Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-05 / 55. szám
6 RSZAKMAGYARORSZAG ▼ssírrmp, IWTT irtárdns ft. ARANY JÁNOS Tengerparti táj JWazsaroff Miklós festmény« Ez a varázslatos nyelvi találékonyság, fantáziaérzék, a szemléletességnek ez a szüntelenül előhullámzó ereje azonban nem pusztán a tehetség bravúrja, kifogyhatatlan formai remeklés volt, a legtuda- tosabb és legműveltebb poéták közé tartozó Arany Jánosnál. Még kevésbé volt valamiféle spontán szó-virtuozitás, Ellenkezőleg: mindig a népi élettartalmak, érzelemformák, táji sae miéle (mozzanatok és erkölcsi hagyományok együttesének olyan nyelvi megjelenítésén nyugodott, ahol a szavak, rímek, ritmusok és mondatlejtések ösz- szeszövődése mindig a néphez, paraszti milliókhoz való hűséget asszociálta. íme egy strófa az élet alkonyán irt Vásárban című elégiából: „Gyékényét, abroncsot alföldi szekér, Honnan cipel a sors — se három egér? Hoztál-e pirosló új búza magot? Mezők üde lelkét: friss szénaszagot?’ E négy sor hangzása, és jelentése alighanem magaspontja az Arany-életműnek — egyszersmind azonban az életmű korlátozottságát is felidézi bennünk. A korszerűség problémája ez, amelyet Arany bírálói előszeretettel emlegetnek vele kapcsolatban — nem is minden igazság nélküL A valóság ugyanis az, hogy Arany e népiessége, nép-nemzeti költészete a világirodalomnak olyan modem alkotóinak kórusában, illetve velük egy időben valósul meg, mint Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Dickens és Dosztojevszkij művészete, s a Buda halála, vagy a Toldi szerelme hét, illetve huszonkét évvel később keletkezett, mint például A romlás virágai. Hozzájuk képest, az egykorú magyar valóságból kiragadva — tagadhatatlanul egy előbbi fejlődési fázist képvisel az arany- jánosi életmű. De hát éppen ez az, hogy egy költészetet az időszerű társadalmi folyamattól nem szabad elkülönítenünk! Arany tevékenységének dereka, túlnyomó része egy elbukott forradalom némaságának és egy elvetélt ka- pitalizálódás zsibvásárénak, aj osztálykompromisszumoknak és a dzsentrivé züllésnek korszakára esett, egy olyan népinemzeti tragédiának idejére amikor a költészetnek mindenekelőtt a megtartó, nemzet- fenntartó erő szerepét kelleti i vállalnia. „Oly korban élt” ■ Arany e földön, amikor a költészettel szemben elsősorbar , „erkölcsi elvárásokkal” visel- , tetett a közvélemény. Amikor hogy ennek eleget tegyen — - hiszen a tudatos nemzetszolgálat próféciáját éppen Petőf hagyta rá! — a nemzeti múit- , ból kellett felmutatnia a; időtálló, a romlékonyságga: dacoló morális értékeket, hiszen jelenének, vagy jövőjének sivárságában ilyet seho nem láthatott. S ehhez járul! természetesen, hogy Arany kedélye, vérmérséklete, alkati és érdeklődése szerint nerr annyira az úttörő, az újat kezdeményező, hanem inkább a megtartó és kiteljesedő egyéniségek közül származott — vonzódása a kikristályosult értékek és energiák megvalósítására, és továbbhagyományo- zására ösztönözte nagyszerű tehetségét és erkölcsi emelkedettségét ö maga nem volt forradalmár tehát, hanem az addigi népi-plebejus vívmányok „őrzője a strázsán”, de vajon az a másik, aki őt úgy szerette, ment volna-e azon a napon meghalni a „Világszabadság” piros zászlaja alá, ha nem tudja, hogy van, aki megmarad, akire hagyhatja népét? Mert nemcsak a vállalt halálnak, de a vállalt életnek is megvan a maga pátosza — kivált aw olyan kataklizma után, mmt amit a világosi nemzeti katasztrófa jelentett, Arany Jánosnak az a feladat jutott osztályrészül, hogy ne a való, hanem „annak égi mása” költője legyen — ez az „égi más” tündököl elő ránkmaradt sok ezernyi, halhatatlan verssorából. Fenyő István Új könyvek a miskolci könyvesboltokban Tekintetes közigazgatás Révész Tibor krónikája cint bírság helyett 1200 forintot engedtek el, de csakhamar feltalálta magat. és egy alázatos folyamodványban arra kérte a nagyságos adófelügyelő urat, hogy ha már olyan váratlan kegyben részesítette, hogy 800 forint bírság helyett 1200 forintot engedett el, hát a 400 forint pluszt legyen szíves a reá jövőben kivetendő bírságok törlésénél, javára írni ... Mi mindenhez kellett értenie a jegyzőknek, azt elmondani nem lehet. Elegendő, ha az 1931-es csongrádi esetet felidézzük. Sólya Gyula főjegyzőhöz korán reggel beállított a kántor kisfia. — Gyula bácsi, édesapám kéreti, hogy a nagymisét’ tessék elvégezni, mert ő elment vadászni. És Sólya Gyula főjegyző gyönyörűen kísérte orgonaszóval az énekesmisét. A PÓTOLHATATLAN MÉRNÖK Makón valami kis rendetlenségen érték a városi mérnököt. Ennélfogva a szigorú polgármester megindította ellene a vizsgálatot, és a vizsgálat idejére felfüggesztette állásától. Másnap azonban kiderült, hogy nincs, aki elvégezze a mérnök úr dolgát. Helyettesről kellett tehát gondoskodni. Olyan emberről, aki képzett is és ismeri is a város ügyeit Sokai tűnődtök, de atehogysem költői színezetét, egyszerstninc a magyar múltba forduló, az kiaknázó nemzeti érzület magas hőfokát — a Toldi és i balladák alkotóját. Petőfi mellett, az ő nyugtalan forradalmas, népuralmat áhító géniuszának ihletésére jutott e Arany is a nép versbe emeléséig, a János vitéz és a népdalok példájára teljesült ki £ nép nemzetté emelkedésének nagyszerű poétái vállalkozásé — a Toldi. Mindez a példakövetés ét kapcsolódás mit se von le Arany művének eredetiségéből, és jelentőségéből, annál inkább nem, mert hiszen Petőfi mépíességie, majd forradalmi sága is voltaképp nagy összefoglalása volt mindannak a roppant szellemi és politikai fellendülésnek, progresszív világnézeti és kulturális fejlődésnek, mely a megelőző évtizedekben, a reformkor negyedszázadában Magyarországon megvalósult. A Toldi páratlan sikerének, máig nem szűnő népszerűségének titka — a benne megnyilvánuló költői tehetségen tűi — abban rejlett, ami Petőfi életművének is a varázsát megadta: egyetlen műben összegezte mindazt a haladó szellemiséget, amelyet a negyvennyolcat megelőző időszak polgárosodás és nemzetiség jegyében felhalmozott Ebben a korban alakult ki Arany sajátos költői karaktere, alkotói lelkisége, melyet később olyannyira a feladat- teljesítés, kötelességvállalás, felelősségtudat a közösséghez való hűség maradéktalan őrzése jellemzett. A költészetbe emelkedést az alkotói polgárjogot Arany számara nemcsak a Kisfaludy Társaság húsz aranya, hanem Petőfi borostyánt nyújtó, szívközeibe emelő levele is jelentette, az a páratlan levél, mely a nép uralkodóvá válásának szolgálatát kötötte barátja lelkére, „...ez a szárad feladata” — írta a költőtárs, aki neki a XIX. század „lángoszlop”-poéta ideálja volt — vagyis a társadalom- szolgálat morális parancsa Arany számára olyan útravaló és egész életre szóló irány- mutatás volt, melynek hitelét a nagy barát segesvári önfeláldozása adta meg végérvényesen. Az örökségnek ezt a „mandátumát”, a nemzeti elhivatottságot megtagadni Világos után már nem lehetett. A demokratikus nemzetesz- ménynek és népiesség költői programjának hatásfokát, a közösséget fogva tartó szug- gesztívitását Arany ritka esztétikai ereje, nyelvteremtő zsenije biztosította. Ady szavát kölcsönvéve „teljességes” wagy művész volt Arany János — képei mindmáig utóléraz ej, Dühöng < déli szél”, ,,Fel hőbe hanyatlót a drégeli rom Rá visszasüt < nap, ádáz tust napja”. „Ed wárd király angol királi Léptet fakó lo ván. Körötte csend, amerrt ment És némc tartomány” — és még sorolhatnánk sokáig e sorok mindmind a vizuális szemléletességnek tökéletes megnyilatkozásai, a magyai nyelv képi és jelképi tömörítő készségének reális érzékle- tességének gazdag leleményű kiaknázásai. hetetlenek, a látomás fényével égetik az olvasókba mindazt, ami az alkotó lelkivilágának vágya és törekvése volt. Híres, szállóigévé vált sorai rendszerint egy-egy nagyszabású kép, gazdag árnyalatú, színváltó látvány nyelvi realizációi. „Mint, ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, Messziről lobogva tenger pusztaságon”, „Őszbe csavarodott a természet feje, Dérré vált a harmat, hull a Iák levele”. ..Sűrű-setét ISO esztendeje született a magyar szó és nyelv mindmáig legnagyobb művésze, Arany János, akinek költői műved Petőfi—Ady—József Attila hármas csillagképe mellett talán leginkább közelítik meg azt a demokratikus, népi magyarságeszményt, mely irodalmunk sok évszázados fejlődése során kialakult. Nevének csengése egyszerre idézi bennünk a népi természetesség, közvetlenség és egyszerűség A politikai irodalomról szök va először is Mocsár Gábor könyvét említjük meg. A Nálunk vidéken szociográfiai írások gyűjteménye. Kettő közülük, Az első és az utolsó, valamint a Léptékváltás vidé* ken már megjelent folyóira-i tokban, és mindkettő nagy feltűnést keltett. Ennek az elfelejtett műfajnak újjászületése csak haszonnal jár és Mocsár Gábor ma egyik legjobb művelője. Wilfred Burr chettnek, a világhírű újságírónak, a lassan már állandó vietnami tudósítónak műveit jól ismerik nálunk. Üj könyve nem a dél-viet.nami har-t cokról, hanem a Vietnami Demokratikus Köztársaságról szól. A könyv címe: Élet a bombák füzében. Végezetül örömmel közöljük, hogy megjelent a Kartográfiai Vállalat kiadásában a Képes politikai és gazdasági világatlasz. Adatai és térképei rendkívül hasznosak, kár, hogy a képek nem sgy ilyen drága és reprezentatív atlaszba valók, hanem egfeljebb egy napilap vasárnapi mellékletébe. íelkialtassal jellemzett, hogy „milyen nagy dolog egy de- tektív-regény, ha jó”, a másik Jókai műve A lélekidomár. Mai tárgyú regény Pálfalvi Nándor kis alkotása, a Csoda Lomboson. Ebből készült a Büdösvíz című film. Immár hatodik kiadásban, újra megjelent Bókay János Bohémek és pillangók című életrajza Pucciniről. Az elmúlt, héten Orrm-ro legszebb meséi németül érkeztek Miskolcra. Most már magyar fordításban is kaphatók. Költészet, regény, világpolitika egyaránt szerepel az elmúlt héten Miskolcra^ érkezett könyvek között. Sőt, még szociográfia, ez az újra felfedezett hasznos műfaj is. Kezdjük a költészettel. A szürrealista költészet megteremtőjének, Apolinaire-nek válogatott versei ízléses kiadásban találhatók a boltokban. Két örökké új klasszikus művet is újra kiadtak. Egyik Dosztojevszkij regénye, a Bűn és bűnhödés, amelyet annak idején Babits Mihály azzal a Encsi édesség negyven községnek el édességgel. A cukrászüzem termékeit heti három gépkocsijárattal ma már negyven községbe juttatják d. A kis falusi cukrászdákban, falatozókban egyre több Bncsen készített cukrászsüteményt igényelnek. Megrendelésre egy-egy nagyobb falusi lakodalom minden édességszükségletét elkészítik, és házhoz szállítják. Az elmúlt esztendőkben jelentősen fejlesztették az en- csi földmüvesszövetkezeti cukrász termelőüzemet. A valóságos kis „tortagyár” egy-egy „erősebb” hónapban százezer forint körüli cukrászsüteményt és más édességet készít. Nemcsak a járási székhely közvetlen környékét, hanem szinte az egész Hemád völgyét, a Szárazvölgyet is innen látják gyénél készítették el a népmozgalmi statisztikát a jegyző által szolgáltatott adatok alapján. Egyik községi jegyző 1892- ben elmulasztotta határidőre kitölteni a blankettákat. Minthogy az írásbeli sürgetéseknek nem volt eredményük, a vármegye alispánja rásürgönyzött a jegyzőre hivatalos hangon: Községe népesedési mozgalmáról azonnal terjesszen be jelentést. Alispán A jegyző tüstént feladta a következő választ: Községünkben a nép csendes. Mozgalomról szó sincsen. Népszava ide nem jár. Egy Pest megyei jegyzőt 1888-ban elkövetett kisebb-na- gyobb mulasztások miatt ösz- szesen 800 forintra lúgó bírságban marasztaltak el. Az agyonbírságolt jegyző azonban addig-addig folyamodott a bírságok elengedéséért, míg egy szép napon tudtul adta neki a magyar királyi adófelügyelő. hogy 1200 forintra emelkedett bírságai legkegyel- mesebben elengedtettek. A jegyző persze nagyot nézett a hivatalos átirat elolvasása titánt hogy a 800 fosok pályázó volt, mert az ál- . lás nemcsak fizetéssel járt, hanem szép egyenruha, sőt, kard viselése is emelte annak díszét. Az állásától megvált kisbírónak le kellett vennie a rangot jelentő ruhát, pedig alig egy hónapja csinálta a dicsényi szabó. Éppen ez utóbbi körülmény adta az elöljáróságnak az ötletet ahhoz, hogy az állás betöltésénél ekként intézkedjék: „.. .az lesz az új kisbíró, akire a ruha minden igazítás nélkül ráillik.” A csányi elöljáróság 1880- ban az üresedésben volt két kisbírói hivatal betöltésére „árlejtést” tartott. Megjelentek az ajánlkozók a községházán és felhangzott a különös kérdés: — Ki kér kevesebb bért? Szép számmal gyűltek ösz- sze a kisbíró-jelöltek, minek következtében a község „árlejtéssel” elérte, hogy 206 forinttal olcsóbban jutott kis- bíróhoz, mint amennyi elő volt irányozva. ÉS A JEGYZŐK... A* anyakönyvi törvények életbe lépése előtt a várröeAz a terűlet a K. and K Monarchia, a Horthy-fasizmu: korában, amelynek szabályai korlátái és parancsai irányították az állampolgárok cselekedeteit, s amelynek útjai ti Laiomfákkal, engedélyekkel ét rendeletekkel voltak kijelölve — ez volt a Tekintetes Köz- igazgatás. Bár a maguk korában, megjelenésükkor nagyon is komolyak voltak £ felidézett esetek, mai szemme nézve már kissé más a véleményünk. SZELLEMIDÉZÉS Hajdanában még a szellemidézés sem volt probléma i közigazgatásban, mint azt a: alábbi idézés tanúsítja: „Cegléd-utca 30. számú háznál elhalt özvegy Kerekes Lászlóné, Márton Polexina folyó hó 28. napjára délelőtt IC órára a városházánál levő tanácsnoki terembe ezennel meghívatik. Kelt Debrecenben, 1884. évi december hó 21-én. Kovásznay aljegyző.’' AZ OJ KISBÍRÓ KINEVEZÉSE Dicsény községben megüresedett egyszer » kSsbírdeág
