az elhunyt kedven­cet, Helichrysum (Gyopár)- virágot helyeztek el. A fran­cia nép Immortale néven is­meri, ami annyit jelent: a halhatatlanság virága ... (— z. — r.) E<r\ jó módszer visszatér Aki mostanában a miskolci Kossuth mozi­ban járt, vagy akár csak a bejáratnál levő képe­ket, feliratokat nézeget­te, örömmel fedezhette Jel, hogy ebben a mozi­ban a közönség jobb ki­szolgálása végett beve­zetik ez olyan jegyelő­vételt. amely hetekkel előre biztosítja egy-egy sikeresnek ígérkező film megtekintését. Májusban két filmet is ígér a mű­sornaptár, amelynek fő­szerepében az ismeri francia komikust, Louis de Funest láthatjuk. Te­kintettel a várható nagy érdeklődésre, a Kossuth mozi e két filmre ad ki jegyeket már jó előre, — kísérletképpen. Ha be­válik e módszer, úgy más filmeknél is alkal­mazzák. Az ötlet ugyan nem egészen új, az idősebb nézőgeneráció emlékez­het a jegyelővétel sok­féle rendszerére, ettől függetlenül jó, s hasz­nosnak ígérkezik. Ami pedig jó, hasznos, azt érdemes felújítani, újra bevezetni. (bm) Í967. április 25, kedd i ' A képernyő előtt Változatos heti műsor Az elmúlt hét műsora, sok­rétű, tematikailag és műfaji­lag egyaránt változatos volt. Külön erénye e hétnek, hogy nagyobb arányban találkoz­tunk a televízió önálló pro­dukcióival. Elsőként a vasárnap este lá­tott Dürrenmatt-adaptációt, A baleset-et említjük. Hosszú időszak óta a televízió egyik legnagyobb és legértékesebb vállalkozásának tekinthetjük. A televízióra alkalmazott világ­hírű novella döbbenetes ere- I jü drámává formálódott ! Szántó Erika átültetésében és i Szineíár Miklós rendezésében. A bizarr történet mögött — j amely szerint egy községben ! négy, már a szenilitás hatá­rán járó nyugdíjas öregúr tör- vényszékesdit játszik az odatévedő textilügynökkel, s ami az unatkozó öreguraknak játék, az áldozatul választott utasnak végzetes tragédia — olyan szenvedélyes igazság­keresés, olyan írói hitvallás és társadalom-ítélet tükröződik, amely gondolkodásra késztet, . nyugtalanít minden nézőt. Vét- len-e az egyébként csendes ' kispolgár, aki a jobb megél­hetésért, üzleti törtetés köz­ben tönkreteszi versenytársát, bár tette nem sérti a tételes törvényeket? A falusi játék­bíróság erre keresi félelmetes logikával a választ, és meg is találja. Az eredmény: az ön­magát legjobb meggyőződése j szerint vétlennek tartó textil­ügynök öngyilkossága. Szinetár Miklós legfőbb érdeme a ki­tűnő atmoszféra-teremtés, a novella logikájának kristály- tiszta érvényesítése. Pécsi Sándor Alfredo Traps-a re­mekbe sikerült szerepformálás. Az ítélkezők közül Kemény | László szinte kéjes örömmel i vájkáló ügyésze tetszett leg- ! jobbaa, Akik a derűs jeleneteket szeretik, szombaton este kitű­nően érezhették magukat. Legalábbis az idősebb generá­cióhoz tartozók. A Nóti-cso- kor, Nóti Károly műveinek kétórás csokra elsősorban azoknak jelenthetett örömet, akik régi ismerői a neves kabarészerzőnek. A Hypolit, a lakáj néhány kockája ismét nagy élvezetet jelentett, hi­szen színművészetünk két olyan alakját együtt látni, mint Kabos Gyula és Csortos Gyula, nem mindennapi ese­mény. A Lepsénynél még megvolt és a többi jelenet már-már közkincs, nem egy „bemondása” már szinte szó­lás-mondássá lett, tréfás for­dulatait sokszor idézik, azon­ban alapvetően verbális hu­moruk már aligha találkozik a fiatalabb néző-generáció igé­nyeivel és tetszésével. Ka­barészínészeink hosszú sora segített a jó szórakozásban, Rátonyi Róbert konferálta az egyes számokat, meg egy kicsit túl is tengett a műsorban. A Show-hivatal most sem okozott csalódást. Bevált ez a havonta jelentkező műsor. A show, vagyis a látványosság ugyan most is kevés volt, de az összeállítás egészében friss, szellemes, Mikes György cse­vegése most is frappáns, a Kellér-interjú meg érdekes. Talán a már feleslegesnek tűnő állandó nyitóképet el lő­hetne hagyni, esetleg a sláge­rek megszavaztatását más for­mába átültetni addig, amíg a jelenlegi keret unalmas sab­lonná nem válik. A saját produkciók közül meg kell még említenünk a két liépzőmüvészeü odist,, a XX század irányzatairól szóló igen értékes előadást, és az ehhez kapcsolódó szombati kisfilmet. Most igazán sajnálhattuk, hogy még nincs színes televí­ziónk. — A Halló fiúk! Halló lányok!, a nagy népszerűségű ifjúsági műsor csütörtöki adá­sa mintha fáradtabb lett vol­na korábbi társainál- — A német nők című dokumentum- filmet, amelyet a nyugatnémet televízió egyik sorozata részé­re készített Kende Márta, nem minden bosszankodás nélkül néztük. A félóránál hosszabb ideig mechanikusan ismétlődő kérdésekből és szin­te tőmondatos válaszokból na­gyon nehezen alakult ki a né­met nők portréja, a hallható német szöveg alá mondott, többször késlekedő magyar- szöveg zavart. — A saját al­kotások kapcsán még egy meg­jegyzés: az ismétlések között szívesen láttuk a Szép Ernő művéből néhány éve készült, Május című tv-játékot. • Szombaton és vasárnap késő este tánczenei összeállítások szórakoztattak. A vasárnap esti Sopoti összeállítás tetszett jobban. — A hét filmjei közül megemlítendő a filmmúzeumi sorozatban vetített Dzsinglsz kán utóda című archív alko­tás. A csaknem negyven esz­tendős, immár klasszikussá vált művet bizonyára érdek­lődve figyelték a filmművé­szet iránt intenzívebben ér­deklődők. A másik film, a román—francia koprodukció­ban készült A névtelen csil­lag az utóbbi idők leggyen­gébb alkotásainak egyike, s csak annyira emlékezhetünk vissza, hogy Marina Vlady szerepelt benne. Benedek Miklós — FELÚJÍTJÁK Sátoralja­újhelyen a zsólyomkai vízlép­csőket, támfalakat. Gondos­kodnak az idén az Ungvár- pincék, valamint a Kazinczy utca jobb vízelvezetéséről is. Az idei tervek között szerepel a Fehér patak tisztítása is, — TELEFONKÖNYV elké­szítését sürgetik többen Tisza- szederkényben. Az új telefon­könyvet valószínűleg a posta tervezett bővítése után készí­tik el. — MŰSZAKIAK — szavaló­versenyen. Szavalóversenyt rendez május 14-én a miskolci Nehézipari. Műszaki Egyetem Kulturális Bizottsága az egye­tem hallgatói között. Az első három helyezési eléri egyete­mistát jutalomban részesítik. — TUDOMÁNYOS ülést tartanak csütörtökön, április 27-én 14,30 órai kezdettel Mis­kolcon, a Szentpé téri-kapui kórház kultúrtermében. Az ülésen dr. Aszódi Imre, dr. Csató Péter, dr. Rácz Sándor tart előadási* — BŐVÍTIK a somsályi presszót, a tervek szerint szép berendezéssel, felszereléssel látják el. A közeljövőben ad­ják át rendeltetésének. — ADY ENDRE nevét vette fel a Borsodi Vegyikombinát egyik üzemének karbantartó brigádja. A közelmúltban ala­kult brigád a szocialista cím enyerését tűzte ki célul. — TŰR AT indít a jugoszlá­viai Jadramovoba a Magyar Autóklub miskolci helyi cso­portja. Ez a helység Cirkveni- cától 3 kilométerre fekszik. A túra részvevőit magánházaknál szállásolnák el. A kiszolgálás első osztályú. A részvételi díj 8 napra 1150 forint. Az indu­lási időpontok a fő szezonra esnek. Jelentkezni lehet a he­lyi csoportnál (KPM Autóköz­lekedési Tanintézet Miskolc, Baross Gábor u. 13—15. Tele­fon: 34—417b — POZSONYBA utazott a Napjaink szerkesztő bizottsá­gának néhány tagja, hogy sze­mélyes találkozásokkal is megerősítsék a lap hasábjain j rendszeresen jelentkező Híd í rovatot. A miskolci írókat, j szerkesztőket a. Pozsonyban megjelenő Irodalmi Szemle szerkesztő bizottsága látja vendégül. — SZÍNES diavetítést ren­deznek szerdán, április 26-án a miskolci Béke szállóban, A Ki lián-déltől a Fekete-tengerig címmel. A vetítést a bányász, művelődési otthon totósai ren­dezik. — A MAGYAR Fodrászklub rendezésében vasárnap reggel a Sportcsarnokban kettős — hazai és nemzetközi fodrász- verseny kezdődött. A kétnapos vetélkedőt este nemzetközi fodrászbál zárta Ire. — KORSZERŰSÍTIK az idén Sátoraljaújhely több ut­cájának világítását. Az Aradi vértanúk útját, a SalJai, az Ár­pád utcán, az autóparkolón már megkezdték a közvilágí­tás korszerűsítését. A tervek szerint az Árpád, a Deák, a Kossuth, a Vasvári és a Zója utcában is hamarosan megkez­dik a munkát* — A MAGYAR POSTA tt nemzetközi idegenforgalmi év alkalmából az „évfordulók— események 1967” elnevezésű bélgegsorózatban május 6-án I forintos bélyeget hoz forga­lomba. Az új bélyegen na­gyobb városaink jellegzetes épületeivel, nevezetességeivel, Magyarország térképe, vala­mint idegenforgalmi embléma és közlekedési eszközök lát­hatók. — 1963. december 20-án ad­ták postára Pacsán azt a ka­rácsonyi üdvözletei, amelyet 1087. április 21-én kézbesítet­tek Vajek Róbertné és család­ja zalaegerszegi címére. A .feladó és a címzett közötti tá­volság mintegy 30 kilométer. Ezerkétszáztizenhét napra voH mégis szükség, hogy az üd­vözlőlap Pacsáról Zalaeger­szegre érkezzék. A postán nyomozzák, hol fektették el a lapot ilyen hosszú ideig. — A TEXTILIPARI Műsza­ki és Tudományos Egyesület nagyméretű nemzetközi ta­nácskozást hívott össze Buda­pestre. A Technika Házában kedden reggel kezdődő négy­napos konferencián előrelátha­tólag 800 magyar és több mint 200 külföldi szakember vess részt* ssáSEi 25. kedd. HÁROM TAVASZ. Bér- lelszünet. Este '1 órakor. 26. szerda. HÁROM TAVASZ. Színházbarátok 7 estje. Sha­kespeare bérlet. Este 7 órakor. 27. csütörtök. HÁROM TAVASZ. Bérletszünet. Este 7 órakor. 28. péntek. HÁROM TAVASZ. Bér­letszünet. Este 7 órakor. 29. szombat. HÁROM TAVASZ. j Bórletszünet. Este 7 órakor. 30. vasárnap. HÁROM TAVASZ, t Bérietszünet. Délután 3 órakor. HÁROM TAVASZ. Bérletszü­««*» Est® tü * órakor. i ÉSZAKMAGYARORSZáG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc, Tanácsház tér Z, Telefonszámok: Titkárság: 16-886. Kultórrovatt 16-067. Ipart rovat: 16-035. Párt­rovat: 16-078, Mezőgazdasági rovati 33-687. Sportrovat': 16-049. Bel­politikai rovat, panasz ügyek: 16-046. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállala* Miskolc. Kossuth u. U. Felelős kiadó: Bíró Péter Telelőn: 36-131 Hirdetésfelvétel: Széchenyi u. 15-17. Telefon: 16-213 Terjeszt! a Magyar Posta. Előfizetést dil egy hónapra 12 Ft Előfizethető á tielyi posta­hivataloknál és a kézbesítőknél. ___________Index: 25 055. K észült a Borsodi Nyomdába«, í'eietős vezetőt Mér# cíyór^r* < Dugonics Társaság elnöki tisztét. Elbeszéléseken, no­vellákon kívül rendszeresen irt cikkeket különböző lapok­ba. Több önálló tanulmánya jelent meg. Cserzy Mihály, a Homok néven ismert szegedi író társaságában írt Ugari- mádás című népszínműve 1921-ban került színre Sze­geden. Nagymértékű kézirat - gyűjteményét és kitünően vá­logatott tizenötezres könyv­tárát halála, után elárverez­ték, Juhász Gyula temetésén hült meg, és alig három hét múlva követte jóbarátját. [ 30 éve, 1937. április 25-én I, halt meg Szalag József író ► és könyvgyűjtő. Békéscsaba , szülötte volt, tanulmányait ► Budapesten és Becsben vé- J gézié. Vármegyei tisztviselő, ► majd rendőrkapitány, utóbb ’ a szegedi kerület főkapitánya , lett. Tekintélyét, amikor csak ' alkalma volt, az irodalom , isiápolására, a, szegedi írók ► támogatására használta. So- J kát segített az ellenforráda­► lom éveiben éles támadások- | nak kitett Juhász Gyulának « és Móra Ferencnek, Hosszú ’ ideig töltötte be a szegedi » »,■<&> Onfe-A -SbéA, ti* íh dk

Next

/
Oldalképek
Tartalom