Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-23 / 70. szám
4 ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök. 1967. március 23. Tájékoztatás és meditáció A húsigusé készülődése Az év második negyedében tizenegy ország mintegy negyven filmjét mutatják be a magyar premiermozikban. Glósz Ferenc, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat műsorosztályának vezetője tájékoztatott az új filmprogramról. — Az országosan meghirdetett filmeket kettő kivételével Miskolcon is bemutatjuk, illetve szerepelnek a MOKÉP által leadott bemutatási programban. E kettő közül az egyik Bondar csuk nagyhírű alkotása, a Háború és béke, valamint egy amerikai zenés film, amelynek címe Azok a nagynevű férfiak. E két film hetven milliméteres, sztereo eljár rással készült, s ezeknek kópiái csak Budapesten, áz e célra átalakított moziban vetíthetők. A későbbiekben természetesen hozzánk is eljutnak. — Hogyan oszlanak meg a várható filmek? — Tizenhét dráma, tizennégy vígjáték, két klasszikus, mű, öt kalandos és bűnügyi történet, egy munkásmozgalmi témájú, egy pedig dokumentumfilm. A magyar filmgyártást hat új film képviseli. Ezek között lesz Keleti Márton Változó felhőzet című alkotása, a Tízezer nap, Kosa Ferenc fiatal rendező és Sára Sánddr nagy hatású paraszttémájú filmje. Kormos Gyula rendezésében a Komlós János forgatókönyvéből készült Tíz perc az nagy idő című bur- leszk, Fehér Imre Harlekin és szerelmese. című alkotása, Zsolnay Pál Hogy szaladnak a fák! című mai témájú műve, valamint Heltai Jenő Jaguár című regényének filmváltozata Dömölki János rendezésében. Kiemelkedő film lesz még Az utolsó vérbosszú című szovjet—grűz alkotás, Fel lininek a. televízióban nemrég ismertetett Júlia és a szellemek című filmje, valamint egy érdekes szovjet—román kop- rodukciós film, a Veszélyben í az alagút. Aligha kell külön reklámozni az Irma, te édes című, kétrészes amerikai fii- j met, amelynek színpadi változatát már ismeri a magyar közönség. Megemlítem még a Regényes élet című szovjet- francia, valamint a Szigorúan ellenőrzött vonatok című csehszlovák filmet. Kiemelést ér- I demel még a derűs filmek kategóriájából Machiavelli Mandragora című darabjának olasz—francia filmváltozata, az angol Folytassa, cowboyi Vittorio de Sica Tegnap, ma, holnap című színes filmje, és Louis de Funes három filmje: A főnök inkognitóban, Csendőrök New Yorkban, és a Fantomas visszatér. — A most záródó negyedévben nem mutattak be a miskolci premier-mozikba minden meghirdetett filmet, mások pedig igen rövid időre kerültek csak műsorra. Ugyanakkor nagyon sok volt a kasz- szasikeres filmek felújítása. Mi ennek az oka? — Tagadhatatlanul alacsony a mozik látogatottsága. Ennek oka részben a televízióban keresendő, részben a műsorra tűzött filmek egyikében- másikában. Például januárban Borsod megyei szinten a mozik kihasználtsága, illetve látogatottsága 51,6 százalékos volt, februárban pedig 49,3. Tehát ez azt jelenti, hogy félig! üres mozitermek előtt vetítettünk. Mi vállalat vagyunk, rendkívül szoros bevételi kötelezettséggel, s ez bizony szükségessé teszi a kasszasikeres filmek gyakoribb vetítését. Ez az oka a reprizedésnek, és emiatt maradhatott ki egy-két film a programból, illetve nem premier moziban, hanem valamelyik kis moziban volt a bemutatója. © Ezt az érv st persze nehéz elfogadni. Még akkor is. ha egy kereskedelmi vállalkozás szempontjából logikusnak tűnik. A visszás helyzet abból adódik, hogy a filmforgalmazásnál mindinkább a merkantil jelleg kerekedik a tudatformáló művészeti, szórakoztató. népművelési jelleg 'fölé, A film szórakoztatóipari termékké válik, ami a filmről kialakított álláspontunk szerint elfogadhatatlan. Megnéztük a két miskolci bemutató mozi januári és februári látogatottsági statisztikáját. A leglátogatottabb film az együttesen vetített két Jó- kai-film volt, amelyek jóllehet, már az elmúlt évben is tíz napja vetítették, e két hónapban további 92 előadást értek meg a két bemutató moziban, megközelítőleg száz százalékos látogatottsággal. Nagy volt a látogatottsága A Mona Lisa tolvajának. Többször műsorra tűzték a Limonádé Joe, a Hajsza a gyémántokért, a Hófehérke és a 'hét vagány, a Drága John című filmeket, hogy a bevételi terven segítsenek. Az új filmek közül a Hölgyek és urak című francia filmet 21 előadásban mutatta be á Béke mozi 10 726 nézőnek. Az utószezont 18 előadásban 4500 nézőnek, ami mindössze 30 százalékos látogatottságnak felel meg, szemben az előbbinek mintegy 60 százalékával, a Szevasz Verát pedig csak 14 előadáson vetítették, holott az érte el a kasz- szafilmek után a legmagasabb látogatottságot S3 százalékkal. Sajnálatosan a Rózsafüzér című lengyel filmet mindössze egy előadásra, a Rövid emlékezet című francia dokumentumfilmet ugyancsak egy előadásra. a Láthatatlanok című szovjet filmet pedig két előadásra tűzték műsorra. Ehhez hozzátartozik, hogy a Rózsafüzér egyetlen előadásán 100 százalékos volt a látogatottság. E rövid felsorolás is érzékelteti, hogy a filmek műsorra tűzését is a várható érdeklődés, az ebből adódó várható bevétel szabja meg. A moziüzemi vállalat vezetői gazdaságossági tényezőkre hivatkoznak, s azt mondják, hogy az új gazdaságirányítási rendszer életbeléptével méginkább el fog tolódni a mozik műsorpolitikája, a. kommersz filmek, a közönségsikert Ígérő filmek javára. Nem hinnénk, hogy az új gazdasági mechanizmusnak ez célja lehetne. Alighanem ott keresendő a hiba, hogy a moziüzemi vállalatot éppúgy terhelik a tervkötelezettségek, mint egy iparvállalatot, vagy kereskedelmi vállalatot, holott itt a termék nem az eladott jegy, hanem a nagyközönség formálódó tudata, értékes időtöltése, a filmnek az emberekhez eljutó hatóereje. Ezt pedig nehezebb mérni, mint bármilyen árucikket. A film- műsorpolitikában felbukkanó és erősödő kereskedelmi jelleget nem , szentesítheti az új gazdasági irányítási rendszerre történő hivatkozás sem. Nehéz elfogadni, hogy a mozi csak a szórakozás helye. Hihetetlenül szegényes például a filmek propagandája. Különösképpen gyenge a nem kasz- szasikeresnek Ígérkező filmeké. Paradox dolog, hogy az eleve nagy közönségsikerre számító kettős Jókai-filmnek olyan külön ismertetőt is kiadtak, amelyet reggel minden városi lakosnak a levélszekrényébe bedobott a kézbesítő. De említhetnénk értékes filmet, amelyről a szokvány plakáton kívül semmi más úton nem értesülhettünk. Valamivel jobb propaganda és bizonyos szemléletbeli változás feltétlenül szükséges lenne a filmek forgalmazásánál. , Az új negyedév filmműsorát ismertetve, e kesernyés meditáció is szükségesnek mutatkozik. Benedek Miklós A Sárospataki Diáknapok rendező bizottsága már hónapokkal. ezelőtt megkezdte munkáját. Páldi Jeremiás, a rendező bizottság titkára már „veteránnak” számít, hiszen mióta találkozó hellyé alakult az ősi diákváros, a seregszemlék lebonyolítása az ő általa vezetett közösség vállát nyomja. Az idén mintegy 2000—2100 diák ad egymásnak találkát Sárospatakon. Hajdú-Bihar, Szabolcs és Borsod megye legtehetségesebb művészeti csoportjai, szólistái, szavalói mérik össze tudásukat Sárospatakon. Kétezer diák elhelyezése, étkeztetése és utaztatása nem kis gond. A rendező bizottság a korábbiakhoz viszonyítva sokkal jobb szálláslehetőségeket biztosít. Tavalyelőtt tornatermekben, betonpadlós helyiségekben helyezték el a fiatalokat, az idén kollégiumok, turistaházak és általános isíró—olvasó találkozók toezoKuvesden Mezőkövesden a járási könyvtár rendezésében áprilisra két író—olvasó találkozót terveznek. Április 2-án, vasárnap délelőtt 10 órakor Fazekas Anna ifjúsági író találkozik a gyermekolvasókkal a járási művelődési házban. A gyermekkönyvtár olvasói kis műsorral köszöntik az írónőt, a könyvtár pedig tombolát rendez Fazekas Anna könyveiből. Az írónő természetesen dedikálja is műveit ifjú olvasóinak. Április 20-án a Kortárs című folyóirat estjét rendezik meg. Ezen előreláthatóan részt vesz Simon István Kos- suth-díjas költő, a Kortárs főszerkesztője^ Benjámin László Kossuth-díjas költő. Veres Péter Kossuth-díjas író, valamint Fábián Gyula, a Kortárs munkatársa. A találkozó alkalmával könyvvásárt és tombolát rendeznek, amelyen a részvevő írók müveit sorsolják ki. Az írók természetesen ez alkalommal is dedikálják műveiket. kólái diákotthonok adnak szállást az ifjú versenyzőknek. Az étkezés már a korábbi években is kifogástalan volt, a színvonalat az idén is tartani szeretnék a patakiak. Napi háromszori bőséges eledelhez juthatnak a fiatalok, s így mind gondtalanabbá vehetnek részt a politikai és művészeti demonstrációban. . Miként az (előző években, az idén is autóbuszt biztosítanak a vendégdiákok számára. E járművekkel bekalandozhat- ják Fűzérradvány, Huta és a Zemplén hegység festői tájait. Páldi Jeremiás és a vezetése alatt dolgozó apparátus mindent megtesz, hogy a diákok jól érezzék magukat Sárospatakon. Mintegy 150 KISZ-lag dolgozott, s dolgozik az előkészületek során, ugyanennyien vesznek részt a lebonyolítási munkálatokban. A dekorációkkal és a lam- pionos felvonulással kapcsolatban még van némi gondja a rendező bizottságnak, ugyan- . is több mint húszezer forint- 1 tál csökkentették a korábbi költségvetést. De a patakiak reménykednek, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya és más szervek rgegértö támogatása révén a hiányzó forintokat is elő tudják teremteni, mert úgy érzik Patakon, hogy a diákok politikai és művészeti seregszemléje csak méltó és látványos külsőségek között bonyolódhat le. <p—n Zalka Máté ismeretlen fényképe A szerdai Lityeraturnaja Gazeta Zalka Máté eddig ismeretlen fényképét és napló- töredékét közölte. A fénykép 1917-ből származik, s egy hadifogoly-csoporttal együtt ábrázolja Zalka Mátét. A napló- töredékben a szerző arról ír, hogy Marx és Engels tanításával egy hadifogolytáborban ismerkedett meg először —, el„MIXEREK." — Hogyne tudnám! Mixereknek nevezik, kérem, az italkeverőket a vendéglátó iparban. — Sejtettem, hogy csak erre tud gondolni. — Miért? Talán vannak másféle, mixerek is? — Meghiszem azt! Nézzen ide: ezek az igazi mixerekl Robusztus gépeket mutat az idegennek a szerelő, aki a Borsod megyei Mélyépítő Vállalat gépjavító üzemében dolgozik. — Hiszen ezek gépek! — így az idegen. — Mégis kedvesebbek számunkra a legkedvesebb mixernőknél is — folytatja a szerelő. — Időt, fáradságot, anyagot takarítanak meg. Mert, tudja, eddig miként vittük a betont az építésekhez? Dömperekkel. — És most? Mit tudnak ezek a „mixerek”? — Képzelje, ezek menet közben, automatikusan keverik a betont, a rendeltetési helyen kiöntik, és még automatikus utánöblítőjük is van. Sokkal egyenletesebb minőségű betont kopnak így az építők, tehát stabilabbak lesznek a házak, anyagvesz- teség is kevesebb van, és rövldebb idő alatt, kevesebb fáradsággal dolgozhatnak a szállítók. öt ilyen lengyel gépet kaptunk az Idén. Tulajdonképpen Sztár teherautóra szerelt keverő berendezések ezek, mi azonban „mixereknek" nevezzük, (r) MOZIMŰSOR BfiKBs 23—29: A méltatlan öreg hölgy. Francia. Széle«! K: naponta f. 4, hn. 6 és 8. M. 26. f. 10 és f. 12: A leglassübb vonat* Ezúton hívjuk fel a kedves mozilátogató közönség figyelmét, hogy a miskolci Béke filmszínház pénztára április 1-től délután 1 órától tart nyitva. Vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9 órától este 8 óráig. „Kegyetlen fiam .. nyugodtan, jön a nagyapa, már itt is kellene lennie. t A nagymamával beszélhetek addig? — A nagymamával úgysem tetszik tudni szót érteni. A nagymama régóta beteg ... Várok. Körülnézek. Szegényes berendezés. 'Asztal, régimódi székekkel, szekrény, kopott szőnyeg. Rózsaszínű dunna magasodik az ágyon. Mö- güle halk sóhajokat hallok. Nyílik az ajtó. — A szomszédnak vittem a piacra a portékáját. Mindig kapok érte egy kis gyújtóst... Arca csupa-ránc. Fejét gyér haj övezi. Kabátja szürke és kopott. Mutatom a levelet. Forgatja a kezében. — Tessék elolvasni, rossz a szemem... Időnként szeméhez kap. Remeg a szájaszéle. Olykor indulatosan, máskor szégyenkezve bólogat, ahogy kerekedik a levélből SZ. M-ék tragédiája. „Lassan négy éve már, hogy öcsém állandóan zsarolja és ütl-veri szüléimét.... Alkalmi munkából él, s amit keres, elissza ... Zilüik. Egy fillért se ad haza. Sokszor jön hozzám édesapám s kér, menjek el hozzájuk éjszakára, mert fél, hogyha L. hazajön, megint megveri őket. Tegnapelőtt ismét nálam járt rémülten, ösz- szeverve, és panaszolta, öcsém nem nyugszik addig, amíg meg nem döglenek, tgy mondta az öcsém. Most nem mehettem apámmal, operáció után vagyok ... De mit is érnék vele, ha elmennék? Néhányszor már megvertem az ra. Jól jön az a kevéske gyűjtés és aprított fa ... — Van-e L-nek tanult mestersége? — Persze. Szabó. De csak alkalmi munkát vállal. Többnyire szenet pakol. Mert azért minden este fizetnek. És azt rögtön elihatja. És verekszik. — Akkor is goromba, ha nem iszik? — Akkor nem. — Miért nem járja ki, hogy vigyék elvonó kúrára? — Volt. inár. Ennek szigorúbb lecke kellene... Ha iszik, senki sem bír vele. Mit tegyünk, jaj, istenem mit tegyünk, hogy ne legyen ilyen gonosz... Félünk tőle. Egyszer megöl. Csakugyan mondta, hogy nem nyugszik addig, amíg meg nem döglünk... Miért nem lehet az ilyen embert eltiltani a városból? Csak akkor nyugodnánk meg, ha messzire volna tőlünk. Maga elé mered, szemeiben indulat és félelem tükröződik. Ajka remeg. Az ágy felől panaszos nyöszörgés hallik... © Hogyan segíthetnénk két szerencsétlen aggon? Tessék megírni, de csak név nélkül, mert félek. Félek a fiam haragjától. Nagyon kegyetlen tud lenni! — cseng még most is a fülembe. A közvélemény ítéletet mond. De valamilyen módon védelmet Is kell nyújtanunk. „Tiszteld atyádat és anyádat...” Mit ér az érzelmi parancs? Ne nyúlj apádhoz és anyádhoz, mert a törvénnyel találod szembe magad! Ilyen esetben már a törvényre van szükség! Csala László öcsémet... Én nem tudom megjavítani ezt a harmincöt éves elvetemült alakot... Kérem, bízom benne, hogy ebből az ügyből eredményes riport lesz, és megvéd a további szenvedéstől egy szerencsétlen öreg házaspárt.” Panaszos sóhajokat hallok áz ágy felől. Magunk elé teszem a levelet az asztalra, s mondom, nézze meg a kézírást, csakugyan idősebb fia írta-e? Mert még most sem akarok hinni. Gurgulázó nyögést hallat az idős ember, s kezeit erőtlenül hullajtja ölébe. — Minden... minden sora igaz a levélnek. Nem ismerek rosszabb embert a kisebbik fiamnál. Züllött, kegyetlen fiam ... Három gyereke van. Tisztességgel fölnevelte mind a hármat. Hosszú évekig sumrnás volt. Munkaerejének utolsó húsz évében vájár Perecesen. Hetvenhét éves. Felesége hetvenöt. Két éve tehetetlenül feleszik . .. Kezét is alig mozdítja. Ezzel a kézzel ringatta a bölcsőt, mosta a ruhákat és szorította magához kicsinyeit. S ez a kéz még védekezni sem tudott, amikor torkának esett az annyiszor megsímoga- tott és megcsókolt gyermeki kéz... — Az elmúlt héten is megvert. Se pénzt, se ételt nem akartam neki adni. S ez így megy már majdnem négy éve. Itt különcködik a nyakunkon. Ennyiünknek kevés a nyugdíj. Igaz, másodállásban parkőr vagyok. De úgy is kevés. Rászorulok, hogy a szomszéd portékáját kihordjam a piacKétszer, háromszor elolvastam a levelet. A felháborodástól összekuszálódtak előttem a betűk. Aztán a tehetetlen kétségbeesés kerített hatalmába. Mit tehetek? A levél írója így fejezte be sorait. ,,Bízom benne, hogy ebből az ügyből eredményes riport lesz, és megvéd a további szenvedéstől egy szerencsétlen öreg házaspárt." Zsebembe tettem a levelet, s elindultam a megadott címre. Megírom a riportot. De eredményes lesz-e csakugyan? Tehetek-e valamit két agg emberért? Elegendő-e önmagában, ha az emberi közösség ítéletet mond egy, a szülői tisztelet, az anyai és apai érzést tipró férfi fölött? A levél írója ennél többet kér. Ezért fordult a nyilvánossághoz testvér — a testvér ellen ... © Régi udvar végében áll a házikó. Kopogok, benyitok. Idős, magatehetetlen asszony fekszik az ágyban. Feje fölött Jézus-kép függ a falon. Eszembe villan a gyermekkorban tanult tízparancsolat egyike. Tiszteld atyádat és anyádat... Minek ehhez parancs? Ha nem a legtisztább emberi érzésből fakad a tisztelet, parancs már azon nem segíthet... — Nagyapa nincs Itthon. Nagyapa a piacra ment, de jön nemsokára. Tíz év körüli lányka toppan elém. Udvariasan hellyel kínál, s mondja, várjak csak KOSSÜTH-fUmszlnhi* délelőtt.! műsora: * »—25 és 27: Sellő a peesétgVJ run I—If. Magyar. Széles’ 28^JJ A méltatlan öreg hölgy. Franci Széles! K: vasárnap kivételé^ naponta délelőtt f. ll-kör! KOSStJTH-filmszintiá* délutáni műsora: 23—2: Selló a pecsétgyűrűn I^yj Magyar. Széles! K: naponta dü- és este 6. 24-én és 23-én csak $ 5-kor. 26-án (matiné helyett) Jv f. 10-kor is, rendes helyárakK^ FÁKLYÁS d 23—28: Egy magyar nábob fl Kárpáthy Zoltán. Színes magy*^ Széles! K: hétköznap csak du. u kor, 26 és 27-én csak de. 10 du. 2-kort TÁNCSICS: u 23—24: A cár és a tábornok W gár. Széles! (Diákbérlet érvényt* 25—26: Édes és keserű. Magyj, Széles! 27—28: Hölgyek és ur* Magyarul beszélő olasz—franci Széles! Csak 16 éven felüliekig K: naponta f. 5 és hn. 7. M- 10-kor: Nyári intermezzó. SZIKRA: ^ 23—24: Édes és keserű. Magy^v, Szeles! 25: Korzikai testvén^ Színes olasz. Széles! 25—26: A Ki asszonyok később jönnek. szlovák. Csak 16 éven felüliek^ 27r—23: Hófehérke és a hét vag*Jg Nyugatnémet. Széles! K: naP°VÁ hn. 5 és 7. M. 26. f. U-kor- r éjszakai vonat. SAtiVARf: , 23—24: Elet a kastélyban. cia. Széles! 25—26: Kan csal gi rencse. Magyarul beszélő lengjj Széles! 27—28: Édes és kes«lj/ Magyar. Széles! K: naponta t. ® hn. 7-kor! PETŐFI: A 23—24: A kisasszonyok késjj^ jönnek. Csehszlovák. Csak 16 felülieknek! 25: Az ifjúság madara. Színes amerikai. Csak 18 éven felülieknek! 26 jí Egy magyar nábob és Kár Zoltán. Színes magyar. Széle*1 ^ csütörtökön f. 5. pénteken ff szombaton 7, vasárnap, hétfő0 jj kedden csak du. f. 5-kor! M* y 10-kor: Miért rosszak a filmek? ADY—Tapolca: j» 26: Büdös víz. Magyar. H- kisasszonyok később Csehszlovák. K: szerdán 6, nap du. 4 és este 6-kor! BÜKK: (Miskolc — Hámor) 25: Majdnem baleset. Széles! 26: Autót loptam! rul beszélő szovjet. 28—20: 6“.#: víz. Magyar. Széles! K: f csütörtökön, pénteken és nap csak este 6-kor! ALSOZSOLCA 24: A kis özvegy. Olasz. SíJJf Csak 18 éven felülieknek! ^Zdt\ A szabadság első napja. LenjRjg Széles! Csak 18 éven felüliek0^ 28—29: Egy szösz! szerelme. szlovák. Csak 16 éven felülieKJV K: kedd. szerda,’ szombat 7. j tek, vasárnap 5 és 7. M. 26. Napfény a jégen. MISKOLC-SZIRMA (Keskeny filmszínház) . jő 24 és 26: Egy név rejtélye. í; et. K: pénteken 6. vasárnflPv.“ és 6. M. 26. 10-kor: Tíz érem. miskolc-gőrömbölT (Keskeny filmszínház) J. 25-26: Szevasz. Vera! <■ szombaton 7, vasárnap 5 69 kor. mondja, milyen forradalmi tevékenységet fejtett ki és megörökíti az oroszországi szovjet hatalomért folytatott harc, egyes részleteit. A szöveg és a kép Zalka Máté lányának magánlevéltárából került elő és a lap „Írók a polgárháború frontjain” című rovatban közölte.
