Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

KSZAKMAGYARORSZAG

T

Borsodi Gyula:

A vizek lassan iviegnuhjliiali

A fűzfa éjjel még jégbe dermedi, kékes párában áll a szántás,

De a ködön már áttör a tiszta reggeli napfény, — vidám kiáltás. — s a vizek lassan megindulnak.

Csak itt-ott villan hó a barázdán, a rögre leszáll a varjak csapatja,

Ölelő karját az ég a földtől ezután többé meg nem tagadja, —

| a vizek lassan megindulnak.

Országos Tudományos Diákköri Konferencia Miskolcon

Március 23 és 25 között a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tartja ülését az Országos Tudományos Diákköri Konferencia műszaki és vegyész szekciója. A konferencián külföld' társegyetemek hallgatód is részt vesznek és előadást is tartanak. A programot kulturális előadások, klubestek teszik változatossá.

Tudom, mennyire más ragyogás ez. Nem új szerelem a tavasz nekem, Először érzem, hogy a rügyekben a nyugodt szépség szavát keresem és hogy az évek messze folynak.

Éjjel még fagy volt, a fák közt jég ül zöldes szemével szürke égre vár,

De kint a réten már vizek futnak, ahol tegnap még téli csend pihent, egy letűnt évszak indul ma útnak.

Micsoda perc ez! Ámulva állok s értő tanúként tekintek széjjel,

Az ifjúság, mely egykor tavaszként jött meg, úgy tűnik, mint most a tél el s az idő lassan deresre érlel.

...................................

F

őzőkanállal a világ körül

A legjobbnak ítélt dolgozatokat 1000 forint pénzjutalommal díjazzák.

Bővítik

a csatornahálózatot

• • •

Miskolc I. kerületében az idén tovább bővítik a csatornahálózatot. A jó idő megérkeztével több helyen is elkezdik a munkát, hogy csapadékelvezetőket, szennv- vízlevezető csatornákat építsenek. Szennyvízlevezető

csatornát építenek többek között a Vezér utcában, a

Feszty Árpád utcában is. A Feszty utcában 450 méter, a Mátyás király utcában 350 méter hosszú hálózatot építenek.

KORKOS JENŐ RAJZA

Ml AKARSZ LENNI, ha

legnősz? Gyakran kérdezgetik a felnőttek a kisfiút. A álasz mindig ugyanaz volt.: ifegász. , Álmában sem hitte blna akkoriban Eigen Egon, ) jogy mégsem azt a pályát vá- ksztja majd, amelyikre kis- '-.kolás kora óta készülődött.

Egyik bátyja pincér volt. s ?-ynkran eljárt hozzá, és meg- dimerkedett a vendéglő és a ' ionyha kulisszatitkaival. Megmérette és megkedvelte az ott átott világot. Aztán egy na- ion a rokonság és az Ismeősök nagy csodálkozására bébién tette: „szakács lesz belő- f-m”. Ennek immár harminc- 'i.ét esztendeje.

Pályafutásának sikereiről, •miékeiről érdeklődtünk. Pár í apót Miskolcon töltött. Most latem pihenőre érkezett, dolgoz- lt í jött. Volt munkahelye a . .f nna Szálló, ahol az utóbbi •'r. zenöt évben irányította a '■xtony haszemélyzet munká j át

— bezárt. Fájdalmas volt a '.úcsú második otthonától.

— Ha megnyílik Margitszigeten az újjávarázsolt Nagy- ■ tzálló, akkor majd ott folytatom a főzést. Addig pedig járta a vállalat vidéki üzemeit. . Tanítgatja. segíti a kollégádat. buzgón neveli az utánÍ

íótlást. A miskolci Avas Szál- é konyhájának személyzete is Örvendett néhány napos itt- íé tériek.

— Hiszen nem mindig találkozik az ember mesterszakács- esal — mondogatták.

Nem véletlen, hogy ritka az ílyen találkozás, hiszen a megtisztelő „mesterszakács” címet leddig hazánkban mindössze tizennyolcán viselik. Az ízek, Zamatok és illatok ügyes készítői közül csupán ennyien . iprtok cl ezt a rangot, í 1 zökanallal a kézben Eigen E? .1 bejárta már a fél vilá- , —jt. Mindenütt öregbítette tár- Isaiva! együtt a magyar kony- . i hp ás főzéstudomány hírét-ne- > ’ ■<.. Kilencszer főzött Lipcsé, háromszor Becsben, Ró- ►. Í >rn és Nyugat-Németor- 5fb«n két-két alkalommal v<> 4 nyzett a különféle nem• ;zetek szakácsküldötteivel. ’ Görögországban is nagy sikerű ic volt a magyar szakácsok- ‘ nak.

LEGUTÓBB négyen képvi- *' - 'l'.ék hazánk főzőmestereit ■ f j Floridában. Túrós Emil volt x jí „csapatkapitány”, rajta kí- ! 'f ; vül Eigen Egon, Horváth Mill,.< biíiy és Kenderesi Zoltán cuk- i rász vett részt a bemutató versi -íyen. A svájciak és a négy •'i'i t agyar mester szerezte a leg- j' Äbb dijat. A menü, amivel a n Mieink meghódították a zsűrit é» a közönséget: libamáj parfé, gulyás, fogas Kárpáthy módra, töltött jércemell galuskával, és vegyes rétes volt. Sokan kóstolgatták a versenyen főzött és feltálalt étkeket. A legnagyobb sikere a mi nemzeti eledeleink közül a gulyásnak és a dobostortának volt.

— Eredményhirdetéskor bizony egy kicsit elérzékenyed- tünic. Mind a négyen oklevelet, aranyérmet és egy szakácsot ábrázoló szép aranyszobrot kaptunk. A mi szakmánknak ez az Oscar-díja —

MESTERSÉGE CÍMERE: a

fakanál. Modern, mai ember, szinte szakácsművész. És hogy mi az ő kedvenc étele?

— A paprikáskrumpli. Igazán jóízűen csak ezt az ételt tudom enni.

Gyárfás Katalin

Sárospatak a magyar irodalomban

Mit ígér a márciusi koncert-naptár?

A községi könyvtár vezetősége, Gyurcsák Veronika könyvtáros irányításával, három részből álló előadássorozatot rendezett Sárospatak a magyar irodalomban címmel. Az érdeklődők mindhárom alkalommal teljesen megtöltötték a szépen berendezett új könyvtár olvasótermét.

Az előadó Berecz József könyvtáros volt, aki tartalmas előadásában részletesen ismertette Sárospatak szerepét a magyar kultúra és irodalom történetében Anonymustól kezdve Sztáray Mihályon, Balassin, Comeniuson, Ka- zinczyn, Csokonain, Tompa Mihályon, Erdélyi Jánoson,

Móricz Zsigmondon keresztül a ma élő írókig: Képes Gézáig, Fekete Gyuláig, Áprily Lajosig. Sárospatak irodalmi vonatkozásai igen gazdagok, hiszen csaknem félezer éves kollégiuma nagyon sok költőt, írót, tudóst, művészt bocsátott ki a magyar életbe. De Sárospatak azok költészetét is megihlette, akik nem voltak ugyan a híres iskola diákjai, de valaha megfordultak a városkában.

Az előadásokat a művelődési otthon irodalmi színpad együttesének az írók, költők műveiből összeállított, változatos műsora tette még színesebbé.

Miskolcon, mint a városi tanács művelődésügyi osztá- I lyán tájékoztattak, március- | ban hat különféle jellegű komolyzenei hangverseny lesz j A Filharmónia nagyzenekar j bérleti sorozatában 13-án, hétfőn a Miskolci Szimfonikus Zenekart hallhatjuk. Ez alkalommal neves vendégdirigens: Kerekes János vezényli a zenekart, közreműködőként pedig Sirokay Zsuzsa zongora- művész játékát élvezhetjük A Filharmónia másik rendezvénye a kamarakoncertek sorozatában hangzik majd el. A Budapesti Fúvósötöst látjuk vendégül március 15-én, koncertjükön Katona Ágnes zongoraművész működik közre.

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola rendezi 21-én Benkó Zoltán és Nagy István sétzongorás estjét, 6-án a szakiskolai i t övén d ék zenekar

angverst.nyel Gombás Ferenc ezényletéve!, valamint' a hegedű tanszak 24-i koncertjét. Végül in említjük meg az időrendben első. március 5- án tartandó koncertet, az Erkel Ferenc Zeneiskola növendékhangversenyét. amelyet a Bartók Béla Művelődési Házban tartanak Egvébként a többi koncert, ti színházban rendezendő szimfonikus zenekari est kivételével, a szakiskola Bartók-termében lesz.

Rcf-lckf or fényben

Bán Frigyes Kossuth-díjas filmrendező

Hatvanötödik születésnapján, filmművészi munkásságának 45. évfordulóján Kiváló művész címmel tüntették ki Bán Frigyest, akinek Büdösvíz című filmjét városon és falun egyidejűleg játsszák a mozik szerte az országban. Gazdag életpályájáról beszél most a művész kiapadhatatlan bőséggel.

— Hároméves koromban parádéskocsis akartam lenni, s azt is tudom, miért: vonzott a szép pitykés ruhájuk, meg a lovak. Kamaszfiúként is a vándorcirkusz lovai körül őgyelegtem, aztán beiratkoztam a hadapródiskolába, megint csak az egyenruha kedvéért.

— A történelem — szerencsére — megakadályozta, hogy katona legyek: a háború szülővárosomból, Kassáról Pestre sodort, ahol a némafilmgyártás éppen virágkorát élte. A honi, de különösképpen a tömegesen behozott amerikai némafilmekben felleltem azt a monumentalitást, s csillogást, mely mindig hatott rám. Érdekelt a film, megéreztem, hogy nekem ezt kell csinálnom^ A véletlen hozott össze Dési Alfréddel, a némafilm koronázatlan királyával, kinek tanítványa és asszisztense lettem. Azután a huszas évek derekán „lerobbant”, szó szerint megszűnt a filmgyártás Magyarországon, hogy később, 1931-ben hangosfilmként a Kék angyallal és a Hyppolit a lakájjal éledjen újjá. De rám akkor még az alkalmi munkából tengő- dés nyomorúságos évei vártak. Voltam írnok, könyvügynök, cimíró, majd a kassai színháznál színész. Innen körüliem vissza újból a filmgyártásba, de mindent elölről kellett kezdenem: ismerkedtem a hangosfilm technikájával, a csapóval, a hangkeveréssel, beültem a vágószobába, hogy megtanuljak vágni, aztán asszisztáltam, s állítólag jól, mert a vége felé már többet fizettek nekem az asszisztenciáért, mint némelyik filmrendezőnek.

Igen, bizonyára ebben az időszakban az önkéntesen és

lelkesen vállalt másodszori tanulóéveiben gyökerezik az, hogy ma Bán Frigyes a filmszakma egyik legfortélyosabb értője, a maga koncepcióját a legapróbb részletekben is érvényesítő, százfelé figyelő, mindent összehangolni tudó. elegánsan nagystílű filmrendező.

Csaknem három tucat filmet rendezett, s már a fel- szabadulás előtt is hozott haza nemzetközi díjakat Velencéből. Baselból. És az ő nevéhez fűződik az államosított magyar filmgyártás első alkotása, a feledhetetlen és bizonyos értelemben felülmúlhatatlan Talpalatnyi föld.

— Legalábbis én magam sohseni fogom már felülmúlni azt a filmet, amelyet 1948- ban rendeztem Szabó Pál regényéből. Az valami egészen különös, egyszeri lehetőség volt, hogy elmondjak mindent, amit addig gyűjtögettem magamban. Nem akarok álszerénykedni: azóta is voltak sikereim, és van olyan filmem, amelyet kiváltképp szeretek, s minden kockáját ma is így csinálnám. Ilyen például a Semmelweiss Apáthi Imre

A Büdösvíz forgatása közbe

főszereplésével. A Rákóczi nadnagyaér! Kossuth díjat kaptam, a Szegény gazdagok itthon is milliós nézőközönséget vonzott, a Szovjetunióban pedig a látogatottsági ranglista élén áll 32 millió nézővel.

— Egyéniségemből, pályafutásomból következően nagyon kedvelem a kosztümös, történelmi filmeket, a nagy magyar klasszikusok filmrevite- lét. Tanúskodik erről A császár parancsára és a Szent Péter esernyője, s az is. hogy legdédelgetettebb tervem az Egri csillagok, vagy a Láthatatlan ember megfilmesítése. Igaz. inkább álomnak kell neveznem, hiszen mindkettő túlontúl költséges vállalkozás lenne.

És már sorolja is fejből, hány ezres sereggel ostromolta Szulejmán Eger várát, hány lovas, hány gyalogos volt ott, mennyi statiszta kellene ahhoz, hogy ezt a tömeget kellően érzékeltesse.

— Annak idején Révai József — kinek nagy tisztelője voltam — felvetette nekem egy Dózsa-film rendezésének gondolatát. Ám a tizenkét-ti- zennégy milliós költségvetés akkor, 1950 táján, megvalósíthatatlanná tette.

— Most egészen más dolog foglalkoztat, hosszú évek óta. Saját munkámról, pályámról, válságaimról szerettem volna már régóta elmondani valamit, amikor megtudtam, hogy Fellini megtette ezt a 8 és fél-ben és a mi Gertler Viktorunk is hasonlóra vállalkozott az És akkor a pasas .. ban. Ez persze megtorpantott kissé, és még azóta sem tisztult le bennem a dolog, de úgy érzem, egyik ember önvallomása nem pótolhatja a másikét, melyet valami belső eró kényszerít ki belőle. Talán még megtalálom a módját, hogy ebben a keretben én is tudjak újat mondani..<{

Zifiibi JmUt