Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-15 / 39. szám
— Diósgyőrött, születtem, ezer És ezer emlék köt ide. Innen indultam el életpályámon, és most ideértem vissza. — így, ennyiben összegezi hosz- szú pályafutását, tettekben gazdag életét Gácsi Miklós. A negyvenes években egy Vágya volt: esztergályos lenni és szakmunkásként dolgozni. Később, ahogy kitárulkoztak a lehetőségek, élőbb technikumot végzett, majd a Nehézipart Műszaki Egyetem esti tagozatán soksok gyötrődés után megszerezte a mérnöki diplomát. A hajdani esztergályos igen szép utat tett meg. Volt technikus, üzemrész-, gyáregységvezető, végül a gyár, az LKM főmérnöke. És két éve ő a DIGÉP vezérigazgatója. Vezetése alatt, a gépgyárban jelentős fejlődés következett be. tavaly élüzem-szinti eredGácsi Miklós ményekkel dolgoztak. 1963-tól a gyár nem tudott nyereség- részesedést fizetni. Az elmúlt év eredménye alapján a részesedés várhatóan 15 napi bérnek felel meg. — Én csak egy ember vagyok. Ezt az eredményt csakis a gyár nagy közösségének jó munkája alapján érhettük el. Ebben a közösségben ott vannak a gyermekkori barátok, a szakmunkás társak, s azok is, akik vele együtt, vagy hozzá hasonlóan nagy erőpróba alapján lettek műszakiak, műszaki vezetők. Gácsi elvtársat most már hatodszor jelölték képviselőnek. Mégis éppoly izgalommal ment el a diósgyőri jelölő gyűlésre, mint akit most jelölnek először. Magáról nem szívesen beszél. Lényéből és meggyőződéséből fakadóan természetesnek tartja a megbízatás lelkiismeretes teljesítését. Két év alatt például 500 ember kereste fel a fogadóórákon. Valójában nehéz külön választani, melyik esetben volt vezérigazgató, képviselő, vagy éppen parlamenti ipari bizottság tagja. Az ügyek intézésében szerencsésen keveredhet, keveredik mindhárom megbízatása. 13 éve képviselő. Hosszú listát lehetne felsorolni működéséről. De ő kért — szerénységből —, hogy ezt ne tegyük. — A diósgyőriek jelöltek. Diósgyőrben sok barátom, jó ismerősöm van. Es a barátok, ismerősök, s a többiek nem bizonygatást várnak tőlem, hanem azt: legyek velük örömeikben, értsem meg gondjaikat és sok egyszerű szürke hétköznapi tettekkel segítsem elhárítani útjukból az esetleges göröngyöket, (csb) A tiszaszederkényi Szőke Tisza Tsz zárszámadó közgyűlésén a vezetőség beszámolójának volt egy állandóan visszatérő gondolata: a növénytermesztés és az állattenyésztés kimagasló eredményei a korszerű agrotechnika, a nagyfokú gépesítés ellenére sem születhettek volna meg a tagság lelkiismeretes, szorgalmas munkája nélkül. Jó dolog a gép, köny- nyítik és meg is gyorsítják a munkát a vegyszerek, de azért végső soron minden rajtunk. embereken múlik — mondotta Kányási Béla tsz- elnök, aki meleg szavakkal emlékezett meg az idős tsz-pa- rasztok és különösen a nők helytállásáról, de nem fukarkodott a jogos kritikával sem. Mert a tagság nagyobb része szorgalmasan dolgozott, de voltak, akiket hívni, csalogatni kellett a munkába hol szép szóval, hol erélyesebb módszerekkel. — Ezek az emberek most ne a vezetőséget, hanem önmagukat okolják, amiért a borítékjuk könnyebb lett... Aki nyáron, a legnagyobb munkák idején máshol „maszekolt”, nem várhat sokat a zárszámadástól. Termelőszövetkezetünk tervszerű munkát követel mindenkitől, és se ma, se a jövőben nem nyílik lehetőség rá, hogy valaki csak akkor jöjjön dolgozni, amikor odahaza már nem talál munkát. Egy új halászcsárda Kazincbarcikán ez évben tovább javul a közellátás. Ehhez olyan távoli termelőszövetke- tetek is hozzájárulnak, mint fi tiszakeszi Tiszamente, amely halászcsárdát, nyit a fürdő mellett. Az épület terve .jtnár elkészült. Helyet kap itt egy 150 férőhelyes étterem, a -tulajdonképpeni halászcsárda, egy tejcsárda és egy zöldséges bolt. Az éttermet és a boltokat a termelőszövetkezet Baját termelésű áruval látja eL Kedvezményes vetőbnrgonya-akció A Földművelésügyi Minisztérium a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat közreműködésével minden eddiginél szélesebb körű, kedvezményes vetőburgonya-akciót szervezett. Ehhez összesen körülbelül 4600 vagon jó minőségű, fémzárolt vetőburgonya áll réndelkezésre. Az idén nemcsak a nagyüzemi gazdaságokat láthatják el kifogástalan minőségű vetőgumóval, hanem — most első ízben — a háztáji gazdaságok, az egyéni termelők és bázikert-tulajdo- hosok igényeit in kielégítik. Tokaj a jelölő gyűlés tükrében Sűrű sorokban üldögélő várakozók, ünnepi hangulat, készülődés a jelölő gyűlés megkezdésére, halk moraj az egyjegyűit várakozók körében- Szóbeszéd tárgya már, hogy a község és a választókerület jelöltje f mrí Gyula,, a járási pártbizottság titkára lesz, megyei tanácstagul ismét Bárány Istvánt, a református lelkipásztort jelölik. Tömöl Miklós községi tanácselnök megnyitó beszéde után Oláh István iskolaigazgató négy év fejlődésének legié- tesz javaslatot a jelölt sze- nyegesebb adatai. Korszerűsí- mélyére, közben hosszan be- lették a villanyhálózatot, nem szél róla, mit fejlődött a kevesebb, mint egymillió község az elmúlt választási százhuszonnyolc ezer forint- ciklus alatt. A fejlődésben ért. több mint négy és fél nem csekély része volt az új millió forintot fordítottak útképviselő jelöltnek, Imrí Gyű- felújításra, ugyanennyit soriának, mint a járási pártbi- tatarozásra, 376 ezer forintot zottság titkárának. költöttek a vízhálózat bóvítéMiről is beszél a javaslat- sére és külön 200 ezret az tevő? egyik utcában lévőre. Több Szóba kerülnek a» elmúlt mint 110 ezer forintot költötImri Gyula országgyűlési képviselőjelölt Gazdaságosabb öntödei kemence Az öntödei kűpolókemencék- hen általában még most is kokszot használnak az olvasztáshoz tüzelőanyagul. Ez a fűtőanyag, tekintve, hogy külföldről szerezhető be, drága, költséges. A Miskolci Tüzeléstechnikai Kutatóintézet szakemberei kitartó munkával új módszerű, az eddiginél lényegesen gazdaságosabb, úgynevezett olaj pótfüzeiért! kemencetípus konstrukcióját dolgozták, fejlesztették ki. Ennek lényege, hogy különleges tüzelőberendezés beiktatásával az olvasztáshoz kétharmad részben olcsóbb, hazai terméket, olajat használnak tüzel őanyagul, s csak egyharmad részben szükséges hozzá az importkoksz. Ez a tüzelési módszer azért is Tavaly ősszel mintegy másfélezer mázsa aszú szőlőt vásárolt és dolgozott fel a bor forgalmi vállalat tolcsvai pincészete. Ebből több ezer hektoliter aezúbort készítettek» amelynek nagy részéi, szintén a tolcsvai pincében érlelik. Az új bor erjedése, érése megkezdődött, s a jelek szerint kiváló minőségű aszú lesz belőle. | előnyös, mert a jelenlegi, koksszal működő öntödei kú- pulókemencék könnyen, gyorsan. különösebb költség nélkül átalakíthatók olajpóttüzelésű- re, ezenkívül a kemencék teljesítménye — a jobb hőhatás következtében mintegy ötven százalékkal növelhető. Az első olajpóttüzelésű kemencét az öntödei Vállalat kisvárdai telepén az idén már üzembe is helyezik a miskolci kutatók irányításával. A tetemes importanyag-megtakarítást lehetőve tevő, újfajta tüzelésű kemencetípust bizonyára országosan alkalmazzák majd, de a későbbiekben számítani lehet külföldi hasznosítására is. A koksszal egyáltalában nem rendelkező, de olajban gazdag közel-keleti országokban ugyanis az ilyen kemencetípus minden bizonnyal érdeklődésre számíthat. tok az első és a második kerület óvodáinak felújítására és 450 ezret a második kerületi altalános iskola bővítésére. Fel kellett tölteni a Bod- rog-partot, ez is 400 ezer forintba került, orvosi lakást vettek 127 ezer forintért, és piac is lett negyvenezerért. Alig hangzik el a javaslat a képviselő személyére, máris jelentkezik az első hozzászóló. Ismeri a jelöltet, tudja, sokat tett eddig is a szerencsi járásért, most azt kéri, hogy ha Tokaj jelöli képviselőnek, programja legyen „először Tokaj, másodszor Tokaj és harmadszor is Tokaj". Általános helyeslő derültség közben kér szót a másik felszólaló. ö már nem ilyen lokálpatrióta, tudja, hogy a járásban Tokajon kívül is van még gond, ezért ő „szerényebb”. Annyit kér, hogy a gondok között Tokaj legyen az elsőrendű. Aztán feláll valaki és a megyei tanácstagságra jelölt Bárány Istvánról beszél. ,J^e- kem tetszik Bárány nagytisz- telctű úr ténykedése — mondja —•, amikor a múltkor beszéltem vele tss-problémák- rói, egyetértettünk. Rémélem, a szószéken it ezt as álláspontot képviseli»** Közben ismét szóba kerülnek a fejlődés problémái. A bölcsőde és az öregek napközi otthonának felújítása, ami 70 ezer forintba kerül, az autós camping létrehozása, vagy a tarcali út fejlesztése. Mindez eredmény. De jelöl- ti beszédében . Irnri Gyula azt mondja, mindent biztosítani kell Tokaj nemzetközi hírnevének további növelésére. Nemesak a borról van szó, hanem a községfejlesztésről is — teszi hozzá. Bárány István meghatóttan mond köszönetét az újrajelö- lésért- Köszöni, hogy olyan rendszert szolgálhat, amely a bókéért, a református vallás régi cs állandó óhajáért küzd, olyat, amely a szocializmust hirdeti, hiszen 6, az öt holdas kisparaszt fia tudja, mit jelentett a nyomor a múltban, örül, hogy olyankor szolgálhat, amikor ő, az egyház szolgája együtt mehet az emberiség jobb életet biztosító rendszerrel. Az elmúlt négy év fejlődésének folytatása az ő szívügye is lesz éppúgy, mint ahogy szívügye volt az ismertetett eredmények elérése az előző ciklusban. (máié) K emény, igazságos szavak voltak ezek. Mindenki megérthette, leszűrhette belőle, ami rá vonatkozott. Voltak évek Tisza- szederkényben és másutt is, amikor az ilyen kritika a tagság nagyobb részének szólt. Olyankor általában mindenkinek vékonyabb volt a borítékja, gyengébbek voltak a tsz gazdálkodási eredményei. Az utóbbi időben azonban örvendetesen megszilárdult a munkafegyelem, a tagság felismerte, hogy érdemes kitartóan, szorgalmasan dolgozni. De a szederkényi emberek még többre képesek, és többet tud adni a népgazdaságnak a szederkényi határ is. A tervezett 54 forinttal szemben valamivel több mint hatvanhét forintot fizettek ki egy munkaegységre. A közgyűlésen részvevő vendégek őszinte elismerésüket, fejezték ki, hiszen ez kimagasló eredménynek számít a járás termelőszövetkezetei között. Még inkább meglepődtek azok, akik a termelőszövetkezet létrejöttekor elhagyták a falut.. Beszélgettünk ilyen emberekkel, kiszámítottuk egy évi keresetüket, s kiderült, hogy a tsz szorgalmas dolgozói, különösen az állattenyésztők, ugyanannyi idő alatt többet kerestek, mint az ipari munkások. A Szőke Tisza régebben sem tartozott a gyenge termelőszövetkezetek közé, de a nagy fordulat mégis az elmúlt esztendőben következett be. Jól kezdték. S ha valahol időben, jól elvégzik a tavaszi munkát és a tagság mindvégig kitartóan dolgozik, feltétlenül jó a folytatás még akkor is, ha időközben szárazság áll be, vágj* más elemi csapás. A szederkényi határ felett is éppoly időjárás uralkodott, mint a környező községekben. Volt itt is tavaszi belvízkár, májusi szárazság, maid késő őszi esőzés, mégis azt. állítják, hogy az 1966-os | év a legjobb esztendő volt a tsz fennállása óta. Eredmé- j nj-eiket, miután ismerjük a 67 I forintos részesedést, felesleges [ részletesen felsorolni. Égj’ adat j azonban mégis ide kívánkozik. S A tervezett öt százalékos termelésnövekedést kereken egy százalékkal léptek tűi, s e* egy olyan esztendő tükrében, amikor szinte minden évszakra esett valami íven elemi csapás, rendkívül nagy eredménynek számít Hogyan érték el? Kányási Béla valahogy igy fogalmazza meg a választ: — A beszámoló elkészítésén sokat töprengtem. Pedig azt mondják, könnj’ű olyrankor beszámolót készíteni, amikor csupa jóról, csak eredményekről beszélhet az ember. A számokkal, adatokkal nem is lett volna baj, azok valóban tetszetósek. De én a szavakkal, a gondolatokkal voltam bajban. Szerettem volna nagyon szépen kifejezni, mennjűre megbecsüljük aa emberek munkáját, s hogy milyen fontos: az emberek ne csak testben, hanem lélekben is legyenek kint a földeken, adjanak még több szívet, több lelkesedést a munkába, mert mi még ennél is többre vagyaink képesek! Azt hiszem. Kányási Bélának mégiscsak sikerült meg* találni a legmegfelelőbb szavakat. A közgyűlés után sok emberrel beszéltem. Olyanokkal is, akiknek vastagabb, olyanokkal is, akiknek vékonyabb volt a borítékja. Érdemes volt dolgozni — mondogatták. Hej, sokat fájt a derekunk, mert hiszen idős emberek vagyunk már, gyakran nézegettünk a TVK felé, és mondogattuk, mégis csak könnyebb nekik, most mégis azt mondjuk: megérte! — Bánom, hogy nem mentem mindennap, látják, most tízezer forinttal kevesebbet kaptam — mondta egy másik, még jó erőben levő ember. — Igaz, év közben maszokoltaro, de amit megkerestem, el is ment. No hiszen, majd a* idén! Megyek én az első szóra, csak jöjjön már a tavasz. A tavasz, a tavasz; A melengető, illatos tavaszt emlegették ezen a kopogós téli délutánon mindenütt az emberek. Reménykedve. bizakodva, s nagy' nagy tcnniakarással, hiszen érdemes. S a tavasz talán nem is jár már messze. Ott neszez a kert alatt;.. Ónod vari Miklós Legyőzték az időjárási nehézségekét a vasércbányászok A rudabányai vasércbányában évről évre több gondot okoz a zord téli időjárás. Míg régebben a föld mélyéből hozták felszínre a vasérc zömét, addig az utóbbi esztendőkben többnyire külszíni fejtésekből termelik a nagyolvasztók „kenyerét”. A mélyművelésű bányák munkáját is gyakran akadályozták a nagy hófúvások, fagyok. Azonban a külszíni bányákban sokkal tetemesebbek a téli gondok. Fagyos időben különösen a vasércet fedő földtakaró eltávolítása jár nagy nehézségekkel. Januárban is éjjelnappal dolgoztak, s nemcsak a külszínen dolgozó bányászok szenvedtek a hidegtől, hanem a tís exkavátor, a dózerek és a dömperek is megsínyletted a 20 fokos fagyot Nagyobb hófúvások idején néha fél napokat azon fáradoztak, bogy járhatóvá tegyék az utakat, hozzáférhetővé tegyék a munkahelyeket. Ilyen nehéz körülmények között januárban a tervezett- I néi mintegy 13 ezer tonnával I több meddőt sikeréit eltávolí- ! tani a vasércrétegekről. Aa idén másfélmillió tonnányit akarnak eltakarítani. A vasércbánya gépesítését is tovább fokozzák. A dömpereknél sokkal nagyobb teljesítményű, 12 tonnás teherautókat is munkába állítanak. Kiépítik a bánya úgynevezett gerinc-úré ját is, amelyen könnyebb é* gyorsabb lesz a szállítás. Maximális bor jásza porul at A SzeTszíkaja Zsizny című szovjet mezőgazdasági ' szak- I lap nagyon érdekes cikket közölt a szarvasmarha-szapo- l rulal fokozásának lehetőségéről. A lap megállapítja, hogy az egyik legfontosabb feladat a maximális szaporulat bdz- ; tosttása. Ehhez elsősorban a : tehenek es üszők megtermékenyítését keli gazdaságosan, a lehető legszűkebb időn be- I lül biztosítani. A moszkvai Tyimirjazev Mezögazdasagi Akadémia kísérleti üzemed- ; ben megállapították, hogy normális etetés és tartás eseten a borjazás (ellés) után 3—í héttel semmi akadalya I sincs a tehenek vemhesitésé- | nek. A szarvasmarha vemhes- ségi 'deje ugyanis mintegy’ 40 hét. Ha ehhez átlagosan három hét pihenőt számítunk a két vem he. ég kozott, 100 ! tehén után évente 115 borjúi várhatunk. Az akadémia üze- I meiben ezzel a módszerrel öt j év alatt majdnem minden tehén hat borját ellett, és a te- | henek tejhozama — a sűrített vemheség következtében — j évi 200—300 kilogrammal : Pőtt. A szovjet mezőgazdasági szaklap hangsúlyozza: azért ! is célszerű a tehenet a borjs- j zás utáni első hónapon bo- I lül vemhestteni, mert így sokkal kisebb arányban lépnek fel azok a kóros folyamatok. amelyek meddőséghez vezethetnek. Nagyon fontos a 1 tehenek borjazás előtti jára- ; tása is — hangsúlyozza a cikk, mert a mindennapos járatás nemcsak az eülést könnyíti meg. hanem kedvezően hat a : tejhozam alakulására és meg- 1 hosszabbítják az ellátók életé* Diósgyőr jelöltje „Csak jönne már a tavasz!44 Érik az aszú
