Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-26 / 73. szám
6 fSZAKMAGTAROKSÄÄG VaMtnwrp. 1967. március ?3. ■ ' - I Horváth Zoltán rajza. Willi dm ...iiMWmwrM« ............................................................................. Ú jabb IBÜSZ-kiadvány külföldi utakhoz Néhány nappal ezelőtt adtunk hirt róla, hogy megjelent az Utazzon velünk című IBUSZ-kiadvány, amely több érdekes külföldi útvonal programját tartalmazza. Azóta újabb füzet látott napvilágot, Hasznos tudnivalók, külföldre utazók részére címmel. Szükség volt megjelentetésére, hiszen naponta sokan felkeresik az IBUSZ megyei irodáját is, mint erről Tózsa István irodavezető is beszélt. A kiadvány elsősorban azoknak szól, akik egyéni külföldi utazásra készülnek. A tájékoztatóban megtalálják az úti előkészület különböző módozatait, s egyben bizonyos segítséget is kapnak az utazás technikai előkészítésére. Szó van a füzetben az utazással kapcsolatos általánqs tudnivalók mellett az útlevél kiadásának módjairól, a nyugati turistaútlevelek kérelmezéséről, látogató-útlevél kiadásáról, bolgár, csehszlovák és lengyel turistautakról, valamint vízum, valuta, deviza- igénylés és menetjegy váltásról is. Végül néhány jó tanács található a könyv utolsó lapjain a turista utakkal kapcsolatosan. Tizenhárommal kevesebb analfabéta van Szemerén Emlékezetes záróvizsga volt a napokban Szemere község általános iskolájában. Valóságos kis ünnepségnek számított ez az esemény. Tizenhárom olyan embert ünnepeltünk, akik korábban se írni, se olvasni nem tudtak. Tizenhárom cigányember ült be hónapokkal ezelőtt az iskola padjaiba, hogy megtanulja az írás-olvasás tudományát, s hogy ezután már egyiküknek se kelljen a hivatalos eljárások alkalmával szégyenkezve kézjeggyel rögzítenie az írásos okmányokat. Életüknek olyan lényeges tette volt ez, hogy megérdemlik érte neveik felsorolását: Kiss Imre, Kiss Im- réné, Horváth Lászlóné, Ősanya Jenő, Horváth Béla, Ősanya Ákos, Nagy Lászlóné, Galyas Istvánné, Kiss Pál, Hor- irátti János ne, Horváth Fáni, Kiss Vincéné és Magyar Ilona ismerkedett meg a betűkkel. A legidősebb hallgató az 57 éves Horváth Béla volt, aki jeles eredménnyel végezte el az első és a második osztályt. Egyébként hárman lettek jelesek és az átlagos tanulmányi eredmény 3,5 volt. A lelkiismeretes nevelői munkából különösen Petró Bálint és Petró Bálintné vette ki részét, s az ő minden estét lekötő munkájuknak, szorgalmas tevékenységüknek is köszönhető ez a siker, amelyért azonban természetesen a családi gondok közepette tanuló embereké a fő érdem. Reméljük, hogy ez a 13 cigányember követendő példát mutatott a község többi analfabétája számára. Bényi Bertalan Szemere Három tavasz — három nemes tett Történelmünk három dicső tavaszát ünnepeljük az idén. Az évfordulók méltó megünneplésében részt vesznek az ifjúság legíiatalabbjai: a kisdobosok és az úttörők is. „Pirosló arccal és piros zászlókkal” ünnepelnek, szép cseleke detekkel igyekeznek bebizonyítani, hogy mi mindent tudnak a gyerekek. Üj akció kezdődött. Három nemes tett elvégzését ajánlotta fel sok úttörő őrs a három tavasz emlékére. Ápolják, gondozzák a hősök sírjait, virágot ültetnek, s az évfordulón őrséget áLlnak, megkoszorúz- j zák a felszabadítók emlékműveit. Részt vesznek az évfordulók megünneplésében a KISZ-fiatalokkal együtt. Vállalták azt is az úttörők, hogy hulladékot gyűjtenek az ipar számára. Az őrsök feljegyzik nemes tetteiket, s a május 20-ig tartó verseny eredményét a _ megyei úttörő elnökség tudatja majd velük. Hosszúkás, meredek favá- lyűban fut le az átlátszó, tiszta víz, lebukik a hatalmas, mozdulatlan kerék mellett, és fehér tajtékot verve érkezik a kövekre. Onnan apró hullámokat, ugrálva, majd néhány méter után elsimulva halad tovább. Régi patak, hasznos patak. I Télen sem fagy be. A kácsi- ak valamikor ebben áztatták a kendert, sulykolták a_ i vásznat, a ruhát. A faluban- úgy tudják, hogy Árpád vezér is megitatta benne lovát. De ha ilyen nagy szolgálatot nem is tett a patak, mást mindenképpen tett:- hosszú ideig, talán évszázadokig hajtotta a partján álló malmot, melynek hatalmas fakereke mellett most lebumost már azok is állnak. Messze földről jártak ide szekerek, fogatok. Az Alföldről is jöttek gyakran, mert az itt őrölt lisztnek jó híre kelt. De most pihen a malom. A kanalak nem mozognak, a pihentetőben nincs a búza, a hengerszékből. sem hallik semmi zaj. A vastag oszlopon szegre akasztva, ki tudja mióta áll már mozdí; L kik a kövekre. Mert a malom is nagyon öreg. És a kor jobban is megviseli, mint az örökké mozgó, eleven, még télen sem pihenő, keskeny patakot. Vastag kőfalai között hűvösség fogadja a belépőt. Hűvösség és sok, régi felszerelés. Bodnár Sándor, a néhány évvel ezelőtt még működő malom vezetője, aki most a darálót kezeli, természetesen töviről-hegyire ismeri a felszerelést, az egész épületet. És persze dicséri. Hogy jó malom, megbízható malom volt ez mindig. A másik kettővel együtt. Mert a faluban lejjebb még két vízimalom dolgozott, de Pihen a malom tatlanul a körömfa. Valarpi- kor erre a fára fektették’ a hatalmas zsákokat, hogy könnyebben tudják emelni. Nyolcvan, száz kilós zsákokat, de még nagyobbra, 180 kilósra is emlékeznek. — A vám miatt készítették a nagy zsákokat — mondja Bodnár Sándor. — A malomban ugyanis minden zsákból egy ficsorral vettek ki, akármilyen nagyságú is volt az a zsák. — Ficsor? Az mi volt? — A ficsorba kilenc liter fért. Egy zsák vámja — mondja az ajtón belépő idősebb férfi, aki botjára támaszkodva áll meg a helyiségben, és Otthonosan riéz körül. Szalay Árpád a neve, valamikor szintén sokat dolgozott a malomban. Szereti, tiszteli most is. Szívesen, élvezetesen beszél a különböző szerszámok rendeltetéséről, a malom berendezéséről. Nem nehéz elhinni a sok dicséretet. Az Árpád vezér lovát itatta patakról, és a partján tömörülő, öreg malomról. Sokak szerint most is az lenne a legjobb, ha a malom dolgozna. Három malom is van a községben, és a kácsiak mégis Tibolddaróc- ról cserélik a lisztet, ahová Mezőkövesdről szállítják. A kis patak hajtaná tovább az öreg, erős malmot, hiszen bírná az most is. A nagy kerék mellé ereszkedünk, ahonnan a sietős űtú patakocska a kövekre bukik. Bodnár Sándor kiemel egy deszkaajtót, elzár vele egy nyílást, és a patak máris a kerék tetejéről fröccskölő- dik. A kerék néhány másodpercig mozdulatlanul áll továbbra is, de a friss viz lassan felébreszti. Mozdul, majd ütemes forgásba kezd. Most nem az egész malmot hajtja, csak a darálót. Az ajtózár azonban visszakerül előbbi helyére és a víz újra a kerék mellett zubog. Az újra mozdulatlan kerék mellett. Pihen az öreg malom. Sok-sok év munkáját piheni. Csak a patak nem nyugszik egy pillanatra sem. Örökké megújulva, megfrissülve bukdácsol a köveken. Priska Tibor ______________________________ A Hétköznapi fasizmus szellemében {1967-ben S’ Uj szovjet dokumeiituiiirilm készül Mihail Romm világszerte ismert szovjet filmrendező, akinek a Hétköznapi fasizmus című, megrázó erejű filmje nálunk is feltűnést keltett, jó példájával — úgy látszik — iskolát csinált. Tanítványa Va- szilij Ordinszki, Konsztantin Szimonovval, az ismert íróval és Jevgenij Vorobjevvel, számos filmforgató könyv szerzőjével, hasonló kísérletbe kezdett, mint amivel mestere, Romm remekművet alkotott. Ordinszki két társával együtt körülbelül másfél évvel ezelőtt kutatni kezdett Moszkva, Varsó és Berlin levéltáraiban az 1041-es háborús tél eseményei után. A nagy szovjet filmrendező-elődök, Einsenstein és Pudovkin nyomdokain haladva, Romm közvetlen útmutatásait követve, valóban korszakot dokumentáló filmet akarnak készíteni arról az időről, amikor Moszkva alatt megállították és először verték vissza a német hadakat. Totális dokumentum A három szerző nem a szokásos háborús dokumentumfilmmel akarja meglepni a világot. A nagy elődök példáján felbuzdulva, totális dokumentumot akarnak a világ elé tárni. Nemcsak a szovjet front harcait akarják ábrázolni, hanem mindazt, ami ezzel összefüggött a világpolitikában. Vagyis meg akarják közelíteni a totális igazságot. hoff asszony, akit meg is szólaltatnak. Marcel Proust módszerével a jelent a múlttal keverve szinte az „eltűnt idők nyomában” kutatva szólalnak meg a hadsereg vezető mar- salljai otthonukban és láthatók a korabeli híradókban is. Zsukov marsall el is mondja, hogy a támadás tüzében bizony nem voltak tisztában Vele, vajon tudják-e tartani Moszkvát. Konyev és Roko- szovszky marsall is megjelenik a filmben előbb otthonában öregen és pár perc múlva ott harcol a 26 évvel ezelőtti fronton. Külön érdekessége lesz a történetnek, hogy az események után kutatva megtudták, hogy élnek még ketten azok közül, akik a volokalamszki országúton 1941 telén, addig tartóztatták fel a német tankokat, amíg le nem kaszabolták őket. Akkor azt hitték a szanitécek, hogy valamennyi ottfekvő halott. Ma már tudják, hogy ketten életben maradtak, megkeresik őket és bemutatja a film is személyüket. Még érdekesebb eset is kiderült! Akadt egy asszony, aki az előretörő német tankok mögött, tehát az elfoglalt területen, valahogy telefonhoz jutott és a frontvonalon át sikerült egy el nem vágott telefondróton keresztül értesítenie a moszkvaiakat, merre vannak a német tüzelőállások. Hogy a németek nem törtek be Moszkvába, az ennek az asszonynak is az érdeme. Az asszony nevét eddig nem sikerült megtudni, mégis a telefonálási jelenetet filmre viszik, abban a reményben, hogy ha még él, a filmről tudomást szerezve talán jelentkezik is. Végül látható a filmen az is, amit von Schablendorf, a hitleri főhadiszállás egyik beosztottja jegyzett fel. Hitler ugyanis kijelentette bizalmasai előtt, hogy felrobbantatja a Volga Moszkva feletti duzzasztógátját és vízzel önteti el a várost, hogy tó maradjon a helyén mindörökre. Sztálin hibás értékelése, a hadsereg kezdeti felkészülése ellenére a szovjet emberek hősiessége mégis megmentette Moszkvát, — ezt dokumentálja majd ez az újszerű eszközökkel készített film. Máté Iván fíirtlíí épül Külikábrányban Régóta tervezik már Bükk- ábrányban, hogy egy tisztasági fürdőt építenek. Nagy szükség lenne rá, sok házban nincs fürdőszoba. Négy esztendeje tartalékolják már a pénzt a községfejlesztési alapból, s az idén hozzákezdenek az új létesítmény építéséhez. A csaknem 1 millió forint értékű épületet előreláthatólag 1968 végére adják majd át rendet- tetésének. Fejlődik Három kilométernél is többet gyalogolnak mindennap a Lator-telepi gyerekek, míg Sályba érkeznek, az iskolába. A- kis település gondjai most helyet kaptuk a község- fejlesztési tervek között. Hamarosan egy tanteremmel bővítik az általános iskolát, hogy ne Sályba menjenek a gyerekek. Építenek egy kultúrtermet is. Újságárusító automata Ennek érdekében Sztálin személyét úgy jelentetik meg, ahogy 1941. május 1-én a Vörös téren megjelent a dísztribünön. Noha ez az ünnepség alig néhány héttel előzte meg a háborút, a meghívottak sorában még mindig ott volt a moszkvai német nagykövet, mert Sztálin, aki csalhatatlannak tartotta magát, el sem tudta képzelni, hogy Hitler megtámadja, miután ő ezzel nem számolt. Hiába jelentette a Tokióban élő dr. Sorge, az ottani német nagykövetség Moszkvának dolgozó embere, hogy a németek támadásra készülnek, Sztálin nem hitt benne. Nem zavartatta magát a tényéktől. A filmből kiderül azután az is, hogy ez a sztálini álláspont milyen károsan hatott a háború elején, amikor a szovjet hadsereg nem készült fel kellően a támadásra. A Rote Kapelle és a három marsall Megjelenik a filmben a ma már ismert, berlini, Rote Kapelle fedőnevű, illegális kommunista szervezet egyetlen ki nem végzett tagja, Grete KuckŰjságárusitó automatákat helyeznek cl hamorosan a fővárosi ideákon. Az NDK búi vásárolt berendezésekbe kétféle újságból 500 500 darabot helyezhetnek.
