Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

2 ESZAKMAGYAKORSZAG Vasárnap, 1967. február lt. ’ ^Lnesen dr. Papp Lajos elvtársat jelölték megyei tanácstagnak Megyei tanácstagot jelöltek Ezután Lipták János, a Lajos Is, amikor megköszönte február 10-én, pénteken este községi tanács vb-elnöke kért a bizalmat. Hangsúlyozta, hogy az enesiek. A községi műve- szót, s elmondta, hogy az en- a tennivalók az egész község lödési otthon zsúfolásig meg- -.-sick már az elmúlt válasz- dolgozóinak közös munkálko- telt nagytermében kétszáznál tás során is nagy bizalommal dásával valósíthatók meg, s <5, is több választópolgár gyűlt jelölték, s választották meg mint a megyei tanács tagja, Össze, hogy olyan emberre megyei tanácstagjuknak dr. ebben mindig élen fog járni, adják szavazatukat, aki meg- Papp Lajos elvtársat, aki en- Beszélt a tanácstag fclelös­Hati külpolitikai összefoglalónk zott tapsokban és az Elliott gyár munkásainak forró sze- retetmegnyilánulásalbnn. Ang­lia közvéleménye nagyon jól megértette Koszigínt, ami­kor több más állásfoglalása mellett ezeket mondotta: „Eu­rópának a béke és együttmű­ködés kontinensévé kell vál­nia, mert a háborún kívül ez az egyetlen választásunk”. A brit parlament két háza előtt Koszigin beszédet mon­dott. Angol—szovjet barátsá­gi, együttműködési és meg­nemtámadási szerződést ja­vasolt. Állást foglalt továbbá mind a NATO, mind a Var­sói Szerződés feloszlatása mel­lett és hangoztatta az atom­sorompó egyezmény megkö­tésének szükségességét. Ezzel még világosabbá telte, hogy a Szovjetunió politikája az euró­pai és a vllágbéke ügyét egy­aránt szolgálja. Rászolgáltak jelölésükre azt egyakaratú szavazással, sokat jelentő tapssal nyugtáz­ták a beszéd végén. A másik jelölt, dr. Marties Anna, bár a közéleti tévé- kenységből eddig sem ma­radt el, még nem állt Jelölők előtt. Az egyik felszólaló, aki meghatottan fejezte ki egyet­értését a Hazafias Népfront jelöltjével, azt mondotta: Hogy ma itt lehetek és szól­hatok, azt dr. Marties Anná­nak köszönhetem. Amikor,sú­lyos beteg voltam, sokszor Időzött kórházi betegágyam­nál, s nem kizárólag gyógy­szerekkel, hanem biztató sza­vaival segítette felépülésemet. Aki így tud törődni egy-egy emberrel, az a közösség ügyét is szívén viseli. S hogy mennyire őszinte érzéssel történt a jelölés, bi­zonyítja az is, hogy a gyűlés után a jelölők körülvették je­lötjeiket, s egyenként gratu­láltak nekik, jó egészséget és hasznos munkálkodást kíván­va. a Világpolitikai jelentőségé­nek megfelelő az a fogadta«- tás, amelyben Wilson kormá­nya és az angol nép a Szov­jetunió miniszterelnökét, Ko­szigint fogadta. E hivatalos lá<- togatásrÖl, Koszlgln és Wilson tanácskozásáról a záróközlo- mény feladata pontosan meg­határozni, miben állapodtak még ,éf. mllyeh 'kérdések ma­radtak' nyitottak. Ha csupán 'Anglia és a Szovjetunió kü­lönböző jellegű kapcsolatairól lenne szó, akkor sem lehetne szabványméretekkel i mérni e látogatás Jelentőségét. De a két államférfiú megbeszélése­in szükségképpen fő helyen szerepelt Európa békéjének és biztonságának kérdése e prob­lémakör valamennyi függvé­nyével együtt. És ugyanilyen súlyt kapott a vietnami béke Ugye, amelynek megvalósulá­sa az USA agresszió megszű­nésén múlik. Brit főidre érkeztekor ezek­re a problémákra utalva han­goztatta a szovjet kormányfő: szeretnénk, ha ez a látogatás hozzájárulna a jobb megértés­hez mind a Szovjetunió és Nagy-Britannla kétoldalú kapcsolatában, mind pedig kó­runk fontos problémáira vo­natkozó állásfoglalásainkban. Nos, ezeket a szavakat az an­gol nép nagy megértéssel nyugtázta, ami kifejezésre ju­tott, például a londoni főpol­gármester fogadásán eihang­Dr. Bállá István tonban — a szokásos hang­nemben : a bombázások egy­oldalú felfüggesztése súlyos hátrányokkal járna az USA- számára, tehát megengedhe­tetlen lépés. Ilyen magatartás­sal az USA semmiképpen nem juthat ki abból á Veszedelmes zsákutcából, amelybe "imperia­lista, agresszív eszkalációs po­litikája vitte. Márpedig az USA népének és a világ béké­jének egyaránt eminens érde­ke a vietnami verőn tás’mielőb- bi végleges beszüntetése, az USA csapatainak hazarende­lése és a rendezés rábízása a Takarmányozási ismeretek Az idei Mezőgazdasági Könyvhónap egyik érdekes újdonsága dr. Bállá István Takarmányozási ismeretek című könyve. Miként a cím is jelzi, az ismert szerző a mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb problémájával foglalkozik: azt boncolja és magyarázza, hogyan lehet kor­szerűen, gazdaságosan etetni, takarmányozni az állatokat. A könyv szerkesztési érdekessé­ge, hogy nem bonyolult szak­mai fejtegetések, elméleti megállapítások összessége, ha­nem nagyon is gyakorlatias mű, úgy is mondhatnánk, hogy takarmányozási tanácsadó. Dr. Bállá kérdés—felelet szerkeze­ti felépítésben ad választ, mégpedig tömören, világosan a korszerű takarmányozás kö­vetelményeit tartalmazó prob­lémákra. A gyakorlati és áz »elméleti tételekkel egyforma •mértékben foglalkozik, össze- Jsen 408 kérdést fogalmazott • meg, illetve ennyi kérdésre {adott könnyen érthető válaszú • A kérdéscsoportok közül csak {néhányat említünk: a takarmá­nyok alkotórészéi, a lakarmá- {nyok termelő értéke, az áUp U • termelés tápanyagszükséglete, Ja takarmányok tartósítása, , a •takarmányok előkészítése és {etetése, a különböző állatfa­jok ismertetése a takannányo- |zás szemszögéből stb. A, köny- »vet takarmányozási táblázatok Jcgészíti ki, amelyek a legíon- ,tosabb takarmányozási adatö- [kat tartalmazzák. , , A szerzőt az inspirálta, •hogy a termelőszövetkezeti ál­lattenyésztő szakmunkásak­nak, brigád- és csapat vezetők­ének adjon könnyen érthető, ide korszerű szakmai ismerete- • |ket. Az ötletes kérdés—felelet i megoldás jelentős mértékben | megkönnyíti a, könyvben, kö- (Zölt szakmai ismeretanyag [megértését és gyors, gyakor­lati hasznosítását. .Sok egyéb •közt ez dr. Balta könyvének legyik nagy érdeme. tel re oktondl felnőtteknek joguk van szívükben gyűlöletet táp­lálni másokkal szemben, még ha okát sem tudják adni. De tiszta szívű kis emberekből Ré- . meót és Júliát nevelni — hát . ahhoz már nincs joguk. Gyer- . mekek leikébe ültetni az ok- i t.alan és megmagyarázhatat­lan gyűlölet magját — akár­hogy forgatom — lélekmérge- zés. i I-ben sokan tudják, hogy a . két gyermek szülei gyűlölik egymást, azt Is, hogy emiatt . nem táncolhatott együtt a „né­pi együttesben” a két gyerek, sőt, talán még azt Is tud­ják, hogy e harag olyan, mint a békalencse: nyálkásan úszik a víz színén, de gyökereik, azok nincsenek. Mondom, so­kan tudják, de még senki sem szólt ezért, kérdezvén: miért vagytok ti egyáltalán ha­ragosok? M ost még csak Rómeó és Juliska. De néhány év múlva lehet, hogy Rómeó és Júlia. Gy, O, Rómeó és Juliska « címből is kiderülhet /J már: nincs itt szó vé­res tragédiáról. Róme­ót se Rómeónak hívják, így tehát Juliskának se kellene íelsóhajtania: „Ö, Rómeó, mi­ért vagy te Rómeó ...” Meg nem is ismerik ezt a történe­tet niég, lévén az általános Is­kola hallgatói mindketten, s annak sem a legfelsőbb osztá­lyába járnak. Am valahol a dolgok mélyén mégis a hal­hatatlan dráma, az öröklődött és átörökített gyűlölet motí­vumát lehet felfedezni apró kis történetükben. Miattuk és nem a szülők miatt kerülöm ki a neveket, még a község nevét is, s hogy papírra ve­tem e sorokat, annak inkább csak az a célja, hogy sok-sok néven nevezhető községünk­ben Is élnek Capulettek és Montaguek, azaz, hogy Ková­csok, Kisek, avagy Nagyok. Történt, hogy I.-ben iskolai előadásra készültök és hogyan Is lehetne meg egy ilyen kis előadás népi tánc nélkül. A népi tánchoz pedig elengedhe­tetlen kellék a kis csizmás „férfi” és partnere, a „me­nyecske”. Ezért szólt a taní­tó néni a kis Pistának, azaz hogy Rómeónak és természe­tesen Juliskának is, hogy együtt ropják majd a táncot a közönség és a maguk örö­mére, s természetesen a szü­lők büszkeségére. — Iín megtudom, hogy az­zal: a kölyökkel mersz táncol­ni, szétverem a fejed — ezt a lány szülei közölték Juliská­val. de hasonló és korántsem irodalmi megfogalmazásban intették a gvűiölet gondos ápolására az általános iskolás Rómeót is. Mert a szülők haragosak. Gyűlölik egymást. Évek óta nem köszönnek egymásnak, ha szólnak egymásról, mondani csak rosszat tudnak, s ha te­hetnének egymásért valamit, hát legszívesebben a házat döntenék haragosuk felére Hogy miért, e harag, miért t gyűlölet? Talán egy kivá­gott gyümölcsfáért a mezsgye- szélen annak idején; talár annyi négyszögölért, ameny- nyit. minden ember megkaphai halála után; talán csak eg> régi ostoba pletyka, szóik beszéd miatt... Talán ... ta­lán ... Mert most már maguk sem tudják, maguk is elfelej­tették, miért e gyűlölet. A gyümölcsfa, ha miatta • * harag, már csak férges gyü­mölcsöt teremne, a néhány négyszögölt már találni sem lehet a nagy táolákra fordított, Dgyre gazdagabban termő ha­tárban, ha érte gyűlölték vol­na meg egymást, s ha a plety­ka miatt, annak terjesztője ta­lán maga is elfelejtette, vagy meg is halt régen. De mindegy: a harag tart! S nem is lenne ez még egymagában baj. Ille­tőleg még nem Is es lenne a nagyobb baj. Utóvég­Lolfónvcmnfnye’í ; A 6., játékhétre beérkezett! 8 403 177 darab lottószelvény. J öt találatot egy fogadó ért el,« nyereménye — a nyeremény-J Illeték levonása után —, 1 947 953 forint. Négy találatot« 45 fogadó ért el, a nyeremény, 43 288 forint. Három találatot« 4450 fogadó ért el, aki kJ egyenként 438 forint nyerő-« ményt kapnak. A két talála-J tov szelvények száma 145 490,« ezek egyenként l? fbrintot'J fizetnek. t Február 10-én, pénteken tartották meg a 14-es városi, és a 28-as kerületi választó- körzet Jelölő gyűlését. A gyű­lés részvevői városi tanács­tagnak dr. Árokszállási Zol­tán középiskolai tanárt, ke­rületi tanácstagnak pedig dr. Marties Anna orvost jelölték. A jelölés mindenki teljes egyetértésével történt, mert — mint mondották — a jclö!f-k rászolgáltak a bizalomra. Dr. Árokszállási Zoltán, '.mint vá­rosi tanácstag, az elmúlt évek­ben rendkívül agilisán tevé­kenykedett a város fejleszté­se érdekében. Kitűnő Ismerő­je Miskolcnak. A gyűlésen felszólalva apró részletessé*?-. gél elmondotta, hogy az öt-; éves tervben mi mindent kap \ a város abból az ötmillíárd1 forintból, amelyet ráköitenek. \ Nemcsak egyszerű felsorolás' Volt ez, hanem a tények ál- \ tál tettekre buzdító felhívás.' S hogy mennyire egyetérte-J nek é közeljövő teendőivel,« valamint azzal, hogy a válasz-] tők és a választottak együtte-< sen munkálkodjanak érte — J Dr. Papp Lajos, az cncslek jelöltje megköszöni a bizalmat. felel bizalmuknak, munkálko­dásával tovább segíti, serken­ti Encs és a csatolt községek fejlődését. Erről a fejlődésről beszélt Torbágyi Emil is, aki a Hazafias Népfront megbí­zásából vezette le a jelölő gyűlést, amelynek elnökségé­ben helyet foglalt dr. Papp Lajos, a megyei tanács vb-el- tiöke, Cservák Ferenc, az En­csi járási Pártbizottság első titkára és Simaházi Sándor, a.z Encsi járási Tanács vb-el­nöke. —. Encs nagy változásokon ment-át -az elmúlt négy esz­tendő alatt és a további szép tervek megvalósítása, a ma még tapasztalható hiányossá­gok felszámolása nem kis mértékben attól is függ. kit küldenek a megyei tanácsba — mondotta, mielőtt átadta a szót a jelölőnek; illetve a ja­vaslattevőnek. nek a bizalomnak maradékta­lanul meg is felelt. Nagy sze­repe van Encs község elért fejlődésében, s mivel az en- csiek nagyon megszerették megyei tanácstagjukat, tovább­ra is őt javasolják. Nagy taps volt rá a felelet, az egyetér­tés, a beleegyezés nyilvánult meg az összeverődő tenyerek­ben, Erről az egyetértésről be­széltek a felszólalók, akik a termelőszövetkezetek, a ktsz- ek, a földművesszövetkezet és a pedagógusok nevében szól­tak, s jelölték dr. Papp La­jost újból megyei tanácstagi nak. Szóltak az eredmények­ről, s a gondokról is,- amelye­ket a jövőben meg kell olda­ni, majd .a jelöltet egyhangú­lag megszavazták. A munkáról, a Jövő nagy feladatairól beszélt dr. Papp »égteljes, de szép munkájáról a megye és a járás fejlődésé' ről, majd befejezésül Kádái elvtárs kongresszusi szavai idézte: — A dolgozó nép szigort! kenyéradó, Szántónkért veze tőitől, hogyan munkálkodik A vezetőknek emberek száza és ezrei előtt kell dolgozni. | ez jó, mert a vezető, a vá­lasztó és a választott így kö­zös felelősséggel viszi előre t haza sorsát. ................ D r. Papp Lajos nagy tet­széssel fogadott beszéde titár a-jelölő ■ gyűlés részvevői egy­hangúlag csatlakoztak Sima- házi Sándor országgyűlés képviselővé történt jelölésé hez, akit a 11. sz. gönci kör­zetben már korábban jelöltek majd Torbágyi Emil zársza­vával véget ért a jelölő gyű­lés. 0 Nagyfokú élénkség tapasz­talható a nemzetközi diplomá­cia valamennyi „politikai vl- lágtáján”. Hangsúlyos figyel­met keltett Brezsnyev prá­gai látogatása. Koszigin hivatalos útja Nagy-Brit- tanniában, Willy Brandt tárgyalása Washingtonban ép De Gaulle választási- beszéde, amelyben politikai ellenfeleit támadta. Ezekben a napokban fogalkozik a világsajtó a Var­sói Szerződés államainak kül­ügyminiszteri találkozójával, a román külügyminiszter bel­giumi útjával és Goldbergnek, az USA állandó ENSZ-képvi­selőjének torvbevett délkelet­ázsiai „ténymegállapító kőrút­jával”. Fontosságát. Illetően Koszi- gin látogatása és a vietnami béke kérdése foglalkoztatja leginkább a világsa jtót. Brandt és az USA-vezetök tárgyalásain Bonn atomigénye, az NSZK i ontani „keleti politikája” sze­repelt a főhelyen az USA-csa- patfik NSZK-beli jelenlétével kapcsolatos valut.aelszámolá- 5i problémák mellett. Kína szovjetellenes magatartása immár a világsajtó napi anya­ga, s általános Nyugaton az a vélemény, hogy Peking a szov­jet—kínai viszony végső alá- aknázására törekszik, vagy pe­dig nem ura a helyzetnek. Erre utal a legújabb szovjet legyzék is. amely szükség ese­tén megfelelő intézkedéseket helyez kilátásba, bár a kap- :solatok egyoldalú felbontó­iát alfnria ÍL Helyi idő szerint, 1967. feb­ruár 8-án reggel 7 órakor Dél- Vietnamban életbe lépett az ideiglenes tűzszünet, ősrégi vietnami ünnep a Hold-újév. Ennek tiszteletére a DNFF hét napra szóló „tüzet szüntess” parancsot adott csapatainak. Ezzel szemben az amerikaiak és dél-vietnami cinkosaik csu­pán négy napra függesztették fel hadműveleteiket. Világszerte azt kérdezik most a béke hívei, mi törté­nik akkor, ha a DNFF kitart eredeti parancsa mellett s négy nap elteltével sem kezdemé­nyezi a harcokat? Egy bizo­nyos: a VDK hajlandó az elő­zetes tárgyalásokra, ha az USA beszünteti a VDK bombázását. Koszigin előbb a londoni fő­polgármester fogadásán, majd másnap népes nemzetközi saj­tóértekezletén erre a feltétel­re utalva — kijelentette: a Szovjetunió hajlandó szerepet .vállalni a rendezés békés mó­dozatainak felkutatásában. Is­merete« továbbá n pápa béke- üzenete Ho Si Min-hez, Johnson-hoz és Van Thleu- höz, a dél-vietnami „államfő­höz”. Am a negatív -álasz smét gyorsan elhangzott Washing­_4_ . ' Európa békéjének és bizton­ságának feltételei között első­rendű fontosságú a német kér­dés megoldása De ezt a célt nem szolgálta Bonn ama újabb bejelentése, amely szerint csak az NSZK kormánya „jogosult és felhatalmazott az egész né­met nép nevében beszélni.’« A szovjet kormány nyilatko­zata ezzel kapcsolatban me­gint leszögezte: a Szovjetunió — a kölcsönösség alapján — jó viszonyt akar az NSZK- val, de az idézett kijelenté* „ellentmond a tényleges euró­pai helyzetnek és nem egyez­tethető össze még azokkal' a nemzetközi megállapodások­kal sem, amelyeket az NSZK is aláírt. A szovjet nyilatko­zat a továbbiakban megismé­telte a két német állam léte­zésének elismeréséről és .’az európai határak status quojá- ról szóló álláspontját Ezután a szovjet Jegyzék Ismételten figyelmeztette Bónnt a Nyu­gatnémet nácik fokozódó te­vékenységére és azokra az,ér­vényben lévő nemzetközi meg­állapodásokra, amelyek a Je­lenségekkel szemben az NSZK kormányának felelősségére utalnak. visa* Ügy látszik, az Indonéz tra­gédia egy újabb felvonása kez­dődik. A djakártal parlament elhatározta, hogy Sukárho bí­rósági felelősségre vonását kö­veteli a márciusban egybegyü- lő népi tanácsadó kongresszus­tól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom