Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
Tssárnap, I96*7. február IS. fiSZ.\KMAGYAROHS*AO 5 Ami pénzt hoz a konyhára A baromfitenyésxtcsről A külföldi piacokon mindig keresett cikk a hazánkból „odautazó” finom ennivaló: a vágott baromit, a libamáj, a házinyúl. Valutát kap érte az ország, de jól jár az is, aki a kisállattenyésztéssel foglalkozik otthon, szabad idejében. Évről évre egyre több asszony ismeri fel ezt a kereseti lehetőséget. Mondogatják a falusi asszonyok: érdemes versengeni is, hiszen a legjobb eredményeket felmutató kisállatte- nvésztők még jutalmat is kapnak. öt esztendeje már, hogy a nömozgalom védnökséget vállalt a baromfitenyésztés felett. Azóta egészen népszerűvé vált ez a kezdeményezés, egyre többen csatlakoznak hozzá. Minden évben versenyt hirdetnek a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban a baromfitenyésztéssel foglalkozóknak. Az elmúlt hetekben a járási nőtanácsok • és a földművesszövetkezetek értékelték a verseny elmúlt évi eredményeit, kis ünnepségeken adták át a jutalmakat, meghirdették az idei versenyt és jó tanácsokat adtak az újonnan csatlakozó nőknek. Mire ezek a sorok Megkezdődött a gyümölcsfák téli ápolása A tavasz közeledtének egyik legbiztosabb jele, hogy megyénk nagyüzemi gyümölcsöseiben már megkezdődött a téli faápolás. Néhány termelőszövetkezeti gyümölcsösben bemutatókat is szerveznek, hogy a környék háztáji gyümölcsöseinek gazdái megismerkedjenek a téli faápolás szakmai fogásaival. A Borsod megyei Növényvédő Állomás szakemberei a következőket javasolják a gyümölcsfák téli ápolásához: — A kártevők és a kórokozók egy része áttelel a gyümölcsfák törzsén, a kéiegre- pedések alatt, az ágakon és a hajtásokon. A fákat meg kell szabadítani ezektől a fertőzési gócoktól. A íatisztoga- tás során a törzsről, a vastagabb ágakról kaporéval el kell távolítani az elhalt, repedezett kéreg-részeket, majd drótkefével ajánlatos megtisztogatni. A koronarészről a beteg, rendellenes hajtásokat, hernyófészkeket és a gyü- mölcsmúmiákat ajánlatos eltávolítani. A korona ritkítása is fontos, mert a sűrű koronában nagyobb mértékben lépnek fel a betegségeit. A simára faragott, csonk- nélküli metszéslapokat faseb- kátránnyal ajánlatos bekenni. A lehullott kaparékot és a levágott. beteg ágrészeket ösz- szegyűjtés után el kell égetni megjelennek, már minden járásban megdicsérték az ügyes asszonyokat, s a legjobban dolgozóknak vásárlási utalványt adtak át jutalmul. A baromfitenyésztésben a legkiválóbb eredmények 19P6- ban születtek — hallottuk a megyei nőtanács illetékes munkatársának tájékoztatójában. Annyi jó minőségű baromfit és tojást adtak át az asszonyok a felvásárlóknak, hogy’ a vártnál sokkal jobb eredményt értek el. Különösen a miskolci járás asszonyai tettek ki magukért. A ten szerint vállalt 170 mázsa helyett 237 mázza baromfit neveltek fel, s adtak át. Az első helyezettnek járó 1200 forintos vásárlási utalványt K;ss Lászlónk szerez.te meg. Az alsózsolcai asszony 310 munkaegységet téliesített a tízben, s otthon 195 libát hizlalt. A községben ő segítette a libatömő társulat megalakítását. Még alig néhány társulat működik a megyében. Érdemes megalakítani ott, ahol a kisállattenyésztéssel foglalkoznak. Tíz ember már megalakíthatja a csoportot, s az átadott áruért így nagyüzemi felárat kapnak. Most kezdődik az idei b»- romfttenyésztési verseny meghirdetése. szervezése. Akik most először csatlakoznak, jó ha tudják: érdemes szerződni a nyúl- és galambtenyésztésre is, hiszen e kis állatokból sokkal többet exportálhatnánk, mint eddig. A nőtanács az idén is felkarolja a baromfi- tenyésztési akciót. Szervezi a társulásokat, tanácsokkal látja el a tenyésztőket, védi érdekeiket Csupán szorgalmon és ügyességen múlik, hogy egy’ kis külön pénzt szerezzenek az asszonyok a háztartás számára Erktfl csvédelem Halma} határában, a Va- sonca patak partján szép drótkerítés mögött sorakoznak azok az épületek, amelyekre ma már az Aranykalász Termelőszövetkezet egész tagsága büszke. Nem is csoda, kevés ilyen korszerű, jól jövedelmező baromfi- telep található a megyében. A termelőszövetkezet vezetőinek azonban bosszúsága is jócskán akad ezzel a baromfiteleppel. A bosszúságok egyik okozója a baromfitelep szellőző- berendezéseinek néhány hibája. Ez a bosszúság, bizony, károkat Is okoz, mert befolyásolja a telep tojás- és hústermelését- Már pereskedésnél tart az ügy. A perben nélkül már reges-régen or vosolni7 A baromfitelephez vezető útszakasszal is baj van. Sáros időben, azaz az tv legnagyobb részében gépjárművel lehetetlen bejutni a telepre. Járulékos beruházásként már’ régen elkészült volna a bekötőút, de azon folyik a „tárcaközi vita", kinek kell megépítenie a Va- sonca patakon átvezető hidat. Jó lenne végre eldönteni. 1* Füzér József raja* A gönci kajszi E JNYE... Kerekasztaí-beszélgeíés a tanácsok nagyobb önállóságáról Tanúcsvábusztás idején vagyunk, és a megválasztásra kerülő tanácstagok személyén kívül arra is kíváncsi a lakosság, hogyan lehetne a közigazgatást minél egyszerűbbé tenni. Ez a minden embert érintő jogos óhaj csakis n he- Ivt tanácsok önállóságának fokozásával, az egész tanácsapparátus demokratizmusának kiszélesítésével érhető el. Az MSZMP IX. kongresszusa foglalkozott is ezzel, hiszen a gazdaságirányítás reformja óhatatlanul .szükségessé teszi a közigazgatás ügyintézésének gyorsítását, egyszerűsítését, a lakosság minél jobb ellátását. Miután bennünket elsősorban saját megyénkben érdekel az ügyintézés gyorsítása, megbeszélésre ültünk össze Kiss Alberttól, a megyei tanács ipart, Nagy Lászlóval, a pénzügyi, és dr. Bohács Gyulával, az igazgatási osztály vezetőjé- veL — Miután az ügyintézés gyorsításának legfontosabb eszköze a tanácsok önállóságának növelése, elsősorban az érdekelne bennünket, javult-e a tanácsok szakigazgatási szerveinek hatósági tevékenysége? DR. ROHACS GYULA: A megyei tanács végrehajtó bizottsága az elmúlt év októberében tárgyalta a szakigazgatási szervek hatósági munkáját. Azóta már az alsóbb fokú végrehajtó bizottságok is foglalkoztak ezzel. Kétségtelen, hogy az utóbbi években gyorsult tanácsainknál az ügy- intézés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehetne tovább gyorsítani. Az alsóbb szakigazgatási szenek határozatainak mintegy 3 százalékát fellebbezték meg tavaly az állampolgárok, és ezek 78 százalékában az elsőfokú határozatok érvényben maradtak. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy tanácsaink szakigazgatási szerveinek hatósági tevékenysége javult. Az is tény azonban, hogy a megyei tanács szakosztályai évente körülbelül 80 ezer ügyet intéznek. Ha a megye mintegy 400 ezer főnyi felnőtt lakosságával számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy minden ötödik felnőtt lakosa a megyéhez jut ügyével. Ezen természetesen változtatni kell és lehet is, mégpedig az alsóbb fokú tanácsok jogkörének bővítésével, a meglevő hatáskörökkel történő jobb „gazdálkodással”, nem utolsósorban az alsóbb szintű, különösen a községi tanácsok hatósági munkájának javításával. — Hogyan gazdálkodhatnak önállóbban a tanácsok és a hozzájuk tartozó vállalatok, intézmények a gazdasági eszközökkel? NAGY LÁSZLÓ: A Borsod megyei tanácsok, intézmények és vállalataik mintegy 5 milliárd forint értékű álló eszközzel gazdálkodnak. Ehhez járul azután a mintegy 3.7 milliárd forint évi termelési', teljesítményi ós áruforgalmi érték, amit a tanácsi válla- latok évről évre megtermelnek, Illetve forgalmaznak, valamint annak a csaknem 1 milliárd forintot kitevő évi költségvetési volumen bevételeinek előteremtése, és gondos felhasználása. Az önállóbb gazdálkodáshoz hozzátartozik a költségvetési szerveknél a költségvetési egyensúlyért vállalt nagyobb felelősség. Az önállóbb gazdálkodást nagy mértékben segítené, ha a gazdálkodási kötöttségeket mér a tervezésnél tovább feloldanák, ha a költségvetés végrehajtása során érvényesülő kötöttségeket bizonyos határokon belül ugyancsak feloldanák, ha a költségvetésnél is ötéves tervezést lehetne megvalósítani, végül — ha nem zárolnák a költségvetési szervek év végi maradványait, hanem átvihetnék azokat a következő esztendőre. Megítélésem szerint a tanácsi vállalatoknál is meg kell szüntetni az állandó gyámkodást, szűkíteni kell a kötelező tervmutatók számát, döntsenek maguk a vállalatok mindabban, amiben közvetlenül és alaposabban tájékozottak, mint bármilyen külső szerv. Olyan elképzelések vannak felsőbb szerveknél, hogy a vállalat évi mérlegét maga az igazgató hagyja jóvá. A tanácsi vállalatok ilyen, várhatóan önálló és felelősségteljes tevékenységének azonban a tervezett termelési árreform képezheti megnyugtató -alapját. Beszélnünk kell persze arról is, hogyan juthatnak nagyobb bevételhez a tanácsok, hogy önállóbban gazdálkodhassanak. Az önállóság alapja kétségtelenül az a pénzügyi eszköz, amit az állam a tanácsoknak átenged. Ezt a tanácsok céltudatos gazdálkodással bővíthetik. Gondolok itt a bevételek körültekintőbb megállapítására, az adózatlan jövedelmek felderítésére, vagy akár a befizetetlen lakbér és egyéb díjak rendszeres beszedésére. — Nem foglalkoztathatnának a tanácsok a meglevőkön kívül más üzemeket is saját kezelésükben, hogy bevételeiket növeljék? KISS ALBERT: A tanácsok bevételének növelését szolgálhatja, ha a területükön működő minisztériumi vállalatok hozzájárulnak az adott terület kommunális költségeinek fedezéséhez. .Jelentős bevételt biztosítana a tanácsoknak egy olyan intézkedés, amely .a tanácsi Ipar körébe utalná mindazon ipari szolgáltatásokat, amelyek helyben kielé- gíthetőek. A lakosság zavar- talah ellátása és n helyhez kötött munkaerő foglalkoztatása céljából a tanácsi vállalatok fejlesztése a jövőben is Indokolt, hiszen termékeik gyártása a minisztériumi ipar számára nem gazdaságos. A szolgáltatásokon kívül feltétlenül fejleszteni kell a tanácsi ipar árutermelő tevékenységét. Gondolok itt például a kézműiparra, vagy a szikvíz és üdítőital gyártására, valamint azokra az iparágakra is, amelyekben a tanácsi vállalatok a minisztériumi iparra] megosztottan működnek. Fejleszteni kel] majd a tanácsi és a minisztériumi ipar kooperációját. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése után is hozhatnak létre a tanácsok új ipari vállalatokat — elsősorban foglalkoztatási és szociális kérdések megoldására. Az új mechanizmus azonban azt is jelenti, hogy az egyes gazdasági kérdésekben ott és azok döntsenek, akik arra leginkább illetékesek. Tehát a városi, illetve a községi tanácsok gondoskodjanak egyes városok, vagy nagyobb települések lakossága szükségleteinek kielégítéséről. Ha kell. hozhassanak létre vállalatokat saját hatáskörükben, saját gazdasági eszközeikből — Milyen intézkedések készülnek e feladatok megvalósítására? N/ OY LASZLÖ: Néhány előkészítő intézkedés már történt. A költségvetést sokkal önállóbban tervezték, mint azelőtt. A tanácsi gazdaságokban csökkent az állandó mutatók száma. A megyei tanács pénzügyi osztálya most dolgozik az egyes járások és városok ellátási színvonalának rögzítésén a természetbeni és a forint-mutatókon keresztül. Most mérik fel a III. ötéves terv állami és helyi erőből történő beruházásait működési költségkihatásait. Mindez a velük dolgozók szemléletének megfelelő alakítását kívánja. Ebben, úgy gondolom, rendkívül fontos szerepük van a tanács pénzügyi dolgozóinak. Az új mechanizmussal a pénz szerepének megváltozása is együtt jár, előtérbe kerül a pénzügyi módszerek aktív szerepe, hiszen enélkül a gazdaság közvetett befolyásolása, irányítása el sem képzelhető. DR. ROHACS GYULA: A gazdasági elgondolásokhoz még csak azt tehetem hozzá, hogy a jobb ügyintézés egyik kelléke az udvariasság, a lelkiismeretes helyszíni vizsgálat, valamint az. hogy a tanácsi dolgozók csak az érdekeltek meghallgatása után hozzanak döntéseket. Már több ügyintézést egyszerűsítő intézkedés született, de a bürokrácia elleni harc állandó feladatát képezi apparátusunknak. • A beszélgetés ezzel véget ért. Még csak annyit füzünk hozzá, hogy ezeknek az elgondolásoknak realizálásán még dolgoznak. Előreláthatólag az év derekán kerül sor az új gazdálkodási módszerek szabályozására. Akkor majd visszatérünk lapunk hasábjain az intézkedések ismertetésére' Máié Iván Gönc az elmúlt ' esztendőben ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját. Ebből az alkalofhból helytörténeti kiállítást rendeztek, s mialatt a régi dokumentumokat gyűjtötték, az Országos levéltárban előkerült egy megsárgult papír, melynek tartalmát talán nem lesz érdektelen itt is feljegyezni: „Gönc mezővárosának 1840-ik évétől mai napig használatban levő pecsétje képezi a Város Címerét, mely a városi berket és szőlőhegyet -Jelképezi. Ezen címer azért ■van, mert Gönc varosának [annyi szőlője és gyümölcsei jvannak, hogy azzal a nep kereskedik, legnagyobb élelem [módját abból húzza és Gön- [cőn termelt gyümölcsöket nem :itthon és a varmegyében, halnem távoleső más megyékben, :sót egészen Lengyelhon, Dukla iés Krakkó városába viszik el- iadás végett. De sót onnan is ■járnak rendesen évenként ■egyének Göncre kai szín ■barack és szöllő vétel miatt." • [ A kereken száz éves Gönc! [Magyar Kajszi azonban nem- icsak a lengyel piacokon isimért, hanem újabban nem ihiányzik a müncheni piacról ■sem. Tavaly huszonhat vu- ■gonjtajszi került a bajor fő- ■vároRbá,~d«ji Hungarofruckt •szerint „nincs az a mennyiség, iamit ét oe vennének.™ Ezért a tájegység fejlesztésére a Gönci Kossuth Tsz termeli azt a speciális, vörös és 3 lószemfl szilva alanyba oltott csemetét, amely ezt a kiváló j gyümölcsöt adja. A világpiacon is ismert gyümölcs nagyüzemi telepítése erőteljesen megindult. Göncön eddig 85 holdat telepítettek. A telepítést az idén tovább folytatják. Ezenkívül Boldogkővárulján is összesen 200 holdat telepítenek ebben az ötéves tervben. • E szerint tehát nemcsak száz évvel ezelőtt volt kifizetődő Göncön a barack termesztés, hanem jó megélhetést biztosit a termelőszövetkezet, tagjainak most Is. Az elmúlt, évben csak a ház körüli fékről szedett gyümölcsért I és .negyed millió forintot fizetett ki a MÉK felvásárlója. Nem kevés az az összeg sem, amelyet a termelőszövetkezet ad a közelgő zárszámadáson tagjainak, akiknek eredményes munkájuk és gazdálkodásuk nyomén nem kevesebb,. mint 10 millió forintjuk van már takarékbetétben. Érdemes tehát a gönci' kajszi tájegység fejlesztésén munkálkodni, hiszen ennek nemcsak anyagi haszna van. hanem a magyar gyümölcs világhírnevét is emelt. A M Gazdagodik a továbbtanulási lehetőség Miért-?... A Művelődésügyi Minisztérium a napokban engedélyezte néhány új szakközépiskolai osztály Indítását Miskolc Iskoláiban. Egészségügyi középfokú szakembereket képez a 2. sz. Ipari Szakközépiskola (Miskolc, Palóczy u. 3.) rendelő Intézeti asszisztens szakmában. Az Országos Térképészeti Intézet és Földmérő Hivatal kérésére földmérőket képez (térképészeti, útépítést, csatornázási kijelölések és földmérések céljára) az 1. sz. Ipari Szakközépiskola (Miskolc, III., Rácz Ádám u. 54—58.). A Közgazdasági Szakközép- iskolában (Miskolc, Palóczy I u. 7.) a közgazdasági gép— j gyorsíró—idegennyelvű osz- i tály helye*’ ’Vízügyi ügyviteli osztály indul. Városi tanács t>b művelődésügyi osztály I destova nyolc esztendeje ismerem Miskolcon a Fodrász Ktsz 20. sz. üzletét. Nem messze a Lenin Kohászati Művektől, a Herczeg Ferenc utcában. Ismerem ügyes kezű mestereit, törzsvendégeit. De ez most mellékes. Ami viszont nem mellékes, az az üzlethelyiség külső és főleg belső állapota! Az egyébként is korszerűtlen, régi helyiség járdára kinyúló portálján szakadt, félig lehú- ható redőny, a bejárati ajtón rozoga, az érkező—távo. zó után kinyíló zár, függöny helyett pedig különböző szí- i nű törülköző „köszönti” a ; kedves vendéget. A belsc 3 falak piszkosak, füstösek : Üjabban a hajmosáshoz, bo- • .rotváláshoz szükséges vizei 3 is vödörrel hordják, mert — : mint az üzlet vezetője mond- i ja — elromlott egy szivatytyúmotor, amely eddig hálózatból biztosította a vizet. Lassacskán a kötelező higiénia elemi feltételei is hiányoznak ... Az üzlethelyiség siralmas állapotát — az üzletvezető szerint — ismeri a ktsz-veze- tősége is. Felújítását már tavaly is tervbe vették, de ez mind a mai napig késik. Hogy miért — erre elfogadható magyarázatot ó sem kap. A ktsz vezetőségének közömbössége, megítélésünk szerint érthetet, len. Nemcsak azért, mert saját dolgozóik (6—7 ember) munkakörülményeivel nem sokat törődnek, hanem főleg azért, mert egy aránylag nagyforgalmú, munkáslakta körzetben levő és végeredményben szolgáltató „üzemről” van szó. lesé)
