Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

KSZAKMAGYARORSZAG T Borsodi Gyula: A vizek lassan iviegnuhjliiali A fűzfa éjjel még jégbe dermedi, kékes párában áll a szántás, De a ködön már áttör a tiszta reggeli napfény, — vidám kiáltás. — s a vizek lassan megindulnak. Csak itt-ott villan hó a barázdán, a rögre leszáll a varjak csapatja, Ölelő karját az ég a földtől ezután többé meg nem tagadja, — | a vizek lassan megindulnak. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Miskolcon Március 23 és 25 között a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tartja ülését az Országos Tudományos Di­ákköri Konferencia műszaki és vegyész szekciója. A konferencián külföld' társ­egyetemek hallgatód is részt vesznek és előadást is tar­tanak. A programot kulturá­lis előadások, klubestek te­szik változatossá. Tudom, mennyire más ragyogás ez. Nem új szerelem a tavasz nekem, Először érzem, hogy a rügyekben a nyugodt szépség szavát keresem és hogy az évek messze folynak. Éjjel még fagy volt, a fák közt jég ül zöldes szemével szürke égre vár, De kint a réten már vizek futnak, ahol tegnap még téli csend pihent, egy letűnt évszak indul ma útnak. Micsoda perc ez! Ámulva állok s értő tanúként tekintek széjjel, Az ifjúság, mely egykor tavaszként jött meg, úgy tűnik, mint most a tél el s az idő lassan deresre érlel. ................................... F őzőkanállal a világ körül A legjobbnak ítélt dolgo­zatokat 1000 forint pénzjuta­lommal díjazzák. Bővítik a csatornahálózatot • • • Miskolc I. kerületében az idén tovább bővítik a csa­tornahálózatot. A jó idő megérkeztével több helyen is elkezdik a munkát, hogy csapadékelvezetőket, szennv- vízlevezető csatornákat épít­senek. Szennyvízlevezető csatornát építenek többek között a Vezér utcában, a Feszty Árpád utcában is. A Feszty utcában 450 méter, a Mátyás király utcában 350 méter hosszú hálózatot építe­nek. KORKOS JENŐ RAJZA Ml AKARSZ LENNI, ha legnősz? Gyakran kérdezget­ik a felnőttek a kisfiút. A álasz mindig ugyanaz volt.: ifegász. , Álmában sem hitte blna akkoriban Eigen Egon, ) jogy mégsem azt a pályát vá- ksztja majd, amelyikre kis- '-.kolás kora óta készülődött. Egyik bátyja pincér volt. s ?-ynkran eljárt hozzá, és meg- dimerkedett a vendéglő és a ' ionyha kulisszatitkaival. Meg­mérette és megkedvelte az ott átott világot. Aztán egy na- ion a rokonság és az Isme­ősök nagy csodálkozására bé­bién tette: „szakács lesz belő- f-m”. Ennek immár harminc- 'i.ét esztendeje. Pályafutásának sikereiről, •miékeiről érdeklődtünk. Pár í apót Miskolcon töltött. Most latem pihenőre érkezett, dolgoz- lt í jött. Volt munkahelye a . .f nna Szálló, ahol az utóbbi •'r. zenöt évben irányította a '■xtony haszemélyzet munká j át — bezárt. Fájdalmas volt a '.úcsú második otthonától. — Ha megnyílik Margitszi­geten az újjávarázsolt Nagy- ■ tzálló, akkor majd ott folyta­tom a főzést. Addig pedig jár­ta a vállalat vidéki üzemeit. . Tanítgatja. segíti a kollégá­dat. buzgón neveli az után­Í íótlást. A miskolci Avas Szál- é konyhájának személyzete is Örvendett néhány napos itt- íé tériek. — Hiszen nem mindig talál­kozik az ember mesterszakács- esal — mondogatták. Nem véletlen, hogy ritka az ílyen találkozás, hiszen a meg­tisztelő „mesterszakács” címet leddig hazánkban mindössze tizennyolcán viselik. Az ízek, Zamatok és illatok ügyes ké­szítői közül csupán ennyien . iprtok cl ezt a rangot, í 1 zökanallal a kézben Eigen E? .1 bejárta már a fél vilá- , —jt. Mindenütt öregbítette tár- Isaiva! együtt a magyar kony- . i hp ás főzéstudomány hírét-ne- > ’ ■<.. Kilencszer főzött Lipcsé­, háromszor Becsben, Ró- ►. Í >rn és Nyugat-Németor- 5fb«n két-két alkalommal v<> 4 nyzett a különféle nem­• ;zetek szakácsküldötteivel. ’ Görögországban is nagy sike­rű ic volt a magyar szakácsok- ‘ nak. LEGUTÓBB négyen képvi- *' - 'l'.ék hazánk főzőmestereit ■ f j Floridában. Túrós Emil volt x jí „csapatkapitány”, rajta kí- ! 'f ; vül Eigen Egon, Horváth Mi­ll,.< biíiy és Kenderesi Zoltán cuk- i rász vett részt a bemutató ver­si -íyen. A svájciak és a négy •'i'i t agyar mester szerezte a leg- j' Äbb dijat. A menü, amivel a n Mieink meghódították a zsűrit é» a közönséget: libamáj par­fé, gulyás, fogas Kárpáthy módra, töltött jércemell ga­luskával, és vegyes rétes volt. Sokan kóstolgatták a verse­nyen főzött és feltálalt étke­ket. A legnagyobb sikere a mi nemzeti eledeleink közül a gulyásnak és a dobostortá­nak volt. — Eredményhirdetéskor bi­zony egy kicsit elérzékenyed- tünic. Mind a négyen okleve­let, aranyérmet és egy szaká­csot ábrázoló szép aranyszob­rot kaptunk. A mi szakmánk­nak ez az Oscar-díja — MESTERSÉGE CÍMERE: a fakanál. Modern, mai ember, szinte szakácsművész. És hogy mi az ő kedvenc étele? — A paprikáskrumpli. Iga­zán jóízűen csak ezt az ételt tudom enni. Gyárfás Katalin Sárospatak a magyar irodalomban Mit ígér a márciusi koncert-naptár? A községi könyvtár vezető­sége, Gyurcsák Veronika könyvtáros irányításával, há­rom részből álló előadássoro­zatot rendezett Sárospatak a magyar irodalomban címmel. Az érdeklődők mindhárom alkalommal teljesen megtöl­tötték a szépen berendezett új könyvtár olvasótermét. Az előadó Berecz József könyvtáros volt, aki tartalmas előadásában részletesen is­mertette Sárospatak szerepét a magyar kultúra és irodalom történetében Anonymustól kezdve Sztáray Mihályon, Ba­lassin, Comeniuson, Ka- zinczyn, Csokonain, Tompa Mihályon, Erdélyi Jánoson, Móricz Zsigmondon keresztül a ma élő írókig: Képes Gé­záig, Fekete Gyuláig, Áprily Lajosig. Sárospatak irodalmi vonatkozásai igen gazdagok, hiszen csaknem félezer éves kollégiuma nagyon sok költőt, írót, tudóst, művészt bocsátott ki a magyar életbe. De Sáros­patak azok költészetét is megihlette, akik nem voltak ugyan a híres iskola diákjai, de valaha megfordultak a városkában. Az előadásokat a művelő­dési otthon irodalmi színpad együttesének az írók, költők műveiből összeállított, válto­zatos műsora tette még színe­sebbé. Miskolcon, mint a városi tanács művelődésügyi osztá- I lyán tájékoztattak, március- | ban hat különféle jellegű ko­molyzenei hangverseny lesz j A Filharmónia nagyzenekar j bérleti sorozatában 13-án, hét­főn a Miskolci Szimfonikus Zenekart hallhatjuk. Ez al­kalommal neves vendégdiri­gens: Kerekes János vezényli a zenekart, közreműködőként pedig Sirokay Zsuzsa zongora- művész játékát élvezhetjük A Filharmónia másik rendez­vénye a kamarakoncertek so­rozatában hangzik majd el. A Budapesti Fúvósötöst látjuk vendégül március 15-én, kon­certjükön Katona Ágnes zon­goraművész működik közre. A Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakiskola rendezi 21-én Benkó Zoltán és Nagy István sétzongorás estjét, 6-án a szakiskolai i t övén d ék zenekar angverst.nyel Gombás Ferenc ezényletéve!, valamint' a he­gedű tanszak 24-i koncertjét. Végül in említjük meg az időrendben első. március 5- án tartandó koncertet, az Er­kel Ferenc Zeneiskola növen­dékhangversenyét. amelyet a Bartók Béla Művelődési Ház­ban tartanak Egvébként a többi koncert, ti színházban rendezendő szimfonikus zene­kari est kivételével, a szak­iskola Bartók-termében lesz. Rcf-lckf or fényben Bán Frigyes Kossuth-díjas filmrendező Hatvanötödik születésnap­ján, filmművészi munkássá­gának 45. évfordulóján Kivá­ló művész címmel tüntették ki Bán Frigyest, akinek Bü­dösvíz című filmjét városon és falun egyidejűleg játsszák a mozik szerte az országban. Gazdag életpályájáról beszél most a művész kiapadhatat­lan bőséggel. — Hároméves koromban parádéskocsis akartam lenni, s azt is tudom, miért: von­zott a szép pitykés ruhájuk, meg a lovak. Kamaszfiúként is a vándorcirkusz lovai kö­rül őgyelegtem, aztán beirat­koztam a hadapródiskolába, megint csak az egyenruha ked­véért. — A történelem — szeren­csére — megakadályozta, hogy katona legyek: a hábo­rú szülővárosomból, Kassáról Pestre sodort, ahol a néma­filmgyártás éppen virágkorát élte. A honi, de különöskép­pen a tömegesen behozott amerikai némafilmekben fel­leltem azt a monumentalitást, s csillogást, mely mindig ha­tott rám. Érdekelt a film, megéreztem, hogy nekem ezt kell csinálnom^ A véletlen hozott össze Dési Alfréddel, a némafilm koronázatlan ki­rályával, kinek tanítványa és asszisztense lettem. Azután a huszas évek derekán „lerob­bant”, szó szerint megszűnt a filmgyártás Magyarországon, hogy később, 1931-ben han­gosfilmként a Kék angyallal és a Hyppolit a lakájjal éled­jen újjá. De rám akkor még az alkalmi munkából tengő- dés nyomorúságos évei vár­tak. Voltam írnok, könyvügy­nök, cimíró, majd a kassai színháznál színész. Innen kö­rüliem vissza újból a film­gyártásba, de mindent elöl­ről kellett kezdenem: ismer­kedtem a hangosfilm techni­kájával, a csapóval, a hang­keveréssel, beültem a vágó­szobába, hogy megtanuljak vágni, aztán asszisztáltam, s állítólag jól, mert a vége felé már többet fizettek nekem az asszisztenciáért, mint néme­lyik filmrendezőnek. Igen, bizonyára ebben az időszakban az önkéntesen és lelkesen vállalt másodszori tanulóéveiben gyökerezik az, hogy ma Bán Frigyes a film­szakma egyik legfortélyosabb értője, a maga koncepcióját a legapróbb részletekben is ér­vényesítő, százfelé figyelő, mindent összehangolni tudó. elegánsan nagystílű filmren­dező. Csaknem három tucat fil­met rendezett, s már a fel- szabadulás előtt is hozott ha­za nemzetközi díjakat Velen­céből. Baselból. És az ő ne­véhez fűződik az államosított magyar filmgyártás első alko­tása, a feledhetetlen és bizo­nyos értelemben felülmúlha­tatlan Talpalatnyi föld. — Legalábbis én magam sohseni fogom már felülmúlni azt a filmet, amelyet 1948- ban rendeztem Szabó Pál re­gényéből. Az valami egészen különös, egyszeri lehetőség volt, hogy elmondjak mindent, amit addig gyűjtögettem ma­gamban. Nem akarok álsze­rénykedni: azóta is voltak si­kereim, és van olyan filmem, amelyet kiváltképp szeretek, s minden kockáját ma is így csinálnám. Ilyen például a Semmelweiss Apáthi Imre A Büdösvíz forgatása közbe főszereplésével. A Rákóczi nadnagyaér! Kossuth díjat kaptam, a Szegény gazdagok itthon is milliós nézőközönsé­get vonzott, a Szovjetunióban pedig a látogatottsági rang­lista élén áll 32 millió néző­vel. — Egyéniségemből, pályafu­tásomból következően nagyon kedvelem a kosztümös, törté­nelmi filmeket, a nagy ma­gyar klasszikusok filmrevite- lét. Tanúskodik erről A csá­szár parancsára és a Szent Péter esernyője, s az is. hogy legdédelgetettebb tervem az Egri csillagok, vagy a Látha­tatlan ember megfilmesítése. Igaz. inkább álomnak kell neveznem, hiszen mindkettő túlontúl költséges vállalkozás lenne. És már sorolja is fejből, hány ezres sereggel ostromol­ta Szulejmán Eger várát, hány lovas, hány gyalogos volt ott, mennyi statiszta kellene ah­hoz, hogy ezt a tömeget kel­lően érzékeltesse. — Annak idején Révai Jó­zsef — kinek nagy tisztelője voltam — felvetette nekem egy Dózsa-film rendezésének gondolatát. Ám a tizenkét-ti- zennégy milliós költségvetés akkor, 1950 táján, megvalósít­hatatlanná tette. — Most egészen más dolog foglalkoztat, hosszú évek óta. Saját munkámról, pályámról, válságaimról szerettem volna már régóta elmondani vala­mit, amikor megtudtam, hogy Fellini megtette ezt a 8 és fél-ben és a mi Gertler Vik­torunk is hasonlóra vállalko­zott az És akkor a pasas .. ban. Ez persze megtorpantott kissé, és még azóta sem tisz­tult le bennem a dolog, de úgy érzem, egyik ember ön­vallomása nem pótolhatja a másikét, melyet valami belső eró kényszerít ki belőle. Ta­lán még megtalálom a mód­ját, hogy ebben a keretben én is tudjak újat mondani..<{ Zifiibi JmUt

Next

/
Oldalképek
Tartalom