Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-08 / 57. szám

ES Z AKMA GYARORSZ A G Szerda, 1967. m&rcfns 8.j Hamarosan nemcsak sajtot, hanem juhtúrót is készítenek A kis üzem termékei mesz­ese földre Is eljutnak. Az arab országok lakói, a nyu­gatnémetek, sőt a görögök is ismerik és kedvelik azokat az ízletes sajtokat, amelyeket a Borsod megyei Tejipari Vál­lalat abaújszántói sajtüzeme készít. — Tavaly 63 vagon termé­künket exportáltuk — újsá­golta Tamás Zoltán üzemve­zető. No és ezenkívül országha­tárainkon belülre is jut a népszerű Hóvirág elnevezésű és- a füstölt sajtból. Utóbbi­ból tavaly ősztől nemcsak egy kilogrammos, hanem tíz de- kás csomagolásban, Bojtár sajt néven is sok kerül az üzletekbe. — A terv szerint naponta két mázsa Bojtár sajtot kel­lene készítenünk, de az igé­nyek alapján megdupláztuk termelésünket — s mint ifj. Palatin Lajos művezetőtől megtudtuk: ez a termékük az ország minden részébe eljut. A kis üzem alig 25 dolgo­zója most még egy műszak­ban termel, de amint kitava­szodik — ahogyan ők mond­ják: ha jön a juh tej — két műszakban dolgoznak. Iloz-e majd a tavasz valami újdon­ságot, lesz-e új terméke az abaújszántói üzemnek? — Igen. Március végétől, de legkésőbb április elejétől már nemcsak sajtot, hanem juhtú­rót is készítünk. — Tamás Zoltán tájékoztatása szerint a növekvő feladatokhoz mérten fejlesztik az üzemet is: kap­nak egy ikerüstös ömlesztő­gépet, arni örvendetesen köny- nyít a fizikai munkán, mert hidraulikus emelővel műkö­dik. Májusra kicserélik az évtizedes, kis teljesítményű darálót is. — Újításként, vállalaton belül készült el egy mű- anyagtasak-lezáró gép. amire már az új tennék, a juhtúró csomagolásához lesz szüksé­günk. Három és öt kilogram­mos csomagokban kerül majd a juhtúró a kereskedelembe. Mint az üzem idősebb dol­gozói említik: valamikor, évekkel ezelőtt már készítet­lek Abaújszántón juhtúrót, de aztán Egerbe tették át ennek üzemi gyártását. Most azon­ban Egerben áttértek a krém­sajt termelésére, így a juh­túró készítése ismét az abaúj­szántói tejipari szakemberek feladata lesz. Jókedvvel, szívesen vállal­ják ezt a munkát az itteni dolgozók. A Szocialista címért munkálkodó két brigád — Vass József művezető és Hol­lóközi Ferencné laboráns Irá­nyításával — külön szívügyé­nek tekinti, hogy egyetlen reklamáció se érkezzék ter­mékükre, s hogy üzemükből kiváló minőségű, ízletes, friss juhtúró kerüljön az üzletek­be. (R.) Szolmizáció Tegnap este harmadikos kisfiam szolmizált. Kissé ügyetlenül, dallamtalanul követték egymást a hangok, de végül is a dalocska egésszé kerekült. Nyolc évvel ezelőtti emlékképeket idézett fel a „Hová mész te kis nyulacska’’ kezdetű gyermekdal. Akkor is kora tavasz volt. Kórusok és kórusvezetők találkoztak Debrecenben, a hi­res diákvárosban, a népdalkultúra fellegvárában. Kodály Zoltán is jelen volt, s mint mindig, korát meghazudtoló szellemi frisseséggel beszélt a magyar zenei életről, az általános iskolai énektanítás gondjairól. Halk, suttogás­szerű hangja emelkedetté vált, amikor arról beszélt, hogy csak az tudja munkáját vidáman és harmonikusan elvégezni, aki ismeri a dal örömét. Az emberi élet fá­radékonysága elmúlik, ha ki-ki visszatér a lelki fel- emelkedés ősforrásához: a népdalhoz. Aztán korholta egyik-másik tankönyv szerzőjét és elé­gedetlenül mondta: az általános iskolás gyerekek nem tudnak őszintén, szívből énekelni. A dal megszerettetése már az óvodában kezdődik, az óvónők jól is teljesítik feladataikat, de az általános iskolában mindig bekövet­kezik a megtorpanás. A jelenlévő kórusvezetők, zenepedagógusok e téma­körről beszélgettek a Mesterrel. Később a Zeneművé­szeti Szakiskola termében sor került a Psalmus Hun- garicus próbájára. Itt száz és száz gyerek vette körül a zenei élet kiválóságát, Kodály Zoltánt. Autogramot kér­tek tőle. Az autogramok ára nagy volt. A gyermekeknek szolmizálniok kellett. Aki tisztán, szépen szolmizált, az kapott egy aláírást. Ezekben a percekben rádióriportot kellett volna ké­szítenem a Mesterrel, de akit megkértem a riport elő­készítésére, a nagy sürgés-forgásban megfeledkezett ró­la, így amikor elmond lam. a bevezetőt, Kodály Zoltán eltolta maga elől a mikrofont, Csak másnap enyhült meg. Akkor azt mondta: — Tud szolmizálni? — Kisiskolás fokon — feleltem Ijedten. — Nekem az is elég. Már annak Is örülök, ha egy felnőtt kisiskolás fokon tud szolmizálni — mondta eny­he iróniával a Mester, végül beleegyezett a riportba. (P—1) Nőnapi csokor (Kertész László rajza) Kapuciner a Roriban Ülést tartott as MSZBT megyei elnöksége Tartalmas, gazdag munka­tervet vitattak meg a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság Borsod megyei elnökségének március 7-ón, kedden megt.!-- tott kibővített ülésén. Gyárfás Imre elnöki megnyitója után Bonta Lajosné megyei titkár ismertette a társaság idei munkátervét. A társaság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak jegyében végzi propagan­damunkáját. Ennek lényege, hogy érzékeltesse a Szovjet­unió 50 éves fejlődését, azo­kat az eredményeket, amelye­ket. a cári Oroszország össze- zúzása után. tehát igen ala­csony szintről kiindulva ért el a félévszázados jubileumát ün­neplő szovjet állam. Elsősor­ban az ismeretterjesztésre vár fontos feladat. Ezt a TIT-el, valamint tnás tömegszerveze­tekkel együtt végezné a társa­ság. Körülbelül tíz különböző té­májú fényképes anyagot állí­tanak ki ebben az esztendő­ben a Szovjetunió életéről. Ezeket a kiállításokat a Mis­kolci MÁV Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott ko­csikban végigviszik a megyén. Ugyanekkor szovjet filmeket mutatnak be. Az Űttörő Szö­vetséggel is együttműködik az MSZBT. Felszabadulásunk 22. évfordulója alkalmával szavalóversenyt rendeznek Öz- don. amelyen magyar, orosz és szovjet költők verseiből szavalnak majd a versenyzők. Műsoros ankéton vitatják meg a Magyarországon is megjele­nő szovjet lapokat. A nőta­náccsal közösen tartanak an- kétot a Miskolci Pamutfonó­ban és a mezőcsáti művelődé­si házban az Asszonyok lapjá­ról. A Szovjetunió című lap ankétját Miskolcon rendezik meg, a Szovjet Híradóét pe­dig Sátoraljaújhelyen Ezeken az ankétokon az érdekelt la­pok szerkesztőségének tagjai Is részt vesznek. A személyes kapcsolatok bővítése végett szélesíteni Igyekeznek az úttörő és a KÍSZ-fiatalok levelezését szov­jet fiatalokkal. Jó lenne egy- egy iskolában létrehozni a le­velezők klubját. A levelező­ket előkészítenék á legjobb le­velezők II. országos találkozó­jára. Ezt megelőzően április 10-én kiállítást rendeznek a miskolci úttörőházban. A szeAiélyes kapcsolatok el- inélyítésének másik módja a _ Szovjet turisták ideutazása és' a magyarok látogatása a Szov­jetunióban Ezzel kapcsolat­ban ugyancsak bőséges prog­ramot dolgozott ki a tu ..aság. Azt tervezik, hogy a Szovjet­unióba utazók közül több vo­nat utasai a november 7-i ün­nepségeken is részt vesznek szovjet városokban. Kiiiön foglalkozik a mun­katerv az idén új formában megrendezett orosz nyelvok­tatással. A felállított központi Orosz Nyelviskola 41 tanfo­lyamán mintegy 700 hallgató tanul, és a lemorzsolódás el­enyésző. Kiemelkedik a Ti- szaszederkényben működő szak tanfolyam, amelyen olya­nok tanulnak, akik a Szovjet­unióba mennek dolgozni. Az iskola vezetői az idén a moszkvai Lomonoszov egye­temről érkező előadókkal akarják lebonyolítani a taná­rok továbbképzését és klunes- tekkel tarkítani a tanulók számára a tanfolyamokat. A tanfolyamok végén tanulmá­nyi versenyt tartanak és a két legjobban végzőt jutalomuta­zásra küldik a Szovjetunióba. A gyógyszerészek figyelmébe A kormány rendeletet ho­zott a gyógyszerészek kötele­ző nyilvántartásba vételéről. Gyógyszerészi oklevélhez kö­tött munkakörben csak a nyilvántartásba felvett gyógy­szerészeket szabad alkalmaz­ni. Az egészségügyi miniszter azonban a nyilvántartásba való felvétel és a diploma ho­nosítása nélkül is megenged­heti, hogy tanulmányi célból hazánkban tartózkodó külföl­di okleveles gyógyszerészek egészségügyi Intézetben gyógy­szerészi munkakört tölthesse­nek be. A gyógyszerészek or­szágos nyilvántartását az Egészségügyi Minisztérium ve­zeti. I. Országos Kisplaszlikai Biennale Pécsett 1967 őszén Pécsett rendezik meg az I, Országos Kisplasz­tikái Biennálét. E kiállításon a Magyar Képzőművészek Or- j szágos Szövetségének, illetve a J Magyar Népköztársaság Kép- ; zőművészetj Alapjának tagjai } vehetnek részt a legutóbbi két ! évből származó olyan ldsplasz- ! likai alkotásaikkal, amelyek i még nem szerepeltek csopor- j tos kiállításon. Egy művész három szobrot, három érmet vagy plakettet és három dom­borművet, illetve kisplaszti­kái alkotásokhoz kapcsolódó rajzokat küldhet be. A soro­zat egy műnek számít. A kis­plasztikák legnagyobb mérete 70 centiméter lehet. A műveket június 12—13— 14-re kell a Műcsarnokhoz, vagy Pécsre, a Technika Há­zába küldeni. Részletes felvi­lágosításokat a Kiállítási In­tézmények, Budapest, XIV, Dózsa György u. 34., valamint a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya (Pécs, I Széchenyi tér 9.) ad. A napokban Miskolc pati­nás cukrászdájában, a Itorá- riuszban, vagy ahogy város­szerte nevezik: a Roriban is megjelent a kapuciner, azaz a feketekávé mellé külön kérés nélkül kortynyi tejet is fel­szolgálnak egy gusztusos po­hárkában, örömmel fogadjuk a kedveli kapuciner visszatér­| tét, s szeretnénk hinni, hód a jövőben más jó peldáU rövidebb idő alatt követnek i cukrászda vezetői. Ugyanis : szemközt levő csemegebollbi már hónapok óta kiszolgálni i kapueincrt. Túl sokáig tartót '■ míg ez a példa az utca tűk oldalarái atért. fiezere László kiállítása (Budapesten Ficzere László miskolci fes­tőművész gyűjteményes kiál­lítása március 10-én, pénte­ken délután 1 fél-hatkor nyílik meg Budapesten a Műcsarnok katuafálérmSben... sMr,pTi>a{ó beszédei Üoiymar István, a Nemzeti Galéria helyettes fő­igazgatója mond. Ennyi olvasható a Műcsar­nok meghívóján. Képzőmű­vésznek mindig rangot jelent, ha alkotásait országos közvé­lemény elé tárhatja. A Mű­csarnokban kiállítani különös elismeréssel egyenlő. — Mit láthatunk Ficzere László műcsarnoki kiállításán? — Negyvennégy festménye­met fogadta el a zsűri — mondja a művész. — Közte van a Háború és béke soro­zatom hat darabja, amelyről az Észak magya rorsz-á g néhány hónapja már irt. Ott lesz a három részes Dózsa-kompoZ eióm, amely a IX. Miskol Országos Képzőművészeti K állításon is szerepelt, cs lováí bi harmincöt festményei11 amelyek a megváltozott és rí is változó életet kívánják b< mutatni. Tekintetlel képek méretére, félő, hogy a telj* anyag nem fér el a kamafi teremben. A tárlatot egyél ként régi ismerősünk, Bad nyi Judit rendezi. — Miskolcon mikor látha juk újra műveit? — Év végén az én gyűjt menyes kiállításommal zárul miskolci kiállítási teremben > egyéni tárlatok sora. Ezen pesti anyag is lalható lesz, (bm) Barátom dúlt arcát látva megkérdez­tem tőle, mi baja. Azt mondta: pom­pon. S mivel e számomra értelmetlen megindokláson túl egyebet nem szólt, mit is válaszolhattam volna rá? — Kérlek, nekem mindegy ... — Te se tudod, mi az? — ragadta meg kabátomat, hogy sértődötten há­tat fordítottam. — Micsoda? — Hát a pompon! — Talán valami rövidítés. Mint Röl­tex, Atex, Mavad, Belsped, Épfu, Főmo. A pompon micsoda? — Bóbita. — Ne viccelj! Olyan a búbos ban­kának van. De miért volna az pom­pon? Nem értem. — Én se értettem. S ezért kellett megszégyenülnöm a nyilvánosság előtt. — Amiért nem tudtad a pompont? — Igen. Csakugyan nem hallottál róla? Hát ide figyelj. Megyek az utcán, s látom, ott áll Karcsi a kirakat előtt. Ismered Kar­csit, persze. Nos, ott áll és merő egy kíváncsiság. „Szervusz, hát te mit für­készel olyan nagyon?" — Képzeld, a lányom, az a esitri nem hagy nyugton, hogy vegyek neki pompont. — No és! Hát kitől kérjen egy ti­zenkét éves kislány édességet, ha nem az apukájától? Idegentől ne fogadj el édességet! — szellemeskedtem, de Kar­csi leintett — Én pompont keresek. — De miért egy ruházati bolt kira­katában? Menj a csemegébe; — Értsd már meg, hogy nem bon­bonról, hanem pornponról van szó! — Bocsánat, azt hittem, náthás vagy... De mondd, mi az a pompon? POMPON — Az, öregem, a legújabb női sapka tartozéka. Búb, fityegő, ieffentyű, gu­banc kifésülve, rövidre nyírt lófarok, tupírozott gyapjúfonál-köteg, vagy mit tudom én! Pompon. Nem láttál még ilyet? Hát csak figyeld meg. Nézd, ép­pen errefelé jön egy hölgy. Figyeld meg a sapkáján a dudort. Az a pom­pon. Behúztam a nyakam, s dülledt sze­mekkel vártam, hogy közelembe jusson a Karcsi által megjelölt hölgy. Tekin­tetemmel megcéloztam a fejét, még hunyorítani se mertem, nehogy meg­kurtítsam a felismerés és megismerés nagy pillanatát. Jött felém a hölgy, püspöklila fejfedővel, s rajta a csodá­latos pompon, okkersárgán, boglyas zi­láltsággal, mint valami felfelé álló, szélcibálta konty. Néztem mereven, hogy szinte fölfalta a szemem. Bár látószögem egy félreeső pontjában ész­revettem, hogy e vizsla tekintet előtt pillanatra megtorpan a hölgy, nem za­vartattam magam, bámultam nagy odaadással, a rádöbbenés felemelő gyönyörével. Amikor egészen mellém ért. nyakam ciőugrotl váltamból, mint­ha rúgóra járna, s tekeredett a hölgy után, delejezetten, engedve a mágneses vonzásnak. Hanem akkor hirtelen lefékezett a hölgy, sarkon perdült, s jó hangosan rámkiáltott: — Szemtelen fráter! Hogy merészel fixírozni! • — Csak ennyi az egész? — próbá­lom vigasztalni. — Mondd, Karcsin kí­vül tanúja volt ennek az Incidensnek valaki, aki ismerőse feleségednek is? — Persze. — Hát előzd meg a suskust! Meséld el nejednek az ártatlan históriát. — Megtörtént. ■— És? Mit szólt? — Azt, hogy milyen aranyos vagyok. Napok óta töri a fejét, hogyan is ne­vezik azt az új sapkát, de nem jutott eszébe. Én oldottam meg a rejtélyt. S most máris mehetünk valamelyik ma- szekhez. Mert ő olyat akar csináltat­ni. No, szervusz, ötkor találkánk van. Pompon-ügyben. (csata) Kirá^ilók paradicsoma lett Sétoraijaójliely (Tudósítónktól.) A napokban ülésezett 9 Északmagyarórszági Intéző Pj zottság sátoraljaújhelyi alt1' zottsága. Sátoraljaújhely e környéke jövőjét formáló mef beszélésükön szó esett a fest" szépségű Májusktúvölgy k# művesítésének befejezéséről, SZOT által építendő, ötszt személyes gyermeküdülő ép' tésének megkezdéséről, 9 autóparkoló építéséről, a bot barlang létesítéséről. a köz'' lágítás további fejlesztésért Az albizottsági ülésen teC be vették autó-camping lét* s'tését. célul tűzték ki hajt állomás létrehozását a Sáto* aljaújhely mellett fekvő Alit bereczki községben. Ugyanő* vízi telepet építenek ki. Megvan a reális alap e.t- korszerű drótkötélpálya létf sítésére is. amely a magasít gyi kilátóhoz szállítja fel turistákat. Szó esett az őszi Kazlflr-Zi ünnep! hetekről is, A váró középpontjában ekkor lepi* zik le Kazinczy Ferenc szói? rát. (T. n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom