Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-09 / 58. szám

2 CSZAKMAGTARORSZAG Csütörtök, 136" márcfns S, PoBg'úHeúlMiní előtt Kína A kínai „kulturális forrada- fcm” új szakaszba lépett — jelenti a BTA pekingi tudósí­tója. A mostani helyzetet egy­részt a Liu és Teng vezette Mao-elienes csoport leverése, másrészt a Mao-csoporton be­lüli ellentmondások kiéleződé­se jellemzi. A Mao-csoportnak sikerült megsemmisítő hatást mérni Liu Sao-csire, Tengh Hsziao- pingre, Tao Csura, Peng Csen- j re és másokra. Ennek hatása I mind Pekingben, mind pedig j vidéken fenyegető méreteket j öltött, felkavarta a pírt-, az j állami és a gazdasági kádere­ket. .az ország gazdasági éle­tét. Lin Piao, a Mao-csoport legaktívabb embere Kang Serire és Csen Po-tára, a Po­litikai Bizottság kél tagjára, valamint Mao feleségére, Csiung Cslngre támaszkodott. Tekintettel a munkásság, a parasztság, a párt-káderek és a hadsereg nagy részének el­lenállására az országban lét­rejöttek a nyílt polgárháború kirobbanásának objektív fel­tételei. Ez kiélezte az ellentmondást a Lin Piao által képviselt „sz is -égés" és a Csou En-laj által képviselt „mérsékelt'' rült előtérbe, aki ugyan tá­mogatja a „kulturális forra­dalom” fő irányzatát, Mao po­litikai irányvonalát, de ellenzi a durva módszerek alkalmazá­sát. Csou En-laj több beszé­dében „korrekciókat” sürge­tett, követelte a pártszerveze­tek jogainak helyreállítását. MsgMiÉtt a Csombe-per A hírhedt politikus invázióra készii Április 4-e az idén kedden lesz, vagyis egy munkanap választja el a vasárnaptól. Erre tekintettel — a Munka­ügyi Minisztériumban kapott felvilágosítás szerint — az április. 4-i munkaszüneti na­pot megelőzően a munkaidő­beosztást. az alábbiak szerint kell megállapítani: április i- én, szombaton: hétfői munka­idő-beosztás; április 2-án, va­sárnap: szombati munkaidő­beosztás; április 3-án, hét­főn : vasárnapi pihenőnap. Ez az intézkedés nem vo­natkozik a folyamatos terme­lést folytató vállalatokra. Wilson Luxemburgban Wilson brit miniszterelnök, aki kedden a Közös Piachoz való csatlakozásáról folytatott tájékozódó megbeszéléseinek utolsó állomására. Luxem­burgba érkezett, kedd este megkezdte tanácskozásait a luxemburgi kormány tagjai­val. Ami nincs a kirakatban. »« jában, még jobban rákezdett, ét fel­ugrott apja mellől, körözött körülte jajveszékelve, kínjában jókorákat rú­gott a betonba, a csúnya betonba, mely ilyent tett. az 6 papájáoal. Anya átiramodott a szomszédba, or­vosért telefonált, addig öcsi apját élesztgette. Apa eszénél volt, kegyet­lenül szédült, hányinger kínozta, de összeszedte minden erejét, hogy kierő­szakoljon magából egy fáradt, lebbenő mosolyt, megnyugtassa kisfiát. Kinyi­totta szemét — a fiúcska arca ott le­begett fölötte, lengett a szédülés ör­vényétől, de így is látta, hogy a kipi­rult, ijedt babaarc maszatos volt a könnytől. Felnyúlt, megsimogatta a gyerek arcát, s nehézkes hangon nyög­te: — Fiacskám, édes kis öcsikém, hát te ilyen kedves vagy? A szomszédasszony bevitte magához öcsikét, hogy ne lássa, amikor apuká­ját elviszi a mentő. Karola néni cu­korkát, kekszet rakott öcsi elé, csupa olyasmit, amiért öcsi él-hal, de a fi­úcska most nem nyúlt az édességek­hez, bánatával volt elfoglalva. Apuká­járól beszélt szorongva, szipogva, hogy most már mi lesz ővele, ki fog neki ke­nyeret keresni. Karola néni ámulva hallgatta a kisfiút. A mentő, vagy két óra múlva, visz- szahozta apát. Enyhe agyrázkódással úszta meg az otthoni „maszekolást", öcsivel madarat lehetett volna fogat­ni. Boldog visongása felverte a ház csöndjét. Karola néninek átkiabált a falon. — Karola néni! Itthon van apukám, az én apucikám.., Hónapok teltek el azóta, öcsi elfe­lejtette élete első nagy megrendülését. De azért nem egészen. Az udvar egyik hazát javították, és amikor az újra­festett ablakokat rakták vissza he­lyükre. öcsi megállt, mellettük, és meglepő, majdnem fenyegető éllel ki­áltott a bácsira: — Mért nem fogódzik jobban, bá­csi?! Azt akarja, hogy leessen? — Vigyázok, fiacskám, vigyázok —’ felelt a bácsi mosolyogva. De öcsi nem hagyta magát, akara toskodott: — Jobban, annál is jobban tessék vigyázni.- Az én apukám is vigyázott, mégis leesett. Ügy sírtam... — Ha én lepottyánnék, megsiratnál? — melegedett meg a bácsi hangja. — Nem szabad leesni! — toppan­tott a fiúcska majdnem haragosan. , — Jól van,' kislegény — mondta <* bácsi —, nem esem le. Látom, engem is megsiratnál. De öcsi nyugtalan izgatottsággal fi­gyelte a bácsi motozását, s amíg nem végzett az ablakokkal, el se mozdult onnan. Pedig a foci olyan kérőn né­zett rá, jó hogy meg nem szálait „Gyere, Öcsi, gyere, hagyd a felnőtte­ket. játsszunk inkább!" öcsi azonban már tudja, hogy az a csúnya véletlen ott settenkedik a bácsi körül, minden bácsi körül, s ha nem vigyáznak, bi­zony, megesik velük a baj... Guiyás Mihály Súlyos baleset történt, öcsi életében ^ az első nagyobb megrázkódtatás. Apa mesterkedett, tette fel az egyik ablak­szemet, melyet vásott kölykök bepa- rittyáztak, és ő sajátkezűleg beüvege­zett. Az asztalon állt apa, kicsit ágas­kodnia kellett, hogy elérje a sarokva­sakat. Pillanattal később még se apa, se senki nem gondolta, hogy baj is történhet, különösen nem jutott eszébe öcsinek ilyesmi. Az 6 apukája a vi­lág legerősebb, legpontosabb, legelővi­gyázatosabb embere, egyszóval csupa „leg". Es az ördög kibújt abból a csú­nya véletlenből, egyik pillanatról a másikra. Apa már azt hitte, hogy az ablak a helyén, a sarokvasakon van, és húzott rajta. Az ablak lepattant a sarokvasakról, és apa hanyatt vágó­dott, le az asztalról, a konyha beton­jára, magára rántva az ablakkeretet is. Szörnyűségeset koppant apa feje, az ablaküveg száz darabra tört. És ekkor öcsi, a négy és fél eszten­dős Öcsi igen-igen nagyot sikoltott. Olyasmit érzett meg, ami talán nem is gyereknek való — a halál, az ostoba halál villant fel benne lehetetlen lehe­tőségként. Sem apa, sem anya nem tudta öcsiről, hogy ennyire nemes lé­lek lakozik benne, hogy ennyire tud­jon aggódni, öcsi, a pöttöm emberke jajongva borult édesapjára, aki moz­dulatlanul, megszédülve hevert a be­tonon. — Papám, édesapám! — sikoltott eszelősen. — Hol fáj, papukám? — Csöpp keze tétován motozott apja ar­cán. simogatta, cirógatta, majd fejét emelte, s amikor kitapogatta a furcsa­csúnya dudort a szétzilált haj bozót­- íl € S I A bolgár gépgyártásról E gyszer, az egyik üzlet ablakara függesztett táblán azt olvastam: Amit nem lát a kirakatban, megtalálhatja bent a bolt­ban. Ügyes kereskedői fogás. Néha csakugyan szükségünk vun olyasmire, ami nem túl­ságosan közkeletű áru, s nem kívánkozik a kirakatba, hogy kellesse magát. A napokban hollendert ikartam vásárolni. Néztem a vízvezeték-szaküziet kirakatát, ott azonban nem láttam a ke­resett portékát, hát bemen­tem az üzletbe. Az eladó saj­nálkozva közölte, hogy nincs. Vennem keli egy teljes szi­font. De pillanatnyilag az sincs. Hogy mikor lesz? Ki tudja! Ellenben hollendert ne is keressek. „Tessék fusiztat- ni valamelyik gyárban .. Vagyis, törvénytelenül szerez- sek be filléres árut, mért. slyat nem gyártanak, csak az építő vállalatok rendelhetnek belőle. „Bár a műanyagból tészült kagylólefolyó semmit sem ér, egykettőre tönkre­megy.” ' Ez viszont igaz. S ha el- -omlik, zárjuk el a vizet, vég­tére Is nem engedhetjük, hogy az életfenntartás eme legalapvetőbb elemében úsz- szon a lakás, s kényszerű zu­hanyfürdőt vegyen belőle az alattunk lakó. A korábbi táblát ma sehol 3em látom. Talán helyettesít­hetnek egy újabb felirattal, miszerint: ami nincs a kira­katban. azt nem találja meg a boltban sem. Bosszantó .fölfedezés”. Vagy nem is annyira fölfedezés, mint in- <ább mindennapos méreg? Bonyolult szerkezetek áraszt- lák el a világot, a technika zsodás előnyeit élvezzük, nem smerünk lehetetlenségeket, a :e!evízió segítségével százkilo­méterekre ellátunk, a hang sebességénél többszörös gyor­sasággal száguldunk 8 légben — közben eláraszt bennünket a víz egy semmi kis hóllen- :ler miatt. Hiszen, ha csak hollende- ekről volna szó! Sok minden lines, ami a kirakatban sincs. Kávéfőzőhc . tör tő- ?umi, gépkocsikhoz a legegy­szerűbb alkatrészek. T-elága- tó, villanytalpkapcsoló, rnig- nonfoglalal, s nagyon sok ap­ró, filléres cikk. A tapaszta­latokat megerősítendő, telefo­non felhívtam néhány üzle­tet — előre bocsátva, hogy üsak azt árulhat a kereskede­lem, ami van! —, őszintén sorolják föl a gyakran kere­sett, s még gy akrabban hiány­zó áruikat. Nagyon hosszú volna a lista, amelyen hi­ánycikként szerepelnek a leg egyszerűbb szerszámok (tiarss pófogó, hajlító fogó, lvukvé­ső, kisgépalkatrészek). horga* lomba hozták például a két* lapos villanyfőzőt Kábelt azonban nem adnak hozzá —' vegye meg a vevő. Azt azon­ban nem mondják meg neki, hol vegye meg? Nincs. Sok minden nincs. Ped3á mindez, amiről itt számot adtam, a kereskedelemnek csak egyik ágazata — egy a sok közül. Azt a célt szolgálja, hogy segítsen az emberek ház* tartási gondjain. A ma emberi megszokta a kényebnet, laká­sa többnyire modernül beren­dezett, gépek között él, ha­nem a gépek néha el Is rom­lanak (de el ám!), s használ­hatatlanok, ha nem cseréljük lei a tönkrement alkatrészt. No. de ha már a moderri életre hivatkozom, hadd kér­dezzem újból: miért nincse­nek sem a kirakatban, sem a boltban olyan, végered­ményben csipri-csupri porté­kák, amikre mindennap szük­ségünk lehet. A kereskedelem azt mondja: a gyártóktól függ- A gyártók pedig bizonyára a/l felelik: lesz, ha rendel a kereskedelem. Az együk mű­szaki bolt vezetője azzal vé­dekezett: kérem, éri legutóbb is száz darab harapófogót renj deliem, s csak ötöt kaptam! Nincs harapófogó, együk leg­ősibb kézi szerszámunk.. Mindenki mond valamit» mindenki hivatkozik valami­re. A vevőt azonban nem ér­deklik a kifogások, mert tud­ja, hogy nem elháríthatatlab akadályok okozzák a hiányt; S mert tudja, csodálkozvd csapja össze tenyerét: hát lc-j hetséges ez a huszadik század második feleben? Az egyik vasbolt helyetted vezetője így nyilatkozott aj imént említett kérdésemre) Kérem, előre bocsátom, ren­geteg a hiánycikk nálunk isj filléres semmiségek, de hogy mit nem lehet kapni, azt no t.s tessék kérdezni, nem nyilat- közöm — üzleti titok! Puff neki! Eszerint, ha valami nincs, tartsuk titokban, ne­hogy megtudja valaki. Hátlis rém jön rá, hogy a kért ká­bel nélkül fordult ki az üz­letből. S ha már ennyire ébe­rek vagyunk, javasol­nám, a korábbi rek­lámtáblát módosítsuk emí- gyen: Ami nem látható a ki­rakatban, azt tartsuk titok­ban! A csipkelődéstől elte­kintve, viszont volna egy má­sik javaslatom is. Fejlett ipa­ri állam vagyunk. Számoljon ezzel a gyártó fél éppúgy', mint a kereskedelem. Mert á fogyasztó nagy’on is számok tartja! Csala László Standard Liege — Győri ETO 2:0 (0:0) A belga visszavágón az el­ső félidőben a győri véde­lem jól állt a lábán. A má­sodik félidőben azonban ösz- szeroppemt. Mind a két gól, amelyet Claessen és Cajou szerzett, hárítható lett volna. A mérkőzés nagyon kemény volt, és kíméletlen összecsa­pás-sorozatok tarkították. Mi­után a Győri ETO otthoná­ban a Standard Liege-t 2:l-re győzte le, a belga visszavágón pedig 2:0-ra kikapott, fgy ki­esett a kupagyőztesek torná­jából. A belga csapat 3:2-es összesített végeredménnyel jutott a legjobb négy közé. Eoészséaes ivóvizei O O kap Szuho»v Szuhogy ez évi községfej­lesztési terveiben kéttanter- mes iskola építése szerepel. A községben az ivóvíz ellátás sem kielégítő. Ezért a jövő­ben leágazást létesítenek a Rudabánya felé vezető vízve­zeték-hálózatról, s ez a köz­ség nagy részét is ellátná Jo Ivóvízzel. A tervek szerint a középületekbe, így az Iskolá­ba, a tanács épületébe és az orvosi rendelőbe Is bevezet­nék a vízvezetéket. A község utcáiban közkifolyók létesíté­sét tervezik. a hűtólparra, az építő- és út­építő ipurra, a bónyatparra és a textiliparra fordítjuk a fi­gyelmet Az elektromos ipar elsajátítja új elektromos mű­szerek, új felvonók, generáto­rok stb gyártását. A fémmeg­munkálásban biztosítani kell összekötő anyagok gyártását, melyek mind mennyiségben, mind minőségben és válasz­tékban kielégítik a szükség­leteket. Fontos feladat az új öntödék építése-Is. Ez évben biztosítanunk .kell a gépgyártás leghatékonyabb ágai fejlesztésének előnyben részesítését, valamint kötele­zettségeinket a szocialista or­szágokkal szemben, a nemzet­közi munkamegosztás kereté­ben az 10öö—1970. időszakra kötött hosszúlejáratú szerző­déseink alapján. Az előirányzat szerint 1967- ben a gépgyártás termelése 20 százalékkal növekszik. Megkezdjük több mint 420 újfajta gép és gépi felszerelés, készülék gyártását javított konstrukcióval és magas mű­szaki, gazdasági mutatókkal, széles felhasználási lehetősé­gekkel. Genjo Kiracov, a gépgyári miniszter első helyettese. A Bolgár Kommunista Part IX kongresszusának irányel­veiben igen fontos helyet fog­lal el a gépgyártás, és ez egészen természetes. Ennek az iparágnak fejlődésével növe­kednek a termelő erők, lehe- kíség nyílik a munkaerö-tar- lalékok jobb kihasználására, az export növelésére és haté­konyságának javítására, telje­sebben elégíthetjük ki az or­szág szükségleteit, és ez ösz­tönzően hat a nép műszaki és anyagi kultúrájának emelésé­re. 1970-ig uj, haladó válto­zások történnek az egyes ter­melési alágazatok szerkezeté­ben. Nagy mértékben megja­vul a termelés szervezése, technológiája, hatékonysága stb., így a bolgár gépipari termékek konkuiVencia-képes- sé válnak a nemzetköz! pia­con, ezenkívül teljesebben elé­gíthetik ki a belső szükségle­teket Is. A gépgyártás termelése az ötéves terv teljesítése folya­mán — az egész ipar termelé­sének növekedéséhez viszo­nyítva — kétszeresen növek­szik. 1970-ben a gépek és gépi felszerelések exportja eléri az ország egész export.iáriak 36 százalékát. 70 új gyár épül Természetesen, ezeknek az alapvető kérdéseknek megol­dásához jelentős erőfeszítés, az egész termelés pontos elem­zése és megfelelő előkészítése szükséges. A munka termelé­kenységét több mint 60 szá­zalékkal kell növelni 1965-tel szemben, a termelési alapot kb. 1.4-szeresen, az energia- bázist köze! 2.4-szeresen. Eb­ben az időszakban újabb 80 —100 ezer dolgozó lép mun­kába az ágazatban, 72 megle­vő gyárat átszerveznek és bő­vítenék, és 70 új épül. Mindez szükségessé tette, hogy már 1966-ban, az ötéves ten' első évében biztosítsuk a gépgyártás előirányzott fej­lődését, a termelés szervezé­sének, a technológiának és a termelés minőségének javítá­sát. Az előzetes adatok szerint az egész ipari termelés 21 százalékkal növekedett az 1965. évihez viszonyítva. Leg­jelentősebben a hajógyártás növekedett, 31.5 százalékkal, a rádióelektronika és híradás­technika 25.2 százalékkal, a fémmegmunkáló gépek és szer­számok gyártása 28.3 száza­lékkal, a mezőgazdasági gé­pek és tartalékalkatrészek 29.1 százalékkal. Ezen alágazatok termelésének növekedése, mely' jelentősen nagyobb, mint az egész gépgyártás ter­melésének átlagos növekedé­se, világosan mutatja, hogy 1966-ban főbb vonalaiban tel­jesítettük az előirányzatot, hogy előnyben részesítsük azokat a termelési ágazato­kat, melyek a leghalékon.yab­bak a népgazdaság számára és a legkedvezőbbek az ex­port javítására. 1966-ban többet gyártot­tunk az előző évvel szent', .’n a következő termékekből: ösz- szesen 12 333 belső égésű mo­tor, univerzális eszterga, ag- regatumok és különleges ren­deltetésű gépek, marógépek, élelmiszeripari : gépek és fel­szerelések. 383 szövőgép, 5476 elektromos futómacska, 7272 teherpótkocsi, 2223 elektro­mos targonca, 1 millió golyrós- csapágy, 111 372 elektromos motor, 293 ezer akkumulátor, 68 889 rádiókészülék, 26 ezer televízió, 248 elektromos .kal­kulátor, 33 ezer elektromos mosógép stb. Ezenkívül az elmúlt évben megkezdődött 200 fajta új gépsorozat, vagy null-széria készítése, az elektromos ipar sok új terméke, univerzális tranzisztoros rádiók, a hidrau­lika különböző termékei slb. gyártása. A jövő tervei, feladatai Az 1967. év a bolgár gép­gyártást is új feladatok elé állította. E feladatok méreteit és bonyolultságát nehezen le­hetne csak a számadatok tük­rében érzékeltetni. Minden trösztnek és minden termelési alágazatnak sok a problémá­ja, melyek nemcsak jelentő­sek, hanem gyors megoldásra is várnak. Egyes alágazatok- ban egész termelési folyama­tokat automatizálnak. Az elektronika és híradástechni­ka trösztnek többek között az a feladata, hogy a lehető leg­gyorsabban készítse el az ipa­ri elektronika számára szüksé­ges készülékeket, újonnan vásárolt llcenceket vezesse­nek be, és biztosítsák a rádió­lokációs állomásoknál az ultrarövid hullámok időbeni bevezetését, Bővítik a fémmegmunkáló és famegmunkáló gépek és szerszámok nomenklatúráját. A közlekedési gépgyártás­nak új feladatai vannak a hidraulikában és a Diesel­motorok gyártásában. A gép­kocsigyártásban még sok és megfeszített munkára van szükség a személy- és teher­gépkocsik sorozat-szerelésének elsajátítására, a káderek fel­készítésére. A mezőgazdasági gépgyár­tás ebben az évben új gépe­ket, felszereléseket szerkeszt és gyárt a földművelés és ál­lattenyésztés termelési folya­matainak komplex gépesíté­sére. A nehéz- és általános iparban az élelmiszeriparra, Változás az április 4-ét megelőzi munkaidöbeosztásban erők közt. Az utóbbi időben egyre kevesebbet lehet halla­ni Lin Piaoról, december óta nem szerepeli nyilvánosan és a néhány héttel ezelőtt Kíná­ban járt albán katonai kül­döttséget sem fogadta. Ügy látszik, hogy január— február óta Csou En-laj ke­Mobutu tábornok-elnök ka­tonai bírósága megkezdte a hazaárulással vádolt Csőmbe ügyének tárgyalását. A vád­lott nincs jelen, Madridban tartózkodik és arra készül, hogy rövidesen invazlós sereg élén visszatér Kongóba. Afrikai megfigyelők szerint j Csőmbe ügyében hozandó ítélet számba veszi majd en­nek a hírhedt politikusnak múltbeli szerepet, mindenek­előtt azt a tényt, hogy Csom­óénak személyes része volt Lumumba kegyetlen meggyil­kolásában Ugyanakkor sokat nyom majd a latban Csőmbe jelenlegi tevékenysége, amely elsősorban arra irányul, hogy megfossza a hatalomtól Mobu­tu tábornokot. Csőmbe tervek anyagilag is támogatja az Union Miniére, amelynek létéi fenyegeti Mobutu államosítási politikája. Jelentős segítséget nyújt Csombenak Dél-Afrikn és Dél- Rhodesia is, nem Is szólva s portugál gyarmatosítókról nyilvánvaló, hogy a katonai bíróság, amely Csőmbe felett ítélkezik, egyben Ítélete! mond annak imperialista szö­vetségesei felett is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom