Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

CSZAKMAGYARORSZAG Vasám«i», HWT. ffámiár S Ahol 800 fele műanyagtárgy „születik“ bj üxenic&arnoh épül — Utazik a miskolci nttianyufg Natzr a vernenvlás Lukovszky László rajz* és negyven féle — átlát-, bo­hóc- és torzfigura álarc ké­szül műanyagból az első ne­gyedévben. Országunkban egyedül e* a vállalat gyárt műanyag-álar­cokat. Mi lesz az idei újdon­ságuk? — A Magyar Televíziótól fényképeket kértünk és eizefc alapján Belphegor-fejeket csi­náltunk — hallottuk Szobota Györgytől. — Újdonságnak számítanak még az ugyancsak műanyagból készült, színes farsangi sapkák, kalapok és lampionok. A műanyag lam­pionokat külföldi mintára csi­náltuk, ezek szétszedhetők, fel­rakhatok, variálhatók. Az új álarcokat és farsangi díszeket a napokban küldték« illetve küldik elbírálásra Bu­dapestre, a Papír- és írószer Nagykereskedelmi Vállalat­hoz. Ez a vállalat hívatott ugyanis rá, hogy országszer­te a papírüzletekben és a kis­kereskedelmi vállalatoknál ér­tékesítse a farsangi jelmeze-: két Ezenkívül külföldre is eljutnak a miskolci műanyag­feldolgozó termékei. Az álar­cok iránt különösen a Szovjet­unióból van nagy érdeklődés, ahol köztudomásúlag ugyan­csak hangulatos, vidám bálo­kat tartanak farsang idején. It. A. Február 13-án Cigánybál Miskolcon Miskolcon a farsangi sze­zon egyik érdekessége evek óta a cigánybál. A mindig na­gyon hangulatos, hagyomá­nyos mulatságot az idén feb­ruár 13-án a Polónia étte­remben rendezi meg a Szóra­koztató-zenészek Borsod me­gyei Szakszervezeti Bizottsá­ga, este 8 órai kezdettel. A rendezvény műsbrában — amelyen Mátyás Jenő táncdal- énekes konferál — Madarász Katalin népdal énekesnő ci­gánydalokat énekel, Vékony Buri Rudolf cimbalomművész különleges facimbalmán ját­szik, s fellép Bari Gyula ma­gyarnóta énekes is. Népszerű és külföldön is híres népi zenekarunk, a ní­vódíjas Jónás Jancsi és tíz tagú együttese bizonyára épp­úgy kitűnő hangulatot teremt majd, mint Szirmai Kálmán és tánczenekara. Szépségversenyt is rendez nek a cigánybálon: bálkirály­nőt és két udvarhölgyet vá­lasztanak. A rendezvényre az SZMT- székház V. emeleti 5. száma szobájában lehet asztalt fog­lalni, naponta 10-től 13 óráig. Belphegor-fej és mások Új álarcok, kalapok, lampionok a farsangra Sikerült megtalálni Tóth falusi Miklós sírjál Farsangkor a felnőttek is szívesen játszanak: a jelmez­bálokon gyermekek módjára ijesztgetik, megtréfálják egy­mást. Az idei farsang idején ez bizonyára még jobban fog sikerülni, mint máskor. A Mis­kolci Műanyagfeldolgozó Vál­lalatnál ugyanis most a tavar- lyihoz viszonyítva 50 százalék­kal több álarcot készítenek. Szám szerint 45 ezer darab — vezet einökségében képvise­lethez jutottak a szocialista országok is. Az IATUL elnöksége egyéb­ként ez év áprilisában Izrael­ben tartja legközelebbi ülé­sét, amelyen egyebek között a keleti és a nyugati országok rokon in tézményeinek szoro­sabb együttműködését, vala­mint az utóbbi években füg­getlenné vált, illetve elmara­dott államok műszaki könyv­táraival való kapcsolat fej­lesztését tárgyalják meg. A Műszaki Egyetemek Könyvtárainak Nemzetközi Szervezete, az IATUL elnökségi tagjai sorába választotta dr. Zsidai Józsefet, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem könyvtárának igazgatóját Az erről szóló hivatalos értesítést most küldte meg a miskolci egyetemre a szervezet londoni titkársága. Ezzel, a föld min­den részéből kilencvenkét mű­szaki egyetemi könyvtárat magában foglaló, tekintélyes nemzetközi tudományos szer­A miskolci egyclemi könyvtár igazgatója egy nemzetközi szervezet elnökségeken márvány emlékmű jelzi, még­is veszély fenyegeti, mert e sírparcella 30 éves poriadási ideje is régen letelt, s a fő­város illetékes szervei már 1962-ben meghirdették ki­ürítését. Tóthfalusi életútja és életműve viszont ma már vitathatatlanul azt diktálja, hogy sírját, mint nemzeti kul­túránk megbecsülendő emlé­két, meg kell őrizni. Lapunk január 26-1 számá­ban közöltük Tudománytörté- ; netünk 120 éves adóssága cím- j mel H. Szabó Béla cikkét, ! amelyben Tóthfalusi Miklós­ról, a múlt században élt mis­kolci orvos doktorról és egy szerencsés véletlen folytán felbukkant, még 1847-ben megjelent nagy jelentőségű kertészeti munkájáról emlé­kezik meg A cikk szerzője Tóthfalusi életére vonatkozó kutatásai során újabb fontos mozzana­tokra bukkant, amelyek tudo­mánytörténetünk e jeles alak­ja életútjának fontos mozzana­tait tisztázzák. Tóthfalusi a szabadság- harc után, az azt követő ter­rort átvészelve, Miskolcon élt továbbra is. 1854-ben folytat­ta a Gazdasági Lapokban még 18-14-ben elkezdett gyümölcs­kertészeti cikksorozatát. Tóth­falusi Miklós később Pestre költözött és ott is halt meg 1879. január 16-án. Hamvait a Kerepesi temetőben helyez­ték el. 1911-ben, harminc év után az első sirból exhumál­ják, és áthelyezték a temető i 10—1—69 számú sírjába, ahol !ma is fekszik. Sírját ugyan J hó rom méter magas ruskicai kében a Kaszpi-ten gerbe vi­zet kell irányítani. A terve­zők az északi Dvina és a Pe- csora medencéjét szemelték ki, ahol bőségesen van viz. Ha e medencék és a Volga között átvágnák a vízválasztót, ak­kor az északi folyók vize sza­badon hömpölyöghetne dél felé. Ám az így nyert évi 32 km* víz nem fedezné a ten­ger veszteségeit Ezért a vizek átterelésével párhuzamosan fogás. Pusztulófélben van Föl­dünk egyedüli tengere, ahol tokhal él. A legutóbbi negyed­század alatt kiszáradt öblök területe felér az Azovi-tenger területével. A Kaszpi-tenger szintje 400 év óta most a leg­alacsonyabb. Várhatóan a kö­vetkező évtizedben további egész méternyit apad, ha nem tesznek ellene intézkedéseket. Van még egy nagy veszély. A Mangislak-félszigeten meg­A Kaszpí csak nevében ten­ger. Nincs kapcsolata az óceánnal, nincs lefolyása. Mindaz, ami oda került, ott is marad. A Volga évente 17,5 millió köbméter szennyezett vizet szállít a Kaszpi-tenger- be. Kiszámították, hogy ha­vonta átlagban 90 ezer tonna olajtermék kerül itt a vízbe. Emellett aggasztó hírek ér­keznek a Kaszpi-tenger vizé­nek csökkenéséről is, amely A Kaszpi-tenger sorsa meg kell próbálni a vízfelszín párolgásának csökkentését. Csupán a Kara Bogaz-öböl- ből egy méteres vízréteget sö­pörnek ki a szelek évente. Itt a Kaszpi-tenger egy év alatt 10—15 km3 vizet veszít. Ha gáttal elzárnák az öböl tenger felöli bejáratát, ezen is segí­teni lehetne. kezdték a kőolaj kitermelé­sét. Felvetődött, hogy kőolaj­bányászati „hidat” építenek az apseroni nyúlványon keresz­tül. Ám ebben az esetben a tokfélék útját áthatolhatatlan olajgát zárná el. A szovjet szakemberek meg­állapítása szerint a jelenlegi tengerszint fenntartása érde­jjelsósorban a nagyfokú párol­gással hozható összefüggésbe. jjA víz szintje két és fél mé­terrel szállt mélyebbre. Ez azt Melenti, hogy a kikötők víz pnélkül maradtak, a halász- íj települések távol kerültek a l partoktól, a halak elvesztet­ték fvóhelyeiket. Ennek kö­vetkeztében felére csökkent a Numfdíjas korban ,/luma’’, mindez megóvja az embert az elszigetelődéstől. Partnereket keresnek és ta­lálnak is. Jóbarátokra lel­nek. Megyénkben számos öre­gek napja ünnepséget ren­deztek. A gondoskodás meghatotta a nyugdíjasokat. A nyugdíjas klubok ' az SZMT-ben, a Bartók Béla Művelődési Házban és a művelődési otthonokban sok helyütt nagyszerű kezdemé- j nyezések. Tovább kell őket fejleszteni. A klubok látoga­tóinak számát is növelni lehet. Invitáljuk meg a tá- ' volmaradókat, értesítsük őket, ismertessük velük programunkat, tájékoztassák i őket az utcabizalmiak. Nem tudom mennyien! vannak, akik egyedül ma­radtak, de bizonyára több százan. Párjuk elhunyt. Az egyedül élő nyugdíjasok között találhatók a legtöb­ben. akik elkeserednek. Bi­zony naponta többször is felteszik maguknak a kér­dést: mit tegyek. Sokszor az egyedül maradt öreg min­denét eladta, és gyermekei­hez költözött. A vége az lett, hogy teher maradt, és az annyira áhított harmőni-. át a civódás váltotta fel. A! példa nem általános, mert : a családok százaiban az őre-] gek a családtagok meleg \ szeretetét, megbecsülését j élvezik. ■ C sak néhány gondola- \ tot ragadtunk ki en- • nek az életkornak', problémáiból. Legyen a ■ nyugdíjasok problémája i mindnyájunk ügye-gondja. : b. l ; |c fi okán évekkel koráb­^ ban készülnek rá. S amikor a tegnapi jj építőknek át kell adniuk he. k lyüket az utánuk követke­ze zöknek, egy kicsit megdob­ál bennek, olykor meg is ijed- fi nek. Hogyan kezdjenek hoz- E zá? A munkahely végleges fi elhagyásával egészen más jj élet vár rájuk. A volt mun- t katársból csak ismerős lesz, jf a nyugdíjazással együtt a 6 lehetősége is korlátozódik • annak, hogy a régi hapcsn­e latok helyébe újak szövöd- 1 jenek. Az idős ember vi- : szonylag zárkózottabb. mint í a fiatal. Egészen új, sajátos ! problémákkal teli életsza- ■■ kasz kezdődik el. A megér- j demelt pihenés éveit is meg : kell tervezni, és segíteni | kell öregeinknek, ha ezt ■ egyedül nem tudják meg- : tenni. { A fiatalok számára a c nagymamák megfizethetet- l lenek. Elvégzik a háztartá­• si munkát, segítenek a gyer- ! mekek gondozásában, neve­lésében. De a nagyapák is • ott sürgölődnek a család í körül. Szeretetüket kínálják s szeretetárt, megértésüket j megértésért. Ök lesznek a : főkertészék otthon, a zöld- { ségtermesztők. Ezzel egész- j séges elfoglaltságot tercm- j lenek maguknak, s ami nem : mellékes, még hasznosat is. | Mások galambot, nyulat te­■ nyésztenek. Természetesen ; kész receptet adni rá: ki s hogyan készüljön lel nyug­• díjas korára, nem lehet. . A szórakozások is nélkü­• lözhetetlenek. A közös tv- | nézés, a sakk. a biliárd, a kártyajáték, hozzá egy kis mei közötti versenyben is szép helyezést értek már el a „műanyagosok’' Az idén is kiváló a verseny- szellem a vállalatnál. A Nagy Októberi Szocialista B'orrada- lom 50. évfordulójának tiszte­letére szocialista munkaver­senyre hívták ki a műanyag­gyáriak a miskolci tanácsi üze­meket. Ugyanakkor a testvér­vállalatokat, hazánk vala­mennyi tanácsi kezelésben le­vő műanyaggyárét is vetélke­désre ösztönözték. Most kezdődött az új eszten­dő. Reméljük, jövő ilyenkor a verseny kiemelkedő sikerei­ről számolhatunk be olvasó­inknak. Gyárfás Katalin A ma még szuterén hely: ségben elhelyezkedő I. bake lit üzem tehát hamarosan i otthonra talál. Ez azért i rendkívül előnyös és örvende tes dolog, mert a „bakelü vonalon” a miskolci az orszá második legtöbbet termelő U nácsi műanyaggyára. Ugyan csak még az idén bővül a tér vek szerint a Sajó-parti vá kuum-üzem is. A vállalat már tavaly is jó néhány új gépet kapott. Je lenleg is útban van Miskol felé néhány modern mű anyaggyártó masina, és a jö vőben nem egy önműködő é félautomata gépét vásárolna! így aztán természetes, hog többet és jobbat termelhetne) majd a munkások. Piachódításra is készülnek Eddig jobbára a hazai szűk ségletekel elégítette ki a vál lalat. Külföldi kiállításokol már tavaly is elismerést arat tak a miskolci műanyag tár gyak. — Reméljük, az idén i; megállják majd helyüket ké szítményeink a nagy nyilvá nosság előtt — nem dicsek vésképpen hangoztatják ezt ; vállalat vezetői. Különböző tárgyalások utál igy néz ki, hogy exportálhat­lak majd a Szovjetunióba, a; NDK-ba, sőt, talán „betör­lek” a holland, az angol é: nás nyugati piacra is. Az ex­portálás végett új terméke! dőállításával is foglalkoznak legutóbb egy ízléses kozme- ;ikai doboz mintapéldányail készítették el, most tárgyal­lak a sorozatgyártásról a; JVÉRT-tel. Úgy tervezik, hogy a gyárt- nányfejlesztés céljaira égj kísérletező üzemet létesítenek, ihol majd a mindennapos nunka zavarása nélkül dol- 'ozhatnak új termékek előál- ításán az ezzel foglalkozó nüszakiák. Versenyre hívták ki a testvervállalatokat Az már hagyomány a válla- atnál, hogy a brigádok ver­engende, vetélkednek egymás­ai. Sőt, a város tanácsi üze- *******************X* Ma már kevés az olyan la­kás, ahol nem használják az olcsó, színes és ügyes mű­anyag tárgyakat. A borsodi­ak közül nem sokan tudják, hogy a mindennap kezünkbe vett poharak, tálcák, edények nagy részét Miskolcon gyárt­ják. — Most még zsúfolt helyisé­gekben, sok nehézség köze­pette készítik dolgozóink a sokféle háztartási cikket. De már nem sokáig kell ilyen mostoha körülmények között tevékenykednünk — hallot­tuk az örömhírt Glódy And­rástól, a Miskolci Műanyag­feldolgozó Vállalat igazgató­jától. Jól kezdődik tehát az új esztendő a „műanyagosok” számára. Nagyarányú fejlesz­tést, korszerűsítést terveznek itt az idén. Meg is érdemli ezt a vállalat, hiszen tavaly a városi tanácstól oklevelet ka­pott előző évi eredményeiért, s jól zárták az 1966-os eszten­dőt is. Hogy mi mindenre készül­nek 1967-ben? „Felfut" az idén a termelés Az elmúlt esztendei tervek­hez viszonyítva mintegy 20 százalékos termelés-növeke­désre készülődnek a mű­anyaggyár dolgozói. Ezt nem­csak a termelés fokozásával érik majd el, hanem új mun­kaerőkre is szüksége lesz a vállalatnak az év második fe­lében. Minthogy itt zömmel lányok, asszonyok dolgoznak, ez segít valamit a munkaal­kalmat kereső nők helyzetén. Az üzem bővítéséhez már az év első heteiben hozzákezd­tek. Egy új, korszerű igények­nek megfelelő csarnok épül az idén, ennek kezdeti munká­latait végzik már a gyár te­rületén az építőmunkások. Ugyanakkor a szomszédos telken ósdi, elavult épületeket bontanak. Az egykori Játék Ktsz telepét „örökölte” a vál­lalat, s azon a helyen átala­kítással « o é»»- --építkezéssel ugyancsak új üzemrész léte­sül majd. — Május 1-ig átvesszük, sta­tikailag megvizsgáljuk a szomszédos épületeket, s ak­kor készítünk pontos terveket az átalakításukra — hallottuk az igazgató tájékoztatójában.-:s * ^ -x- * -z- -sí- * -/■ -r- -sí- -v- ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom