Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

esZAKM AGTAROKSZAG Tasárjiip, 136T március ?A Heti külpolitikai 0 ban továbbra is eltérnek egrJ mástól a vélemények. F.zér a szocialista párti Arbeitei Zeitung bírálta a Klaus-kor mánvt. mondván, hogy ..a kor mán.v külpolitikájának hibáji cppen az. hogy makacs cső könyössóggel mindig mindén egy lapra, a Közös PiacrJ lesz, s nem akarja belátni hogy ez a kártya nem utóké' pes". Klaus maga is elismerte bőgj’ a Közös Piachoz vak osztrák csatlakozással szembe' ni szovjet aggodalmak „Auszt­ria függetlenségének és ön­állóságának féltéséből ered­nek”. T Ázsia és Európa után pil­la irtsunk Afrika térképére ahonnan az elmúlt napokban két kis ország eseményei ke­rültek a világlapok címolda­lára. A vasárnapi népszava­zás után Francia-Szomáliföl- dön, Djibutiban tüntetései robbantak ki: az ellenzék vá­lasztási hamisítással vádolj! a hatóságokat. A franciák most. egyszerűen deportálni akarják gyarmatukról az el­lenzéket, Szomália viszónl ENSZ-megfígyelőket kért. 1F Sierra Leonéban is válasz­tásokat rendeztek, ahol az elsé eredmények szerint Margai miniszterelnök pártja veresé­get szenvedett. Mivel az ellen­zék vezérét az angol főkor- mányzó túlságosan hamafi még a végeredmény közzété­tele előtt kinevezte miniszter- elnöknek, Lansana vezérkari főnök vezetésével a hadsereg vette kezébe a hatalmat. Lan- sana indoka, hogy — úgy“1 mond — megakadályozza egf nyíltan amerikai orientációjú „libéria! típusú” kormány hí­va falba lépését. Kérdés, hogy a hadsereg átadja-e a hatal­mat, a most megválasztott paH lament által kinevezendő, kor­mánynak, vagy eggyel töbti lesz a katonai rendszerek szás ma az afrikai kontinensen? Johnson elnöknek Kiesin­ger kancellárhoz intézett le­vele után most Humphrey, az Egyesült. Államok alelnöke írt levelet Willy Brandt külügy­miniszternek. Tartalmából annyit árullak el, hogy az amerikai alelnök ismét bizto­sítja a bonni kormányt, hogy nem fogják figyelmen kívül hagyni azokat a meggondolá­sokat, amelyeket Bonn az atomsorompó egyezménnyel kapcsolatban hangoztatott. Humphrey egyébként a kö­vetkező hetekben két ízben tesz látogatást Bonnban. Már­cius 29-én nem hivatalosan a nyugatnémet fővárosba érke­zik, ahol Willy Brandt-tal j Szovjet diplomaták kitüntetése Internacionalista harcosok visszaemlékezései magnószalagon Az 1917-től 1945-ig terjedő Időszak történelmi eseményei­nek jelentős epizódjait idézik fel azok a magnószalagok, amelyeket az általános isko­lák nyolcadik osztályos törté­nelem óráin forgatnak majd le. Egyebek között hallhatják a diákok annak a találkozásnak a történetét, amely Lenin és a párt megbízásából nála járt Németi Lajos között zajlott le. Pt főnyi Antal író — aki a legendás aranyvonat kísé­rői közt volt — a magyar ha­difoglyoknak a Vörös Hadse­reg harcaiban való részvétel­re, a külföldi intervenciós csapatok elleni küzdelemre emlékezett vissza. Kahána Mózes a Magyar Tanácsköz­társaság honvédő harcairól szól, Gáti Ödön a buchen- waldi koncentrációs táborról, a kommunistáknak az oda hurcolt gyermekek megmen­téséért folytatott küzdelmé­ről számol be. Több vissza­emlékezés foglalkozik a má­sodik világháború éveiben ki­bontakozott antifasiszta ellen­állási mozgalmakkal. A Göm­bös-szobor felrobbantásának történetét Padányi Mihály, akkor illegális nevén „Ma­rót”, a robbantási akció egyik részvevője mondja el, A hangszalagok használatát az 1967—68-as tanévben kez­dik meg az iskolákban. A Johnson—Ho Si Minh le­vélváltás nyilvánosságra hoza­tala, a guami haditanács és az agresszió kiterjesztését szolgáló újabb amerikai lépé­sek az elmúlt napokban ismét Vietnam felé irányították a közvélemény figyelmét A tá­bornokok voltak a hangadók a Guam szigetén rendezett ér­tekezleten, amelynek eredmé­nyei és visszhangja megerősí­tette, hogy a Johnson-kor- mányzat mindent „egy kártyá­ra” tesz fel Vietnamban: megpróbálja kierőszakolni a katonai győzelmet, még a jö­vő évi elnökválasztási hadjá­rat előtt. A Hanoiban közzé­tett februári Johnson—Ho Si Minh levélváltásból is kitű­nik, hogy az Egyesült Álla­mok a holdújévi tűzszünet, utáni napokat (amikor rövid ideig szüneteltették a VDK eb lenL bombatámadásaikat) po­litikai kelepcének szánta, s fö célja az volt. hogy elfogad­hatatlan feltételekkel a világ előtt a VDK-ra hárítsa a fe­lelősséget a bombázások fel­újításáért, A vietnami békéhez vezető egyetlen járható út a VDK bombázásának feltétel nélküli beszüntetése. Guamban viszont éppen a vietnami expedíciós haderő létszámának további felduzzasztásáról és a VDK elleni hadműveletek fokozásá­ról, s a háború indokínai ki- terjesztéséről tanácskoztak. Ezeknek a fokozott katonai erőfeszítéseknek az árnyéká­ban még inkább kétes értékű­nek tűnnek azok az amerikai erőfeszítések, hogy újabb lát­szat-intézkedésekkel próbálja „liberalizálni” a saigoni rezsi­met és elfogadhatóbbá tenni legalábbis a háborús szövetsé­gesek szemében. Ky tábornok­miniszterelnök azonban Gua^ mon elhangzott beszédében szerte foszlatta ezeket az amerikai reményeket, amikor „totális 'háborút," követelve nemcsak a bombázások kiter­jesztésére, hanem Laosz és Kambodzsa elözönlésére biz­tatta az amerikaiakat. A Kambodzsával kapcsolatos amerikai tervekről Norodom Szihanuk államfő is nyilatko­zott, leleplezvén a CIA ame­rikai hírszerző szolgálat elle­ne irányuló összeesküvését. te ki azokat a szovjet diplo­matákat és külképviseleti tisztviselőket, akik Kínában a ..vörösgárdisták” szovjetelie- nes kampányának tetőpontján, nehéz viszonyok között min­taszerűen és bátran teljesítet­ték szolgálati kötelességüket. A 189 kitüntetett között van Jurij Razduhov, a Szovjet­unió ideiglenes pekingi ügy­vivője, Ivan Vinokurov, a nagykövetség katonai attasé­ja, Oleg Jedanov, a konzuli osztály vezetője, továbbá az Aeroflot pekingi irodájának egyik munkatársa, a nagykö­vetség gépkocsivezetője és sokan mások. íróíanácskosás Beiruthan A Pravda közli tudósítóinak jelentését Beirutból, Libanon fővárosából, ahol szombaton nyílt meg az afro-ázsiai írók harmadik értekezlete. Bejrut­ban már több mint 40 küldött­ség gyűlt össze. Ankéí Miskolcon a tömegtakarmáuyok termesztéséről „Reméljük, hogy ezen az értekezleten erőteljesen és egyhangúlag kifejezésre jut. majd Afrika és Ázsia íróinak hangja a hős vietnami nép védelmében, s ez segítséget jelent vietnami testvéreink­nek” — Jelentette ki a Pravda tudósítóinak Zahír Szadzsad, az Indiai Haladó írók Szövet­ségének elnöke. Kína képviselői lemondták az értekezleten való részvé­telt. azonban Peking minden eszközzel megpróbálja zavar­ni e tanácskozás munkáját. A hírügynökségi jelentések kiemelik, hogy a 15 tagú szovjet delegációnak tagja Jevtusenko, az ismert szovjet költő is. A Magyar Agrártudományi Egyesület; Borsod. megyei szer­vezetének I állattenyésztési csoportja 1967. március 29-én, szerdán délelőtt 9 óra 30 per­ces kezdettel ankétot rendez a MTESZ miskolci székhazá­nak előadótermében (Szeme­re u. 4., I. em.). A nagyüze­mi tomegtakarmány-termesz- lés korszerű módszere címmel dr. Kurnik Ernő professzor, a Délkelet-dunántúli Mező- gazdasági Kísérleti Intézet igazgatója tart előadást, mely­nek során ismerteti az általa vezetett intézet kísérleti ered­ményeit, mindazokat az isme­réteket, amelyek a nagyüzemi tömegtakarmány-termesztós gazdaságos biztosításához el­méletileg és gyakorlatilag szükségesek. Miként az szak­mai körökben ismeretes, Kurnik professzor az utóbbi Időben a nagyüzemi tömeg- tákarrnány-lcrmesztés nagyon; gazdaságos és korszerű mód-! szereit dolgozta ki, illetve; már alkalmazza a ' gyakorlati j termesztésben is, Borsod me­gyében azonban a gyakorlati; termelők még nem nagyon j ismerik ezeket a módszere- j két, s. a tömegtakarmányok; termesztésével problémák is j MisWcialí szeresse; az országos fodrászverseuycn j (Levelezőnktől.) Mint isme-; retes, március 12-én tartották; meg Budapesten a fodrászok; országos versenyét. Az országi 19 megyéjéből érkezett cso-j portok között részt vett a| Borsod megyei Fodrász Ktszj több dolgozója, mint Bánhídi; Eva, Balia István, Fövenyesi; Attila, Magyar Miklós, Ber-| ger József és Kisgergely Zol-! tán. Szövetkezetünk csapata; Igen jó eredménnyel szerepelt; • versenyen, így a 19 csapat; gőzül a negyedik helyre ke-; rült i A mikor magához tért, furcsa, testnélküli : könnyű lebegést és jnagy, buta vidámságot, ér- ízett. Olyasformán fedezte fel [önmagát, mintha most, har- [rnincnégyévesen született vol- ■na meg, és először lenne ré- [szese a szellemi felvirradás- ■nak. A széles ablakon vir- ■ gonc fényt és megszűrt kék- ■séget locsolt be a tavasz. Csak ■ ezt fedezte fel. Ezekben a : pillanatokban nem érezte jmég, hogy szellemi léte mö- igött van egy testi léte js, [mert tudata csak nagyon ;lassan tákolta össze a telje- isebb valóságot. Hirtelen meg iis dermedt a könnyű lebegés, ia kékre szűrt fény összeku- iszálódott, az eszmélés vidám- isága rémületbe csapott át, jmert felfedezte a valóságot: [kórházban van! ösztönei Szökkenésbe lendültek, ugrá­lni akart, de mozdulata visz- Kzahőkölt, hirtelen jelezte lé­cezését a test: végigszántott idegrendszeren a szörnyű fáj­dalom. Kiáltott is, hogy „jaj”, |de hangja ugyanúgy megtör Ipant, mint mozdulata és ; visszazuhant az ájulásba. ; Szellemének második meg- [virradása sokkal valóságosabb |és erőteljesebb volt. Nevét ; hallotta. ; — Vályi úr..! Mintha a kis Tüköri llus ; kiabálna — felíró a telepen j—, biztosan telefonhoz hív a [főnök-.. Erre a gondolatra ; később, hetek múlva is em- ! lékeze tt; mentőorvostő! tudta. Az mondta el, hogy egy kislány miatt történt a baleset A kislány átfutott az úton. — Neki nem történt baja — hal­lotta ismételten Vályi, de úgy, mintha • hang messzi­ről jönne. Napok teltek el így. Vala­hányszor felébredt, vagy el­gondolkozott, Vályi mindig a kislányt látta. Később már arra is emlékezett, hogy a kislánynak piros sapkája és barna kabátja volt. Még hó­napok múltán is látta, hogy átfut az úton. Vályinak három bordája és a jobb lába tört el. A láb nyíltra tört. Amikor már túl volt a nagyobb fájdalmakon, a sima hajú orvosnő elme­sélte, hogy harminc deci vért kapott. Ezen elgondolkozott. Akkor már nem voltak fáj­dalmai cs rendesen tudott gondolkozni. Néhány nappal később írt egy levelet. így kezdődött: „Kedves Ismeretlen véradó bajtárs! E sorok Írója a le önzetlenül adott véred­nek köszönheti életét. Bizo­nyára nem fr mindenki leve­let, aki a véredből kapott, éppen ezért engedd meg, hogy az ő nevükben is köszö­netét mondjak neked, és sok­szoros hálámat tolmácsoljam. Én nagyon jól tudom, mit jelent vért adni. Megmentett emberi életek százait és ezre­it jelenti. Azért szólítalak baj társamnak, mert kilenc év óta én is véradó vagyok ...” A levél megírása után man­kói segítségével bement az orvosnőhöz. — Doktornő ..; Én holnap már hazamegyek ... Megkér­hetném valamire? «— Teesék, Vályi úr, csak nyugodtan. —- Vályi úr, nyissa ki a sze­mét ..; Úgy ni.. s Az ilyén szép kék szemet nem szabad sokáig csukva tartani. | Csodálkozva nézett a nőre, aki az ágya mellett állt. — Hiszen ez nem a kis Tüköri IJus;.. Az szőke és tornyos- hajú . -.. Ennek meg sírná, fe­kete haja van .., Mit akar ez velem?... Honnan került ide? — Szemhéja visszacsukódott. Erezte, hogy valaki a csukló­ját fogja. Pulzus jó — hallotta á hangot, de mintha álmodna. — Nővér, kérem, adjon teát a betegnek. i • Mintha megindult volna va­lami agyában. Az agysejtek éledtek cs felébresztették az emlékeket. Tisztán, világosan folytatódott a gondolatsor és képpé változott az emlékezés tükrében ... Ragyog a reggel i kacér napsütés. Fent fátyol­ként lebeg a végtelen. A szé­les utca tiszta és csábító. A motor úgy megy, mintha a hosszú téli pihenő után gaz­dájával együtt élvezné a vág- latás örömét és a napfénybe szélesedő szabadságot.; > A telep kínt van a város szé­lén: tágas udvar és hosszú raktárépületek ..: A kis Tü­köri llus kiabál: vezető kar­társ! ... Vályi kartárs!... Fe­ri bácsi!,Ma három vagon áru érkezik... Biztosan ki­jön s nagyfőnök is. Egész té­len csak kétszer volt kint. Netn szereti a hideget.. A te­lepen mindig csípő« a izéi, — Azt. szeretném tetőn b megvannak-« itt a vér-törzs* lapok? •— Hogyne, Vályi flr, termői szetesen: megvannak. — Akkor nagyon megkércr* a doktornőt, hogy ezt a 1«* velet szíveskedjék legépeltet* ni több példányban és elkül* deni azoknak az embereknek! akiknek a véréből kaptam. Az orvosnő elvette a leve* let, átfutotta és elmosol)'«* dott Most nem volt fárad*- Most cigányosan barna é* kislányosan huncut volt a* arca. örömmel vállalkozott 3 feladatra, Rendben van, Vályi úti nagyon szívesen teljesítem * kívánságát — mondta és e'* tette az írást — Megkérem 3 nővért, hogy keresse ki * címeket, és rövid időn belíú elküldjük a leveleket — Köszönöm. Nagyon sző* pen köszönöm — hálálkodom Vályú — Igazán nincs mit M ár otthon volt Válj* Ferenc, és sajá* nyolcéves kislányán*® segített számtanpéldákat e$i* nální, amikor csengetést h**' lőtt. Ki bicegett az előszobád* és ajtót nyitott. A posta* csengetett. Egy ajánlott lev'** let hozott. A kórház küldte Vályt gyorsan íeltépte, meri nem tudta elképzelni, ml tf" hét benne. Olvasni kezdői „Kedves ismeretlen vére1*, bajtársi”... Percekig azt hm te, hogy tévedés történt, később felfedezte az orvos«' írását Is: „Kórházunkban a saját, véréből kapott, (gv 3 köszönet ont is megilleti.* ' Humphrey az NSZK-ba latosat folytat tanácskozást. Április 15-én azután hivatalos látoga- j tást tesz és ekkor találkozik | Kiesinger kancellárral is. Bejelentettek, hogy Hum- phrey-val egy időben Bonn- ; ba érkezik Nicholas Katzcn- ; bach amerikai külügyminisz- ! ter-helyettes is. Bonnban nagy elégtétellel í veszik tudomásul, hogy az Egyesült Államok felfigyelt a nyugatnémet kormány külön­böző kijelentéseire, amelyek­ben kifogásolták az amerikai —nyugatnémet viszony alaku­lását. Viszont Bonnban rámu­talnak arra, hogy Johnson a legutóbbi időben több ízben személyesen tett látogatást Távol-Keleten, különböző kon­ferenciákat vezetett, Nyugal- Németországba azonban „csu­pán" alelnükét küldi cl. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége rend­jelekkel és érmekkel lüntet­Szendrei József: KÖSZÖNET De most már kijöhet Szépen süt a nap ... !.. A kilométermérő hatva- nat. mutat. Az út széles és tiszta.. Messze, elöl egy autó­busz halad. Azt mar utói se lehet érni, mert átmegy a hídon. A telep ott van, balra, a folyón innen;.. A járdá­tól hirtelen előugrik egy gye­rek ... Kislány... A motor­tól tíz méternyire fut rá az útra.;. Fék!.:. De nem elég!.:. Balra, vagy jobb­ra?... Jobbra!;.. Fel a jár­daszegélyre! Szörnyű fájdalom szántott végig testén. S mintha ponto­san szíve alatt tompult vol­na el..-. Még mindig a kis­lányt látta. Hirtelen ugrik elő ..: Szemben, a híd felöl jön egy teherautó... rs zemhéja lassan szál­ja nyílt. Két ujjat látott egészen közelről. Az ujjak szemhéját érintették. Nem tudta, miért? Azután el­távolodtak az ujjak. Észre­vette a sima, fekete hajú or­vosnőt. Enyhe mosoly fedte be arcának fáradtságát. Még mindig a kislányt látta. — A gyerek? — kérdezte egészen halkan. Nem érezte és nem hallotta saját hang­ját. Csak a fájdalmat, a zsib­badást és a kábultságot érez­te. — A gyerek? — kérdezte megint. — Mi lett a gyerek­kel? — Jól van — válaszolt az orvosnő. — Neki nem történt, baja, — Az orvosnő ezt a Washingtonból a legutóbbi hó­napokban összehangolt hadjá­ratot indítottak Kambodzsá­nak a semlegességtől való el­térítésére. A dél-kelct-ázsiai eseményekhez tartozik az a legújabb hír is, hogy Francia- ország nem vesz részt a SEA- TO dél-kelct-ázsiai katonai paktum áprilisi tanácskozása­in. Párizs ezzel az elutasítás­sal valójában Washington vietnami, s egész dél-kelet- ázsiai politikájáról mondott újabb ítéletet... JL A vietnami agresszió árnyé­ka kezdettől fogva súlyosan nehezedett a nemrég újra kezdett genfi leszerelést tán gyalásokra, s most amerikai javaslatra hat hétig ismét szü­netelnek a tanácskozások. Az atomsorompő-tárgyalások má­jus 9-ig történt elnapolását azért sürgette az amerikai kormány, mert. „lélegzetvétel­nyi” szünethez próbál jutni — elsősorban Bonn ellenzése miatt. Az elmúlt, hetekben a nyugatnémet kormány széles körű propaganda-akcióba kez­dett az atomsorompó-egyez- ménnyel szemben, mivel - egy ilyen szerződés gátat vetne a nyugatnémet atomfegyverke- zés elé. Mint Humphrey' ame­rikai alelnök ezzel kapcsolat­ban elismerte, az Egyesült Államok „nem akarja keresz­tezni Nyugat-Németország jo­gos érdekeit”, bőgj' ezek az úgynevezett jogos érdekek mennyire jogtalanok, s milyen nagy veszélyt jelentene Euró­pa és az egész világ számára, ha a nyugatnémet militaristák atomfegyverekhez jutnának, arra rámutattak azokon a ta­nácskozásokon is, amelyeket egyes szocialista országok ve­zetői folytattak az elmúlt, he­tekben az európai biztonság kérdéseiről. Y Klaus osztrák kancellár moszkvai tárgyalásain az euró­pai kérdések mellett elsősor­ban a két ország kapcsolatai kibővítésének szenteltek fi­gyelmet. A jól alakuló szov­jet-osztrák viszony mellett Ausztria és a Közös Piac kap­csolatainak kérdésében azon­vannak. Éppen ezért jó len­ne, ha az ankéton, a lehető­ségek szerint, minél több termelőszövetkezeti szakember és gyakorlati vezető venne részt

Next

/
Oldalképek
Tartalom