Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-01 / 51. szám
4 esZA&MAGÍ AEORSZAC. Szerda., 1967. március 1. KI FÍGVEL ODA? Ólomkatonából — Napszekér VAN-E HÁT valami kapcsolat a műveltség, a művelődés szó és tett, s a földművelés között? Amennyi a szerszám értő kezelése s a könyv gyakorlattá váló élménye között. S persze a szerszám jobban alakit. A földet is, az anyagot is — de azt isf aki a szerszámot fogja. Hogy néha ez a szerszám fegyverré is válik? öl, sebet ejt? Az is a történelem tanulsága. Csak ne munka-gyilkos, öröm-gyilkos, bizalom-gyilkos legyen e fegyverré vált szerszám. Mert akkor — a Húsz óra című könyvből, filmből is tudjuk, az életből is — sok olyan seb lámád, amely szintén öröklődik apáról fiúra. Es bizalomhiány. Amit megint hosszú évek munkája, oltókése, ültetése tud csak gyógyítani. S az ilyen tájak békés estjein jelenik meg a könyv. De nem akármilyen. Nem kanosaiul festett egekbe pislogó. Hanem, ami ennek a földnek, s az azt művelőknek sorsáról szól. Vigasztal és eligazít. Nem menekvés és kábítószer, hanem serkentő — ébreszt, mint a jó serkentő óra. Magunkra és sorsunkra eszméltet. Itt lenne talán az a bűvös kő, amit a Napjaink egyik utóbbi számában keres a népművelést lelkén viselő író. A kő, melynek egyszeri bedobásával oldódik és kristályosodik az egész népművelés. Nem receptre és végleg.- De ami utat mutat, melyen elkezdünk járni. Mint a kacsoló- ruik a szőlőbe vezető örvény. O ÍGY KAPCSOLÓD: K az örömmel végzett munka, a művelés — a művelődéshez. Akár ólomkatonából Napszekér, akár földművelésből kenyér, bor és gyümölcs, akár könyvből tudás. Mindegyik alakíthat, vagy csupán mesterséggé válhat. De ha alakít, akkor embert formál. Örömmel munkáló embert, de csiszolt embert is. Aki felejt- geti a bizalmon esett sebeket, bár tartózkodó, de nyiladozó tekintettel fogadja a másikat. S ahogy hazánk erkölcsi és művelődési térképén eltűnődöm, eszembe ötlik az az utas, aki a minap szállt fel hozzánk, a fülkébe. Nehéz bakancs volt a lábán, ö maga súlyos bunda-bekecsben. Az utasok meg is rémültek órmótlan alakjától — s csomagjától. Különösen az a krimit olvasó vékony nő, akivel szemben ledöccent az ülésre. Pedig csak egy köteg csemete-fát helyezett gondosan a hálóba. TATRAY BARNA A Szalma kiváló tanulója . címért Lezajlott Miskolcon a legjobb ifjú esztergályos és géplakatos szakmunkás-jelöltek versenyének megyei döntője. A két szakmában az első három-három helyezett jutott tovább a márciusi országos döntőbe, ahol már a Szakma kiváló tanulója cím elnyeréséért versengenek. A szakmai vizsgákat írásbeli verseny előzte meg. A megyei döntőbe jutott fiatalok zöme igen magas színvonalon oldotta meg a nehéz szakmai versenyfeladatokat. A megyei döntő a Pataki István nevét viselő 100. sz. Iparitanuló Intézet fiataljainak nagy sikerével végződött. Az országos döntőbe jutott hal borsodi ipari tanuló közül öten az intézet neveltjei. A géplakatosok közül Jaczenkó Mihály, Számadói Endre és Vécsei Mihály, az esztergályosok közül Dulai Ferenc és Bialkó Tibor a MüM. 100 sz. intézetben, Ben- kő András pedig a MüM. 102. sz. intézetében tanulja a szakmát. Kél évtized széljegyzeteiből A Felolvasó Színpad bcmufató'a A bűnbeesés után oratórikus játék megjelenítésében. A/ flns/Óf Kristó Naml t\í cHJS/.Ul lstván irodalomtörténész mondta. Szabad, kötetlen előadásmódja rokonszenves volt. Arthur Millerről szóló méltatását hosszúnak éreztük, s túl kevés gondolat hangzott el a legújabb műről, A bűnbeesés utánról. A jövőben a Felolvasó Színpad vezetői kérjék meg a budapesti előadókat, hogy okos és célratörő mondanivalójuk a bemutatásra szánt mű köré fonódjék. Ez adhatja meg azt a szellemi pluszt a nézőközönségnek, amelyet egyébként a színház nem képes megadni. Tehát érdemes jobban sáfárkodni a lehetőséggel. (párkány) Szépszándéksl keztajyezés A Miskolci 1 sz. Ipari Szakközépiskola felkarolva az ifjúság ötleteit, kezdeményező készségét, és nagyon érdekes gondolat megvalósítására szánta el magát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére az iskola jubileumi versenyt hirdetett. Miskolc középiskolái már meg is kapták a verseny feltételeire vonatkozó elképzeléseket. Ezek széli nt egy-egy iskolából három kiváló szavaló áll majd pódiumra a tavaszi szavalóverseny során. A vorsmordók egyéni- eg is dfjázhatók, de a csapa- .ok mindenképpen értékes kupa birtokába juthatnak. Amelyik csapat megszerezte a kupát, jövőre jogot' szerez rá, hogy hasonló jellegű verseny szervezője legyen. Sportvetélkedőt is hirdetett az 1. sz. Ipari Szakközépiskola. Az ősz folyamán kosár- és kézilabdában mérik össze tudásukat a város középiskolásai. Az a csapat, amelyik háromszor egymás után elnyeri a kupát, véglegesen megkapja, vitrinébe helyezheti az értékes győzelmi trófeát. A jubileumi versenysorozat harmadik ágazata szellemi vetélkedő lesz. Ennek lebonyolítására október—novemberben kerül sor. A szellemi vetélkedőn résztvevő csapatok a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról és a Szovjetunió mai életéről ösz- szeállított kérdések sokaságában válógathatnak. Miskolc középiskolái március 15-ig jelentkezhetnek a jubileumi versenysorozatra. Az iskola elkészíti azokat a serlegeket, amelyeket a győztes csapatok kapnak. 110 éves parasstkórus Az utóbbi években minden kórusfesztiválon és dalostalálkozón felzendült a mezőkeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet férfikórusának hangja és szinte sorozatban aratják a babérokat, nyerik el az első helyezéseket, kiemelkedő díjakat. Ez a kórus 110 évvel ezelőtt alakult az akkori# mezőkeresztesi tanító, Bornemissza József kezdeményezésére, a helyi református egyházközség támogatásával. Egészen 1948-ig úgy is nevezték, hogy „Mezőkeresztesi Református Férfikórus”. Hírneve hamar kibontakozott. Már a múlt század végén is számos első díjat nyert. A kórus 110 éves sikereit három Aranykoszorú, az 1933. évi bécsi Nemzetközi Nagydíj és 50 különböző kórusversenyen nyert serleg (első díj) példázza. A kórus 1963 óta az Aranykalász Termelőszövetkezethez tartozik, annak kulturális egységeként működik. A termelőszövetkezethez való tartozás ismét a fellendülés, a sikerek ideje. Azóta a három közül két Aranykoszorúi nyertek. A termelőszövetkezet vezetősége és pártszervezete nagy gondot fordít a híres kórusra. Engi István személyében állandó karnagyot alkalmaz és rendszeresen megtartják a próbákat s beneveznek minden kórusversenyre. A híres mezökeresztesi férfikórus most a megalakulás 110. évfordulójának megünneplésére készül. Az ünnepséget 1967. augusztus 20-án, az alkotmány és az új kenyér ünnepén rendezik meg Mező- keresztesen. Tervük: nagyméretű kórusfesztivál rendezése, amelyre meghívnak minden nagy múltú falusi és munkás kórust. (szú A z elmúlt év végén adta közre a Szépirodalmi Könyvkiadó Goda Gábor írás közben című legújabb kötetét. A szerző önvallomása szerint — egyéb, nagyobb igényű művek alkotása, előkészítése közben, pihentetőként, vagy egy-egy alkalomhoz kapcsolódóan irt nap- lójegyzet-szerü írásai kerültek az összeállításba. Illetve az effajta írások egy része. A közölt művek többségével mar találkozott az olvasó, részben kötetben, részben lapok hasábjain, mégis igen érdekes, izgalmas ez a könyv, s az ismerős kis írásokat is az újrafelfedezés örömével olvassuk. A reprezentatív kiállítású, csaknem 700 oldalas könyv tanulságtétel, vallomás két évtizedről — természetesen a műfaj engedte határokon belül, „Azt tartom, hogy aki nem tud, vagy nem mer koráról őszintén vallani, kivált az olyan korban, amely ennyire ingcrli az írót, vallomástételre', fölkapaszkodhat ugyan az uborkafára egy vélt érdek taktikai létráján, de rlőbb-utóbb I kiderül, hogy nincs is ubor- I ka fa, így a produkció, a természet rendje szerint nem is ; sikerülhetett7” — Ez a gondo- I lat. olvasható a Vázlat egy készülő ars poeticához című, 1966 januárjában született jegyzetben És Goda egész kötetével éppen azt bizonyítja, hogy neki van mondanivalója, tud és mer koráról nagyon őszintén vallani. Az egész kötet nem más, mint vallomás, a teljes emberségével, tehetségével, tudásával a szebb holnapot, a társadalmi haladást igenlő és segítő alkotó értelmiségi hitvallása. Mozaikszerű, egyes darabonként talán itt-ott erőtlennek tűnő, de összességében tömör erőt jelentő kiállás. Goda Gábor a polgári humanizmustól, az ellenzéki polgári lapokban a Horthy-rendszert szatirikus írásokkat nevetségessé tevő zsurnalisztikától a felszabadult főváros művelődési életének irányításán, majd színházigazgatáson keresztül jutott el a teljes írói kifejtésig, a szocialista Magyarországot. a kommunizmust igenlő és támogató íróig. A kötet első írása 1945 januárjából való. Sorai nagyrészt talán a budapesti ostrom pinceéletében kerültek papírra, az utolsó meg jó fél esztendővel ezelőtt. A könyv három nagyobb ciklusra oszlik: A fasizmus hazugságai című publicisztikai mű, a kronológiai sorrendben olvashaló naplójegyzeték, végül a harmadikban széljegyzetek irodalomról, színházról, életünk napi kulturális jelenségeiről. , Az 1945- januárjából való A fasizmus hazugságai című írás közvetlenül a felszabadulást követve, füzet alakban került először az olvasó keze be, majd mintegy hét évvel ezelőtt ismét önálló kötetben jelent meg. Újabb megjelentetését sajnálatosan indokolttá teszi a Nyugat-Európában jelentkező neo-náci párt és szervezetek' mozgolódása, a fasizmus felé tartó imperialista törekvések jelentkezése, a vietnami, fasiszta jellegű emberirtás. És szükséges az ismételi megjelentetés a nálunk itt-ott felbukkanó hibás, téves törté nelemszemlélet, a fasizmus rémtetteit, a múltat megszépítő hajlandóság miatt is. Te' kintettel a mű keletkezésénél' időpontjára, el kell fogadnunk e részlet helyenkénti indult1 tosságát, vagy egy-egy tár® dalmi megnyilvánulás ne*1 szabatos marxista definiálását 1945 januárja volt, amikor Goda ezt írta. s hogy a későbbi kiadásoknál nem magyarázott bele utólag semmit az hitelesebbé teszi az írás atmoszféráját. 1945 júliusából való a má sodik. a naplójegyzeteket gyűjtő ciklus első és 1965 áprilisából az utolsó írás. Egy liúsZ esztendős, sok optimizmussal leli, de egyes részleteiben ellentmondásoktól sem mentes korszak nagy körképének aprócska színfoltjai ezek a tér jedelmilcg. tematikailag, mű fajilag különböző jellegű művek. Közös vonásuk, hogy mindegyikükben akar, tud va; lamit. kommentálni a szerré egy-egy eseményről vagy jelenségről, és így tesz vallomást a két évtized néhány mozzanatáról, a korról, amelyet átélt A kötet harmadik ciklusa; ban irodalmi, színházi jegyzeteket, műsorpolitikai eszmefuttatásokat, műelemzéseket méltatásokat, emlékeztető sorokat és nekrológokat olvashatunk. Mivel ez 3 rész is húsz esztendőt ölel fel- e cikkek sora egyfajta vázlatos kép, adalék-sorozat Irodalmi és színházi életünk korszak-történetéhez. Egyik-másik mű és előadás méltatás3 külön is élvezetes, a Rátkol Márton cs a Gábor Andor elhunyta alkalmából születet* írások pedig ma is megráznak „Olyan óriási ez a kor, hoffH még a törpe sem érezheti magát benne törpének" — olvasható Goda egyik vallomásában. Igen, hatalmas, óriási ef a világ, amelyben élünk, amelyben nem lehetnek törpék eze* az „írás közben” papírra rőt* naplójegyzetek sem, mert kü- lön-külön ennek a korna* részecskéit villantják feli együttesen ez időszak fejlődésének folyamatát tükrözik Ezért jő olvasni Goda Gábof új kötetét. Ben--’ Miklós Hangverseny a föld alatt A nemzetközi idegenforgalmi év alkalmából hazánkban egyedülálló zenei produkciókra kerül sor a világhírű aggteleki cseppköbarlangban. Ebből az alkalomból a földalatti „mesevilág” egyik hatalmas sziklaüregében — amelyben egy 10 emeletes lakóház kényelmesen elférne — állandó jellegű, 710 ülőhellyel felszerelt színháztermet alakítanak ki. A kiváló akusztikájú barlangterem felszeretésére az idén 1 millió 300 ezer forintot költenek. A munkák során — amelyek már jó ütemben folynak — mozaikszerűen összerakható padlózattal látják el és zenekari résszel bővítik a terem sziklaszínpadát, amelynek „díszleteit” az évezredek során kialakult cseppkőképződmények szolgálják. Ezeket nagy fényhatású reflektorokkal világítják meg, a nézőtéren pedig betonlábakra szerelt padokat építenek, azokra az előadások előtt műanyaghabbal bélelt párnákat helyeznek. A kényelmesen megközelíthető földalatti színházterem tavaszra elkészül, é* abban a nyári hónapokba*1 nagyszabású hangversenyeké* ] tartanak. | A zenei események gazdsí ! programját a Borsod megye* Tanács művelődésügyi osztálya már kidolgozta. Eszerté* Borsod „új hangversenyt címét" májusban Mura Pété* vezényletével a Miskoie* Szimfonikus Zenekar nyitj* meg Mozart Requiemjéve*' Júniusban és júliusban ugyancsak a miskolci szimfonikusok és meghívott főváros* énekművészek közreműködésével Purcell Dido és AeneaSi valamint Bartók KékszaútéU11 herceg vára című kisoperájá* mutatják be. A ritka környezetben, a cseppkőtől dísze* földalatti sziklateremben sóira kerülő zenei eseménye* meghallgatására nagyszám^ I külföldi érdeklődőt várnait. Valahol látott a fiam egy fémből öntött modern művészeti terméket: egy nagyon vázlatos szekér, jóformán csak két nagy kerék, s a tengelyén egy karcsú, fölfelé ívelő, bájos arcú lány-alak. Giacometti avantgardista művész Napszekér című műve. A fiú a fejébe vette: kiönti. Miből? Ólomból. A gyerekkori ólomkatonákból. Nem is rossz, gondoltam: ólomkatonából — Napszekér,S mikor örömét lelte mesterkedésében, eszembe jutott, hogy megkérdjem: mit is műveltél? S a művelés szóból a művelődés. © A MŰVELÉS szó kapcsán kezdtem szótant elemzésbe: ni, ni! Hát a földművelés! Van-e valami köze a műveltséghez? Illyés Gyula legújabb útijegyzeteiben kaptam rá választ. Egy francia falu képét adja, ahol „müveit a táj". A mi dimbes, dombos kedves Pannóniánkat idézi c falu határa. S ott, a dél-francia vidéken, évszázadokon át adták az apák fiaiknak megművelt föld mindig kulturáltabb képét örökségül. S a művelés módjait, a kéz fogásait, a szorgosság szokását. Ott a művelés és műveltség nem elsősorban könyv- ismeretet jelentett. EGY KEVESBE BÉKÉS falu kepe is eszembe jutott. Nem a franciáknál, hanem mifelénk. Ott, ahol a Fekete-Körös kibukik a hegyek közül, ahol valaha Béla királyaink Bölényes nevű települése kezdődött, a régi bölény vadászatok bihari berkeiben. E tájon hét-nyolc falu hasonló jellegű népessége „művelte” évszázadokon át a földjét. A környék dombosabb részein lakó állat- tenyésztő szomszédok értetlenül nézték ezt a küzdelmet. Es annak eredményeit! Gabonájuk tiszta, Körösre szerelt malmaik szorgosak, házaik takarosak, udvaraik a legnagyobb dologidőt követő pihenőnapokon a hulló kalásztól is tisztára söpörtek. Gyümölcseik ízesek, asztaluk bő és változatos. Hajnali munkába menet tréfáik csípősek, mint a hegyekről arcukba csapó szél. Sorsuk? Nem volt békés. Minden háború feldúlta őket, eredményeiket. De aztán szó nélkül láttak neki a beomlott falak tapasz- tásához, a sebesült földek gyógyításához, S hamarosan a régi. szép, mívelt falu képe fogadta ismét az érkezőket. S a művelők — a földművelők értő, érző emberekként ültek még a könyvmoly városi ember mellé is. emléket legújabb darabjában, de a cselekmény nyomán nem egy filmcsillag és egy ünnepelt drámaíró szokványos kapcsolata, hanem egy olyan lelkiisme ret-vizsgálat kerekedett ki a műből, amely végül is eltakarta a szerző és feleségének valóságos szerepét. Arthur Miller drámája, A bűnbeesés után így válhatott az amerikai drámairodalom egyik értékes darabjává, mert központjában az szerepel, miként kell és lehet cselekedni akkor, amikor lehetőség kínálkozik rá, s mennyire nem szabad elpusztítani a körülöttünk tévő szépet csak azért, mert a társadalom közömbösségre kárhoztatott bennünket. A dráma tulajdonképpen egy háromórás monológ, írói lelkiismeret-vizs- gálat, de közben villanásra megjelennek (mintegy társadalmi háttérként) olyan típusok, amelyek ismételten világos képet adnak az amerikai életformáról. A bűnbeesés után című alkotást Orosz György rendezte. Mivel a dráma oratórikus jellegű, szinte irodalmi színpadi forma után kiált. A rendező felismerte, ' meghallotta ezt a kiáltást, nagyon egyszerű térformát biztosított szereplői részére, így az emelvénysoron elhelyezett színészek teljes figyelemmel koncentrálhattak a dráma mélységeire. Az írót megtestesítő Némethy Ferenc ezúttal is remekelt, Maggiet, Marilyn Monroe drámai testet öltő modelljét Virágh Ilona olvasta fel figyelmet keltőén, filmszinkroni erényekkel. Vargha Irén nemes egyszerűséggel jelenítette meg az elhagyott feleséget s a többiek: Dariday Róbert, Koppány Miklós, Zoltán Sári, Koós Olga jó keretet biztosítottak az A felolvasó sj‘X? Miller A bűnbeesés után című oratóriumát mutatta be. Az egyre színesedő műsorterv, a Korunk Színháza idei drámafüzére már eddig is sok izgalmat, sok szellerfti kalandlehetőséget rejtett magában. Arthur Miller A bűnbeesés után című darabja jól egészítette ki a gazdag címlistát. Arthur Miller, az amerikai drámaírás jellegzetes és na- í&on eredeti egyénisége nem ismeretlen a magyar színházpártolók körében. Realista és magas eszmeiségű drámái mind a budapesti, mind a vidéki színházakban gyakran leltek otthonra. Az Édes fiaim, Az ügynök ’ halála, a Pillantás a hídról című drámák, miként az egész világon, hazánkban is nagy sikert aratlak. A bűnbeesés után, a drámaíró legutolsó műve hazánkban még nem jelent meg könyvalakban. A miskolci bemutatót tekinthetjük magyarországi ősbemutatónak is, hiszen ezzel a darabbal színházaink, bemutatási szándékkal, mind ez ideig nem foglalkoztak. A bűnbeesés után Arthur Miller korábbi drámáihoz viszonyítva „öncentrikusabb". mű. Jól tudjuk, Willy Loman, Eddie Carbone és a többiek az amerikai életforma jellegzetes megtestesítői, ugyanakkor A bűnbeesés után című oratóriumos játék főhőse maga Arthur Miller. A mi L nr a színházi világ mU'HUI arról értesült, hogy a kitűnő drámaíró tragikusan elhunyt feleségének, Marilyn Monroenak élettörténetét írja meg, azt remélték, valamilyen sikamlós témában lesz részük. Arthur Miller valóbai. feleségének állított
