Észak-Magyarország, 1967. április (23. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-21 / 93. szám

gwtodgal eg^esflBctefet MH* A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIII. évfolyam, 93. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1967. április 21. Odaítélték a MiiisMaiáes és a SZÍT viríts váiidorzászlajá! Megkezdődött a tsz-kongresszus Csütörtökön a Parlament kongresszusi termében meg­kezdte munkáját a termelő- szövetkezetek I. országos kongresszusa. Mintegy félezer küldött képviseli a tsz-ek több mint egymilliós tagságát. A küldöttek és a nagyszámú ] tertanács elnökhelyettesé, ! Nyers Rezső, a Központi Bi- j zottság titkára, a Politikai Bi- I zottság tagjai, Németh Ká- j roly, a Budapesti Pártbizott- í ság első titkára, a Politikai ! Bizottság póttagja, Dobi Ist- 1 ván, az Elnöki Tanács tagja, dolgozásával foglalkozhas­sanak, amelyek a belföldi ellátás javítása és az ex­port igények kielégítése szempontjából szüksége­sek. A mezőgazdasági jellegű üzemágak bővítésén kívül N • V vy /»'."•o' M V K'Ahx >\>v­\ <, a **<• <a> : Rendelet a iSelkereskedelmi Minisztérium hatásköréről és feladatairól A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Tudomásul vette Apró Antalnak, a kor­mány elnökhelyettesének a magyar—bolgár gazdasági együttműködési bizottság tár­gyalásairól, majd a külügymi­niszternek a svéd külügymi­niszterrel folytatott megbeszé­léseiről szóló beszámolóját. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének ja­vaslatával egyetértve a kor­mány odaítélte a Miniszterta­nács és a SZOT vörös vándor­zászlóit a munkaversenyben legjobb eredményeket elért üzemeknek és vállalatoknak. Az OKISZ elnökének előler- jesztése alapján a kormány határozatot hozott „A Minisz­ter ta n ács vándorzászlaj áv al kitüntetett kisipari szövetke­zet” cím és vándorzászló ado­mányozására. A SZÖVOSZ elnöke jelen­tést. tett azokról az előkészü­letekről, amelyekkel a burgo­nya, zöldség és gyümölcs ez évi felvásárlási és értékesítési terveinek eredményes megva­lósítását kívánják biztosítani. A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és tudomásul vette. A belkereskedelmi minisz­ter előterjesztette a Belkeres­kedelmi Minisztérium hatás­körére, feladataira és új szer­vezetére vonatkozó javaslatát. A Minisztertanács az előter­jesztést megvitatta és elfo­gadta. A kormány — a belkeres­kedelmi miniszter előterjesz­tése alapján — a fogyasztók érdekeinek fokozottabb vé­delme érdekében meghatároz­ta az Állami Kereskedelmi Felügyelőség feladatát és jog­körét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A kitünteteti üzemek A Minisztertanács és a SZOT elnöksége az alábbi üzemeknek és vállalatoknak adományozott vörös vándor­zászlót: Nehézipari Minisztérium: Mecseki Szénbányászati Tröszt, Nilrokémia Ipartele­pek; Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat; OKGT Alföldi Kőolajfúrási Üzem; Tatabá­nyai Szénbányászati Tröszt. Kohó- és Gépipari Minisz­térium: Lenin Kohászati Mü­vek; Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT; Szerszám- gépipari Művek; Csepeli Mo­torkerékpárgyár; Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium: Hatvan Vasúti Csomópont; Miskolc Vasúti Csomópont; Budapest-Ferenc­város Vasúti Csomópont; MÁV Szombathelyi Járműja­vító ÜV; Posta-, Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóság üzemei, hivatalai; 6. sz. Autóközlekedési Vállalat, Deb­recen; 13. sz. Autójavító Vál­lalat, Debrecen; Magyar Lé­giközlekedési Vállalat; Hód­mezővásárhelyi Közúti ÜV; MAHART Folyamhajózási Üzem i gazgatóság. Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium: ÉM. Bor­sod megyei Állami Építőipari Vállalat, Miskolc; ÉM. Mély­építési Tervező Vállalat, Bu­dapest: ÉTI. Butonelemgyárió Vállalat, ÉM. Cement- és 'Mészipari Országos Vállalat; ÉM. Építőipari Szállítási Vál­lalat, Budapest: Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalat. Könnyűipari Minisztérium: Richards Finomposztógyár; Minőségi Cipőgyár; Győri Pa- mutszövő és Műbőrgyár; Kos­suth Nyomda; Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat. /I. belkereskedelem feladatai A Belkereskedelmi Minisz­térium hatásköréről és fel­adatairól hozott határozat szerint a belkereskedelmi mi­niszter — mint e népgazda­sági ágazat vezetője — részt vesz a kormány gazdaságpo­litikájának és a népgazdasági terveknek, valamint a megva­lósításukat biztosító közgaz­dasági eszközöknek (gazdasági ösztönzőknek) a kidolgozásá­ban és döntésre való előké­szítésében. Ellenőrzi a gazdaságpolitika érvényesülését a belkereske­delemben; biztosítja, hogy a kereskedelem-politika egysé­gesen jusson érvényre az egész belkereskedelemben (a termel öeszköz-keresfcede- lemben, a nagy- és kiskeres­kedelemben, a vendéglátás­ban) függetlenül a vállalatok és szövetkezetek szervezeti alárendeltségétől. A miniszter hatósági jog­körben szabályozza a fix és a maximált fogyasztói árfor­mába sorolt termékek új vá­lasztékainak árát, a belkeres­kedelmi forgalom és tevé­kenység rendjét. A miniszter hatósági döntései valamennyi belkereskedelmi szektorra ós szervezetre, valamint az azo­kat irányító szervekre és tes­tületekre érvényesek. A miniszter feladata annak biztosítása, hogy az egész kereskedelmi tevékenységben érvényesüljön a fogyasztók érdekeinek védelme, ezt el­sősorban az Állami Kereske­delmi Felügyelőség és a Ke­reskedelmi Minőségellenőrző Intézet útján ellenőrzi. A miniszter a tanácsi ke­reskedelmi vállalatok ágaza­ti irányítását a tanácsok vég­rehajtó bizottságai útján gya­korolja, ennek megfelelően a tanácsok kereskedelmi osztá­lyainak eddigi, úgynevezett kettős alárendeltsége megszű­nik. A minisztérium feladatkö­reinek megváltozásával, az operatív feladatok fokozatos megszüntetésével, a hatáskö­rök decentralizálásával egy­idejűleg a minisztérium szer­vezetét is jelentősen egysze­rűsítik, korszerűsítik, létszá­mát 1968. január 1-ig 35—40 százalékkal csökkentik. A Minisztertanács — a gazdasági mechanizmus re­formjának előkészítéseként — sorra megtárgyalja a minisz­terek hasonló jellegű előter­jesztéseit, s a sajátosságok M vvy* •* > * V* >■ s .... 1- '. % . ■ ' s: I 3Á • V • I? ■ %| ' ri-V; . figyelembevételével határozza meg a minisztériumok fel- j adatait, jogkörét és létszámát, j Az Állami Kereskedelmi• Felügyelet tizenöt évvel ez-1 előtt létesült, s a megszelve- í zésére intézkedő kormányha- j tározat fő feladatait úgy ha­tározta meg, hogy ellenőrizze a belkereskedelemre vonatko­zó szabályzatok megtartását. A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén hozott rendelet a következő főbb intézkedése­ket tartalmazza: Az Állami Kereskedelmi Felügyeletet a belkereskedelmi miniszter közvetlen felügyele­te alá tartozó, hatósági jog­körre) működő és önálló költségvetéssel rendelkező Ál­lami Kereskedelmi Felügyelő­séggé kell átszervezni. A felügyelőség hatásköre kiterjed a belkereskedelem egész hálózatára. A kereskedelmi felügyelet tennivalói A felügyelőség legfontosabb feladata a fogyasztók érdekei- j nek védelmét szolgáló jog- j szabályok végrehajtásának el- j lenőrzése. A rendelet, kötelezi a fel­ügyelőség területi szerveit, hogy szorosan működjenek együtt a megyei tanácsok és a fővárosi tanács végrehajtó bizottságaival, tapasztalataik­ról időszakonként számolja­nak be nekik. E tanácsok vég­rehajtó bizottságai felkérhe­tik a területi felügyelőséget a fogyasztók érdekeinek védel­mével kapcsolatos vizsgála­tokra. A felügyelőségek a kereske­delmi (üzleti) szabályzatok­ban, miniszteri rendeletekben és bírságolási záradékkal el­látott miniszteri utasítások­ban foglalt rendelkezések megszegése miatt — az eddi­gi 1000 forinttal szemben — 3000 forintig terjedő bírságot szabhatnak ki. Bűncselekmény vagy szabálysértés esetén fel­jelentést tesznek az illetékes hatóságnál, illetve — sza­bálysértés esetében — a - fel­jelentés mellőzésével is bír­ságot állapíthatnak meg. Fe­gyelmi eljárást kezdeményez­hetnek, a hibák megszünteté­sére kötelezhetik a felelősö­ket, kivonják a forgalomból a nem hitelesített, hamis vagy olyan mérlegeket, mérőeszkö­zöket, amelyeknek hitelesítése lejárt. Megtiltják a közfo­gyasztásra veszélyes élelmi­szerek értékesítését, s ezeket elkobozzák. A fogyasztók megkárosítása esetén — ha a vásárlók kártalanítására nincs lehetőség — az ebből eredő nyereség elvonására indít­ványt tehetnek az illetékes pénzügyi szerveknek. A kormány rendelelc július 1-én lép hatályba. WS 4 y. ; % I % > x£Ü meghívott vendég 9 órakor foglalták el helyüket az ülés­teremben. Az elnökség tagja volt Lo­soncai Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, to­vábbá Fehér Lajos, a Minisz­Tanácskozik a kongresszus. dr. Dimény Imre mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­ter', Erdei Ferenc, a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csának főtitkára, valamint a minisztériumok, a termelőszö­vetkezeti mozgalom képvise­lői. Dobi I§írán megnyílója Á kongresszus küldötteit és a meghívott vendégeket Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet el­nöke köszöntötte, majd Dobi István megnyitotta a kong­resszust. Beszédében kihang­súlyozta, hogy termelőszövetkezeteink nagy eredményeket értek cl eddigi fejlődésük során. A fejlődés útjában álló hibák megszüntetése országos fel­adat és társadalmi ügy is. Ezért — mondotta Dobi István — a kongresszusnak megkü­lönböztetett figyelemben kell részesítenie a gazdaságirányí­tási reformnak a IX. párt- kongresszus határozataiban megfogalmazott céljaiból éte alapelveiből fakadó termelő­szövetkezeti feladatokat. Üj törvényre van szükség, amely törvényesíti a szö­vetkezeti élet új formáit és teret nyit a további fejlődésnek. Az új törvény elveinek meg­vitatása a kongresszus fon­tos feladata. Dobi István beszéde után dr. Dimény Imre mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter tartott beszámolót a szö­vetkezeti mozgalom helyzeté­ről Ma kezdi meg munkáját az ENSZ rendkívüli közgyűlése Pénteken New Yorkban megkezdődik az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendkívüli közgyűlése. Az ülésszak napirendjén a dél­nyugat-afrikai kérdés, a vi- | tagszervezet úgynevezett béke­fenntartó akcióinak problé­mája és az ENSZ világűr­értekezlete összehívásának időpontja szerepel. A rend­kívüli közgyűlés összehívá­sát még az ENSZ-közgyülésé nek legutóbbi ülésszaka hatá­rozta el. Dr. Dinicny Imre beszéde Dr. Dimény Imre beszéde bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kongresszus nagy szerepet tölthet be abban, hogy a termelőszövetkezetek gondosan felkészüljenek a gazdaságirányítás új mecha­nizmusának bevezetésével ki­alakuló új helyzetre. Most, amikor a kongresszus meg­kezdi munkáját, mindannyi­unk, az egész magyar paraszt­ság nevében köszönetét mondunk pártunknak, munkásosztályunknak azért, hogy a szövetkeze­tek megalakításában bá­torított és támogatott ben­nünket. A miniszter a következők­ben áttekintést adott a megyei tanácskozások tapasztalatairól. Kihangsúlyozta, hogy szövet­kezeti parasztságunknak új termelőszövetkezeti törvényre van szüksége. Üjra kell sza­bályoznunk a tagsági viszony­ra vonatkozó előírásokat. He­lyesnek tartják a szövetkezeti gazdák, hogy az olyan szemé­lyeket, akik a tsz-ben rendszeres munkát nem végeznek, törölni lehessen a tagság névsorából. Javasolták a pártoló tagság intézményének megszüntetését is. Határozottabban kell meg­fogalmazni a szövetkezeti ta­gok jogait és kötelességeit. Rendezni kell a termelőszövet­kezeti alkalmazottak helyzetét. Általános kívánság, hogy az új helyzetnek megfelelően kell meghatározni a tsz-vezetés szabályait és rendszerét is. Kívánatos, hogy növeked­jék a közgyűlések szerepe, az alapvető döntések meg­hozatalában. Igényként. lépett fel az is, hogy új szabályok bevezetésé­vel hatékonyabban szerezze­nek érvényt a háztáji gazda­ságokkal kapcsolatos politiká­nak. Szükség van a háztáji gazdaságokra. Aki teljesíti a közgyűlés által előírt kötelezettségeket, jogo­sult legyen legalább 800, legfeljebb pedig 1600 négy­szögöl háztáji földre. Háztáji földet kapjanak azok a szö­vetkezeti tagként dolgozó asz- szonyok is, akiknek férjük máshol dolgozik, cs ők becsü­lettel teljesítik feladatukat. Javasolták, hogy törvény mondja ki: termelőszövetke­zeti alkalmazottak illetmény- földje kevesebb legyen, mint a tagok háztáji földje. Kívánatosnak látszik, hogy a szövetkezetek a jövőben minden olyan mezőgazdasági-termék fel­| ésszerű, a nem mezőgazdasági | jellegűekkel is foglalkozni. Ilyenek a fafeldolgozás, a mesz- égetés, a fuvarozás és egyéb szolgáltató tevékenységek. Ha­zánkban régen is, ma is vannak olyan községek, ame­lyeknek lakossága kedvezőt­len természeti adottságod, miatt nem tud megélni a me­zőgazdasági termelésből. Ezek­ben a szövetkezetekben nem­csak megengedhető, . hanem feltétlenül szükséges is az remlített gazdasági lévékeny- | ség valamelyike. Dr. Dimény | Imre ezután arról beszélt, I hogy a gazdaságirányítás re­formjának bevezetésével nö­vekedni fog a szövetkezetek gazdasági, pénzügyi önálló­sága. A továbbiakban a jö­vedelemelosztás módszereit taglalta.' A pénzügyi önállóság le­hetőséget nyújt arra, hogy 1968-tól fokozatosan garantált munkadijat fi­zessenek a termelőszövet­kezetek a tervezett része­sedés 80 százalékának ere­jéig. Ä megyei tanácskozások a földkérdés törvényes rende­zését is napirendre tűzték; Tudott dolog, hogy a szövet­kezetek használatában levő ! földek 58 százaléka a tagok, | 22 százaléka az állam, 20 szá­zaléka pedig nem szövetkezeti tagok tulajdonában van. A tulajdonviszonyok ilyen meg­oszlása zavarja a szövetkeze­tek nagyüzemi földhasznála­tát. Majd arról beszélt, hogy a föld tulajdonosa részére vá- | lasztási lehetőséget biztosít­sunk. Vagy belép a földjé- I vei együtt a szövetkezetbe, és akkor tulajdonában marad a föld, vagy kívülálló marad, és akkor a föld a megváltási ár ellenében a szövetkezet tu­lajdonába kerül; Dr. Dimény Imre nagy taps­sal fogadott: beszéde után szünet következett, majd dr. Nagy Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, a kongresz- szus előkészítő bizottságának titkára tartott beszámolót a I Termelőszövetkezetek Országos | Tanácsa és a termelőszövetke* I zetek területi szövetségei mű­ködésének irányelveiről.- I A kongresszuson felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Beszédét szombati számú«»*; ban közöljük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom