Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-22 / 94. szám
2 21356» ßSZAKM^GYARORST’ ‘-G Szombat, 1967. április 22. Drágakövekről — O a Szmolnij udvarán Odaítélték az irodalmi és művészeti Lenin-díjakat Moszkva (TASZSZ) Kara Karajev zeneszerző, Igor Mojszejev balettmester, Jurij Pimenov festőművész, Mihail Szvetlov költő és Hűben Szimonov rendező lett az 1967-es irodalmi és művészeti Lenin-díj kitüntetettje. Ülést tartott a Miskolci Városi Pártbizottság Miskolci Városi Fátbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője volt. Harmadik napirendi pontként Varga Zoltán elvtárs, a városi pártbizottság titkára tájékoztatta a megjelenteket a vezetőségválasztó taggyűléseken, a pártértekezleteken elhangzott kritikai észrevételekre tett intézkedésekről. A pártbizottsági ülést Moldovan Gyula elvtárs, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg és zárta be. Tegnap, április 21-én ülést tartott a Miskolci Városi Pártbizottság. Első napirendi pontként meghallgatták a jelenlévők dr. Fekete László elvtársnak, a városi tanács vb-elnükének jelentését a képviselő- és tanácsválasztásokról. Tájékoztató hangzott el az évi mérlegek alapján a város üzemeinek 1966. évi gazdálkodásáról, az i 1967-és munkaverseny szerve- j zéséről. E napirendi pont elő- I adója dr. Balogh András, a Az európai liommunHa cs iminbáspárlük szerkesztő bizottságának értekezlete Pártja, Spanyol KP, Svájd Munkapárt és Nagy-Britannia KP-ja. Munkáspárt, Osztrák KP, Gö. rög KP, San-Marino-i KP, Szovjetunió Kommunista Április 21-én megkezdődött Prágában annak a szerkesztő bizottságnak az ülése, amely előkészíti az európai kommunista és munkáspártoknak az európai biztonság kérdésével foglalkozó értekezlete anyagát. Az értekezletet április 24 —27. között tartják Karlovy Vary-ban. A szerkesztő bizottság ülésén az alábbi testvérpártok képviselői jelenjek meg: Balga KP, Bolgár KP, Csehszlovák KP, Dán KP, Finn KP, Francia KP, ír Munkáspárt, Észak-Irország KP-ja, Olasz KP, Luxemburgi KP, MSZMP, Német Szocialista Egységpárt, Német KP. Nyugat-berlini NSZEP, Lengyel Egyesült Hírügynökségi jelentések szerint pénteken hajnalban 4.40 órakor az athéni katonai rádió bejelentette, hogy a hadsereg éjféltől kezdve átvette a hatalmat Görögországban. A Reuter és az AP hírügynökség szerint a hadsereg hatalomátvételét egy! kiáltványban jelentették be. A kiáltványt Konstantin király, a miniszterelnök és a belügyminiszter írta alá. A görög fővárosban kijárási tilalmat rendeltek el. Meg nem erősített hírek szerint letartóztatták Papandreut és több társát, valamint Kanellopu- loszt Tanasszisz Georgiu, az ADN munkatársa a legújabb görög fejleményekkel kapcsolatban a következőket írja: — Az eddig ismertté vált tényekből kitűnik, hogy az államcsíny célja nyílt diktatúra felállítása és a demokratikus erők egyre erősödő ellenállásának erőszakos elfojtása. Az AFP legfrissebb hírében az athéni rádió bejelentésére hivatkozva közli, hogy Görögország új kormánya Konstantin Koliasz főügyész vezetésével alakult meg. Gregoriasz Szpandida-Kisz vezérkari főnök vette át a miniszterelnök-helyettesi és hadügyminisztert tárcákat. A hadsereg átvette a hatalmat Görögországban Tanácskozik a fsz-kcngresszns la — olyan támogatási formát igyekszünk kialakítani, amely leginkább ösztönöz az árutermelés növelésére, a termelési költségek csökkentésére. Végül a termelőszövetkezeti társadalombiztosítási rendszerrel és egyéb közgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Hartman Bálint, a szendről Szabad Föld Termelőszövetkezet elnöke felszólalásában a Borsod megyei termelőszövet- »kezetek erőteljes fejlődéséről t számolt be. A borsodi tsz-elí »az utóbbi években szervezeti- fleg, politikailag és gazdasá- ► gilag egyaránt szilárdultak, [erősödtek. Majd a kedvezőtlen borsodi gazdálkodási viszonyokról beszélt. Ezt követően a tsz-vezetés problémakörré vei foglalkozott. A továbbiakban ismertette, hogy meE gyénkben 277 tsz gazdálkodik. Közöttük 131 hegyvidéken, ► illetve lejtős területen. Közü- hük 113 a gyengék közé tartozik. Jómagam is — mondotta — egy ilyen hegyvidéken ► gazdálkodó gyenge tsz elnöke »vagyok. Az erózió okozta ^gonddal, a sajátos növényter- ► melési és talajadottságokból r fakadó problémákkal foglalkozott. Kérte, hogy az ártámogatás megállapításánál jobban »vegyék figyelembe a helyi [adottságokat, mert míg másutt £120 forintért termelnek egy [mázsa búzát, nálunk ez 360 b forintba kerül. Végezetül á > szakemberellátottsággal, a tsz-* L nyugdíjjal, a beruházásokkal ! ► foglalkozott. Majd a borsodiak és a maga nevében elfogadta a beterjesztett határozati [javaslatot, valamint a területi S> bizottságok mintaalapszabály-* Fzati javaslatát. > Pénteken a vita után dr, ► Dimény Imre, mezőgazdasági Lés élelmezésügyi miniszter vá- P Iaszolt a felszólalásokra, k Ezután elfogadták a hatá» ► rozati javaslatokat. » A határozat termelőszövet-' ékezeteink helyzetének és fej- » lesztésének minden lényeged ► kérdésében állást foglal, t A kongresszus szombatod ► zárt ülésen folytatja munkádat. és megválasztja a Terme- »lőszövelkezetek Országos T«í ► nácsát (Folytatás az l. oldalról.) hogy a parasztság reáljövedelme az átlagosnál is némileg nagyobb mértékben emelkedett. Ezután a kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodó tsz-ekről szólt, amelyeknek egyelőre kísérletképpen árkiegészíleses támogatást nyújt az állam. Ezzel a módszerrel — mondotI A SZÖVOSZ igazgatósága és I a KPVDSZ elnöksége az 1966. évi — és a korábbi években folyamatosan elért — eredmények alapján „Kiváló földmű- vesszövetkezet” címmel és vándorzászlóval tüntette ki Borsod megyéből a Mezőkövesd és Vidéke Körzeti Föld- müvesszövetkezetet. „Kiváló földművesszövetkezet” címet adományozott a Tiszafüred és Vidéke Körzeti Földrnü- vesszövetkezetnek. A Magyar Szocialista Mun- ! káspart Központi Bizottságának döntése alapján a IX. pártkongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversenyben 1966-ban elért kiemelkedő eredményeikért kongresszusi zászlót kap Borsodból; a Lenin Kohászati Művek, oklevelet’ pedig az ÉM. Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat, Miskolci Vasúti Csomópont. Kongresszusi zászlóval és oklevéllel kitüntetett üzemek Kiváló íöldmuvesszövetkezetek és szövetkezeti vállalatok bentrophoz került, neki adta át Hitler, s a külügyminiszter is hajlott rá, hogy az állományába tartozó Veesen- mayerrel szemben az SS-nek s a Gestapónak, vagyis Win- kelmannak és Höttlnek a pártját fogja. Egyelőre azonban Veesenmayert nem rendelték a főhadiszállásra, hogy új utasításokkal lássák el. A magyarországi helyzet miatt jobbnak látták, ha egyelőre Budapesten marad. A Sturmbannführer jelenléte a konferenciákon egyre természetesebbé vált. A harmadik napon már akkor sem küldték ki, amikor más frontok helyzetét vitatták meg. Egy ezredes nyíltan megmondta Hitler előtt, mennyire válságos a helyzet a lengyel fronton. A Führer — kivételesen ült a jelentés alatt — felugrott. és torka- szakadtából ordítani kezdett: — Miért nem mondták ezt meg nekem előbb? Felmarkolta az asztalról színes ceruzáit, s az. egészet az asztalra vágta. Jodl és Keitel teljes tábornoki díszben ugrottak, hogy a vezért irónokat felszedegcssék az asztal alól. Közben Hitler tovább üvöltött: — Jodl, maga egy hülye! Keitel, maga mindig hazudik nekem! A Luftwaffe nem élsz.. t sem! Jodl és Keitel, miután befejezték a ceruzák összesze- dését, feszes vigyázzba vágták magukat, meg sem moccantak. úgy hallgatták, amint Hitler szidalmazza őket. (Folytatjuk^ köt, s hátat fordít Németországnak. Űjabb és újabb távúitokkal ostromolja magyar- rszági teljhatalmú megbízottit, Veesenmayert, hogy öntsön tiszta vizet a pohárba, szerezzen biztosítékot rá: a magyarok továbbra is kitartanak az ő oldalukon. Veesen- mayer ismételten azt jelenti, hogy a Lakatos-kormány ugyan német szempontból nem a legkívánatosabb, de a jelenlegi magyarországi helyzetben még mindig ez a legjobb megoldás. A Lakatos- kormány egyelőre tovább harcol, éppen most jelentek meg újabb parancsok az erdélyi front megerősítésére, a kormány újabb erőfeszítéseket tesz a hadsereg erejének fokozására, s a kormányzó egyébként is megígérte neki, Veesenmayernek, hogy mielőtt bármitt tennének, hű fegyvertársként közük szövetségeseikkel. Skorzeny azt is megtudta, hogy Veesenmayer jelentéseivel ellentétben Winkelmann és különösen Höttl, Schellenberg, Kaltenbrunner és Himmler útján sürgeti, hogy Hitler döntsön végre a kormányzó eltávolítása ügyében. Winkelmann — Höttl adatai alapján — újra feljelentette Vessenmayert Hitlernél. Azzal vádolta, hogy a Führer magyarországi teljhatalmú megbízottja túlságosan is kesztyűs kézzel bánik a magyarokkal, túl nagy megértést mutat irántuk, ahelyett, hogy végre ő is rájönne: Magyarország csak akkor lesz teljesen stabil német szempontból, ha a nyilasokat, Szélaslt juttatják uralomra. A feljelentés Rib-, ségeket, kudarcokat, nehézségeket nem szabad „egyenesen” megmondani Hitlernek, mert sokszor arra haragszik meg, aki a rossz hírt közli vele. így hát mindenki kön- törfalazott, s egy-egy nagyobb veszteség után a tábornokok valóságos haditanácsot üllek, hogy kidolgozzák: miként hozzák a rossz hírt Hitler tudomására. A repülősezredes még két mondatot mondhatott, aztán a Führer egyetlen ' kézmozdulattal megállította, s megvetően elfordult. Skorzeny egy pillanatig őszintén sajnálta a tisztet, aki úgy remegett, mint az egér a kandúr előtt. Jodl tábornagy Intett, hogy Skorzeny hagyja el a termet. A magyarországi, helyzet elemzése befejeződött, más frontok kerültek sorra, s ekkor már nem volt szükség a Sturmbannführer jelenlétére. Azokban a napokban Skor- zenynek alkalma volt megismerni nemcsak a magyarországi katonai, hanem a politikai helyzetet Is. A Führer rendkívül nyugtalankodott amiatt, hogy utolsó szövetségese, Horthy is különbékét inkább, mert Hitler olyan erőkkel is számolt, amelyek már régen elvesztek. Annyi mindenesetre kiderült a helyzetértékelésből, hogy a magyarországi fronton is egyre súlyosabbá vált a németek helyzete. A fi’ont körülbelül az 1938. évi magyar határok mentén húzódott, de az oroszok már néhány helyen áttörték a német és magyar csapatokból álló vonalakat. S amikor a Luftwaffe, képviselője tette meg jelentését, kiderült, hogy Magyarországot napról napra súlyos ‘ bombatámadások érik, amerikai, angol és szovjet gépek bombázzák a vasúti csomópontokat, összevonási körleteket, német csapatokat, s ezt a Luftwaffe vadászgépei már nehezíteni is alig tudják, nemhogy megakadályozni. H itler még inkább elvesztette türelmét: — Több precizitást ké- i rek! — üvöltött a jelentést i tevő repülőezredesre. Az pe- : dig teljesen belebonyolódott a • beszédbe. Annyit már Skor- ; zeny is tudott, hogy a vere13. B Führer jobbján álló Jodl nyitotta meg a tanácskozást. Ismertette az általános helyzetet. Tűhegyesre kihegyezett ceruzát tartott a kezében, azzal kísérte szavait a térképen. Hitler feszülten figyelt, s amikor Jodl kénytelen volt jelenteni, hogy a szovjet csapatok ismét több helyen mélyen behatoltak a német vonalakba, csaknem eszelősen kiáltott fel: — Megparancsoltam, hogy egyetlen lépést sem hátrálhatnak! A teremben síri csend támadt. Hitler pedig rikácsoló hangon folytatta. Ontotta a számok tömegét. különféle csapatr. r/.dulatokat rendelt el, anélkül, hogy bármiféle jelentést kért volna a rendelkezésre álló erőkről, jegyzeteibe pillantott volna, kikérte volna a tábornokok véleményét. S jóllehet, mindenki hallgatott, legfeljebb néha hangzott fel egy-egy kurta jawohl!”, Skorzenynek az volt a benyomása, hogy >en- he mondanivalójuk, annál is ““ #®í M ®fi® ff MÓDRA Dokutnenfumregény Vladimír Xljícs Lenin csengetett és megparancsolta, hogy az összes köveket, az egyszerűeket is lajstromba vegyék és szigorú rendeletet adjanak ki, hogy az Ilmény- hegységben megszűnjön minden lopás, s hogy az a hely ezentúl a nép vagyona légyen. Utána felállt és azt mondta: — Köszönöm a gondosko- dástokat. Mert nagy dolog ez! — és kezet szorított velük. Azok meg csak álltak, mintha földbe gyökerezett volna lábuk és Vahonja sehogy sem értette, miért értékesebb az értéktelen kő, mint a r.-'z'’a- szín topáz. Lenin csak mosolygott: — Majd megérted egyszer. És Vladimir Iljics Lenin parancsot adott, hogy tegyék meg a két öreget őrnek, azon a bányatelepen, ahonnan jöttek, és adjanak nekik nyugdíjat. Azt mondják, annak a hegységnek köveiből azóta számos utat, házat építettek, s most azt a helyet Lenin-telepnek nevezik. HirfpV-i megáll a szó. 18,1 ,c c A szovjet lány elhallgat. Megint némaság. Állunk a Szmolnij udvarán, Lenin szobra előtt, s gondolatban Bemard Shaw 1920- ban írott mondata visszaleng: „Nem kételkedem benne, hogy eljön a nap, amikor Leninnek szobra lesz Londonban is...” H. Barta Lajos Vahonja értékes drágakö- i veket mutatott, összeszeded zirkont, rózsaszín topázt és . sok-sok aranypórt. Formás ; kis zsákot rakott tele, csupa drágakövekkel. Szadik i pedig megtömött egy akkora zsákot, hogy alig • bírta felemelni, csupa olyan kövekkel, hogy az ember elrúgná, ha útjába kerülne, mert csak egyszerű kövek azok. Az első éjszakát Moszkvában az állomáson töltötték. Reggel aztán elindultak, hogy megkeressék Lenint. S mert erélyesek voltak, bevezették hát őket Leninhez, aki szívesen fogadta őket, leültette mindkettőt. S azok hozzáfogtak. hogy elmondják, mi járatban vannak, de sie'tü’.ben folyton egymás szavába vágtak. Lenin hallgatta őket. hallgatta, aztán megszólalt: — Egyszerre csalt egy beszéljen, jóemberek. Látom, hogy ez a dolog komoly, hát jól meg is akarom érteni. Erre Vahonja bátor lett. Két kézre fogta a zsákot és kezdte kirakni a drágaköveket. A hangja szinte harsogott, ahogy elmondta, hogy melyik drágakövet melyik vájatból hozta, és hogy melyiknek mi az értéke? Lenin megkérdezte: — Mire használják ezeket a köveket? — Gyönyörű fülbevaló, nyakék és más mindenfajta ékszer készül belőlük. I pn n elgondolkozott, gyö- 11 nyörködve nézte egy darabig a drágaköveket, aztán megszólalt: — Ezzel még várni lehet. Most Szádik következett. Kibontotta zsákját és kirakta a sok mindenféle egyszerű követ az asztalra. Lenin nézte, elcsodálkozott, aztán ismét mosoly jelent meg arcán. — Egyszerű kövek ezek? —. kérdezte. — Igen — mondta Szádik. — Egyszerű terméskövek, értékük kicsi. Vladimir Iljics Lenin közelebb lépett Szádikhoz és. azt mondta: — Egyszerű kövek, de értékük nagy. Nagyon nagy. Szükség van. ezekre, jobban, mint a drágakövekre, vidámabbá teszik az életet, építkezünk velük, utakat, házakat, gyárakat emelünk belőlük. Most ez kell nekünk. IVémílVJ a Szmolnij ud " varán, Leni szobra előtt állunk. Szó nem hangzik, csak gondolat fut, és az olvasol szó visszaleng: „Lenin külse jét megrajzolni nehéz, égé szén elborítják tettei, min halat a pikkely”. Hirtelen hangok jönnek fe lém. Fiatal lány halkan be szél: — Most elmondok nektel egy történetet Leninről és ké emberről. Itt nálunk, szovje földön sokáig szájról szájr; járt Azt mondják, legelőszö egy öreg bányász mesélte. Felnéz, és lassan az iga: mesébe kezd: Volt egyszer két testi-leik jóbarát; Vahonja és Szádik Az egyik orosz volt, a másil baskir, de sorsuk egy; gyér mekkorák óta ércbányákban aranybányákban dolgoztak — és mindig együtt. Amikor elkezdődött a pol gárháború, a két megöregedett jóbarát éppen aranya bányászott, ’ de mind a ketter fegyvert fogtak és mentei harcolni a szovjet hatalomért. Ahogy Kolcsakot elkergették, a komisszár így szólt: — Forró köszönet, jó örej bajtársak, de most már, mivel munkával töltöttétek e életeteket, térjetek vissza í munkához. Fogtak ismét a batyut, í szerszámot, megindultak, hogy közelebbről megnézzék, m történik a lelőhelyeken. Az Ilmény-hegységben minden voit, csak rend nem. Lopták, tékozolták a kincseket Látta ezt a két öreg, bosz- szankodtak is, s egyikük így «zólt: — Elmegyünk magához Leninhez, intézkedjen. Szakít c időt a ml számunkra is. Felszedelőzködtek, hogy ismét útra keljenek, de készülődés közben a két öreg ösz- szeszólalkozott. Azt mondta Vahonja: • — Mintának csak értékes drágaköveket kel! magunkkal vinni a hegységből, amit majd beadnak a esiszoldába, na meg aranyport. Szádik meg csak a saját métáját fújta: — Mindenféle fajta kőből , kell egy-égy mintát vinni. Sokáig vitatkoztak, míg Végre megegyeztek, mindegyik azt pakol a zsákjába, amit jobbnak tart.
