Észak-Magyarország, 1967. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

•» rsZAKMAGTARORSZÁG Vasárnap, 1967. fcbrnár S. A tapasztalatok biztatóak m ■ cgyeszerte befejeződött j^J a szakszervezeti bizal­miak választása, sőt, ' többségében a mühelybizott- ságoké is. Jó ütemben halad a szakszervezeti bizottságok és a szakszervezeti tanácsok ' újjuVálasztása, illetve meg­választása. A napokban az SZMT elnökségi ülése fog­lalkozott a választások ed­digi tapasztalataival. A tények ismeretében cik- ktt . elején megállapíthat­juk. V •>; . n szakszervezeti vá­lasz .sok bizakodásra adnak pkot. ,A szakszervezeti tagság nagy érdeklődést tanúsít a tagé ÚJ jsek iránt, ennek bj- zonv.téka, hogy a megjelenés eléri a !)0—95 százalékot. Nem csupán a részvétel ará­nya örvendetes, hanem az is. hogy a 12 000 bizalmi megvá­lasztása során a taggyűlése« részvevői nagy politikai akti­vitásról .tettek tanúbizonysá­got. A bizalmi és műhelybi- ■zoltságí választások során Borsod megyében mintegy -50 000 javaslat hangzott el. A . hozzászólók nem csupán gaz­dasági kérdésekkel foglalkoz­tak. hanem a szakszervezeti éle,t, belső ügyeivel is. Ez azt bizonyltja, hogy a szakszerve­zeti taggyűlések ma már túl- ; jutottak a termelési tanács­kozás „szinten”. Ugyanokkor a tagság rendkívüli érdeklő­dést tanúsított az új gazda­sági mechanizmus iránt, kér­déseket tett fel, hogy az ed­dig megszerzett jogaikat az új gazdaságirányítás alatt to­vábbra is élvezik-e, gondol­tak itt elsősorban a természet­beni, illetve a közvetett jut­tatásokra stb. A z elnökségi ülés rész­vevői elmondották, hogy a választási gyűléseken felmerült problémákra a hoz­zászólók konkrét megoldásokat javasoltak, s ez mindenképpen a szakszervezeti tagság fele­lősségérzetének növekedésé­ről tanúskodik. A nyílt szavú, őszinte hozzászólásokból ki- . tűnik, hogy a szakszervezeti tagok s^étfesebb jogkört kér­nek'‘á bizalmiaknak, ugyanak­kor azt Mis elmondották, hogy a bi:niírúak ..éjjenek is joga­ikkal. Bírálták a különböző sxöVvdSíi;;' mért nem támogat­ják kellőképpen a bizalmiak m;. ;iáját, és a tagság javas­ló nem minden »esetben vé*- •' ' 1 "d"másul. Jobb lehe­tőségeket kértek a bizalmiak munkájához. Az SZMT elnökségi ülésén Köpesd László elvtárs, az SZMT titkára megállapította, hogy a választási gyűlések légkörén érezhető az MSZMP IX. kongresszusának szelleme. Az SZMT tagjai és a meg­hívott részvevők Örömmel ál­lapították meg, hogy a nagy fontosságú munkában a párt- szervezetek és a pártbizottsá­gok a tőlük telhető, min­den segítséget megadtak a szakszervezeti bizottságoknak. Például a BVK-ban segítet­tek a szervezésben, a mozgó­sításban, sőt, a megfelelő ká­derek kiválasztásában is. A Vegyész Szakszervezet tagjai az első választói taggyűlések után összegezték a tapasz­talatokat. majd a pártbizott­ság segítségével hasznosítot­ták azokat. Ugyancsak nagy segítséget nyújtottak a párt- szervezetek, különösen az alapszervezetek — erről be­szélt az elnökségi ülé­sen Tóth János, az acélöntődé vezetője. Az elnökség egy­hangúlag köszönetét nyilvá­nította a pártszervezeteknek, egyben kérik őket. hogy az eddigiekhez hasonlóan, to­vábbra is támogassák a vá­lasztási munkákat. Ugyanak­kor érkezett olyan jelzés az elnökséghez — és a tapaszta­latok is ezt bizonyítják —, hogy egyes pártszervezetek vezetősége rosszul értelmezi a segítségnyújtást. Molnár Já­nos, a helyiipari szakszervezet képviselője elmondotta, hogy Mezőkövesden a pártszervek vezetői a választások techni­kai lebonyolításába szóltak bele, a Miskolci Vízművek­nél pedig a pártalapszervezet titkára maga akarta meghatá­rozni a műhelybizottság ösz- szetételét. Az encsi járásban — erről Pásztor Mihály, a MEDOSZ képviselője szólott — a pártbizottság megkérde­zés nélkül pártmunkára irá­nyította a szakszervezeti ak­tívákat. Ezekről az itt-ott fellelhető jelensí ről fel­tétlenül szólnunk; kell, hi­szen a szakszervezeti vá­lasztások derékhadánál tar­tunk, és n pártszervezetek se­gítsége döntő fontosságú e nagy jelentőségű munkában. A megye szakszervezeti élete tovább fejlődött. A választások is ezt iga­zolják. A négy, illetve hat éve megválasztott bizalmiak, A szovjet Kormány nyilatkozat;) AiSmleaa felelősség a kínai kormányt íerkeli műhelybizottsági tagok és szakszervezeti bizottságok tagsága iránt a bizalom szinte ma is teljes. Koránt sincs olyan fluktuáció, mint évekkel ezelőtt. Például a vasutasoknál a 75 műhelybi­zottság 375 jelölt tagjából mindössze hármat utasítottak vissza a választók. Ugyan­csak a vasutasoknál két évvel ezelőtt a javasolt bizalmiak 28,9 százaléka kicserélődött. Ez a számadat ma már á 10 százalékot sem éri el! Az 1965-ös választásokkor a MEDOSZ-nál 51,2 százalé­kos volt a fluktuáció, ez évben 35,4 százalék. Jelen­tősen növekedett a bizalom az elmúlt évekhez viszonyítva a vasasoknál is. Két évvel ezelőtt a 2011 megválasztott között 826 új bizalmit talá­lunk: Az idén ez félezerre csökkent. Ezek az adatok azt bizo­nyítják, hogy a szakszerve­zeti munkában érezhető fel­lendülés nem új jelenség, hanem folyamat, amely több évvel ezelőtt kezdődött el. A választási munkák eddi­gi tapasztalatait jól összegezte az SZMT elnökségi ülésé. Kopcsó László titkár tömör, áttekinthető beszámolója mintegy fényképe volt a je­lenlegi helyzetnek, összegezé­sében Jakó András vezető tit­kár megállapította, hogy a szakszervezeti választási ülé­seken a tagság jól hasznosítja azt a politikai íégkört, ame­lyet az MSZMP IX. kong­resszusa áraszt magából. He­lyesnek ítélte, hogy a leg­több vállalatnál, intézmény­nél már menet közben ösz- szegezték és hasznosították a választási tapasztalatokat. Az elnökségi ülés nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szak- szervezeti tagság kritikai ész­revételeit figyelembe kell venni, javaslataikat el kell juttatni az illetékes szervek­hez, és azok szakszerű hasz­nosítását szorgalmazni kell. A szakszervezeti bizottságok,' műhelybizottságok • és bizalmi­ak munkája a ' jövőbeli még jelentősebb, móg fontosabb lesz. Éljenek jogaikkal, te­gyék kötelezővé határozataik elfogadását, illetve végrehaj­tását. A szakszervezeti választá­sok derekán helyes volt, hogy az SZMT elnöksé­ge ennyire mélyrehatóan és sokoldalúan elemezte a ta­pasztalatokat. Ez nem csupán a jelenlegi helyzet felmérését segítette, hanem a további munkában Is hasznos lesz. B. L. Heti külpolitikai s Ezen a héten az európai szocialista országok diplomá­ciai tevékenysége vonta ma­gára a világ figyelmét: Pod- gornij, a szovjet államfő, be­fejezte olas7.országi látogatá­sát, amelynek során járt a Vatikánban is. — Rapacki len­gyel külügyminiszter hazatért ! párizsi útjáról. — Bulgária j Kekkonen finn államelnököt J fogadta. — Tito elnök nem hi- | vatalos látogatást tett a Szov­jetunióban és ezt követően I Budapestre érkezett Kádár Já- j nos meghívására. — Manescu .román külügyminiszter az ! NSZK-ba utazott és ez alka­lommal sor került a román— nyugatnémet dinlómáciai kap­csolatok felvételére. — Élénk visszhangot keltett a szovjet kormány nyilatkozata a Né­met Szövetségi Köztársaságban feléledő neonáci és militarista szellem megnyilvánulásairól'. A szovjet—olasz tárgyalá­sokon a gyakorlati eredmény a gazdasági, a tudományos, a műszaki és kulturális kapcso­latok bővülése. Rapacki párizsi eszmecse­réje a rendszeressé vált len­gyel—francia „párbeszéd” ele­me volt, a finn köztársasági elnök, Urho Kekkonen bulgá­riai látogatása a bolgár—finn kapcsolatok bővülését eredmé­nyezte. telét. A két hónapja hivatal­ban levő nyugatnémet kor­mány mindegyre hangoztatja, hogy a kelet-európai orszá­gokkal a viszonyát normali- zálni kívánja. Ezzel kapcso­latban érdemes emlékeztetni arra, hogy a szocialista orszá­gok voltak azok, amelyek kez­dettől fogva törekedtek Nyu- gat-Németországgal is a nor­mális kapcsolatok megterem­tésére, és nem rajtuk múlt, hogy az NDK és a szocialista Európa országai között — a Szovjetunió kivételével — nem alakultak ki a hivatalos, diplomáciai kapcsolatok. A hidegháborús adenaueri nyugatnémet politika az évek során zsákutcába jutott. A többi nyugati hatalom előbbre lépett a két Európát közelebb hozó úton. Ezt, úgy látszik, most. már Bonnban is észre­vették az új vezetők. Minden­esetre formai módosításokat már szeretnének végrehajtani. Persze ahhoz, hogy a nyugat­német politikában új irányza­tot kezdjenek, többre van szükség, mint egynéhány dip­lomáciai lépésre: az európai szocialista országokkal szem­beni politikájukat teljesen és őszintén át kell értékelniök! nyugatnémet—román diplomá­ciai kapcsolatok felvétel« után a Bundestagban Kiesin-j ger kancellár nyilatkozatot! olvasott fel, amelyben kifej­tette, hogy kormánya válto­zatlanul igényt tart „a kizá­rólagos képviseleti jogra”, azaz arra, hogy „egyedül kópvi' sei je az egész német népet”.. Román részről azzal válaszol' talc, hogy Európa egyik alap' vető realitása a két németi állam, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság léte. E realitás elismerése az egyik feltétele az európai országok közötti együttműködés fejlő­désének és a politikai légköf megjavulásának. 4 Külön kell szólni Manescu román külügyminiszter bonni útjáról és arról, hogy bejelen­tették a rómán—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok íelvé­A Szovjetunió kormánya a múlt szombaton fontos figyel­meztetéssel élt, amikor szóvá tette a nyugatnémet milita­rista és neonáci erők tevé­kenységét és megállapította, hogy „az NSZK új kormánya nem kis mértékben örökölte elődjei politikájának lénye­gét”. Jellemző, hogy éppen a Figyelmet érdemel a hét kö­zepén a francia dolgozók nagy. sztrájkja: az osztályharcos,; baloldali szakszervezet, a CGfi és a korábbi keresztényszocia-; lista szakszervezet, a CFDt közösen hirdette meg a 24 órái általános sztrájkot, amelyhez sok helyütt csatlakozott * Force Ouvriere is. A rendkí­vüli arányú munkabeszüntetéJj nem csupán a dolgozók bér-; harcának alakulása szempont-1 jából volt jelentős: egy hónap­pal a franciaországi páriámén-1 ti választások előtt a baloldal, egységtörekvéseit juttatta ki­fejezésre. Ugyancsak politikai tartalmuk miatt jelentősek a spanyolországi sztrájkok: a madridi, barcelonai, sevillai í munkások megmozdulásai a Franco-diktatúra ellen, a de­mokratikus szabadságjogokért viszik az utcára a tömegeket Az idén nem bocsátanak fel amerikai űrhajót Az idén az Egyesült Álla­mok néni. bocsát-fel emberrel a fedélzetén űrhajót a világ­űrbe — jelentette be George Müller, a NASA — az ame­rikai űrkutatási hivatal — űr­hajózási programjának veze­tője. A körülbelül egy évi ha­lasztást a múlt pénteki súlyos szerencsétlenség miatt hatá­rozták el, amely — mint Is­meretes — három ember éle­tébe került. Müller csütörtöki sajtóérte­kezletén ismertette az Apolló- program 1967-re esedékes rész­leteit, ezek szerint az év második negyedében külön-kü- lön kipróbálnak egy űrkabint és egy hordozórakétát, ember- nélküli űrkísérletet hajtanak végre a második félévben. Eredetileg a NASA ébben az évben három űrhajót akart emberrel a fedélzetén felbo­csátani. A NASA egy héttel a Ken- nedy-fokon lezajlott katasztró­fa után közzétette a vizsgáló- bizottság első jelentését. A jelentést pénteken este ismer­tette Robert Seamans, a NASA elnökhelyettese. Seamans közölte, hogy Vir­gil Grissom, Edward White és Roger Chaffee halálát „a ka­bintűz következtében előállott füstgázmérgezés” okozta* Másfajta tüntetésekről érke­zik hír Pekingböl. A vörösgár­disták újabb meg újabb pro­vokációkat hajtottak végre, el­sősorban a Szovjetunió nagy- követsége, de a többi szocialis­ta ország diplomatái, így ha­zánk képviselői ellen iát A szovjet hírügynökség, a TASZSZ megállapította, hogy a kfnai hatóságok féktelen szovjetellenes kampányt foly­tatnak s elviselhetetlen álla­potokat akarnak teremteni, ám a hatóságok és a „vörösgár­disták” hiába próbálják m«<f- félemlíteni és megzsarolni * szovjet diplomatákat. A szov­jet emberek azonban nem tesznek egyenlőségjelet a kf­nai nép és az állítólagos „kul­turális forradalom” megszál­lottjai közé, mély felháborodá­suk csak az utóbbiaknak szol' *-**•*****★★+★■*★★**★★*****★**★**•*★★*■******★**★*★★ ' ♦ A szovjet kormány szomba­ton nyilatkozatban figyelmez­tette a kínai kormányt, hogy á szovjet emberek türelme üéges. v A nyilatkozat rámutat: Az ! Utóbbi- időben a Kínai Nép- köztársaságban -olyan esemé- . nypk történnek, amelyek arról tanúskodnak, hogy n jelenlegi kínai vezetőség szándéka: to­vább rontani és élezni a Szov­jetunióval való. viszonyt. Ami jelenleg Pekingben tör­ténik. cinizmusát tekintve fe­lülmúl ra a csanpkajsekista ha­tóságok • cselekedeteit is, ame­lyeket reakciós uralkodásuk legsötétebb éveiben követtek el. A szovjet kormány nyilat­kozatában kijelenti: Azokért a következményekért, amelyek­hez a szovjet nagykövetséggel és a Kfnai Népköztársaság te­rületén tartózkodó szovjet ál­lampolgárokkal szembeni tör- , yényellenességek vezethetnek, minden felelősség a Kínai Népköztársaság kormányát terheli. A Szovjetunió fenntartja magának a jogot, hogy olyan intézkedéseket tegyen, amilye­neket a körülmények diktál­nak majd állampolgárainak biztonsága és törvényes érde­keiknek' védelmére. * aí patz úr évek óta Itt kavargatja feketéjét délelőtt 10 órától fél 12-ig. Szerette ezt a cukrász­dát. Nagyon megfelelt kis-úri mivoltá­nak. Különösen szerette addig, amíg puha léptű pincérek szolgálták fel hal­kan, diszkréten. Tétszett hiúságának, hogy ha belépett, a pincér törzsvendég­nek kijáró tisztelettel bólintott felé, le­segítette kabátját, s minden kérdezés nélkül odaszólt a' kávéfőző nőnek — egy dupla lesz Spatz úrnak! Az utóbbi időben, sajnos, megválto­zott a helyzet. Izgatóan csinos, fehér- kötényes hölgyek' vették át az uralmat a cukrászdában. Még a levegő is meg­mozdult. Akaratlanul betört az élet, kínos elevenséget hozott a hűvösen ele­gáns, kissé már dohos légkörbe. Spatz úr keserű szájízzel vette tudo­másul a változást. Vége. KiszeílŐztet- ték az utolsó meghitt barlangot is. Spatz úr ugyanis nem figyelt fel rá, hogy a környező asztalok társaságának gondja, baja, beszédtémája már régen új. Csak azt látta, hogy itt törzsvendé­gek vannak. A törzsvendégek közé tar­tozni pedig megnyugtató, előkelő, jó ér­zés. Spatz úr a cukrászdában töltött napi másfél óráját, egy jó fekete mellett mindig elmélkedésre használta fel. Volt miről gondolkodnia. Naponta megma­gyarázta magának, hogy ez a demok­rácia a lehető legjobbkor jött. Ez a de­mokrácia megmentette az anyagi és az erkölcsi csődtől. A felszabadulás előtt szerény, de agg­legény! mivoltához képest elegendő va­gyonkát gyűjtött össze. Annyit, ameny- nyiből még most Is élvez néhány mor­zsát Spatz úrnak jól menő drogériája volt a városban. Szerény körülmények között kezdte.' de aztán külső megjele­nésének előnye fellendítette az üzletet. Gyönyörű haj korod a ékesítette az ifjú Spatz úr koponyáját. "Olyan szép ▼olt ez a szőrzet, hogy minduntalan di­Spíütz csért ék. Ez adta az ötletet, hogy Spat* úr fejének éke saját üzletének fellen­dítője is lehetne. — De szép, dús haja vám Spatz úr! — irigykedtek a kopaszodó férfiak. — Talán használ valamit? — Óh, igen. Amerikai hajszeszt — jutott eszébe egyszer a válasz a drogé- ristának, s szinte percek alatt felismer­te az üzleti lehetőséget, — Nem adna belőle nekem Is?. II Tudnék rá még vevőt... így történt, hogy Spatz úr üzlete rö­vid Idő alatt fellendült Megkutyúlta a hajnövesztőt. Higitott tisztaszeszbe tett egy kis mentholt, egy kis keserű man­dula llkőraromát, kevés szódabikarbó­nát, s némi lysoformot Ebből nem le­het baj — gondolta, s kis üvegcsékben árusítani kezdte a csodaszert. Később azt mondta, 10 literes tételekben vásá­rolja egy kanadai cégtől, s maga cso­magolja kisebb adagokba. Ment is minden, a háborúig. A vi­lágégés azonban Spatz úr idegei és fej­bőre felett sem vonult el nyomtalanul, s a díszes fejkorona veszedelmesen kez­dett ritkulni. A felszabadulás utáni években még mondhatta egy ideig, hogy akadozik a szállítás, ez emelte is a csodaszer árát. Azzal Is érvelhetett, hogy a kedves közönség érdekében ma­ga már nem is használja a szert, csak hogy á kedves kuncsaftokat ki tudja elégíteni. A végletekig azonban ezt sem lehetett volna. Csak az államosítás se­gített rajta. Megmenekült Spatz úr az erkölcsi csődtől. Azóta teljesen megkopaszodott. Há­tul maradt még egy fél tonzurája. AZ egyik nap hangos kuncogásra kap ta fel fényes fejéit A hangok a pult mögül Jöttek, ahoí alig bírtak maguk* kai a csinos pincérrvök, annyira elfogta ókét a nevetés. Spatz úr eleinte csak a csend zavaráson bátrán kozott meg, dá megrökönyödése teljes lett, amikor és*1 revette, hogy a hölgyek klfejra-tten tít félreérthetetlenül rajta nevetnek. — Ml ez kérem? Miféle viseTkcdéé ez? , — Ne haragudjon, Spat* úr... bo* esásson meg, de ezt... ezt nem lehel nevetés nélkül megállni... — Mit? — De nem haragszik meg? — Mondja csak, kérem. Utó végre Jo­gom van tán megtudni miért lettem nevetséges? — Zsuzsi azt kérdi az előbb, hogy ki az a kopasz úr. Nem látott ki Jól az ablak mögül. Mondjuk neki, hogy Spatz úr. Az nem lehet — mondja Zsuzsi, hi­szen Spatz úrnak volt haja,.. Spatz úrnak volt haja... elnézést, de hogy le­het valaki ilyen figyelmetlen kedves törzsvendégünkkel? ... így összetéveszd tenl... ml már annyira megszoktuk Így, hogy el sem tudnánk képzelni a kedves Spatz urat göndör hajjal... — Ugyan kérem, maguknak van iga­zuk — űzői át a szomszéd asztaltól ke­délyesen egy ügyvéd, mert már min­denki felfigyelt a beszélgetésre. — Ugyan, kérem. Spatz úrnak ez az ere­deti formája, hiszen így Is született Kopaszon. Az más kérdés, hogy idő­közben kinőtt a haja — egy ideig. De most már megint a régi. A cukrászda udvarias, mindig halk szavú közönsége most jóízűen, kórus­ban nevetett. Velük Spatz úr is. Vala­mi feszültség, valami évtizedes bánat oldódott fel. 7 ávozáskor fiatalosan kihúzta magát, legényesen tarkóra pöc­cintette kalapját, szabadon hagyva terebélyes homlokát, s két fo­rint borravalót adott az eleven kis pin­cémének. Adamovlcs Ilon» A nyilatkozat a továbbiak-« ban felsorolja a kinai hatúsá-} gok által szított szovjetelle- « nes ellenséges hisztériás meg-} nyilvánulásának számos ese-| tét. } A Kínai Népköztársaság} kormánya — hangoztatja a? íegyzék — nem tett intézke- « dést a botrányos cselekmé-«, nyék beszüntetésére, sőt, a ki-} nai hatóságok védelmükbe ve-} szik a rendbontásokat. A té-t nyék arról tanúskodnak, hogy« e provokációk szervezői maguk* a kínai hivatalos hatóságok! voltak. } A szovjet kormány határo-} zottan követeli, hogy a Pe- + kingbe t tartózkodó szovjet* emberek teljes biztonsága ér-I dekében tegyenek sürgősen« intézkedéseket, szigorúan bűn-} tessék meg a provokációk« szervezőit és adjanak bizto-} itékot, hogy a jövőben hason-« !ó esetek nem fordulnak elő.} A történelem már többször« bizonyította, hogy a féke-} vesztett szovjetellenesség és a« Szovjetunióval szembeni el-} ’-nséges hangulat és gyűlölet! szítása soha senkinek jót nem} hozott, csak dicstelenséget és! szégyent, --etségtelen, hogy ez} alkalommal is így lesz — fe-} jezódik be a szovjet kormány« nyilatkozata. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom