Észak-Magyarország, 1967. március (23. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-01 / 51. szám

ESZ ARM AG V ARORSZ AG Szerda, 196”. március 1. • ítélje el a vitái az amerikaiak vietnami háborúját A Béke-világtanács elnökségének határosuta Mit mond a paragrafus? Jogássunk válassol A Béke-világtanács elnök­ségének ülése határozatot ho­zott a vietnami kérdésben. Az Egyesült Államok viet­nami agressziója továbbra is a nemzetközi helyzet alapve­tő problémája. Az amerikai imperialisták délen és észa­kon elszenvedett vereségeik ellenére továbbra is agresz- szív háborújuk fokozására és kiszélesítésére törekszenek — állapítja meg a határozat. Majd rámutat a határozat, hogy a világ népei — bele­értve az Egyesült Államok la­kosságának széles rétegeit — ! mind erélyesebben követelik, hogy -az amerikai imperialís- ; ták szüntessék meg agresszív l vietnami háborújukat, vonják ki csapataikat Dél-Vietnam- ból és adják meg a vietnami népnek azt a jogát, hogy maga I döntsön sorsáról. A Béke-világtanács elnök­sége, amely 1967. február 25— 27-én ülést tartott Prágában, felhívja a világ minden népét, hogy a legerélyesebben ítélje el azt a szörnyű igazságtalan háborút, amelyet az Egyesült Államok folytat Vietnam mindkét övezetében. Végül a határozat megálla- I pítja: A vietnami nép igazságos harcának leghatékonyabb és I legerőteljesebb támogatása | minden békére és igazságra I törekvő nép égető feladata. Minden országban fel kell j használni a cselekvés minden I formáját, a vietnami néppel való nemzetközi szolidaritási j kampány mind átfogóbb ará- | nyú kibontakoztatására. A vietnami nép igazságos harca győzni fog. a csehszlovák párt- és kormányküldöttség Kedden délelőtt Antonin Novotny köztársasági elnök­nek, a Csehszlovák Kommu­nista Párt első titkárának ve­zetésével csehszlovák oárt- és kormányküldöttség érkezett vák barátsági szerződés alá­írására. A lengyel főváros fő pá­lyaudvarán a vendégeket Wladyslaw Gomulkávaí és Józef Cyrankiewicz-csel az Varsóba, a korábbi szerződést j élen a lengyel párt- és állami felújító új lengyel—csehszlu- vezetők fogadták. Földrengés Romániában A keddre virradó éjszaka I öt fok erősségű földrengést I észlellek Bukarestben, amely- I nek epicentruma egyelőre I meghatározatlan irányban, a i román fővárostól mintegy 80 | kilométernyi távolságra lehe­tett. Feltételezések szerint a földrengést nagy földalatti gázrétegek robbanása okozta. Anyagi károkról nem érkezett jelentés. A baloldali front győzelme az indiai Kerala államban Az indiai Kerala államban a bat baloldali pártból álló baloldali front a választáso­kon elsöprő győzelmet aratott és 132 mandátumból 112-őt szerzett meg. Az állam kor­mányzója most. a kommunis­tákat Is magában foglaló bal­oldali front vezetőjét, Szanka- ra .Nambudiripadot bízta meg kormányalakítással. Az 58 éves politikus, aki 1962—1963- ban az Indiai Kommunista Párt főtitkára volt, a sajtó képviselőinek kijelentette, I hogy két-három napon belül i bemutatja a kormányzónak | Kerala új kormányát. | A választásokon győztes | Indiai Nemzeti Kongresszus Párt vezetősége hétfői munka­ülésen úgy döntött, hogy már­cius 12-én választják meg az új miniszterelnököt. A zárt j ajtók mögött megtai <t ül sen — a UPI jelentése sze­rint — több bírálat érte In­dira Gandhi asszony 13 hó­napon keresztül hatalmon le­vő kormányát. Johnson kongresszusi üzenete Johnson elnök kongresszusi üzenetében foglalkozott az amerikai főváros problémái- j val. Javasolta, szervezzék át a j városi közigazgatást. Az elnöki üzenet foglalko­zik a washingtoni bűnözés problémáival. Az amerikai fő­városban ugyanis százezer la­kosra számítva nyolcszor több gyilkosság történik évente,, mint New Yorkban. Johnson sürgeti a fegyvereladás korlá­tozását és intézkedéseket sür­get a kábítószerfogyasztás és az alkoholizmus letörésére. K. A. kazincbarcikai olva­sónk az iránt, érdeklődik, liogy a Legfelsőbb Bíróság­nak a házassági vagyonjogi igények rendezéséről szóló 5. számú irányelve mit tartalmaz? A Legfelsőbb Bíróság 5. I.számú irányelve előírja: 1. A családjogi törvény a j házastársak vagyoni jogviszo­nyai rendezésének alapjává, a j teljes egyenjogúság elvének megfelelően, a házastársi va- | gyonközösség intézményét te­szi. Ennek a családjogi intéz­ménynek jellegéből, a házas­társak kölcsönös támogatási kötelezettségének jogi és er­kölcsi tartalmából következik, hogy a házastársak vagyoni jogviszonyainak rendezésénél a közös vagyon védelmét foko­zottan szem előtt kell tarta­ni. Ezt az elvet a közös vagyon és a külön vagyon közötti megtérítési igények elbírálásá­nál is érvényesíteni kell, ab­ból kiindulva, hogy a közös vagyont a házastársaknak az életközösség idején a csalad érdekében végzett . együttes munkája, szorgalma és taka­rékossága hozza létre. 2. Az a házastárs, akinek külön vagyonából az életkö­zösség fennállása alatt, a kö­zös vagyonba, vagy a másik, házastárs külön vagyonába beruházásra került sor, a há­zassági vagyonjogi igények rendezése során általában kö­vetelheti a felhasznált külön vagyon értékének megtérítését. Hasonlóképpen megtérítést követelhet az a házastárs is, akinek külön vagyonát egész­ben, vagy részben a vagyon­közösséghez tartozó vagyon-. tárgyak, illetőleg a másik fél külön vagyonának fenntartá­sával, és kezelésével- járó költ­ségek fedezésére fordították. Nincs helye megtérítésnek ak­kor. ha a körülményekből ar­ra lehet alaposan következtet­ni, hogy a külön vagyon fel- használása a megtérítési igény­ről való lemondás szándékával történt. A tágabb értelemben vett közös háztartás, általában az életvitel céljára való felhasz­nálás esetében az ilyen szán­dék fennállását vélelmezni kell, megtérítésének tehát e körben csak a vélelem meg­döntése esetében van helye. Hasonló elvek szerint tarto­zik megtérítéssel a közös va­gyon javára a külön vagyon is, ha a közös vagyonból a külön vagyonba beruházás, il­letőleg fenntartási, kezelési költekezés történt. .3. Az előbbi pontban fog­lalt elvek megfelelően irány­adók a beruházási, fenntartá­si, kezelési és háztartási köl­tekezések körében keletkezett adósság rendezésére felhasz­nált külön vagyon megtérítésé­nél, úgyszintén a külön adós­ság rendezésére a közös va­gyonból felhasznált összeg megtérítése tekintetében is. 4. A hiányzó külön vagyon megtérítésének nincs helye akkor, ha a házassági életkö­zösség megszűnésekor közös vagyon nincs, és a megtérí­tésére egyébként köteles fél külön vagyonnal sem rendel­kezik. ' 5. A házassági vagyonjogi igények elbírálásánál arra kell törekedni, hogy egyik házas­társ se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz. Ezért kivé­teles esetben a. megtérítés az előző pontokban foglaltaktól eltérően is történhet. 6. A megtérítést igénylő ha- zastársal terheli a bizonyítás abban a tekintetben, hogy hi­ányzó külön vagyonát, megté­rítésre alapot adó módon és célra használták fel. A házas­sági vagyonjogi perben vala­mennyi igény együttes-és vég­leges rendezésére kell töre­kedni. , * D. J.-né sajószentpéteri ol­vasónk arra kér választ, hogy a gyermekgondozási segély folyósításából mennyi és milyen műnk»' viszonyra van szükség? Amikor' több olvasónk ke­resőre tájékoztatást adtunk' s gyermekgondozási segélyről, a jogszabály még nem jelen* meg, de a Magyar Közlöny ja­nuár 29-i számában kihirdet­ték a kormány 3/1967. számú rendeletét, mely előírja: gyer­mekgondozási segély annak * dolgozó nőnek állapítható meg» aki — a szülést közvetlenül megelőzően 12 hónapig folyamatos munkavi­szonyban, vagy másfél éven belül, összesen ti hónapig munkaviszony ban állt. és — munkakörére megállapí­tott teljes munkaidővel dolgozott, továbbá — a gyermek gondozása cél* ' jábój a Munka Törvény­könyv 98. paragrafus (4> bekezdése szerint í gyermekgondozás céljá­ból fizetés nélküli sza­badsagot, vesz igénybe, i A gyermekgondozási segély a dolgozó nőt örökbefogadott mostoha és nevelt gyermeké után is megilleti. A segélyré való jogosultságot, a munka­adó bírálja el. és igazolási alapján a táppénz folyósítá­sára illetékes szerv jogosult. A gyermek gondozása céljából igénybe vett, fizetés nélküli szabadság időtartamát a mun­kaviszonyban töltött idő szá­mításánál teljes mértékbeli figyelembe kell venni. Dr. Sass Tibor A gyermekgondozási segély kifizetéséről A gyermekgondozási segély bevezetése érthetően nagy ér­deklődést. keltett. Tekintve, hogy az országban évente 135 000—138 000 gyerek szüle­tik, az intézkedés több tízezer családot érint. Mint ismeretes, a gyermek- gondozási segély bizonyos fel­tételekkel azok után a gyer­mekek után folyósítható, akde 1967 január 1-én, vagy azt Huszonöt éve alakult a Történelmi Emlékbizottság lík JÓ március 1-én a IM/L/ Népszava olvasói * különösnek ható felhívást olvashattak. A tör­ténelmi hagyományok ápolá­sára „az országban mindenütt gondozatlanul kallódó erek­lyék összegyűjtésére” országos társadalmi megmozdulást hir­dettek: „Álljanak sorainkba mindazok, akik tisztán őrzik magukban a történelmi ha­gyományt, és hiszik, hogy e nagyszerű örökség ápolása és elmélyítése fontos nemzeti feladat”. — Aláírva: „A Ma­gyar Történelmi Emlékbizott­ság” és huszonnyolc név. Is­mert baloldali politikusok, új­ságírók, írók, művészek, mint Bajcsy Zsilinszky Endre, Kál­lai Gyula, Szakasits Árpád, Mihályfi Ernő, Tildy Zoltán, Illyés Gyula, Pálzay Pál, Sző- nyi István, Veres Péter, Dar­vas József, Bernúth Aurél és mások. Az egyszerű újságolvasó va­lószínűleg meghökkent. Az ország több mint fél éve, hogy részese Hitler bűnös és örült háborújának. A német fasisz­ta csapatok- elszenvedték már első nagy vereségüket Moszk­va alatt. Az antifasiszta de­mokratikus országok szövet­ségi szerződése és az angolok Magyarország elleni hadüze­nete széjjelzúzta a kettős po­litikában reménykedő csopor­tok illúzióit. Már nem lehe­tett eltitkolni a magyar csa­patok első nagy bűnös ak­cióját, nemzeti szégyenünket a „hideg napokat”, az újvidé­ki és zsallyai tömegvéren g- íést, amelynek több mint há­romezer áldozata volt. Ilyen vérzivataros időkben minden haladó ember előtt köztiszte­letben álló férfiak „ereklye- gyűjtéssel” foglalkoznak, mú­zeumot szerveznek? A kudarcok és a felháboro­dás hulláma megbuktatta a Bárdossy-kormányt.- Utóda Kállay Miklós — akit, köz­vetlen környezete is politikai sviháknak, gátlástalan ka­landornak tartott — főfelada­tául tűzte, hogy megteremtse a háború folytatásához szük­séges egységet, és megbontsa a függetlenségért, demokrá­ciáért és békéért küzdő erők egységét. A Magyar Történelmi Em­lékbizottság nem múzeum- alapítással foglalkozott. Része, illetve legális fedöszerve a kommunisták által kezdemé­nyezett széles körű független­ségi mozgalomnak. így ír er­ről az illegális Szabad Nép 1942 márciusi száma: „Minden mozgalom a ke­nyérért, földért, szabadságért, az ország függetlenségéért erősíti a gátat a labanctörek­vésekkel és a Bárdossy-klikk kapitulációs politikájával szemben. A munkásiág moz­galmai így válnak mind ha­talmasabb tényezőivé a nem­zeti szabadságharcnak, 1848 eszméinek megvalósításáért”. A Történelmi Emlékbizott­ságot a legszélesebb értelmi­ségi összefogás jellemezte. A budapesti rendőrfőkapitány helyettesének jelentése így látja ennek lényegét: „A bi­zottság éppen azért alakult meg politikailag heterogén elemekből, hogy ezzel is de­monstrálja a függetlenség és szabadság kérdésének, politi­kai pártok és mozgalmakon való felülállását és egységes niagyár követelés jellegét". Távolabbi perspektívában a bizottság részvevői talán nem értettek mindenben egyet, ideológiai különbségek is fennállottak, de valami lénye­gesben azért találkoztak. Szekfű Gyula szavaiból ért­hetjük ezt meg, aki így írt a Népszava emlékezetes kará­csonyi számában: „ ... A ma­gyar munkássággal, akárcsak a magyar parasztsággal, nem voltak soha kapcsolataim, vi­szont ami a marxizmus tan- elveit illeti, ezekkel szemben elfoglalt álláspontomat soha­sem tartottam titokban ... Nagy elemi csapások idején, felhőszakadás után, árvízvé­delemben senki sem tud négy fal között maradni... Ilyen viharban élünk ma is ... Azt hiszem a szabadság dolgában megérthetjük egymást, mégha különböző pontokról indulunk is el”. Az értelmiség feladatává vált, hogy leleplezze az ural­kodó rendszer magyarkodásá­nak, „hazafias” szólamainak hazúg voltát. Megmutassa, hogy a magyar nép, történel­mi hagyományainak legdi­csőbb szakaszaiban — első­sorban 1848-ban — hogyan küzdöttek a nép és vezetői együtt a szabadságért, füg­getlenségért, demokráciáért, a gazdasági és társadalmi hala­dásért Az írott szóval, az előadó- éá képzőművészet eszközeivel próbálták feléb­reszteni a nemzet lelkiismere­tét. Az értelmiség részvétele a közös nagy feladatban igen sokoldalú volt A munkáskó­H rusok és munkásszínjátszók előadásaiba, majd a Hont Fe­renc által rendezett Vigadó-i és Zeneakadémia-i irodalmi esteken valóban a művészek színe-java vállalt szerepet. Olyan művészek fémjelzik ezeket az előadásokat, mint Ascher Oszkár, Basilides Má­ria, Bánki Zsuzsa, Baló Ele­mér, Gobbi Hilda, Gábor Miklós, Gellért Endre, Hont Erzsébet, Horváth Ferenc, Major Tamás, Medgyasszai Vilma és sokan-sokan mások, ogy nemcsak egyszerű művészi produkcióról volt itt szó, jelzi pél­dául Kállai Gyula cikke a Népszavában az 1941 decem­beri Petőfi-estről, amelynek bevezetőjét Móricz Zsigmond tartotta. „Igaza van Móricz Z sigmondnak — írja Kállai —, amikor a bevezető tanul­mányában Petőfiről azt mond­ja: Korlátlan benne a sza­badságvágy, s ezt a korlát­lanságot követeli a nép szá­mára is. Petőfi élete Móricz Zsigmond szerint ,egyetlen harc, egyetlen eszme érdeké­ben ... megszüntetni a jogta­lan és oktalan rabságot, ami­ben emberek milliói feküd­tek’.” A magyar kultúra olyan ér­tékei nyertek új megvilágí­tást, mint Bartók, Kodály, Ady és József Attila. A szocialista és rokonszen­vező képzőművészek is a ma­guk eszközeivel tárták fel a kor égető problémáit. A Va­sas Székházban rendezett ki­állításon olyan nevekkel ta­lálkozunk, mint: Bán Béla, Berdaf Ernő, Bokros-Birmann Dezső, Derkovits Gyula, Dési- Húber István, Farkas Aladár, Fenyő' A. Endre, Goldmann György, Háy Károly László, B. Juhász Pál, Kender György, Kurucz D. István, Mészáros László, Ránki-Rexi József, Sugár Andor és mások. Pát­zay Pál Petőfi emlékplakett­jét, a Történelmi Emlékbizott­ság bocsátotta ki, és az emlé­kezetes március 15-i tüntetés előtt már tízezres példányban díszítette a kabátok hajtóká­it. A bizottság kiadásában je­lent meg 1942 márciusában egy Petőfi útján című tanul­mánykötet, amelynek írói is­mét a legkülönbözőbb szem­szögből tettek hitet Petőfi eszméi mellett. A mozgalom csúcspontja az 1942. március 15-i tüntetés előkészítése volt. Erre nem­csak a párt mozgósította tö­megeit, hanem a Magyar Nemzeten, Kis Újságon és Népszaván keresztül a Törté­nelmi Emlékbizottság is fel­hívást bocsátott ki. A világ­háború viszonyai között pá­ratlan erejű tüntetés élén ott haladtak a bizottság vezetői is, és letették az emlékezés koszorúit Petőfi szobrára. A tömegek és az összefogás erejétől megrémült uralkodó J osztály terrorral válaszolt. A • fő csapást a pártra mérte, le- J tartóztatva annak mintegy 600« harcosát és vezetőjét • A terror megrémítette a • szövetségeseket — így a Tör- • ténelmi Emlékbizottság rövid* fennállása után megszűnt. s Megszűnt, hogy későbbi idő-» ben új keretekben éledjen • újjá. kővetően születnek. Tekintve» hogy ez a segély csak a szü­lési szabadság lejárta után jár. az első gyermekgondozási' se* gélyek ez év április 23-tól lesz­nek esedékesek. Április 22-én Jár ugyanis le azoknak * nőknek a szülési szabadsága, akik január 1-én szültek és' a szülés előtt a maximális .28 nappal kezdték meg szabad­ságukat Mivel a pénzt utólag folyósítják, az első segélyeket májusban fizetik kt A SZOT társadalombiztosí­tási főigazgatóságán közölték, a gyermekgondozást segély igénylőjének csupán az a te­endője, hogy munkahelyén igazolást kér, s ezt az iratot leadja az illetékes társadalom­biztosítási igazgatóságon, vagy ahol ilyen van, az üzemi SZTK kifizető helyen. A pénzt ugyanúgy folyósítják, mint ti táppénzt Március 18; IN' ehéz volna felsorolniJ is azt a sokrétű és» széles körű tevékeny-» séget, amelyet az értelmiség» legjobbjai a rövid néhány hó-» nap alatt tettek. Tetteik már, a történelem részei, és így» vonhatjuk le a következtetést:2 azért csatlakoztak a párt nép-» front-politikájához, mert fel-2 ismerték, hogy a nemzet sors-» döntő kérdéseiben akkor is a2 párt mutatta a helyes utat. • Dr. Szemere Vera 2 . történész • Szabad szombat az építőiparban A választások lebonyolítá­sát szabályozó kormányrendé­let szerint március 19-én mindenki ott szavazhat, aki illető választókerületben a választók névjegyzékében! illetve pótnévjegyzékben sze­repel- Ez annyit jelent, hogy mindenki ott szavaz, ahol ' a választó jogosultak összeírása alkalmával nyilvántartásba vetjék. A több mint 30 bu­dapesti kollégium és diáját szálló fiataljai éppen ezért —' bár állandó lakóhelyük vidér ken van — a fővárosban szavaznak. Más rendelkezések érvény#-, sek a munkásszállások lakói­ra, akik rendszerint ideiglenes bejelentővel tartózkodnak af otthonban. Számuk országosat* mintegy 200 000, s javarészül* az építőiparban dolgozik, ezért az Építésügyi Minisztérium a szakszervezettel egyetértésben a választás napját megelőző szombatot — március 18-át soron kívül szabad szombat­tá minősítette. így minden szálláslakó számára lehetővé válik, hogy állandó lakóhelyén eleget tegyen állampolgári kik: teless égének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom